Tác Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1.§ (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket:

a)az önkormányzat Képviselő-testülete,

b)a jegyző gyakorolja.

(2) A jegyző átruházott hatáskörben hozott döntése elleni fellebbezés elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Eljárási szabályok

2.§ (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formánál használt fogalmakat az 1993. évi III. törvény 4.§-a szerint kell értelmezni.

(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet az ellátást igénylő nagykorú személy vagy törvényes képviselője nyújthatja be.

(3) Átmeneti és rendszeres segély iránti kérelmet bárki előterjeszthet, aki tudomást szerez az ellátásra szoruló helyzetéről. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.

(4) Az ellátások iránti kérelem benyújtásának helye Tác Község Önkormányzatának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

(5) Az ügyfél a kérelmét csak az e célra rendszeresített nyomtatványon benyújthatja be.

(6) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások folyósítása során a kifizetéseket elsősorban átutalással, utólag minden hónap 5. napjáig kell teljesíteni.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak esetén az együttműködés eljárási szabályai

3.§ Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatos együttműködés intézményi feltételeiről a „Jobb Otthon Alapítvány” (a továbbiakban: Alapítvány) útján gondoskodik.

4.§ Az Önkormányzat hivatalának ügyintézője a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint az Alapítvány megnevezéséről, elérhetőségiről és a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat egy példányát az Alapítvány részére megküldi.

5. § A rendszeres szociális segélyben részesülő köteles a részére megállapított támogatásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az Alapítványt felkeresni, nyilvántartásba vetetni magát, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni és teljesíteni a beilleszkedést elősegítő programban foglaltakat.

6. § Az Alapítvány,

a)a jogosult személyt nyilvántartásba veszi,

b)kidolgozza az egyén élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülővel a megállapodást megköti,

c)egyidejűleg több beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt,

d)folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását,

e)értesíti a jegyzőt, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló együttműködési megállapodást, illetve a megállapodásban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,

f)évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtásáról, és amennyiben szükséges az érintett bevonásával módosítja a programot,

g)az éves értékelést megküldi a jegyzőnek,

h)folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják.

7.§ A beilleszkedést elősegítő programok típusai

a)szociális és mentális képességet fejlesztő foglalkozásokon való részvétel;

b)életmódformáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel

c)életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

d)különböző problémák (alkoholizmus, drog, játékszenvedély) feltárása, kezelésére megoldást bemutató előadások,

e)alapvető személyi higiénia kialakítása, lakókörnyezet rendben tartása;

f)iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésen történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányuló oktatási, képzési programban való részvétel,

g)munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel;

h)szociális, mentális képességeket fejlesztő programokban való részvétel.

8. § A rendszeres szociális segélyben részesülő megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) az Alapítványnál nem veteti magát nyilvántartásba vagy

b) nem köti meg a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodást vagy

c) a beilleszkedést elősegítő programról szóló megállapodásban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti

9. § Ha a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapítvány a mulasztás határidejét követő 8 napon belül írásban felszólítja a kötelezettség teljesítésére és a mulasztás okának ezzel egyidejű igazolására.

10. § Ha a segélyezett az együttműködési kötelezettsége elmulasztását nem igazolja a felszólítás kézhezvételét követő naptól számított 8 napon belül, az Alapítvány értesíti a jegyzőt.

11. § A kötelezettség ismételt, két éven belüli nem teljesítése esetén az Alapítvány a második esetben a mulasztástól számított 8 napon belül írásban értesíti a jegyzőt, aki a rendszeres szociális segély folyósítását megszünteti.

12. § (1) Ha a segélyezett az együttműködési kötelezettségét önhibáján kívül nem tudja teljesíteni, ennek okát az Alapítvány felé köteles igazolni igazolási kérelem benyújtásával.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidőtől, illetve az akadály megszűnésének napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. 

A szociális ellátások

13.§ (1) A szociálisan rászoruló jogosult számára az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén nyújtható pénzbeli szociális ellátások:

a)ápolási díj,

b)önkormányzati segély

(2) Természetben nyújtott szociális ellátások:

a)köztemetés,

b)közgyógyellátás és

c)étkeztetés

Ápolási díj

14.§ (1) A Képviselő-testület az Sztv. 43/B. §-ban biztosított hatáskörét az jegyzőre ruházza át

(2) A Sztv. 43/B §-ában meghatározottak alapján a jegyző ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(4) Az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti vagy nem az ápolt személy szükségleteinek megfelelő módon teljesíti, ha

a)    az ápolt személy szüksége szerint állandó vagy tartós felügyeletéről nem gondoskodik vagy

b)    az ápolt személy háziorvosával egészségi állapotának helyreállítása érdekében nem tart rendszeres, szükséges kapcsolatot vagy

c)    a (5) bekezdésben meghatározott intézmény által végzett szakmai ellenőrzés során az tapasztalható, hogy nem együttműködő vagy

d)    az ápolt személy részére a személyi és lakókörnyezeti higiénia, illetve egészségi állapota megtartásához és/vagy javításához szükséges előírt, valamint elvárt feltételeket nem biztosítja és/vagy az alapvető ápolási, gondozási feladatokat nem teljesíti.

(5) Az ápolást végző személy kötelezettsége teljesítésének az ápolt személy érdekeinek védelmét szolgáló szakmai ellenőrzését a családsegítő alapszolgáltatást ellátó Alapítvány teljesíti az Önkormányzat döntést hozó szervének írásbeli megkeresésére úgy, hogy az ellenőrzés során tapasztaltakról készült jegyzőkönyv egy példányát megküldi.

(6) A (4) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ápolt személy állandó vagy tartós felügyeletéről az ápolást végző személy akkor nem gondoskodik, ha

a)    legalább az orvos előírása szerinti, az ápolt személy egészségi állapotához igazodó mértékű alapvető ápolási, gondozási feladatok ellátásának időtartamára az ápolt személy lakókörnyezetében nem végez ápolási tevékenységet, vagy

b)    az ápolt személy felügyelet nélkül hagyása egészségi állapotában károsodást okoz vagy ennek veszélyével járhat.

(7) A (4) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ápolást végző személy akkor nem teljesíti együttműködési kötelezettségét, ha:

a)    az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatását akadályozza, illetve gátolja, vagy

b)    az első eredménytelen ellenőrzést követő felhívás ellenére bármely okból nem teszi lehetővé az ellenőrzési cselekmény elvégzését.

Önkormányzati segély

15.§ (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, nyugdíj-, jövedelem-, illetve egyéb ellátás kifizetésének késlekedése miatt, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásokhoz, betegséghez, bűncselekmény elszenvedése, elemi kár elhárításához kapcsolódó kiadások enyhítésére;

b) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklésére; iskoláztatásra,

c) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(3) Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át, egyedül élő esetén, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 180%-át.

(4) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. Az eseti önkormányzati segély minimális összege 2.000,- Ft, legmagasabb összege 15.000 Ft. Egy kérelmező, család részére önkormányzati segély egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal nyújtható.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 20.000 Ft. A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(6) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz. A kérelemhez a jövedelemi-, vagyoni igazolásokon túl a (8)-(9) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat szükséges csatolni.

(8) A rendkívüli élethelyeztet alátámasztó dokumentumok:

  a. egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolás, gyógyszerköltségek igazolása, amennyiben a kérelem a kérelmező egészségi állapotával függ össze,

  b. középiskolás gyermek esetén iskolalátogatási bizonyítvány, szükség esetén az iskola, családgondozó véleménye,

c. bűncselekmény esetén rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv másolata,

d. díjhátralék esetén az erről szóló igazolás,

e. egyéb ellátások megállapítására vonatkozó eljárás folyamatban levőségét (társadalombiztosítási-, nyugdíjfolyósítási szerv igazolása).

(9) Elhunyt személy eltemettetési költségeihez történő segély esetén halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről, a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát csatolni kell a kérelemhez.

16.§ (1) Az önkormányzati segély természetbeni juttatásként is nyújtható, különösen étkezési, ruházati utalvány formájában.

(2) Amennyiben a kérelmező az önkormányzati segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, segélyt közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítani lehet. 

Természetben nyújtott szociális ellátások

17.§ (1) Az Sztv. 47. §. (l) bekezdésben felsorolt természetben nyújtható szociális ellátásokra a pénzbeli ellátások körébe tartozó azonos megnevezésű támogatás és segélyek előírásait kell alkalmazni.

(2) A jegyző a Képviselő-testület által megállapított költségvetési hely keretein belül átadott hatáskörben dönt az (1) bekezdésben nyújtott szociális ellátások megszervezéséről, lebonyolításáról.

Köztemetés

18.§ (1) A Képviselő-testület egyedi elbírálás alapján az eltemettetésre köteles személyt kérelme alapján mentesíti a temetés költségeinek megtérítése alól:

(2) részben, ha a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

(3) egészben, ha a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Közgyógyellátás

19.§ Közgyógyellátásra jogosult az a személy: akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a 200 %-át feltéve, ha a részére megállapított havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

Szociális szolgáltatások

20.§ Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat:

1. étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a
4. családsegítés.

Étkeztetés

21.§ A Képviselő-testület az Sztv. 62.§ (2) bekezdésében biztosított hatáskörét a jegyzőre ruházza.

22.§ Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani:

a)koruk,

b)egészségi állapotuk,

c)fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d)szenvedélybetegségük, vagy

e)hajléktalanságuk miatt.

23.§ (1) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek jövedelme illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, illetőleg egyszemélyes háztartásban, egyedülálló személy esetében a 150 %-át.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 70. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki szakorvosi igazolás alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(6) Az étkezést az Önkormányzat kérelem alapján biztosítja térítésmentesen.

Házi segítségnyújtás

24.§ Az önkormányzat a Sztv. 63. § (1) bekezdése szerinti házi segítségnyújtást az Alapítványon keresztül látja el.

Családsegítés

25.§ Az önkormányzat a Sztv. 64. § (1) bekezdése szerinti családsegítést az Alapítványon keresztül látja el.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26.§ Az önkormányzat a Sztv. 65. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Alapítványon keresztül látja el.

Záró rendelkezések:

27.§ (1) Ezen rendelet a 2014. január 1 napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Tác Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról, a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályozásáról szóló 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete.

Tác, 2013. december 19.

                                        Horváth István                                        Kmetz Norbert

                                         polgármester                                                jegyző