Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

             Daruszentmiklós Község Önkormányzata.

       (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

             2423. Daruszentmiklós, Fő utca 53/D.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szerveze

Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat levelezési címe: 2424. Előszállás, Pf. 9.

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét a 8/2003. (V.15.) önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetést és elismerő címet adományoz. A helyi kitüntetés és elismerő cím adományozásának rendjét az önkormányzat által adományozható elismerésekről szóló 12/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Daruszentmiklósi Napló.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.daruszentmiklos.hu 

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

1. Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv) meghatározott kötelező feladatokat.

7. § Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetén keresztül látja el

8. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatai ellátására, koordinálására, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) Mezőfalva Nagyközség Önkormányzatával,

b) Nagykarácsony Község Önkormányzatával.

(2) Az együttműködés keretében az e rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek esetében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő-testületet

9. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

10. § A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

11. § Az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) hitelfelvétel,

d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

2. A képviselő-testület működése

12. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

13. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv 44. §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

3. A képviselő-testületi ülések összehívása

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

16. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

             e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) aljegyzőnek

d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

e) a bizottság nem képviselő tagjának,

f) a nem állandó meghívottaknak

fa) az előterjesztőknek és

fb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket pent-drive adathordozón kell megküldeni.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett, Pent-drive adathordozón való megküldéssel történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) aljegyzőt,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

                  d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

4. A képviselő-testület ülésének vezetése

21. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítő választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) az ülés bezárása.

22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

23. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

(3) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv 46. § (29) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

25. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

26. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

27. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

28. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

29. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

30. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges

1. az Mötv 50. §-ában foglaltak esetében, valamint

2. Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

a) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal

b) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, és átadásához;

c) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

d) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;

e) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

f) sürgősségi indítvány elfogadásához;

g) bizottsági tárgyalás nélküli, valamint a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez;

h) a napirendben történt határozathozatalt követően, a napirendek megváltoztatásához;

j) az előterjesztés visszavonása után, annak napirenden tartásához;

k) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy  kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához.

n) a titkos szavazás elrendeléséhez, azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat vagy köteles tartani;

o) új szavazás elrendeléséhez.

31. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének, vagy a polgármester indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

32. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

33. § Az e rendelet 25–32. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

34. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 10 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

35. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő a személyes érintettségét egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet, és a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.

36. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt Pen-drive adathordozón meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül

37. § (1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleménnyel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a bizottság véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.

38. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 36–37. §-ában, valamint a 38. §-ban előírt követelményeknek.

39. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat tárgya

b) a határozat szövege,

c) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ca) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

cb) a határozat végrehajtásának határideje.

40. § A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

41. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejét.

42. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik:

Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata.

43. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

44. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

(3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(5) Az elfogadott rendeletet a hivatal előterében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A kifüggesztés időtartama legalább 30 nap.^[1]

5. A jegyzőkönyv

45. § (1) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni

a) a napirend tárgyát,

b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

c) az előadókat,

d) a hozzászólókat.

(3) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

46. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan vettek részt a szavazásban, hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében elsődlegesen a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, nagyobb terjedelme esetén címét a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, és teljes terjedelmében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, melyet a jegyző kezel (ez az irattári példány).

(4) A jegyzőkönyvet elektronikusan mellékleteivel együtt felszkennelt formátumban a Nemzeti Jogszabálytár rendszerén keresztül elektronikusan meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal részére.

(5) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

47. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetés után a páncélszekrényben elzártan kell tárolni.

III. Fejezet

A települési képviselő

48. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

49. § A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,

d) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.

50. § A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete a 13/2014. (X. 17.) önkormányzati rendeletben határozza meg.

IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

51. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságot hoz létre.

52. § A képviselő-testület bizottsága: Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság.

53. § (1) A bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A Bizottság:

1. ellátja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,

2. ellátja a képviselő-testület által meghatározott feladatokat,

3. elvégzi a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatását és a vagyonnyilatkozatok kezelését, nyilvántartását, dokumentálását,

4. elvégzi a képviselői, polgármesteri összeférhetetlenségi és méltatlansági kérdések vizsgálatát,

5. véleményezi az éves költségvetési rendelet-tervezetet,

6. véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésről,

7. véleményezi az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet,

8. ellátja a települési támogatás, rendkívüli települési támogatás hatáskörét

9. ellátja a szociális célú tűzifajuttatással kapcsolatos hatáskört.^[2]

54. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

V. Fejezet

Az önkormányzat szervezete

1. A polgármester
   

55 § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester illetményét és annak emelését – az alpolgármester javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

56. § (1) A polgármesternek joga van a tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt –korelnök– képviselőnek juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

57. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

                     a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

                     b) képviseli az önkormányzatot,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

                     d) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

2. Az alpolgármester

58. § (1) A Képviselő-testület tagjai sorából a Polgármester javaslatára titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy képviselőt Alpolgármesternek választ.

(2) Az Alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az Alpolgármester a Polgármester irányításával végzi tevékenységét, melyet eseti megbízás formájában ad át részére.

(4) Az alpolgármester az ellátott feladatokról beszámol a polgármesternek

3. A jegyző

59. § (1) A jegyző az Mötv 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről

c) gondoskodik a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak képzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,

e) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, és állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

f) javaslatot tesz az önkormányzati döntések felülvizsgálataira.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a Daruszentmiklósi Kirendeltség felsőfokú végzettségű igazgatási hatósági köztisztviselője gondoskodik.

VI. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

60. § (1) Az önkormányzat Nagykarácsony Község Önkormányzatával 2013. február 22-én megkötött megállapodás alapján Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre, 2013. március 1-ei hatállyal, Nagykarácsony, Petőfi Sándor u. 27. székhellyel.

(2) Az önkormányzat állandó jelleggel működő kirendeltséget működtet Nagykarácsonyi Közös Önkormányzati Hivatal Daruszentmiklósi Kirendeltség névvel, 2423. Daruszentmiklós, Fő utca 53/D. telephelycímmel.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal jogállását, szervezeti tagolását, munka- és ügyfélfogadási rendjét a rendelet 2. melléklete mutatja be.

VII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

A közmeghallgatás

61. § (1) Közmeghallgatást egy helyszínen kell tartani egy évben.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás időpontját, napirendjét, helyszínét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendezvény előtt 5 nappal korábban kell a lakosságot tájékoztatni a (2) bekezdés szerinti tényekről.

62. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

63. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják

a) falugyűlés,

b) községpolitikai fórum.

(2) A képviselő-testület megbízottja révén legalább 1 fővel részt vesz az (1) bekezdésben meghatározott fórumokon.

(3) A fórumon résztvevő képviselő a fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni köteles.

VIII. Fejezet

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

64. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel együttműködik.

IX. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

65. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

67. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014. (X. 1.) önkormányzati rendelet.

Daruszentmiklós, 2017. október 24.

Rauf Norbert       Szabóné Nyigrényi Judit
polgármester                   jegyző

Záradék:

A rendeletet kihirdettem 2017. október 25.

Szabóné Nyigrényi Judit

jegyző