Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2003.(III.01).számú rendelete

a temetőkről és a temetkezési tevékenységről

- egységes szerkezetben -

Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. tv.  40.§. (1) és (2) bekezdésében, a 41. § (3) bekezdésében valamint a 42.§.-ban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja a daruszentmiklósi temető fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatosan:

Általános rendelkezések


1. §
   

A rendelet hatálya Daruszentmiklós Község közigazgatási területén fekvő köztemetőkre és az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki. Daruszentmiklós Község Önkormányzat köztemetőjének pontos címe:

Daruszentmiklós, 0460. hrsz.

2. §
   

(1) Daruszentmiklós község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról.

(2) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. §

(1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

1. felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,
   

b.) szabálysértési eljárást folytat le.

4.§.

(1) Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.

(2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése az Önkormányzat Képviselő-testületének a hatásköre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmát a törvény előírásai alapján a Képviselő-testület határozza meg.

(4) Szerződés csak a vonatkozó törvényben illetve a Kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozóval köthető meg. 

(5) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.

Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában:

1. temető: Daruszentmiklós település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.
2. köztemető: az Önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az Önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
3. temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urna csarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál.
4. temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztó üzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.
5. nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a műemléki védelem alatt álló, vagy a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége.
6. hősi temető, hősi temetési hely: háborúban vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesettek eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
7. kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla.
8. kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
   

A temető rendje

7.§.

(1) A temető nyitvatartási ideje:

      a) Nyári  időszámítás esetén: naponta 6.oo - 21.oo

      b) Téli időszámítás esetén: naponta 7.oo - 19 óráig 

      c) Október 31,november 1.-én és 2.-án  6,oo – 22,oo óráig

(2) A temetőből a nyitvatartási idő után felszólítás nélkül el kell távozni.

(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(5) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(6) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható. A temetőben keletkezett hulladékok csak az arra kijelölt helyen lehet lerakni. Elszállításáról a temető fenntartója gondoskodik.

(7) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.

(8) A temetőben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző 1 óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(9) A temető területére kutyát bevinni  - a vakvezető kutya kivételével – tilos.

(10) A temetőbe való belépés és az öntözővíz használata díjtalan.

(12) A temető tisztán tartása az üzemeltető feladata.

(13) A panasz ügyintézés az üzemeltető feladata.

 8.§.             

(1) Az üzemeltető hozzájárulása szükséges építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, építési vagy bontási munkák végzéséhez.

(2) Síremlék állítása esetén az igényelt területre és időtartamra az üzemeltetető a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjat számol fel a temetői szolgáltatást végzőnek.

(3) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(4) A temetőn belüli, a sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételével kerülhet sor.¹

9.§.

(1) A temetőbe gépjárművel, motorkerékpárral, segédmotor-kerékpárral és kerékpárral behajtani, és ott közlekedni tilos.  

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tiltás a mozgáskorlátozottakra, az engedélyezett munkálatokat végzőkre nem vonatkozik.

¹ Kiegészítette a 10/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2013. június 29-től.

A temető üzemeltetése

10. §

(1) A  temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, valamint a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.

(2) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

11. §

(1) A temetőben az üzemeltető:

      a.) nyilvántartó könyvet

      b.) sírbolt könyvet vezet.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

12. §

(1) A temetőt sírhelytáblákra ( parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

13. §

(1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(3)  A sírhelyek mérete:

      a) az egyes sírhely mérete: 2,10 m x 0,80 m x 1,80 m, rátemetés esetén a      mélység: 2,40 m. 

      b) kettes sírhely mérete:  2,10 m  x 1,60 m x 1,80 m, rátemetés esetén a          mélység: 2,40 m.

      c) a sírbolt mérete:

           ca) egyes sírbolt: 2 m x 1 m

           cb) kettes sírbolt: 2 m x 2 m     

(4) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(5) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(6) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető üzemeltetője jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(7) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

15. §

(1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

16. §

(1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről – kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

17. §

(1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető üzemeltetője a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

18. §

(1) A temető kezelőjének a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

A lezárás és megszüntetés

19. §

(1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 25 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető üzemeltetője az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is – és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

20. §

(1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszűntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető üzemeltetője gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

21. §

1. A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

22. §

Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

Temetői munkák

23. §

(1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.

(2) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(3) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(4) A temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

      a) egynyári vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása,

      b) cserepes, vágott és művirág koszorú elhelyezése,

     c) olyan fás szárú növények ültetése, melyek kifejlett állapotban sem érik el a 2 m-es magasságot.

(5) A sírhely birtokosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni.

(6) Sírbolt, síremlék állítását, valamint egyéb munkálatokat, továbbá ezen munkálatok végzésének időpontját és várható időtartamát az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

A temetés feltételei

24. §

(1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

1. a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,
2. a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

25. §

(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti, és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

26. §

(1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

1. A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

27. §

(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (PVC, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

28. §

A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holtestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

29. §

(1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

30. §

(1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

Urnaelhelyezés, - kiadás, hamvak szórása

31. §

1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető üzemeltetője határozza meg.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

32. §³

____________________________________

³Hatályát vesztette: 10/2011.(IV.19.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatálytalan: 2011. április 19.

Sírnyitás

33. §

(1) A sír vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

34. §

(1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

Temetés

35. §

(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

36. §

Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik – illetékességi területén belül.

37. §

(1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

38. §

(1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

(3) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére – a sírboltba temetés és az urna kivételével – olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

Díjak

41. §

(1)A temetkezési szolgáltatók az e rendelet mellékletében meghatározott díjat kötelesek fizetni a temetőn belüli szolgáltatások igénybevételéért.

(2) Az egyes temetkezési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A temetkezési szolgáltatók, az elhunyt hozzátartozója, illetve az eltemettetésre kötelezett, a rendelet mellékletében meghatározott díjakat az üzemeltetőnek köteles megfizetni.

Záró Rendelkezések

43. §

(1) Ezen rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.

(2) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Daruszentmiklós, 2003. február

Zeleiné Garda Mária                                      Földi Ilona

 polgármester                                               jegyző