Tác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 1.) önkormányzati rendelete

A gyermekjóléti ellátások megállapításáról

Hatályos: 2004. 02. 02- 2021. 10. 24

Tác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (II. 1.) önkormányzati rendelete

A gyermekjóléti ellátások megállapításáról

2004.02.02.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1.) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §.(1-) - (2) bek., 19. §.(2), (5) bek., 20. §.(1) bek., a 21 §.(1) bek. 29. §.(1) bek. és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Tác község Önkormányzatának Képviselő-testülete a következőket rendeli el:

E rendelet csak az 1997. évi XXXI.tv. (továbbiakban: Gyvt.), valamint a végrehajtására kiadott 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelettel ( a. továbbiakban Gyer.) együtt érvényes.
I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy elősegítse a gyermekek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból.

2. A rendelet hatálya

2. § .A rendelet hatálya kiterjed azokra a magyar állampolgárságú, valamint állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorlót, valamint a magyarhatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, akik Tác, község területén

a) lakóhellyel

b) lakóhely hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek, illetve

c) a kérelem benyújtásakor nincs ismert lakó-, vagy tartózkodási helye, és utolsó ismert lakóhelye Tác község volt.

3. A gyermekek védelmének rendszere

3. § .Tác Község Képviselő-testülete jelen rendelete alapján az arra jogosult gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít.

4. Értelmező rendelkezések.

4. § (1) E rendelet alkalmazásában család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók.

(2) Egyedülálló:

a) az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,

b) aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban,

c) akinek házastársa, élettársa kényszergyógyítás, vagy kényszergyógykezelés alatt áll előzetes letartóztatásban van jogerős ítélet alapján szabadságvesztését tölti

(3) Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét kormányrendelet határozza meg.

(4) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel ) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők, helyettes szülők számára kifizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési, kedvezményei a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás és a 13. havi nyugdíj.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

5. § (1) .E rendelet 3. §. (1) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmeket az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és családjának a benyújtást közvetlenül megelőző 3 hónapra vonatkozó átlagjövedelmét tartalmazó igazolásokat. Ettől eltérni a gyermekvédelmi támogatás esetén csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(3) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a.) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltató jövedelem-igazolásával,
b.) társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelmet az APEH által kiadott jövedelem-igazolással,
c.) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelmet: a szerződéssel,
d.) nyugellátást, baleseti ellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat: az előző havi nyugdíjszelvénnyel,
e.) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, stb.) a kifizetőtől nyert igazolással, valamint a gyermektartásdíj összegéről a szülők között (peren kívül ) létrejött írásbeli megállapodás-másolattal,
f.) a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot: az erről szóló határozattal,
g.) bérbeadásból származó jövedelmet: a bérleti szerződéssel,
h.) egyéb jövedelmet: ( pl.ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések, stb.) a kifizetőtől nyert igazolással,
i.) megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet: a megállapodással,
j.) alkalmi munkából származó rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmet:
alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával, ennek hiányában büntetőjogi nyilatkozattal,
k.) rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításához - különélő szülő esetén - a gyermektartásdíjat bírói ítélettel, vagy bírósági keresetlevéllel kell igazolni. Jóváhagyott egyezség akkor fogadható el, ha a kérelmező a különélő szülő jövedelem-igazolását is csatolja, melyből megállapítható, hogy a gyermektartásdíj összege nem kevesebb a Csjt.-ben meghatározottnál.
(4)Amennyiben a kérelem elbírálásához további igazolások, nyilatkozatok benyújtása szükséges, az egyes ellátásoknál kerülnek szabályozásra.

6. § (1) A kérelemben, valamint a jövedelem-nyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(2) Az eljárás során felhasználható - 3 hónapnál nem régebbi- pedagógus, védőnő, Gyermekjóléti Szolgálat, valamint társhatóság által készített. környezettanulmány, pedagógiai vélemény.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítése

7. § (1) A gyermekvédelmi ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító hatóságot. Ellenkező esetben a jogosulatlanul felvett ellátást vissza kell fizetni.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást a hatáskört gyakorló megszünteti.

(3) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére.

(4) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni

(5) Az ellátás megtérítését a hatáskört gyakorlója az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(6) A hatáskör gyakorlója a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.

6. Döntésre jogosultak köre

8. § (1) Tác Község Képviselő-testülete hatáskörét a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében a polgármester gyakorolja.

III. Fejezet

Pénzbeni ellátások

7. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

9. § (1) A polgármester a kiskorú, illetve nappali tagozaton középiskolában, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorú részére rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapít meg, ha a családban az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és emiatt a gyermek fejlődése veszélyeztetve van, de a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Házasságkötés esetén a rendszeres támogatás csak akkor szüntethető meg, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege meghaladja az e rendeletben meghatározott jövedelemhatárt,

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

a.) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c.) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d.) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e.) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket
f.) az a.)- e.) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(3)A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a polgármesteri hivatalnál terjesztheti elő.
(4)A rendszeres támogatás havi összege 2004. évtől az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a.
(5)Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugdíjszerű ellátásban részesülő hozzátartozót, aklt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt.
(6)Az emelt összegű rendszeres támogatás emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
(7)Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították,azt a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet:
a.) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
b)a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni,
(8)A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit évente legalább egyszer (március hónapban) felül kell vizsgálni. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a.) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
b.) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.
(9)Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres támogatást saját jogán kell folyósítani.

10. § (1) Nem állapítható meg rendszeres támogatás - vagy a már megállapított támogatást meg kell szüntetni- ha :

a.) a család életvitele miatt a gyermeket - védelme érdekében - ki kell emelni a családból,
b.) a kiskorú után a törvényes képviselő a 5. §.(3) bek. k.) pont szerint a tartásdíjat nem igazolja, illetve arról lemond.
c.) a gyermek tanulmányait befejezi. Ha ősztől oktatási intézménybe beiratkozik, akkor a rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyamatosan újból meg kell állapítani.
d.) a gyermek már nem tanköteles, és tanulmányait félbeszakítja,
e.) a gyermek kereső tevékenységet folytat,
f.) házasságot köt, és a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja az e rendeletben meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.
(2)A jövedelemszámításnál irányadó időszak:
a.) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap,
b.) ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető, a kérelem benyújtásának időszaka.
c.) nyugdíjszerű ellátásoknál a legutóbbi nyugdíjszelvény.
(3)A benyújtott jövedelemnyilatkozat valódiságát a hatáskört gyakorló ellenőrizheti:
- a kérelmező havi kiadásait igazoló számlák bekérésével,
- környezettanulmánnyal.
(4)A rendszeres támogatás iránti kérelmet e rendelet 1.számú melléklete alapján lehet benyújtani.
(5)Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak kormányrendeletben meghatározott mértékű - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapra esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.

8. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

11. § (1) A képviselő-testület a kiskorú gyermekek, valamint a - 25 évnél nem idősebb - nappali rendszerű oktatási intézményben tanuló fiatal felnőttek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás különösen az alábbi esetekben

Indokolt:
- szociális válsághelyzetben lévő várandós anya,
- a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
- a gyermek családból való kiemelésének megelőzésére, feltéve, ha a családban 'történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben,
- családban történt megbetegedés miatt, ha ellátásukról más módon nem lehet gondoskodni.
(4)Rendkívüli támogatásra jogosult az a gyermek, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150 %-át, beteg gyermeket nevelő családok esetén a 200 %-át.
(5)A támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 10-200 %-ig terjedhet.
(6)A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő a polgármesteri hivatalnál terjesztheti elő..

9. Záró rendelkezések.

12. § (1) E rendelet 2004.II.I.-jén lép hatályba, de rendelkezéseit 2004. január l-től kell alkalmazni.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti: l/l998.(II .1) és a 15/1998. (XI.1) önk. számú rendelet.

Tác, 2004. január 20.