Tác Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelete
Tác Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 27- 2021. 06. 13Tác Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelete
Tác Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tác Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Tác Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 8121 Tác, Kossuth Lajos utca 129.
(3) Testülete: Tác Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(4) A képviselő testület létszáma 7 fő, tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Táci Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8121 Tác, Kossuth Lajos utca 129. Kirendeltségei: 8122 Csősz, Bartók Béla utca 8., 8041 Csór, Fő tér 10. (a továbbiakban: hivatal)
(6) Az önkormányzat működési területe: Tác Község közigazgatási területe.
(7) Az önkormányzat intézménye: a Táci Százszorszép Óvoda (a továbbiakban: óvoda)
2. Nyilvánosság, lakosság tájékoztatása
2. § (1) Az önkormányzat és a hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a rendeletek kihirdetése, az ülésre szóló meghívónak, továbbá hirdetménynek, közleménynek, dokumentumnak, információnak a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, megtekinthetőségének hozzáférhetőségnek biztosításával valósul meg.
(2) A önkormányzat hivatalos honlapja a www.tac.hu.
3. Együttműködés az önszerveződő közösségekkel
3. § Tevékenységi körében kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:
a) Tácért Közalapítvány
b) Táci Gyermekekért Alapítvány
c) Táci Polgárőr Egyesület
d) Táci Nyugdíjas Egyesület
e) Táci Horgászegyesület
f) Tác-Csősz Gorsium Sportegyesület
g) Iringo Néptánc Egyesület
h) Református Egyház
i) Katolikus Egyház
4. Az önkormányzat feladat-, és hatásköre
4. § (1) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a jegyző, az aljegyző, a hivatal, társulás és az óvoda útján látja el.
5. A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület, alakuló, rendes, és rendkívüli ülést illetve közmeghallgatást tart.
6. § (1) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(2) A meghívót és az előterjesztéseket első sorban elektronikus úton kell meg küldeni. A képviselő kérésére részére a meghívót és az előterjesztéseket papír alapon kell megküldeni.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni és ezzel egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat.
(4) A közmeghallgatás napirendet is tartalmazó meghívóját, legalább 10 nappal a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt meg kell hirdetni a hivatal faliújságján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel.
(5) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a képviselők Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) 32. § (2) bekezdésének k) pontja alapján tájékoztatást nyújtanak képviselői tevékenységükről, a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek,
(6) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a 2 hónapot meghaladó akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.
(7) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) a 3. §-ban meghatározottak szerint az önszerveződő közösségek képviselőit,
d) akiket az ülés összehívója megjelöl.
7. § Amennyiben a képviselő testület ülése félbeszakad, az összehívott ülés határozatképtelen vagy határozatképtelenné válik, a polgármester a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal az ülést 3 napon belül újra összehívja, a már kitűzött napirend nem változtatható meg.
6. Munkaterv
8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával a bizottságok, helyi érdekvédelmi szervek javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, minden év decemberi első rendes képviselő-testületi ülésére.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a képviselő-testületi rendes ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
b) a napirend előterjesztőjének a megjelölése.
(4) A munkatervet a képviselő testület határozattal fogadja el.
7. A képviselő-testület ülése
9. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(2) Zárt ülésen hozott határozatot a polgármester nyilvános ülésen ismerteti kivéve, ha annak közzététele személyiségi jogokat sért vagy üzleti titokként az önkormányzat vagy más érdekeit sérti.
(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
c) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
d) fenntartja a tanácskozás rendjét,
e) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, tanácskozási szünetet rendelhet el, a félbeszakadt ülés, illetve a tanácskozási szünet után a polgármester ismételten megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet.
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító indítványt, majd a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,
h) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,
i) berekeszti az ülést.
A napirend
10. § (1) A napirendet a polgármester terjeszti elő annak módosítására bármely képviselő és a jegyző javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A nyílt ülés utolsó napirendi pontjaként az „Egyebek” napirendi pont, amelynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet.
11. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága a polgármester vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
(4) Csak a Pénzügyi Bizottság javaslatával lehet az alábbi előterjesztéseket a képviselő- testületnek tárgyalásra bocsátani.
a) Az éves, negyedéves költségvetési beszámolók, éves költségvetési koncepció;
b) Az önkormányzati pénzügyi vonatkozású rendeletek tervezetei;
c) Az önkormányzat vagyonában bekövetkező változásokról szóló javaslatok;
(5) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:
a) rendeletalkotás,
b) szervezet kialakítása,
c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
d) testületi munkatervben szereplő napirendi pontokban,
e) önkormányzati jelképek meghatározásában,
f) gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása tárgyában,
g) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,
h) intézményalapítás, megszüntetés és átszervezés esetén,
i) társulások létrehozása, csatlakozása, kilépéskor.
13. § (1) A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.
(2) A szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) név szerinti szavazással,
c) titkos szavazással.
(3) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
14. § (1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségét egy adott napirend tárgyalásánál nem jelentette be, a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet és felhívja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségére.
(2) A személyes érintettség elmulasztásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával érintett témát ismételten napirendre tűzheti
15. § Minősített többség szükséges az Mötv 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
16. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. §.(2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást rendelhet el.
a) a képviselő-testületi tag ,
b) a bizottság és
c) a polgármester javaslatára
a javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazólapokat 3 tagú – ad hoc bizottság gyűjti össze. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
a titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.
(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el:
a) a képviselő-testületi tag ,
b) a bizottság és
c) a polgármester javaslatára,
a javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenléti ív sorrendjében felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak a határozati javaslatról
(5) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel).
17. § (1) A napirendek megtárgyalását követően sor kerülhet az interpellációkra.
(2) Interpelláció csak testületi ülésen tárgyalható. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.
(3) A kérdést, az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.
(4) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervező- szükségletkielégítő munkájával, illetőleg annak valamely önkormányzat alá rendelt szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, valamint ha az ügy természete és a válaszadó felkészültsége megengedi, úgy arra az ülésen kell válaszolni.
(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert vagy valamely bizottságot is. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de arról a képviselő-testület külön dönt.
18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, félbeszakíthatja az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.
8. A jegyzőkönyv
19. § (1) A képviselő-testületi ülésekről 1 példányban jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) a meghívót,
b) jelenléti ívet,
c) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
d) képviselők által írásban benyújtott hozzászólását.
(3) A képviselő-testület esetenként dönthet egy napirend tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készítéséről, amelyet a polgármester vagy képviselői javaslat alapján, egyszerű többséggel hozott döntéssel rendelhet el.
(4) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések a nyílt ülések jegyzőkönyveit a hivatalban ügyfélfogadási időben bárki megtekinthesse.
9. Az önkormányzati rendeletalkotás
20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselők,
b) bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) az aljegyző
g) választópolgárok népi kezdeményezés útján
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(4) A rendelet kihirdetés napjának a kifüggesztés napját kell tekinteni.
10. A képviselő-testület bizottsága
21. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére, különböző folyamatos feladatok megoldása érdekében bizottságot választ. A bizottságok nevét, létszámát, feladat és hatáskörét jelen rendelet 1. melléklete, tagjainak névsorát az 4. függeléke tartalmazza.
22. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság vizsgálja, tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A képviselővel, a polgármesterrel kapcsolatos összeférhetetlenséget vagy méltatlanságot a Pénzügyi Bizottság vizsgálja.
23. § (1) Az alkalmanként felmerülő feladatok ellátására a képviselő-testület minősített többséggel 3 tagú ideiglenes bizottságokat alakít.
(2) Ideiglenes bizottságot különösen a közvetkező feladatok megoldására lehetséges létrehozni.
a) egy-egy önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítésére, végrehajtásának ellenőrzésére,
b) a képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolt és széles körű tájékozódást igényelnek,
c) társulási, együttműködési megállapodások előkészítésére.
24. § (1) A polgármesterrel szemben indított fegyelmi eljárás lefolytatására a képviselő-testület 3 tagú eseti bizottságot hoz létre, melynek elnöke a korelnök, tagja a legfiatalabb képviselő, és egy a polgármester által megnevezett képviselő
11. A helyi önkormányzat tisztségviselői:
25. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje megegyezik a hivatal ügyfélfogadási idejével.
(3) A (2) bekezdésben foglalt időn kívül a polgármester munkarendje kötetlen.
(4) Az átruházott hatáskörben hozott írásbeli döntések esetében a polgármesternek utalnia kell az átruházás tényére.
(5) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.
26. § (1) A képviselő-testület - tagjai közül - egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje minden hónap első szerdai napján 16 órától 17 óráig.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
(4) Az alpolgármesteri tisztség ellátásának tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő látja el az alpolgármesteri feladatokat.
27. § (1) Tác, Csősz és Csór Község polgármesterei a jegyző javaslatára aljegyzőt neveznek ki.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a Gazdasági Vezető látja el a jegyzői feladatait.
(3) A jegyző minden év első képviselő-testületi ülésén beszámol a hivatal tevékenységéről.
12. Záró rendelkezések
28. § (1) E rendelet kihirdetését követő napján lép hatályba.
(2) Ezzel egy időben hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2015 (II. 26.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék