1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Tác Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 8121 Tác, Kossuth Lajos utca 129.

(3) Testülete: Tác Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő testület létszáma 7 fő, tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Táci Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8121 Tác, Kossuth Lajos utca 129. Kirendeltségei: 8122 Csősz, Bartók Béla utca 8., 8041 Csór, Fő tér 10. (a továbbiakban: hivatal)

(6) Az önkormányzat működési területe: Tác Község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat intézménye: a Táci Százszorszép Óvoda (a továbbiakban: óvoda)

2. § (1) Az önkormányzat és a hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatása a rendeletek kihirdetése, az ülésre szóló meghívónak, továbbá hirdetménynek, közleménynek, dokumentumnak, információnak a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, megtekinthetőségének hozzáférhetőségnek biztosításával valósul meg.

(2) A önkormányzat hivatalos honlapja a www.tac.hu.

3. § Tevékenységi körében kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

• a) Tácért Közalapítvány
• b) Táci Gyermekekért Alapítvány
• c) Táci Polgárőr Egyesület
• d) Táci Nyugdíjas Egyesület
• e) Táci Horgászegyesület
• f) Tác-Csősz Gorsium Sportegyesület
• g) Iringo Néptánc Egyesület
• h) Református Egyház
• i) Katolikus Egyház

4. § (1) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a jegyző, az aljegyző, a hivatal, társulás és az óvoda útján látja el.

5. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület, alakuló, rendes, és rendkívüli ülést illetve közmeghallgatást tart.

6. § (1) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket első sorban elektronikus úton kell meg küldeni. A képviselő kérésére részére a meghívót és az előterjesztéseket papír alapon kell megküldeni.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni és ezzel egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat.

(4) A közmeghallgatás napirendet is tartalmazó meghívóját, legalább 10 nappal a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt meg kell hirdetni a hivatal faliújságján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel.

(5) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a képviselők Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) 32. § (2) bekezdésének k) pontja alapján tájékoztatást nyújtanak képviselői tevékenységükről, a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek,

(6) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a 2 hónapot meghaladó akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(7) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a jegyzőt,
• b) a napirendi pontok előadóit,
• c) a 3. §-ban meghatározottak szerint az önszerveződő közösségek képviselőit,
• d) akiket az ülés összehívója megjelöl.

7. § Amennyiben a képviselő testület ülése félbeszakad, az összehívott ülés határozatképtelen vagy határozatképtelenné válik, a polgármester a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal az ülést 3 napon belül újra összehívja, a már kitűzött napirend nem változtatható meg.

8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával a bizottságok, helyi érdekvédelmi szervek javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, minden év decemberi első rendes képviselő-testületi ülésére.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

• a) a képviselő-testületi rendes ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
• b) a napirend előterjesztőjének a megjelölése.

(4) A munkatervet a képviselő testület határozattal fogadja el.

9. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot a polgármester nyilvános ülésen ismerteti kivéve, ha annak közzététele személyiségi jogokat sért vagy üzleti titokként az önkormányzat vagy más érdekeit sérti.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

• a) megállapítja az ülés határozatképességét,
• b) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
• c) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
• d) fenntartja a tanácskozás rendjét,
• e) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, tanácskozási szünetet rendelhet el, a félbeszakadt ülés, illetve a tanácskozási szünet után a polgármester ismételten megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet.
• f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító indítványt, majd a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,
• h) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,
• i) berekeszti az ülést.

A napirend

10. § (1) A napirendet a polgármester terjeszti elő annak módosítására bármely képviselő és a jegyző javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A nyílt ülés utolsó napirendi pontjaként az „Egyebek” napirendi pont, amelynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet.

11. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága a polgármester vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

• a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,
• b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) Csak a Pénzügyi Bizottság javaslatával lehet az alábbi előterjesztéseket a képviselő- testületnek tárgyalásra bocsátani.

• a) Az éves, negyedéves költségvetési beszámolók, éves költségvetési koncepció;
• b) Az önkormányzati pénzügyi vonatkozású rendeletek tervezetei;
• c) Az önkormányzat vagyonában bekövetkező változásokról szóló javaslatok;

(5) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

• a) rendeletalkotás,
• b) szervezet kialakítása,
• c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
• d) testületi munkatervben szereplő napirendi pontokban,
• e) önkormányzati jelképek meghatározásában,
• f) gazdasági program, költségvetés meghatározása, végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása tárgyában,
• g) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,
• h) intézményalapítás, megszüntetés és átszervezés esetén,
• i) társulások létrehozása, csatlakozása, kilépéskor.

13. § (1) A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás történhet:

• a) kézfelemeléssel,
• b) név szerinti szavazással,
• c) titkos szavazással.

(3) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

14. § (1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségét egy adott napirend tárgyalásánál nem jelentette be, a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet és felhívja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségére.

(2) A személyes érintettség elmulasztásának tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával érintett témát ismételten napirendre tűzheti

15. § Minősített többség szükséges az Mötv 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

16. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. §.(2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást rendelhet el.

• a) a képviselő-testületi tag ,
• b) a bizottság és
• c) a polgármester javaslatára

a javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazólapokat 3 tagú – ad hoc bizottság gyűjti össze. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• a) a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,
• b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,
• c) a szavazás során felmerült körülményeket,

a titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.

(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el:

• a) a képviselő-testületi tag ,
• b) a bizottság és
• c) a polgármester javaslatára,

a javaslatról a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenléti ív sorrendjében felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak a határozati javaslatról

(5) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel).

17. § (1) A napirendek megtárgyalását követően sor kerülhet az interpellációkra.

(2) Interpelláció csak testületi ülésen tárgyalható. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

(3) A kérdést, az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(4) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervező- szükségletkielégítő munkájával, illetőleg annak valamely önkormányzat alá rendelt szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, valamint ha az ügy természete és a válaszadó felkészültsége megengedi, úgy arra az ülésen kell válaszolni.

(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert vagy valamely bizottságot is. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de arról a képviselő-testület külön dönt.

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
• b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,
• c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
• d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, félbeszakíthatja az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.

19. § (1) A képviselő-testületi ülésekről 1 példányban jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

• a) a meghívót,
• b) jelenléti ívet,
• c) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
• d) képviselők által írásban benyújtott hozzászólását.

(3) A képviselő-testület esetenként dönthet egy napirend tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készítéséről, amelyet a polgármester vagy képviselői javaslat alapján, egyszerű többséggel hozott döntéssel rendelhet el.

(4) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések a nyílt ülések jegyzőkönyveit a hivatalban ügyfélfogadási időben bárki megtekinthesse.

20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a) a képviselők,
• b) bizottság,
• c) a polgármester,
• d) az alpolgármester,
• e) a jegyző,
• f) az aljegyző
• g) választópolgárok népi kezdeményezés útján

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendelet kihirdetés napjának a kifüggesztés napját kell tekinteni.

21. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére, különböző folyamatos feladatok megoldása érdekében bizottságot választ. A bizottságok nevét, létszámát, feladat és hatáskörét jelen rendelet 1. melléklete, tagjainak névsorát az 4. függeléke tartalmazza.

22. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság vizsgálja, tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselővel, a polgármesterrel kapcsolatos összeférhetetlenséget vagy méltatlanságot a Pénzügyi Bizottság vizsgálja.

23. § (1) Az alkalmanként felmerülő feladatok ellátására a képviselő-testület minősített többséggel 3 tagú ideiglenes bizottságokat alakít.

(2) Ideiglenes bizottságot különösen a közvetkező feladatok megoldására lehetséges létrehozni.

• a) egy-egy önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítésére, végrehajtásának ellenőrzésére,
• b) a képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolt és széles körű tájékozódást igényelnek,
• c) társulási, együttműködési megállapodások előkészítésére.

24. § (1) A polgármesterrel szemben indított fegyelmi eljárás lefolytatására a képviselő-testület 3 tagú eseti bizottságot hoz létre, melynek elnöke a korelnök, tagja a legfiatalabb képviselő, és egy a polgármester által megnevezett képviselő

25. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje megegyezik a hivatal ügyfélfogadási idejével.

(3) A (2) bekezdésben foglalt időn kívül a polgármester munkarendje kötetlen.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott írásbeli döntések esetében a polgármesternek utalnia kell az átruházás tényére.

(5) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.

26. § (1) A képviselő-testület - tagjai közül - egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje minden hónap első szerdai napján 16 órától 17 óráig.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.

(4) Az alpolgármesteri tisztség ellátásának tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő látja el az alpolgármesteri feladatokat.

27. § (1) Tác, Csősz és Csór Község polgármesterei a jegyző javaslatára aljegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a Gazdasági Vezető látja el a jegyzői feladatait.

(3) A jegyző minden év első képviselő-testületi ülésén beszámol a hivatal tevékenységéről.

28. § (1) E rendelet kihirdetését követő napján lép hatályba.

(2) Ezzel egy időben hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2015 (II. 26.) önkormányzati rendelet.