Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2020 (VII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 07. 16Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2020 (VII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Csabdi Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés a) és c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, a Fejér Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti park igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet célja Csabdi sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és zöldfelületi örökségének védelme
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) egyes településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Csabdi településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Csabdi egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának átláthatósága;
2. az intézmény vagy vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
3. harsány, rikíó szín: a harsány és rikító színek, amelyek nem tartoznak a pasztell, a föld, és a meleg, mélytónusú vörös, sárga, barna, és a mediterrán színek csoportján belül a zöld és kék színek tartományába;
4. reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ;
5. reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla);
6. tájba illeszkedő: építmény, sajátos építményfajta amelynek tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa;
7. építészeti örökség jókarbantartása: tervszerű megelőző vagy hosszabb időszakonként, rendszeresen visszatérő jelleggel végzett, a jó műszaki állapot megőrzését elősegítő, vagy a kármegelőzésre, hibaelhárításra irányuló vagy rendeltetésszerű és biztonságos napi használatot, működést biztosító építési-szerelési munka, az üzembiztonság megtartására irányuló rendtartási, tisztítási, javítási tevékenység;
8. : topográfiailag körülhatárolható épületegyüttes, amely történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, és településszerkezeti, településképi szerepe meghatározó;
9. helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található;
10. építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem általános szabályai
3. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Csabdi helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza a készülő értékleltárra alapozva.
2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, és annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban a Polgármesternél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét vagy megnevezését;
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre, értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről, a jogszabályokban meghatározottakon túl értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.
3. Nyilvántartási szabályok
5. § (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános.
(2) A nyilvántartás a védelem típusa és nyilvántartási száma mellett tartalmazza a védett érték
a) megnevezését,
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
d) helyszínrajzot,
e) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
f) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
g) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
h) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, vagy előállíthatók,
i) fotódokumentációját,
j) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
k) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
6. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – előzetes értesítés mellett – az önkormányzat gondoskodik.
5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti, településképi továbbá a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos követelmények
8. § A helyi területi védelem alatt álló területeket az 1. melléklet a) pontja tartalmazza.
6. Az egyedi védelem meghatározása
9. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1. melléklet b) pontjában meghatározott elemeire terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az1. melléklet b) pontja szerint terjed ki.
7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények
(Szerkezetileg beépített, az értékek meghatározása után, az értékek rendeletbe történő bevezetésével alkalmazandó szakasz.)
10. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó e szakaszban szabályozott településképi követelményeket a védett elemmel érintett településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó előírásokkal együtt kell alkalmazni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, és az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési munka, olyan állapot maradhat fenn, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei, történeti, helytörténeti értékét, a védett növényzet egészségét.
(4) Védelemmel érintett telken, építményen, egyéb elemen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(5) Védelemmel érintett telken, építményen, egyéb elemen hirdetés, hirdető-berendezés nem helyezhető el.
(6) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
(7) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.
(8) Védelemmel érintett közterület közterület-rendezési terv alapján építhető át, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
11. § (1) A tulajdonos köteles az építészeti örökség állapotát megóvni, az építészeti örökséget jókarbantartani.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos. A helyi védelem alatt álló elemet az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja.
(3) A helyi egyedi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemek – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló teljes építmény a védelem megszüntetéséig nem bontható el, védett építményrész, egyéb elem az (5) bekezdésben meghatározott esetekben.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész, az értékvizsgálat alapján építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A 2. mellékletben ábrázolt településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) területek elnevezése:
a) közhasználatú területek,
b) hagyományos karaktert őrző területek,
c) kompakt családi házas területek,
d) kompakt családi házas területekhez kapcsolódó nagytelkes családi házas területek,
e) kiskertes területek,
f) az a) - e) pontokba nem tartozó beépítetlen területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
13. § (1) Amennyiben e rendelet az egyes településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban TMSZ) területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre e szakaszban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) A homlokzat színezése során elsősorban az utcaképbe illeszkedő fehér, tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a földszínek, pasztellszínek alkalmazhatók, nem alkalmazhatók a hófehér és harsány, rikító színek.
(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
(4) A tetőkialakításnál a tető tömegének és hajlásszögének egyaránt illeszkednie kell a környezetben kialakult állapothoz és az utcaképhez.
(5) A magastetős, vagy részben magastetős épület tetőhéjalásánál elsődlegesen a hagyományos cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, matt szürkeszínű korcolt bádoglemez, vagy zöldtető alkalmazása javasolt.
(6) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikító szín és egyszerre több színárnyalat, kivéve, ha azok monokróm jellegűek és a tetőfelületen belül a színharmónia biztosítható. A tetőzet héjalásában a beépítetlen TSZM területek kivételével nem alkalmazható a matt szürke korcolt bádoglemezen kívül fémlemez és műpala fedés.
(7) Építmény elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a természeti értékek megóvása mellett településképbe, illetve tájba illeszkedő módon kell kialakítani jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban.
(8) Fennálló épületeken végzett építési tevékenység során az alábbi településképi követelményeket kell figyelembe venni:
a) utcai homlokzaton a hagyományos nyílás arányok megtartandók,
b) a nyitott tornác megtartandó, az ne kerüljön elépítésre, befalazásra,
c) a vakolt architektúra megtartandó,
d) csempe vagy vékony hasított kőburkolat - a vágott, falazott formában rakott kivételével, - a lábazaton és az ablakok körül nem alkalmazható.
14. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában elsődlegesen az utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához, másodlagosan az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység. Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, vagy túltagolt architektúrájú és az utcaképre nem jellemző tömör kerítés, kivéve ha azt az építmény rendeltetése indokolttá teszi.
(2) Kerítést érintő építési tevékenység az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet. Az illeszkedésnél az alábbi adottságokat kell figyelembe venni:
a) kialakult áttört vagy tömör kialakítás;
b) fa, léc, kovácsoltvas, vakolt, kő, kőburkolatos, téglából kialakított, hálós drótfonatos vagy növényi anyaghasználat;
c) meglévőkhöz jellegében igazodó kerítéskapuk és kerítésrészletek.
(3) Tömör, falazott kőkerítés kizárólag támfalkerítésként építhető, tartható fenn.
(4) Lábazatos utcai kerítés 1,0 méternél nem magasabb lábazattal készülhet.
(5) Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. mellékletben felsorolt növényfajok alkalmazásával.
(6) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.
(7) A kerítés és növényekből létesített „zöldkerítés” magassága legfeljebb 1,8 méter lehet.
10. Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A közhasználatú TSZM területeken építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül – az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet, ezek:
16. § (1) A hagyományos karaktert őrző TSZM területeken építési tevékenység az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet, ezek:
a) oromfalas, kontyolt vagy csonkakontyos tetőforma, 40-45 º tetőhajlásszög;
b) hagyományos kerámia cserépfedés;
c) „füles” utcai homlokzat megtartása;
d) arányosan tagolt nyílásosztás,
e) a homlokzati nyílászárók anyaga és homlokzati arányai;
f) az utcai homlokzatok szerkesztett nyílásrendje, a nyílások arányai;
g) egységes és egyszerű anyag- és színhasználat a homlokzatképzésben és a tetőkialakításban;
h) a homlokzatszínezés során a törtfehér, szürke, halvány sárga színek és a bézses pasztell árnyalatok alkalmazása;
i) a homlokzat anyaghasználatában elsődlegesen a vakolt architektúra alkalmazása
(2) A hagyományos karaktert őrző TSZM területeken
a) az épület tetőgerince az utcavonalra legyen merőleges, ahol a telekosztás nem merőleges az utcavonalra, - vagyis az épületek elrendezése fűrészfogas, - az épület tetőgerince az utcára futó meghatározó telekosztással legyen párhuzamos;
b) új épület az (1) bekezdés a) pont szerinti követelmény szerint alakítható ki, beforduló épületszárny - a beforduló épületszárny gerince, a főgerincre legyen merőleges, - esetében is, kivéve amikor a természetes tereplejtéssel összhangban zöldtetővel fedett terepszint alatti építményrész kerül kialakításra;
c) a nyeregtetővel fedett épületszárny külső szélessége legfeljebb 7,5 m lehet;
d) a kialakult építményben a hagyományos alaprajzi formák megtartandók;
e) az utcai homlokzatra garázskapu nem nyitható;
f) az utcai gépjárműbehajtók kialakítása során támfalas terepbevágás nem alkalmazható, a terep zöld rézsűvel rendezhető;
g) új kerítésként függőleges lécosztású, áttört, fa anyagú kerítés építhető, vagy növényi kerítés telepíthető, meglévő tömör kerítésen építési tevékenység végezhető.
17. § (1) A kompakt családi házas TSZM területeken építési tevékenység az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet, ezek:
18. § (1) A kompakt családi házas TSZM területekhez kapcsolódó, nagytelkes családi házas területeken építési tevékenység az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet, ezek:
a) tömegarány, kubatúra nagyságrendi illeszkedése,
b) tömegkialakítás, tömegtagozódás illeszkedése az átlagos térmétékű kompakt családi házas településszövet méreteihez igazodó (pl. 7-7,5 méteres) szakaszokkal.
(2) A kompakt családi házas TSZM területekhet kapcsolódó, nagytelkes családi házas területeken
a) a tetőhajlásszög minimum 25º legyen, a tetőfelépítmény tömegének legalább 60%-án;
b) kiegészítő tető tetőhajlásszög 25 º alatti lejtésű is lehet, a teljes tetőfelépítmény tömegének legfeljebb 40%-án.
19. § (1) A kiskertes TSZM területeken építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül – az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz és a táji adottságokhoz való illeszkedéssel kiskertes tipológia alkalmazásával történhet, ezek:
a) oromfalas, kontyolt vagy csonkakontyos tetőforma;
b) hagyományos kerámia cserépfedés;
c) homlokzat, arányosan tagolt nyílásosztással;
d) a homlokzati nyílászárók anyaga és homlokzati arányai;
e) egységes és egyszerű anyag- és színhasználat a homlokzatképzésben és a tetőkialakításban;
f) a homlokzatszínezés során a törtfehér, szürke, halvány pasztell árnyalatok alkalmazása;
g) a homlokzat anyaghasználatában elsődlegesen vakolt architektúra alkalmazása.
(2) A kiskertes TSZM területeken
a) az épület tömege illeszkedjen a természetes környezethez;
b) a tereprendezés során létrejövő támfalak illeszkedjenek a természetes terepbe;
c) az épület tetőgerince az utcavonalra legyen merőleges;
d) áttört, fa anyagú kerítés építhető függőleges lécosztással, vagy növényi kerítés telepíthető.
11. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a beépítetlen TSZM területek.
(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(3) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg, fehér fényű világítás.
(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán önállóan vagy az épület alárendeltebb, nem utcai homlokzatára szerelhető.
(5) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(6) Tűzcsap, a TSZM területek műemléki védelem alatt álló területének kivételével föld feletti kialakítással is elhelyezhető.
12. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre, zöldfelületekre vonatkozó követelmények
21. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal és gyümölcsfákkal végezhető. Fasorban a telepítési tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(2) A helyi építési szabályzatban meghatározott védőzöld sávok a 3. mellékletben foglalt fafajok alkalmazásával telepíthetők.
(3) Zöldterület létesítése, átalakítása közterület-alakítási terv alapján történhet.
(4) Közlekedési területen az útburkolatokkal, parkolókkal árkokkal és járdákkal el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani.
(5) A közterületi parkoló zöldsávját háromszintű növényzettel kell kialakítani.
13. Hirdetésekre, hirdető berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
22. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezés területe nem közterületen legfeljebb 0,5 m2, közterületen legfeljebb 1 m2 lehet.
(2) Hirdetés, hirdető-berendezés zöldterületen, országos, vagy helyi védelem alatt álló építményen, az épületek közterületről látható homlokzatán, kerítésen, előkertben nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot.
(3) Közterületi telekhatáron, és a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán címtábla, cégér helyezhető el.
(4) A hirdető-berendezésnek illeszkednie kell a meglévő és tervezett épület vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban kell lennie az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(5) A hirdető-berendezés anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
14. A reklámhordozókra vonatkozó követelmények
23. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, és a magánterületen a Tvtv. – ben és jelen rendeletben foglalt előírások illetve az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
15. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
24. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével lehet.
(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a mindenkor hatályos településszerkezeti terv azon területfelhasználású területein lehet, ahol azt az Rr. lehetővé teszi.
(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés
a) oktatási intézmények 200 méteres környezetében,
b) a helyi védelem alatt álló területen, építményen és a védett építmény telkének a telekhatártól mért 50 méteres környezetében.
25. § (1) A 25. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.
(2) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolhatja.
(3) Az utasváró és a kioszk kivételével funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
26. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop Rr.-ben meghatározott területeken létesíthető, a közművelődési intézményekkel megegyező számban, az a biztonságos gyalogosközlekedést nem akadályozó módon helyezhető el.
(2) Információs célú berendezés a következő gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) az a) – e) pontokba nem tartozó gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
27. § Építmény, épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység idejére, amennyiben építésinapló-bejegyzés igazolja a munka megkezdését, a közterület felőli építési állványzaton építési reklámháló elhelyezése az alábbi feltételekkel lehet:
a) az építési reklámhálót csak közterületre helyezett építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag a tényleges építés ideje alatt, és
b) azon csak a tervezett építmény építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
28. § (1) Az önkormányzat a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, és a településrendezési eszközökben található követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4) A szakmai konzultáció a főépítésszel, a polgármesterrel, vagy a konzultáció felelősével szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében a főépítész, a polgármester vagy a konzultációért felelős kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen.
29. § Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha
a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik,
b) 300 m2 bruttó alapterületet meghaladó építményen építési engedélyhez kötött építési tevékenysége tervezett,
c) a védett építményen építési tevékenység tervezett,
d) a védett építménnyel érintett telekkel szomszédos két-két telek valamelyikén építmény közterület felől látható homlokzatának vagy tetőszerkezetén építési tevékenység tervezett,
e) a védelemmel érintett telken, építményen, egyéb elemen hirdetés, hirdető-berendezés elhelyezése tervezett.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
30. § Jelen rendelet előírásai szerint Csabdi közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
31. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
32. § A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv.-ben, a Tr.-ben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
33. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
34. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében …. előirányzat terhére meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.
(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.
(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerülhet sor.
(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének …%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően a képviselő-testület írhatja ki.
(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a képviselő-testület dönt.
36. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(2) A támogatást elnyert pályázóval a polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.
(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
(4) A jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
16. Hatálybalépés
37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
38. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
17. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § Hatályát veszti a Csabdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének helyi építési szabályzatáról szóló 28/2005. (XII. 20.) ÖK. rendelet településképvédelmet biztosító szabályozása, az alábbiak szerint:
a) 9. § (7) bekezdésben a „A területre jellemző őshonos fajok:” szöveg és a kapcsolódó felsorolás,
b) 9. § (9) bekezdése,
c) 19. § (5) - (7) bekezdése,
d) 20. § (4) – (5) és (7) bekezdése,
e) 21. § (4), (6) – (8) bekezdése
f) 22. § (4) – (6) bekezdései,
g) 23. § (4) – (6) és (8), (10) és (11) bekezdései,
h) 23/A. § (1) bekezdés e) – n) pontjai,
i) 24. § (4) - (5) és (7) illetve (10) bekezdése,
j) 25. § (3) – (4) és (6) bekezdés,
k) 26. § (3) – (5) bekezdés,
l) 27. § (3) – (4) és (6) bekezdése
m) 28. § (4) – (5) és (6) bekezdése,
n) 29. § (3) - (4) bekezdése,
o) 31. § (5) bekezdése,
p) 32. § (3) és (5) bekezdése,
q) 33. § (5) bekezdése,
r) 34. § (6) bekezdése,
s) 35. § (5) – (7) bekezdése,
t) 36. § (5) – (7) bekezdése.
1. melléklet a 7/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 7/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 7/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 7/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelethez