Tác Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 03. 03

Tác Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2015.03.01.

Tác Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Tác Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8121 Tác Kossuth Lakos utca 129.

(2) A képviselőtestület hivatalának neve: Táci Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8121. Tác Kossuth Lajos utca 129. Kirendeltségei: 8122. Csősz Bartók Béla utca 8., 8041 Csór, Fő tér 10. (a továbbiakban: hivatal)

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Tác Község közigazgatási területe.

A képviselő-testület működése

2. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést illetve közmeghallgatást tart.

(5) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton meg lehet küldeni. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni a meghívottaknak és egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat. A Közmeghallgatás napirendet is tartalmazó meghívóját, legalább 10 nappal a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt meg kell hirdetni a hivatal faliújságján történő kifüggesztéssel.

(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirendi pontok előadóit,

c) akiket az ülés összehívója megjelöl.

Munkaterv

3. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával a bizottságok, helyi érdekvédelmi szervek javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, minden év utolsó rendes képviselő-testületi ülésére.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi rendes ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) a napirend előterjesztőjének a megjelölése.

A képviselő-testület ülése

Az ülés vezetésének szabályai

4. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,

c) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,

d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

e) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,

i) berekeszti az ülést.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

Az előterjesztés

5. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) Csak a Pénzügyi Bizottság javaslatával lehet az alábbi előterjesztéseket a képviselő- testületnek tárgyalásra bocsátani.

Állásfoglalásával kerülhet a testület elé:
a)Az éves, negyedéves költségvetési beszámolók, éves költségvetési koncepció;
b)A költségvetést érintő határozatok;
c)Az önkormányzati pénzügyi vonatkozású rendeletek tervezetei;
d)Az önkormányzat vagyonában bekövetkező változásokról szóló javaslatok;
e)
(5)Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
a)rendeletalkotás,
b)szervezet kialakítása,
c)helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
d)testületi munkatervben szereplő napirendi pontokban,
e)önkormányzati jelképek meghatározásában,
f)gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása tárgyában,
g)településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,
h)intézményalapítás, megszüntetés és átszervezés esetén,
i)társulások létrehozása, csatlakozása, kilépéskor,

A tanácskozás rendje, vita, szavazás

6. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,

c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

7. § (1) A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel ,

b) név szerinti szavazással.

(3) Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, és bármely képviselő azt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

(4) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz

8. § A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület, a kizárásról történő határozatában a mulasztást elkövető képviselő, következő havi tisztelet díját elvonhatja.

9. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. §.(2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást rendelhet el. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazólapokat 3 tagú – ad hoc bizottság gyűjti össze. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.

(5) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testületi tag ,

b) a bizottság és

c) a polgármester javaslatára.

A javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.

(6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"- el vagy "nem"- el szavaznak a határozati javaslatról

(7) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel). A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Kérdés, interpelláció

10. § (1) A napirendek megtárgyalását követően sor kerülhet az interpellációkra.

(2) Interpelláció csak testületi ülésen tárgyalható. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

A kérdést, az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.
(3)Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervező- szükségletkielégítő munkájával, illetőleg annak valamely önkormányzat alá rendelt szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(4)Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, valamint ha az ügy természete és a válaszadó felkészültsége megengedi, úgy arra az ülésen kell válaszolni.
(5)Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert vagy valamely bizottságot is. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de külön dönt arról a képviselő-testület is.

A tanácskozás rendjének fenntartása

11. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:
a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b)ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,
c)rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d)ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.
(2)A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
(3)A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.

A jegyzőkönyv

12. § (1) A képviselő-testületi ülésekről 1 példányban jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az önkormányzati törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) a meghívót,

b) jelenléti ívet,

c) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

d) képviselők által írásban benyújtott hozzászólását.

(3) A képviselő-testület esetenként dönthet egy napirend tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készítéséről, amelyet képviselői javaslat alapján, egyszerű többséggel hozott döntéssel rendelhet el.

(4) A jegyzőkönyvet a Mötv.52. § (2) bekezdésében foglaltakon túl az ülésvezető javaslata alapján, a képviselő-testület által, egyszerű többséggel ülésenként megválasztott 2 fő képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit (a zárt ülések jegyzőkönyvei kivételével) hivatali idő alatt a Táci Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben bárki megtekinthesse.

Az önkormányzati rendeletalkotás

13. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) bizottság,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) választópolgárok, népi kezdeményezés útján

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendeletet a hivatal falitábláján közzé kell tenni kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeteket a hivatalban a hivatalos ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti.

A képviselő-testület bizottsága

14. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére, különböző folyamatos feladatok megoldása érdekében bizottságot választ. A bizottságok nevét, létszámát, feladat és hatáskörét jelen rendelet 1. melléklete, tagjainak névsorát az 3. függeléke tartalmazza.

15. § (1) A települési képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság vizsgálja, tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselő, a polgármester összeférhetetlenség esetén ennek megszüntetéséről szóló nyilatkozatot a Pénzügyi Bizottságnak adja le.

16. § (1) Az alkalmanként felmerülő feladatok ellátására a képviselő-testület minősített többséggel ideiglenes bizottságokat alakít.

(2) Ideiglenes bizottságot különösen a közvetlen feladatok megoldására szükséges létrehozni.

a) Egy-egy önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítésére, végrehajtásának ellenőrzésére,

b) a képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolt és széles körű tájékozódást igényelnek,

c) társulási, együttműködési megállapodások előkészítésére.

A helyi önkormányzat tisztségviselői

Polgármester

17. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje megegyezik a Hivatal ügyfélfogadási idejével.

(3) A (2) bekezdésben foglalt időn kívül a polgármester munkarendje kötetlen.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott írásbeli döntések esetében a polgármesternek utalnia kell az átruházás tényére.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.

Alpolgármester

18. § (1) A képviselő-testület- tagjai közül- egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.

(2) A polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.

(4) Az alpolgármesteri tisztség ellátásának tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő látja el az alpolgármesteri feladatokat.

Jegyző

19. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra- a csóri kirendeltség vezetője látja el a jegyzői feladatait.

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

20. § Tevékenységi körökben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

a) Tácért Közalapítvány

b) Táci Gyermekekért Alapítvány

c) Táci Nyugdíjasok Egyesülete

d) Táci Polgárőr Egyesület

e) Táci Horgászegyesület

f) Tác-Csősz Sportegyesület

g) Iringó Néptánc egyesület

21. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel együttműködik, részükre kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jogot biztosít.

22. § (1) E rendelet 2015. év március hó 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2014 (II. 15.) önkormányzati rendelet.

Kelt: Tác, 2015. február hó 16. nap