1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Mátyásdomb Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő alábbi vagyontárgyakra:

(2) Jelen rendelet hatálya nem terjed ki

(3) Jelen rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) fogalom-meghatározásai az irányadóak.

(4) E rendelet alkalmazásában a megterhelés: jelzálogjog, földhasználati jog, használati jog, haszonélvezet jog alapítása.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának része a kizárólagos tulajdonában álló vagyon.

(4) A képviselő-testület önkormányzati vagyontárgyat nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak.

3. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, forgalomképtelen vagyontárgyak felsorolását az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) Jelen rendelet az Nvtv. 5. § (5)-(9) bekezdésében foglaltakon kívül az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakat minősíti korlátozottan forgalomképesnek:

(3) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz, ami nem tartozik az (1)–(3) bekezdés hatálya alá.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon forgalomképesség szerinti kimutatását a mindenkori zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról jogszabályban előírt nyilvántartást kell vezetni.

(2) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik Mátyásdomb Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követően tartott rendes ülésén dönt a vagyontárgy minősítéséről annak jellege, rendeltetése, tényleges funkciója alapján.

5. § (1) Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat jelen rendeletben és más jogszabályokban foglaltak szerint a Képviselő-testület és Mátyásdomb Község Polgármestere gyakorolja.

(2) Önkormányzati vagyont természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet működtethet vagy hasznosíthat, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben ezzel megbízza.

(3) Az önkormányzati vagyon működtetését, hasznosítását az Önkormányzat intézménye, gazdasági társasága vagy az Önkormányzat Hivatala is elláthatja, mely szervezetek a vagyont a jogszabályok és a létesítő okiratuk keretei között működtethetik, hasznosíthatják.

(4) Vagyonkezelői jog csak az Nvtv. 3. § 19. pontjának b) alpontjában felsorolt személyekkel, vagyonkezelési szerződés megkötése útján alapítható.

(5) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, melynek főtevékenysége az Önkormányzat kötelező feladatának az ellátása, biztosítani kell az Önkormányzat részére az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően a teljes körű ellenőrzési jogot, és a gazdálkodó szervezet stratégiai céljai és fontos döntései alapvető befolyásolásának lehetőségét.

(6) Az Önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok esetében a Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével.

(7) Önkormányzati vagyonnal, annak hasznosításával kapcsolatos követelésről a Képviselő-testület és – a 10. §-ban foglaltak szerint - a Polgármester mondhat le az alábbi feltételek egyikének teljesülése esetén:

6. § (1) A vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére (a továbbiakban a 7–10. §-ban együtt: értékesítés) irányuló döntést megelőzően annak forgalmi értékét meg kell állapítani.

(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlójának személyét - ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is –

7. § (1) Ingó vagy az ingatlan vagyon forgalmi értékét független szakértő által készített értékbecslés alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékbecslés annak kiállításától számított 6 hónapig fogadható el, amennyiben időközben az értékelési körülményekben lényeges változás nem következett be.

(3) Amennyiben a tagsági jogot megtestesítő értékpapír az értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, akkor a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyam alapján kell a forgalmi értékét megállapítani.

(4) Amennyiben a tagsági jogot megtestesítő értékpapír az értéktőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, akkor az értékpapír kereskedők által közzétett vételi középárfolyam alapján kell a forgalmi értékét megállapítani.

(5) Az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell a forgalmi értékét megállapítani.

(6) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon forgalmi értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(7) Egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedés értékesítését, együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedés egy jogügylet keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

8. § A Polgármester:

9. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására jogszabályban meghatározott esetekben és feltétellel a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingóság tulajdonjoga abban az esetben ruházható át ingyenesen, amennyiben az adott ingóság egyedi könyv szerinti értéke a 300.000 Ft-ot nem haladja meg. Az ingóság ingyenes átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Önkormányzati vagyon kezelésének, hasznosításának ingyenes átengedésére - közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben - a Képviselő-testület jogosult.

10. § A Képviselő-testület – az Nvtv.-ben foglalt korlátozások figyelembevételével - dönt a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról.

11. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről – a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak kivételével – a Képviselő-testület dönt.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, megterhelni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba bevinni akkor lehet, ha

(3) Az Önkormányzat intézményének vezetője az intézmény használatában lévő vagyont legfeljebb egy év időtartamra bérbe adhatja, amennyiben az az intézmény alaptevékenységét nem akadályozza. Egy évnél hosszabb időtartamú bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

12. § Nettó 500.000 forintot meghaladó értékű üzleti vagyon esetén a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a vagyontárgy vásárlásáról, cseréjéről, értékesítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, működtetéséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, a tulajdoni viszonyok bármilyen változását eredményező jogügyletről szóló döntés, amennyiben az nem tartozik a Polgármester hatáskörébe.

13. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában levő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog létesítésére önkormányzati közfeladat átadásához, annak ellátásához kapcsolódva kerül sor.

(3) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(5) Az ingyenesen vagyonkezelésbe átadásra kerülő önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes vagyonkezelésbe adás feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett, vagy szakszerűbben, vagy hatékonyabban lássa el.

(6) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében, versenyeztetés lefolytatása melletti átadása esetén az ellenérték a versenyeztetés során kialakult legmagasabb összeg.

(7) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében, versenyeztetés mellőzésével történő átadása esetén az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem értékének növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, mint szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni, mely kötelezettségvállalás különösen a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá a karbantartási költségek körébe nem tartozó állagvédelem. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a közfeladat, a vagyonelemek sajátos jellegét, a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, valamint a közfeladat ellátását megalapozó bevételeket, elismert költségeket és gazdasági feltételeket.

(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a Nvtv. szabályaira figyelemmel köteles gyakorolni.

(9) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel belső ellenőrzés útján vagy a polgármester által megbízott szerv vagy személy útján valósul meg.

(10) A vagyonkezelés ellenőrzésének biztosítására a vagyonkezelő köteles vagyonkezelési szerződésben meghatározott évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.

(11) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a Nvtv., a Ptk., valamint az Mötv. és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolja. Az ellenőrzés kiterjed annak vizsgálatára, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelést jogszerűen, gazdaságosan, célszerűen, hatékonyan végzi-e. Az ellenőrzés feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére intézkedés kezdeményezése.

14. § Az Önkormányzat vagyonát hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz, és az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a nettó 10 millió forint összeget meghaladja - csak versenyeztetés útján lehet, figyelemmel az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében foglaltakra. A versenyeztetés nyilvános pályázat kiírását jelenti.

15. § (1) Amennyiben a vagyontárgy értéke a nettó 10 millió forintot meghaladja, a hasznosítására kiírandó pályázatról, továbbá a pályázati hirdetmény tartalmáról és megjelentetése módjáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A pályázat nem minősül szerződéskötési ajánlatnak.

(3) Az ajánlat leadására határnapot kell megjelölni. Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és az ajánlat benyújtására megjelölt határnap között legalább 10 nap teljen el.

(4) A pályázati eljárás folyamán a pályázat kiírója a pályázat feltételeit csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, s erről a pályázókat tájékoztatta.

(5) Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Erről a már ajánlatot benyújtott pályázókat értesíteni kell.

16. § A pályázati felhívás tartalmazza a következőket:

17. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a pályázat kiírója rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - a (3) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

18. § (1) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A pályázó ajánlatát érvényesen csak a pályázati határidő lejártáig módosíthatja.

19. § (1) Az ajánlat benyújtásakor az érkezés pontos időpontját rá kell vezetni az azt tartalmazó borítékra.

(2) Az ajánlat a beérkezése sorrendjében kap sorszámot.

(3) A beérkezett ajánlatok felbontásán az Önkormányzati Hivatal kijelölt munkatársai vesznek részt.

(4) Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

20. § (1) Az ajánlatot annak kiírója bírálja el.

(2) Amennyiben a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni. A pályázat elbírálásának határidejét egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a pályázat kiírója meghosszabbíthatja, erről a pályázókat értesíteni kell.

21. § (1) A pályázat kiírója a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja, ha a pályázati határidő lejártáig egyetlen pályázat sem érkezik.

(2) A pályázat kiírója a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja, ha az ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásnak.

(3) A pályázat kiírója a pályázatot a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli okból is eredménytelenné nyilváníthatja.

(4) A pályázat eredménytelenné nyilvánítását követő 6 hónapig - az értékesítés kivételével - a vagyontárgy pályázat kiírása nélkül a pályázatban meghatározott feltételek szerint hasznosítható a mindenkori gazdaságossági szempontok mérlegelésével.

22. § (1) A pályázatok elbírálása során a kiírásban meghatározottak szerint az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat vagy a legmagasabb ellenszolgáltatásra tett ajánlat mellett kell dönteni.

(2) A pályázat kiírója a pályázók között sorrendet állapíthat meg.

(3) A pályázat nyertesével a szerződést a pályázat elbírálásától számított 60 napon belül kell megkötni.

(4) Ha a szerződés megkötése a pályázat nyertesével a (3) bekezdésben meghatározott időben meghiúsul, akkor a polgármester jogosult a soron következő pályázóval szerződést kötni, ha a pályázat kiírója a pályázók között sorrendet állapított meg.

(5) Az eredménytelenné nyilvánított pályázat esetén megismételheti a pályáztatást azonos vagy új pályázati feltételek mellett.

23. § Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a Jegyző gondoskodik.

25. § Ez a rendelet 2023. március 1-jén lép hatályba.