Tác Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a.) pontjában és (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 37.§ és 38.§-ban biztosított véleményezési jogkörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Nemzeti Közlekedési Hatóság  Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal; Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala; Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály; 

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ; Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvár Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály; Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály; Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály; Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztály; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal; Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság; Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Országos Atomenergia Hivatal; Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ;Országos Tisztiorvosi Hivatal; Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal; Székesfehérvár MJV Önkormányzat; Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzata; Aba Nagyközség Önkormányzata; Polgárdi Város Önkormányzata; Csősz Község Önkormányzata és a Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

1. Módosító rendelkezések

1.§ A helyi építési szabályzatról szóló 19/2006. (IX. 1.) önkormányzati. rendelet (a továbbiakban: R.) a                      következő 15/A. § -al egészül ki:

                 "15/A.§    Beépítésre szánt területek felhasználásának ütemezése

(1)  A szabályozási terven jelölt L-II. ütem lakó területként való igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha az L-I.         ütem területén kialakítható építési telkek legalább 60 %-ának a lakó funkciónak megfelelő célra történő                   felhasználása megtörtént.

(2)  A szabályozási terven jelölt G-II. ütem gazdasági területként való igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha        G-I. ütem területén kialakítható építési telkek legalább 60 %-ának a gazdasági funkciónak megfelelő célra              történő felhasználása megtörtént, vagy a fejlesztői igényeket az igényelt telekméret és/vagy telekforma, vagy        az elhelyezhető funkciók miatt a G-I. ütem területén nem lehet kielégíteni.”

2.§  A R. 17.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

        "17.§   Településközpont vegyes területek (Vt)

          (1)  A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

          (2) A "Vt" jelű építési övezet előírásai:

      a) Beépítési mód:                                                 K / oldalhatáron álló

      b) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe:       K-700 m²

      c) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége:    K-16m

      d) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett:                50 %

      e) Legkisebb/Legnagyobb építménymagasság:                        K-6,0 m

      f) A zöldfelület legkisebb mértéke:                                               20 %

      g) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítése az utca                 felől kapuval lezárt átjárót kell létesíteni.

      h) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők.

      i) Utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek.

      j) A homlokzatképzés során a hagyományoktól idegen anyagok (kerámia, színes üveg, fém, pala stb) nem          alkalmazhatóak

(3) A "Vt-1" jelű építési övezet előírásai:

        a) Beépítési mód:                                                   K / oldalhatáron álló

        b) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe:           500 m²

        c) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett:                   80 %

        d) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint alatt:                    80 %

        e) Legnagyobb építménymagasság:                                              6,0 m

        f) A zöldfelület legkisebb mértéke:                                                  10 %

        g) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítése az utca                felől kapuval lezárt átjárót kell létesíteni.

        h) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők. 

        i) A homlokzatképzés során a hagyományoktól idegen anyagok (kerámia, színes üveg, fém, pala stb)               nem alkalmazhatóak.

(4) Településközpont vegyes területen magánút kialakítható, ebben az esetben az (2) b), (2) c) és (3) b)                bekezdések előírásait nem kell figyelembe venni."

3.§ A R. 18.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

      "18.§   Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők        el.

(2) A "Gksz-1" jelű építési övezet előírásai:

         a) Beépítési mód:                                                             szabadonálló

         b) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe:         3000 m²

         c) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett:                  60 %

         d) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint alatt:                   60 %

         e) Legnagyobb építménymagasság:                                           12,0 m

         f) A zöldfelület legkisebb mértéke:                                                20 %

         g) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt sávban

(3) A "Gksz-2" jelű építési övezet előírásai:

        a) Beépítési mód:                                                            oldalhatáron álló

        b) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe:               750 m²

        c) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett:                      40 %

        d) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint alatt:                       40 %

        e) Legnagyobb építménymagasság:                                                 5,0 m

        f) A zöldfelület legkisebb mértéke:                                                    30 %

        g) Hátsókert legkisebb mértéke:                                                      5,0 m

(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen magánút kialakítható, az alábbi előírásoknak megfelelően:

        a) A magánút minimális szélessége 16 m;

        b) Zsák jellegű magánút esetében a telek kialakításakor, 26m szélességben, 30m hosszon teherautó                   forduló számára kell helyet biztosítani;

        c) A (2) b), és (3) b) bekezdések előírásait a magánút telkének kialakításakor nem kell figyelembe venni;

        d) A magánút közhasználat elől nem zárható el."

4.§ A R. 19.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

     "19.§   Egyéb ipari gazdasági terület (Gip)

          (1) Egyéb ipari gazdasági területen az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények, valamint                  mezőgazdasági célú építmények helyezhetők el.

          (2) A "Gip" jelű építési övezet előírásai:

        a) Beépítési mód:                                                                  szabadonálló

        b) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe:              1200 m²

        c) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége:            30 m

        d) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett:                      50 %

        e) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint alatt:                       50 %

        f) Legkisebb/legnagyobb építménymagasság:                           3,0 m/6,0m

        g) A zöldfelület legkisebb mértéke:                                                    25 %

(3) A "Gip-1" jelű építési övezet előírásai:

        a) Beépítési mód:                                                                  szabadonálló

        b) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe:               3000 m²

        c) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint felett:                       45 %

        d) A beépítettség legnagyobb mértéke terepszint alatt:                        45 %

        e) Legnagyobb építménymagasság:                                                  12,5m

        f) A zöldfelület legkisebb mértéke:                                                     25 %

(4) Egyéb ipari gazdasági területen magánút kialakítható,  az alábbi előírásoknak megfelelően: 

       a) A magánút minimális szélessége 16 m;

       b) Zsák jellegű magánút esetében a telek kialakításakor, 26m szélességben, 30m hosszon teherautó                 forduló számára kell helyet biztosítani;

       c) A (2) b), és (3) b) bekezdések előírásait a magánút telkének kialakításakor nem kell figyelembe venni;

       d) A magánút közhasználat elől nem zárható el."

5.§ A R. 30.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

"30.§ Környezet-és természetvédelmi szabályok

(1) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az árvízi védekezés előírása

                a)  A település közigazgatási területén tisztítatlan szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad.                           Tisztított szennyvíz szikkasztása csak vízjogi engedély szerint történhet. A vízépítési munkálatok során a                         természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

                b) 500 m2-nél nagyobb beépített alapterületű új épület elhelyezésekor ki kell építeni telken belül a csapadékvíz                      elszikkasztását vagy tározását lehetővé tevő műtárgyat. A tározót úgy kell méretezni, hogy 1,8 m³                                   tározókapacitás jusson 100 m² tetőfelületre.

               c) Csatornák, vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú medrében és partján a                                        területhasználat, az építéssel, földmunkával járó fenntartás a vizes élőhelyek, védett növény- és állatvilág                         megőrzésével folytatható.

               d) Új épületet elhelyezni a természetközeli állapotú csatornák, vízfolyások telekhatárától számított 15 m széles                      sávban nem lehet.

              e) A HÉSZ mellékletei szerinti szerkezeti jelentőségű vízelvezető árkok és mélyvonalak telkén építmény csak                       úgy helyezhető el, ha a vizek áramlását nem akadályozza. 

              f) Ártéri öblözetben, belvízzel veszélyeztetett területen építmény csak úgy helyezhető el, ha a terület                                    vízmentesítését a beépítés megvalósítását megelőzően megoldották.

             g) Az utak burkolatáról, az utak rézsüiről lefolyó vizek termőföldre, erdőterületre közvetlenül nem vezethetők.

             h) A felszíni vizek elvezetésének módját a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására,                            valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

             i) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának                                 részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi                                   előírásoknak, és a vízjogi létesítési engedélyben meghatározottaknak megfelelően kell megvalósítani.

      (2) Levegőtisztaság-védelem

          a) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési                övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmi                      intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az                  építési hatóság előírásai szerint helyezhető el.

         b) A potenciálisan diffúz légszennyezést okozó anyagokat szabadtéren tárolni, illetve szállítani, az épített környezet               védelme érdekében csak a felporzást megakadályozó felülettakarás, és egyéb hatékony technológia megoldás (pl.             felületnedvesítés) mellett lehet. 

     (3) Zaj- és rezgés elleni védelem 

         a) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az                  általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a                      hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított                              határértékeket nem haladja meg, a területhasználat, az építés környezeti zajvédelmi megfelelősége biztosítható. A              zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására                    vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére van szükség."

6.§ A R. a következő 30/A. § -al egészül ki:

           "30/A.§          Közművekre vonatkozó előírások

(1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

            a) vízellátás,

            b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

            c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, egyéb szénhidrogén (termék) vezetékek),

            d) elektronikus hírközlés

      hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei)             számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági         övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel     csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

          a) településképi megjelenésre,

          b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

          c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén

          a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

          b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

          c) a csapadékvizek elvezetéséről,

          d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen és magánúttal feltárt területen a térvilágítás                       megépítéséről

    gondoskodni kell.

     (5) Magánút alatti közműépítést is a közutakra vonatkozó előírások szerint kell kivitelezni.

     (6) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

         a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

         b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

         c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az               átépítés ideje alatt biztosítani kell.

     (7) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

          a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

          b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy a legalább egyoldali fasor                          telepítését ne akadályozzák meg.

     (8) Épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

          a) a belterület egészén, és a beépítésre szánt területeken biztosítható:

             aa) a villamosenergia ellátás,

             ab) a vezetékes ivóvíz ellátás,

             ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

             ad) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;

          b) a külterületeken lévő beépítésre nem szánt területeken biztosítható:

             ba) a villamosenergia ellátás,

             bb) az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

             bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, 

             bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

(9) Vízellátás

     a) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat:

        aa) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

        ab) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz környezet terhelés mentes elvezetésének,                      vagy, elhelyezésének megoldása nélkül (közcsatorna csatlakozás kiépítésével, vagy szennyvízpótló műtárgy              létesítésével).

    b) Külterület beépitésre szánt és belterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is              biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.

    c) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

        ca) NÁ 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

        cb) a hálózatot körvezetékes rendszerként kell építeni,

        cc) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem lehet.

   d) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény              csökkentése szükséges.

(10) Szennyvízelvezetés

a) A településen a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is        közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe való bevezetése a település teljes              közigazgatási területén tilos.

b) Beépítésre szánt területen:

    ba) már csatornázott területen épületet elhelyezni csak a közcsatorna hálózatra történő csatlakozással lehet,              kivéve, ha a szennyvíztisztító telep kapacitása nem alkalmas a keletkezett szennyvizek fogadására,                    melyet igazolni szükséges.

    bb) csatornázatlan területen a c) bekezdés előírásainak teljesítésével lehet.

c) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezendő épületben keletkező                   szennyvizeket ha

    ca) a napi keletkező szennyvíz mennyiség nem haladja meg az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna                hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, vagy a szennyvíztisztító telep kapacitása nem          alkalmas a keletkezett szennyvizek fogadására:

                      - a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell                                         összegyűjteni,

                      - az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,

                      - a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a                             megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.

cb) a napi keletkező szennyvíz mennyiség meghaladja az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, vagy a szennyvíztisztító telep kapacitása nem alkalmas, a keletkezett szennyvizek fogadására, tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható az alábbi előírások teljesülése esetén:

                 -  a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (tisztított víz felszín alatti                               elhelyezése tilos)

                 -  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

                 -  ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

                  - ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes                          szakhatóság meghatároz.

            d) Szennyvízátemelő műtárgyak védőtávolság igénye:

                da) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel (így 0 is lehet)

                db) előzetes megállapítás nélkül:

                     -   bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m

                     -   bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.

            e) Szennyvíztisztító telep védőtávolság igénye 150 m

(11) Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

a) A felszíni vizek (patak, csatorna, árkok) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni,          amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a          karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv:

   aa) a Sárvíz és a Sárvíz-malomcsatorna mentén 6-6 m-es sáv

   ab) tavak, árkok, csatornák, vízfolyások mentén 3-3 m-es sáv.

b) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

c) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

   ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,

   cb) 500 m2 tetőfelületű épület építése esetén,

   cc) új telekosztású terület esetén,

 csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

d) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül         kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba           (akár zárt csapadékcsatorna, akár nyílt árkos a közcsatorna hálózat) kivezetni.

e) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért    az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

                ea) az 3,5 m-nél szélesebb nem lehet

                eb) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével)

                ec) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és

                ed) a vízszállítás akadálymentes legyen,

                ee) a nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az árkok zárttá alakítása tilos.

f) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat:

   fa) kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni,

   fb) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő           csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

   fc) Az összegyűjtött csapadékvizeket a közhálózatba csak hordalékfogó műtárgy elhelyezésével lehet                      bevezetni.

(12) Villamosenergia ellátás

a) belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója,                 figyelmebe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

                 aa) műemléki környezetben

                 ab) természeti területen

                 ac) tájvédelmi körzet területén

                 ad) történeti jellegű védett területen

    a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

b) Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a                   villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a                 felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

           c) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel                lehet csak kivitelezni.

           d) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat                kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti                        telepítéssel lehet építeni.

           e) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti                               csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(13) Földgázellátás

a) Földgázvezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

b) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utcafronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe,         vagy az épület alárendeltebb homlokfalán lehet elhelyezni.

(14) Megújuló energiatermelő létesítmények

a) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

    aa) klímaberendezés, szellőző, kémény, égéstermék elvezetés (kivéve a parapet konvektor) az épület utcai                homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,

    aa) parapetkonvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert van

    ab) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetős épületnél a

         tetősíkba, vagy attól max 20^o-kal eltérően telepíthető,lapos tetős épületnél a tetősíktól max 45^o-kal eltérően          telepíthető

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

    ba) a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl                nem haladhatja meg,

    bb) a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen

    bc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető

                    -   műemléki környezetben

                    -   egyéb védelem alatt álló területeken

(15) Elektronikus hírközlés

a) Vezetékes elektronikus hírközlés

    aa) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a                  hálózatok földalatti elhelyezéssel építhetők, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti                          elhelyezéssel kell építeni.

    ab) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és          erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra,            illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén          az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

   ac) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető

                       -   ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető

                       -   ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már                                        földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés                            bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

    ba) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:

                      -   a gazdasági területek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő                           építményre, vagy közterületen, önállóan, de multifunkcionális kivitelezéssel telepíthető,

                      -   silókra, tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, vízműre,                                 azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna

                 bb) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak bármilyen országos védelem alatt álló területen a telepítése tilos.

                 bc) Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös                                 tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

                 bd)Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők."

7.§ A R. mellékletét képező Belterület szabályozási terv "V-3" tervlapja normatartalma helyébe - jelen rendelet        1. mellékletében; "a módosítás területi hatálya" jelkulccsal lehatárolt területeken - jelen rendelet 1.                    mellékletét képező Szabályozási terv "SZT-1 Fedvény", "SZT-2 Fedvény" és "SZT-3 Fedvény" tervlap                  normatartalma lép.

8.§ A R. mellékletét képező Belterület szabályozási terv "V-3" tervlap jelkulcsa az e rendelet 1. mellékletében          leírtak és ábrázoltak szerint kiegészül

2. Záró rendelkezések

9.§ Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult               eljárásokban kell alkalmazni.

                       Horváth Tamás                                                                      Dr. Kmetz Norbert

                         polgármester                                                                                  jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2016. március 17.

Dr. Kmetz Norbert

          jegyző