Tác Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint 143.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Tác Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8121 Tác Kossuth Lakos utca 129.

(2) A képviselőtestület hivatalának neve: Táci Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8121. Tác Kossuth Lajos utca 129. Kirendeltsége: 8122. Csősz Bartók Béla utca 8. (a továbbiakban: hivatal)

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Tác Község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület létszáma 7 fő. A képviselők név sorát jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület átruházott hatáskörei

2. § A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület működése

3.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést illetve közmeghallgatást tart.

(5) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton meg lehet küldeni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni a meghívottaknak és egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat. A Közmeghallgatás napirendet is tartalmazó meghívóját, legalább 10 nappal a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt meg kell hirdetni a hivatal faliújságján történő kifüggesztéssel.

(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a napirendi pontok előadóit,
3. akiket az ülés összehívója megjelöl.
   

Munkaterv

4. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával a bizottságok, helyi érdekvédelmi szervek javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, minden év utolsó rendes képviselő-testületi ülésére.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. a képviselő-testületi rendes ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

a napirend előterjesztőjének a megjelölése

A képviselő-testület ülése

Az ülés vezetésének szabályai

5. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,

c) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,

d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

e) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,

i) berekeszti az ülést.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

Az előterjesztés

6. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) Csak a Pénzügyi Bizottság javaslatával lehet az alábbi előterjesztéseket a képviselő- testületnek tárgyalásra bocsátani.

Állásfoglalásával kerülhet a testület elé:

1. Az éves, negyedéves költségvetési beszámolók, éves költségvetési koncepció;
2. A költségvetést érintő határozatok;
3. Az önkormányzati pénzügyi vonatkozású rendeletek tervezetei;
4. Az önkormányzat vagyonában bekövetkező változásokról szóló javaslatok;

(5) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

1. rendeletalkotás,
2. szervezet kialakítása,
3. helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
4. testületi munkatervben szereplő napirendi pontokban,
5. önkormányzati jelképek meghatározásában,
6. gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása tárgyában,
7. településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,
8. intézményalapítás, megszüntetés és átszervezés esetén,
9. társulások létrehozása, csatlakozása, kilépéskor,

(6) A képviselő-testület a jegyző törvényességi véleményezése nélkül írásbeli előterjesztést nem tárgyal.

A tanácskozás rendje, vita, szavazás

7. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,

c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

8. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének kézfeltartással történő igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv 46.§ (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(3) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület, a kizárásról történő határozatában a mulasztást elkövető képviselő, következő havi tisztelet díját elvonhatja.

(4) A képviselő-testület a Mötv. 46.§.(2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást rendelhet el. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazólapokat 3 tagú – ad hoc bizottság gyűjti össze. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,
2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket.

A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.

(7) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testületi tag ,

b) a bizottság és

c) a polgármester javaslatára.

A javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.

(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"- el vagy "nem"- el szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(9) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel). A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(10) Titkos és név szerinti szavazás során tartózkodni nem lehet.

Kérdés, interpelláció

9. (1) A napirendek megtárgyalását követően sor kerülhet az interpellációkra.

(2) Interpelláció csak testületi ülésen tárgyalható. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

A kérdést, az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervező- szükségletkielégítő munkájával, illetőleg annak valamely önkormányzat alá rendelt szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, valamint ha az ügy természete és a válaszadó felkészültsége megengedi, úgy arra az ülésen kell válaszolni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert vagy valamely bizottságot is. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de külön dönt arról a képviselő-testület is.

A tanácskozás rendjének fenntartása

10. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti

A jegyzőkönyv

11. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás);
2. az ülés nyilvános vagy zárt módját;
3. a napirendet követően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat;
4.  az ülésen történt fontosabb eseményeket;
5.  az ülés bezárásának időpontját,
6.  a polgármester, a jegyző aláírását

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges aláírt rendeleteket,

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, interpellációját,

f) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatban,

g) a jegyző törvényességi észrevételét,

h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartásának esetén is biztosítani kell.

Az önkormányzati rendeletalkotás

12. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a települési képviselők,
2. bizottság,
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
4. választópolgárok, népi kezdeményezés útján

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendeletet a hivatal falitábláján közzé kell tenni kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeteket a hivatalban a hivatalos ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti.

A képviselő-testület bizottsága

13. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére, különböző folyamatos feladatok megoldása érdekében bizottságot választ. A bizottságok nevét, létszámát, feladat és hatáskörét jelen rendelet 1. számú melléklete, tagjainak névsorát az 3. számú függelék tartalmazza.

14. § (1)A települési képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság vizsgálja, tartja nyilván és ellenőrzi.

(2)A képviselő, a polgármester összeférhetetlenség esetén ennek megszüntetéséről szóló nyilatkozatot a Pénzügyi Bizottságnak adja le.

15. § (1) Az alkalmanként felmerülő feladatok ellátására a képviselő-testület minősített többséggel ideiglenes bizottságokat alakít.

(2) Ideiglenes bizottságot különösen a közvetlen feladatok megoldására szükséges létrehozni.

1. Egy-egy önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítésére, végrehajtásának ellenőrzésére,
2. a képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolt és széles körű tájékozódást igényelnek,
3. társulási, együttműködési megállapodások előkészítésére.

16. § (1) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára, az ülés vezetésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

17. § A képviselő-testület és a bizottságok közötti zavartalan kapcsolat adminisztrációs feltételeit a jegyző biztosítja.

A helyi önkormányzat tisztségviselői

Polgármester

18. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati segélyezési ügyekben dönthet.

Alpolgármester

19. § (1) A képviselő-testület- tagjai közül- egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.

(2) A polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.

(4) Az alpolgármesteri tisztség ellátásának tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő látja el az alpolgármesteri feladatokat.

Jegyző

20. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatal gazdasági vezetője látja el a jegyzői feladat

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

21 § Tevékenységi körökben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

1. Tácért Közalapítvány
2. Táci Gyermekekért Alapítvány
3. Táci Nyugdíjasok Egyesülete
4. Táci Polgárőr Egyesület
5. Táci Horgászegyesület
6. Tác-Csősz Sportegyesület
7. Iringó Néptánc egyesület
   

22. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel együttműködik, részükre kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jogot biztosít

23. § (1) E rendelet 2014 év február hó 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011 (IV. 29.) önkormányzati rendelet.

Kelt: Tác, 2014. január hó 30. nap

P.H.

Horváth István                                             Kmetz Norbert

                                     polgármester                                                      jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Tác, 2014. február hó 10. nap

P.H.

                                                                                                             Kmetz Norbert

                                                                                                                     jegyző