Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015 (VIII.12.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2018. 09. 21

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015 (VIII.12.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2018-09-21-tól

Tabajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló
314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal állami Főépítésze, a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Dunántúli Kirendeltsége, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Útügyi Osztálya, a Foster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Bicskei Járási Hivatal Építésügyi Hatósága, a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztálya, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

Általános előírások

1. §(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen mind az engedélyköteles, mind az engedély nélkül végezhető építési, bontási, felújítási, átalakítási tevékenységek a vonatkozó egyéb jogszabályok mellett csak e rendelet, valamint - elfogadásukat és hatályba lépésüket követően - a településképi véleményezési eljárásról, a településképi bejelentési eljárásról és a helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendeletek alkalmazásával folytathatók.

A rendelet mellékletei:

1/1. melléklet: Településrendezési eszközök - Szabályozási Terv - Belterület; tervszám: TA-13 rajzszám: SZ-1/1

1/2. melléklet: Településrendezési eszközök - Szabályozási Terv - Belterület; tervszám: TA-13 rajzszám: SZ-1/2

2. melléklet: Településrendezési eszközök - Szabályozási Terv - Külterület; tervszám: TA-13 rajzszám: SZ-2

3. melléklet: Fasornak javasolt fák

4. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek

5. melléklet: Útlejegyzéssel érintett területek

6. melléklet: Lakóterület-fejlesztési ütemek ; tervszám: TA-13 rajzszám: Ü-1

2. §(1) A szabályozási tervek a kötelező, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmazzák.

(2) A kötelező elemek megváltoztatása, törlése a szabályozási terv módosításával történik.

II. Fejezet

Közterület alakítására vonatkozó előírások

1. Közterületek

3. §(1) Közterületen, közterület alatt, közterület fölött létesítendő építmény különösen közmű, út, oszlop, köztárgy, épület engedélyezéséhez - ha az érintett közterületre még nem készült - valamennyi közterületi elemet tartalmazó közterület-alakítási tervet lehet készíteni, melyben összehangoltan meg kell tervezni valamennyi elem helyét, megjelenését. Amennyiben az érintett közterületre már készült közterület-alakítási terv, a létesítendő építmény terve azzal összhangban kell legyen.

(2) A közterület-alakítási tervet legalább egy közterületi egység egészére kell készíteni.

(3) Közterületet érintő tervezés során különösen utak, parkolók, parkok tervezésekor helyet kell biztosítani a

hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés számára.

2. Hirdetőtáblák

4. §^[1]

III. Fejezet

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

3. Településkép

5. §^[2]

4. Épített értékek

6. §^[3]

IV. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. Zöldfelületek

7. §(1) A tájra jellemző őshonos fajokat kell ültetni, örökzöldeket legfeljebb 20 % arányban szabad telepíteni.

(2) Az új utakat legalább egy oldalon fásítani kell - ha készült a területre, a 3. § (1) bekezdésben részletezett közterület-alakítási terv szerint. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak a légvezeték magasságát el nem érő koronamagasságú fák ültethetők. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.

(3) Belterületi közterületeken fasorok csak egységes kialakításban, azonos fafajból/fajtából telepíthetők.

(4) Külterületi utak mentén több fajból álló, ökológiai folyosónak alkalmas fasort kell telepíteni. A javasolt fafajokat a 3. ~~sz.~~ melléklet tartalmazza.

(5) Falusias lakóterületen, Településközpont területen új épület építése, meglévő épület bővítése, engedélyköteles átalakítása, felújítása során - ha nincs - az előírt zöldfelület minden 300m²-e után 1db honos, nagy lombkoronát növelő fa ültetendő.

(6) A különleges mezőgazdasági üzemi területek, valamint a birtokközpontok telekhatára mentén fasort kell kialakítani, a telekhatártól legalább 4m távolságra. Amennyiben a telekhatár erdővel, vagy fasorral kialakított közterülettel határos, a telken belül nem szükséges fasort képezni.

V. Fejezet

Környezetvédelemi előírások

6. Védőtávolságok, védőterületek

8. §(1) A Szabályozási Terven jelölt Ökológiai folyosó területén építmény nem helyezhető el.

(2) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák partjától számított 6-6 méteres vízügyi védőterületet gyepként kell kialakítani úgy, hogy azt a meder tulajdonosa a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse.

(3) A temető védőtávolsága a Szabályozási terven jelölt, 50 m.

7. Talaj és talajvíz védelem

9. §(1) A 14%-nál nagyobb lejtésű területeken építési engedélyköteles tevékenység esetén az engedélykérelemhez geotechnikai jelentést kell készíteni és csatolni.

(2) A talaj fedettségéről az ezt nélkülöző területeken a tulajdonosnak gondoskodni kell gyepesítéssel, más növényzettel vagy természetes anyagokkal történő fedéssel.

8. Vízkészletek védelme

10. §(1) Szennyvizek szikkasztása a teljes közigazgatási területen tilos.

(2) A szennyezett burkolt felületekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell és a befogadóba csak minőség-ellenőrzés után vezethetők.

9. Hulladék elhelyezés

11. §^[4]

10. Zaj és rezgés elleni védelem

12. §Terület-felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajszint határértékek az alábbiak:

Terület	Határértékek:
felhasználási egység:	Egyenértékű A hang nyomásszint (dB)
Lakóterületek	nappali	éjszakai
Főközlekedési út mellett	65	55
Gyűjtő út, összekötő út mellett	60	50

VI. Fejezet

Sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

11. Elővásárlási jog

13. §Önkormányzati elővásárlási joggal érintett területek a 4. mellékletben felsorolt területek.

14. §(1) A vegyes terület besorolású övezetben az elővásárlás célja:

a) a Rákóczi teret magába foglaló részen a településközpont fejlesztése, a műemléki környezet megőrzése és

b) a Mészöly Dezső Művelődési Központot magába foglaló részen a közművelődési tevékenységet kiszolgáló létesítmények biztosítása, parkoló terület bővítése.

(2) Külterületen az elővásárlás célja a Kásafőző természetvédelmi terület önellátó és önálló gazdasági egységgé fejlesztése a közfoglalkoztatás bővítése érdekében.

12. Útlejegyzés

15. §(1) Önkormányzati útlejegyzéssel érintett területek a 031; 040; 0102 és 095/44 hrsz. dűlőutak szélesítése céljából az 5. ~~sz.~~ mellékletben felsorolt területek.

VII. Fejezet

Közművek előírásai

13. Közműellátás

16. §(1) Új út építésekor, illetve út felújításakor a meglévő közművek szükség szerinti rekonstrukciójáról gondoskodni kell, tekintettel a távlatban jelentkező igények kielégítésére is

(2) Az új beépítésű területek - megnyitásra kerülő utcák - közműellátó létesítményeit előközművesítés keretében kell kiépíteni.

(3) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot el kell bontani. Funkcióját vesztett vezeték földben nem maradhat.

(4) Csak a teljes települést és a teljes vízgyűjtőterületet vizsgáló felszíni vízrendezési tanulmánytervre alapozva lehet módosítani a természetes vízelvezetési útvonalakat és kell kijelölni új nyomvonalakat, műtárgyakat, ülepítő, tisztító létesítményeket.

(5) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyomvonalak elzárása épülettel, földmunkával, vagy bármely más módon tilos.

(6) Mély fekvésű területen szennyvíz elhelyezésére szolgáló létesítményt ideiglenesen sem lehet létesíteni.

(7) Új beépítésű lakóterületeken, valamint tájképvédelmi mezőgazdasági területen, a területet ellátó villamosenergia-ellátási vezetékek csak terepszint alatt helyezhetők el.

(8) A Bátori utca, Akácfa utca, Damjanich utca kivételével beépített és beépítésre szánt területeken, tájképvédelmi mezőgazdasági területen valamint kertes mezőgazdasági területen új táv- és hírközlési hálózat létesítése, illetve a meglévők rekonstrukciója esetén csak földkábeles kiépítés engedélyezhető.

^[5]
^[6]
^[7]
^[8]

14. Utak

17. §(1) A figyelembe veendő szabályozási szélességeket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Közutak tervezési osztályba sorolása:

Külterületen:

a) Gyűjtő út (8111. j.) : K. V. A.

b) Kerékpárutak: K. VII.

c) Gyalogutak: K. VIII.

d) Mezőgazdasági utak: K. VI.

Belterületen:

e) Gyűjtőút (8111. j. ): B. V. c. B.

f) Gyűjtő utak: B. V. d. B.

g) Kiszolgáló utak: B. VI. d. B.

h) Kerékpárutak B. VII.

i) Gyalogutak: B. VIII.

(3) Az új beépítések közlekedési felületei (utak, parkolók) csak fásított kivitelben készülhetnek.

(4) Az országos összekötő utak mellett azok lakott területen kívüli szakaszán a tengelytől mért
50 – 50 m védőtávolságot kell biztosítani. A közutak védőtávolságán belül építési engedélyt csak a közút kezelőjének és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával szabad megadni.

(5) Külterületi utak mentén az úttengelytől számított 6m-es sávot szabadon kell hagyni, e távolságon belül kerítés, oszlop vagy más akadály nem helyezhető el, fa, cserje nem ültethető.

VIII. Fejezet

Építés általános szabályai

15. Beépítés

18. §(1) Meglévő telek alakítása esetén a kialakítható minimális telekszélesség 14m.

(2) Új telek kialakítása esetén a kialakítható minimális telekszélesség 18m.

(3) Falusias lakóterületen és Településközpont területen egy épület beépített földszinti bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint az övezetben kialakítható legkisebb telekméret és a megengedett legnagyobb beépítési % szorzatának másfélszerese.

(4) Falusias lakóterületen telkenként legfeljebb két fő funkciójú épület, épületenként legfeljebb két lakás helyezhető el.

(5) Falusias lakóterületen és Településközpont területen 600m²-es, vagy annál kisebb telken csak egy épület építhető.

(6) Belterületen saroktelek esetében 1000m²-es telekméret alatt a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az övezeti előírás 1,3-szerese.

(7) Különleges mezőgazdasági üzemi területeken, valamint birtokközpontok területén egy lakó-, iroda-, vagy szálláshely épület beépített földszinti bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 600m²-nél.

(8) Állattartó épület a szabályozási vonaltól számított 20 m és a hátsókert között helyezhető el.

19. §(1) A 6. mellékletben jelölt lakóterület-fejlesztési területek beépítése csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén kezdeményezhető:

a) a Szabályozási Terv szerinti utak telekkönyvi bejegyzése,

b) a műszaki infrastruktúra hálózatok kiépítése:

ba) szilárd burkolatú út legalább 5 m szélességű, legalább 30 cm vastag útalap rétegű, megfelelő kőszórással stabilizált, tartósan járható felületű út, csapadékvíz elvezetéssel,

bb) felszíni vízelvezetés a befogadóig,

bc) vízellátás,

bd) szennyvíz elevezetés a befogadóig és

be) elektromos ellátás, közvilágítás, és

c) A zöldfelületi hálózat kialakítása:

ca) út menti fasor és

cb) közpark

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egy-egy területegység – F1-3 - egészére teljesülnie kell. A területegységek határolását a 6. melléklet: Lakóterület-fejlesztési ütemek című, TA-13 tervszámú, Ü-1 rajzszámú tervlap tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés szerinti területegységek a sorszám szerinti sorrendben épülhetnek be. A következő ütem területén - az (1) bekezdés b) és c) pontjában leírtak kivételével - csak az előző ütem 80%-ának beépülése után lehet építési tevékenységet folytatni, a %-ok a telkek darabszámára vonatkoznak, felfelé kerekítve, a beépülés az épületre kiadott használatba vételi engedélyt jelenti.

16. Építési hely

20. §(1) Amennyiben a szabályozási terv nem jelöl ki építési helyet, oldalhatáros beépítés esetében arra az oldalhatárra, vagy a (3) bekezdésben leírtak esetén a mellé az oldalhatár mellé kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben, valamint újonnan beépülő utca, lakóterület esetében az északi irányhoz közelebb eső illetve a nyugati oldalhatárt kell építési vonalnak tekinteni.

(2) Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatszerűen kell kialakítani.

(3) Oldalhatáron 15 méteres telekszélesség fölött minimum 50 cm csurgótávolságot kell tartani.

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén minden épület, építmény azonos oldalhatárra, vagy a (3) bekezdésben leírtak esetén azonos oldalhatár mellé helyezendő.

(5) A Bátori utca 438 hrsz.-ú és 467 hrsz.-ú ingatlanok közötti szakaszán és az Akácfa utcában a 368, 370, 375, 378 hrsz.-ú telkeken új építés esetén az épület utcai homlokzatát az utcai telekhatártól legalább 4 m-rel hátrébb lehet építeni.

17. Az előkert kialakítása

21. §(1) Az előkert méretét a (2), (3), (4) bekezdés kivételével átlagolással kell kiszámítani. Az átlagolás során figyelembe kell venni a két oldalon szomszédos három-három, ha ennél kevesebb létezik, akkor amennyi van, beépített telek előkert-méretét és az átlagolásból ki kell hagyni az átlagtól a legjobban eltérő két értéket. A Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca mentén a számított átlagtól a telek belseje felé legfeljebb 5 m eltéréssel kell elhelyezni az épület közterület felőli homlokzatát.

(2) Településközpont területen nincs kötelező vagy legkisebb előkert.

(3) Gazdasági területeken, különleges területeken, mezőgazdasági területeken az előkert mértéke legalább 10m.

Ha az (1) bekezdés szerinti átlagolás nem alkalmazható (pl. új beépítésű területek) és nincs más módon sem az előkert meghatározva, akkor az előkert mérete legalább 5m.

18. Az oldalkert kialakítása

22. §(1) Amennyiben a telek szélessége az építési helyen mérve 14 méternél nagyobb, az oldalkert mérete oldalhatáros beépítés esetében legalább 6 m.

(2) Meglévő épület bővítése, átépítése esetén, ha a telek szélessége az építési helyen mérve 14 méternél kisebb, az oldalkert mérete oldalhatáros beépítés esetében legalább 4 m.

(3) Szabadon álló beépítés esetében az oldalkert mérete legalább 3,5 m.

(4) Meglévő épület bővítése, átalakítása esetén az oldalkert mérete nem csökkenhet.

19. A hátsókert kialakítása

23. §(1) Falusias lakóterületen a 86 méternél kisebb mélységű telek hátsókertjét az OTÉK szerint kell értelmezni. Nyolcvanhat méternél hosszabb telek esetében a nyolcvan méteres telekmélységen túli terület hátsókert.

(2) Azon telkek esetében, amelyeken a Szabályozási Terven a "telek be nem építhető része" jelölés szerepel, a hátsókert a be nem építhető rész határától az utca (közterület) felé az (1) bekezdés szerint számítandó.

20. Épületmagasság, homlokzatmagasság

24. §(1) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek min. épületmagassága 3,5 m.

(2) Lakó-, kereskedelmi, szolgáltató, iroda, vendéglátó épületek maximális épület- és homlokzatmagassága a terep lejtésének függvényében:

Terep lejtése (%)	Max. épületmagasság	Lejtő felőli homlokzat max. homlokzatmagassága
0-3%	4,5 m	4,5 m
3-6%	5,0 m	5,5 m
6-10%	5,5 m	6,0 m
10% fölött	6,0 m	6,5 m

A domb felőli homlokzat magassága egyik esetben sem haladhatja meg a 4,5 métert.

(3) Középület, kereskedelmi szálláshely épületmagassága: 3,5-7,5 m; a lejtő felőli homlokzat maximális magassága 7,5 m.

(4) Gazdasági épület különösen pajta, tároló, istálló, műhely, melléképítmény maximális épületmagassága lakóterületen 7,5 m; a lejtő felőli homlokzat maximális magassága 7,5 m.

21. Meglévő épületen végzett építési tevékenység

25. §(1) Amennyiben a meglévő beépítettség a megengedettnél nagyobb, emeletráépítés nem végezhető.

(2) Amennyiben a meglévő építménymagasság a megengedettnél nagyobb, bővítés csak akkor végezhető, ha az új építménymagasság megfelel a hatályos előírásoknak.

(3) Amennyiben az elő- vagy oldalkertben van beépítés, a bővítés, új építés csak a szabálytalan helyen álló épület(rész) bontása mellett végezhető. Amennyiben a hátsókertben van szabálytalan épület(rész), az a bővítés esetében megtartható a legnagyobb beépítettség teljesítése mellett.

22. Kerítések

26. §(1) ^[9]

(2) ^[10]

(3) ^[11]

(4) ^[12]

(5) Külterületi utak mentén kerítés a 17. § (5) bekezdésének megfelelően építhető.

23. Terepkialakítás

27. §(1) Ha a támfal egy méternél nagyobb szintkülönbséget hidal át, azt lépcsőzetesre, közeiben zöldfelületet kialakítva kell megépíteni.

(2) 10 %-nál kisebb lejtésű építési telken az eredeti terepszintet legfeljebb egy méterrel lehet megváltoztatni.

(3) 10 %-nál nagyobb lejtésű építési telken bevágás, feltöltés egyensúlyban való kialakítása esetében az eredeti terepszintet legfeljebb 1,5 méterrel lehet megváltoztatni.

(4) Terepszint alatti építményhez lehajtó rámpa kialakítható a szükséges tereprendezéssel.

(5) 10 %-nál kisebb lejtésű építési telken a szomszédos ingatlan terepszintjétől a telekhatáron legfeljebb fél méterrel, rézsűképzéssel lehet eltérni.

(6) 10 %-nál nagyobb lejtésű építési telken a szomszédos ingatlan terepszintjétől a telekhatáron legfeljebb egy méterrel, támfallal vagy rézsűvel lehet eltérni.

(7) A rendezett terepet úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos ingatlanokra a felszíni víz ne folyjék át.

IX. Fejezet

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

24. Partfalomlás-veszélyes területek

28. §Partfalomlás-veszélyes területek a támfalbiztosítás nélküli 2,0m magasságnál nagyobb és 60º-nál meredekebb terepbevágások.

29. §(1) Partfalomlás-veszélyes területen lévő, vagy ilyen területhez 20m-nél közelebb lévő telken bármilyen, a terep megbolygatásával járó építési munka csak részletes geotechnikai jelentés és szakvélemény alapján végezhető.

(2) Partfalomlás-veszélyes területen lévő, vagy ilyen területhez 20m-nél közelebb lévő telken meglévő építménynek a talajra többletterheléssel járó átalakítása, megváltoztatása csak részletes geotechnikai jelentés és szakvélemény alapján végezhető.

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

X. Fejezet

Beépítésre szánt övezetek előírásai

25. Lakóterületek - Falusias Lakóterületek

30. §(1) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: az OTÉK 14.§.(2) szerinti építmények helyezhetők el, az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) A lakófunkciótól eltérő felhasználás feltétele, hogy a telek területe legalább 800 m² legyen.

(3) Falusias Lakóterület – 1 (Lf-1), a belterület nagytelkes beépítésű része

a) A kialakítható telek legkisebb területe 1000m²

b) Beépítési mód oldalhatáron álló

c) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%

d) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a 24.§ szerint

e) Zöldfelület legkisebb mértéke 50%

f) Terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 10%

g) Közműellátás mértéke és módja teljesen közművesített

(4) Falusias Lakóterület – 1* (Lf-1*), a belterület nagytelkes beépítésű része a Temető utca mentén

a) A kialakítható telek legkisebb területe 1000m²

b) Beépítési mód oldalhatáron álló

c) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%

d) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a 24. § szerint

e) Zöldfelület legkisebb mértéke 50%

f) Terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 10%

g) Közműellátás mértéke és módja részlegesen közművesített

(5) Falusias Lakóterület – 2 (Lf-2) a belterület közepes telkes részei

a) A kialakítható telek legkisebb területe 800m²

b) Beépítési mód oldalhatáron álló

c) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%

d) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a 24. § szerint

e) Zöldfelület legkisebb mértéke 45%

f) Terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 10%

g) Közműellátás mértéke és módja teljesen közművesített

(6) Falusias Lakóterület – 3 (Lf-3) a belterület kistelkes beépítésű része

a) A kialakítható telek legkisebb területe 600m²

b) Beépítési mód oldalhatáron álló

c) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%

d) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a 24. § szerint

e) Zöldfelület legkisebb mértéke 40%

f) Terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 10%

g) Közműellátás mértéke és módja teljesen közművesített

26. Vegyes területek - Településközpont terület

31. §(1) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények, kivéve az üzemanyagtöltőt, parkolóházat

(2) Településközpont terület – 1 (Vt-1)

a) A kialakítható telek legkisebb területe 800m²

b) Beépítési mód oldalhatáron álló

c) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%

d) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a 24. § szerint

e) Zöldfelület legkisebb mértéke 40%

f) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 20%

g) Közműellátás mértéke és módja teljesen közművesített

27. Különleges beépítésre szánt területek

32. §(1) Különleges beépítésre szánt terület – sportterület – 1 (Sp-1) a futballpálya területe

a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: sport, iroda, klubház, szálláshely szolgáltató létesítmények

b) A kialakítható telek legkisebb területe 3000m²

c) Beépítési mód szabadonálló

d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25%

e) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5m

f) Zöldfelület legkisebb mértéke 60%

g) Közműellátás mértéke és módja részlegesen közművesített

(2) Különleges beépítésre szánt terület – temető - 1 (T-1)

a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: egyházi, kegyeleti, kiszolgáló létesítmények

b) A kialakítható telek legkisebb területe kialakult

c) Beépítési mód szabadonálló

d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%

e) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke 10m

f) Zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 10%

h) Közműellátás mértéke és módja részlegesen közművesített

(3) Különleges beépítésre szánt terület – mezőgazdasági üzem - 1 (Mü-1)

a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok:

- Mezőgazdálkodással, állattartással, feldolgozással, tárolással, gépesítésükkel, bemutatással, ismeretterjesztéssel kapcsolatos építmények

- Lakások a tulajdonos, a használó, a személyzet számra létesíthetők

b) A kialakítható telek legkisebb területe 3000m²

c) Beépítési mód szabadonálló

d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%

e) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a 24. § szerint

f) Zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 15%

h) Közműellátás mértéke és módja részlegesen közművesített

(4) Különleges hírközlési terület – mezőgazdasági üzem - 1 (H-1)

a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, használati módok: adótorony és technológiailag hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények

b) A kialakítható telek legkisebb területe kialakult

c) Beépítési mód szabadonálló

d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%

e) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a technológia szerint

f) Zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 15%

h) Közműellátás mértéke és módja részlegesen közművesített

XI. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

28. Közlekedési és közmű területek

33. §(1) Közút-1 (KÖu-1)

a) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke 6,5m

b) Közműellátás mértéke és módja teljesen közművesített

(2) Magánút

a) Épület magánúton nem helyezhető el.

b) A magánút műszaki kialakítását a közutakra érvényes szabályok szerint kell biztosítani.

29. Zöldterületek

34. §Zöldterület – 1 (Z-1) közparkok

a) Telekterület megengedett legkisebb mértéke kialakult állapot

b) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2%

c) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke 4,0m

d) Zöldfelület legkisebb mértéke 70%

e) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 4%

f) Közműellátás mértéke és módja teljesen közművesített

30. Erdőterület

35. §(1) Védelmi erdő - 1 (Ev-1)

a) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.

(2) Gazdasági erdő - 1 (Eg-1)

a) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Telepíteni csak elegyes erdőt lehet.

b) Az övezetben az OTÉK 28.§ (4) bekezdése szerinti helyezhetők el építmények.

31. Mezőgazdasági területek

36. §(1) Általános előírások:

a) Vízmeder partjától 50 méteren belül épület nem helyezhető el

b) Birtokközpont csak 30000 m²-nél nagyobb birtoktesten alakítható ki. A birtoktestbe nem számítható be az Má-2 övezetbe tartozó telek, vagy telekrész.

c) A birtokközpont beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke 25%

(2) Kertes mezőgazdasági területek – 1 (Mk -1)

a) Az övezetben elhelyezhető: présház, saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények

b) Beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke 1500m²

c) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5m

d) Közműellátás mértéke és módja közművesítetlen

e) a kialakult geomorfológiai formák különösen hegygerinc, völgy megőrzendők

f) Egy méternél magasabb támfal nem létesíthető

g) ^[13]

h) Az épület melletti terep legfeljebb egy méterrel térhet el az eredeti terepszinttől, ez alól kivétel a pincéhez vagy terepszint alatti építményhez tartozó lejáró.

i) ^[14]

j) ^[15]

k) ^[16]

(3) Általános mezőgazdasági területek - 1 (Má-1) - korlátozás nélküli mezőgazdasági területek

a) Épület csak a telek művelésből kivett részén építhető.

b) Legkisebb beépíthető telek 6000m²

c) Építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 24. § szerint

d) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 2%

e) Közműellátás mértéke és módja részlegesen közművesített

(4) Általános mezőgazdasági területek - 2 (Má-2) a korlátozott mezőgazdasági területek

a) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Általános mezőgazdasági területek - 3 (Má-3), tájképvédelmi céllal korlátozott mezőgazdasági terület.

a) Épület csak a telek művelésből kivett részén építhető.

b) Beépíthető telekterület megengedett legkisebb mértéke 10000m²

c) Építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 24. § szerint

d) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 2%

e) Közműellátás mértéke és módja részlegesen közművesített

f) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők

g) Az övezetben termék- és távvezetékek felszínen nem létesíthetők.

h) ^[17]

i) az épület melletti terep legfeljebb egy méterrel térhet el az eredeti terepszinttől, ez alól kivétel a pincéhez vagy terepszint alatti építményhez tartozó lejáró.

j) egy méternél magasabb támfal nem létesíthető

k) ^[18]

l) ^[19]

32. Vízgazdálkodási területek

37. §Vízgazdálkodási terület – 1 (V-1)

Mindenfajta tevékenység a vízügyi hatóság engedélye alapján végezhető.

33. Természetközeli területek

38. §Nádas vizes élőhely – 1 (Tk-1)

Mindenfajta tevékenység a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.

34. Különleges, beépítésre nem szánt területek

39. §(1) Különleges terület – Rekreációs terület - 1 (KkRe-1)

a) Az övezetben elhelyezhető épületek, használati módok:

- Horgászat, halászat, vízi sportok folytatásához szükséges létesítmények

- Idegenforgalmi célú létesítmények (vendéglátás, ismeretterjesztés, nomád életvitel)

b) Telekterület megengedett legkisebb mértéke 6000m²

c) Beépítési mód szabadonálló

d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5%

e) Építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 4,0m

(2) Különleges terület – Kegyeleti park - 1 (Ke-1)

Az övezetben épület nem helyezhető el.

ZÁRÓ RÉSZ

40. §(1) Ez a rendelet 2015. szeptember elsején lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 11/2002. (V.31.) önkormányzati rendelet.

Bárányos Csaba Dr. Sisa András

polgármester jegyző

^[1]