Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017(XII.18.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 06. 06- 2024. 02. 19Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017(XII.18.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL1
Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) a)-h) pontjai alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Fejér Megyei Kormányhivatal Kormányzati Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökségért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § Rendelet célja: Daruszentmiklós község sajátos falusias karakterű településképének társadalmi bevonás, konszenzus által történő védelme és alakítása
2. § A helyi védelem célja: Daruszentmiklós településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. § E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik
(1) az alábbi mellékletek:
1. melléklet Daruszentmiklós község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
1. fejezet Helyi területi („hte” jelű) védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
2. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása
3. fejezet Helyi egyedi („he”, „hm”, „ht” jelű) védelem alatt álló elemek
4. fejezet Helyi egyedi védelem alatt álló elemek térképi ábrázolása
2. melléklet Daruszentmiklós község településképi szempontból meghatározó területeinek jegyzéke
1. fejezet Településképi szempontból („htk” jelű) meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
2. fejezet Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
(2) az alábbi függelékek:
1. függelék Daruszentmiklós község országos jelentőségű művi értékeinek jegyzéke
1. fejezet Nyílvántartott régészeti lelőhelyek adatai
2. fejezet Nyílvántartott régészeti lelőhelyek térinformatikai állománya
2. függelék Daruszentmiklós község nemzetközi, országos jelentőségű természeti értékei
3. függelék Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
4. függelék Értékvizsgálat
4. § A rendelet területi hatálya Daruszentmiklós teljes közigazgatási területe.
5. § . Értelmező rendelkezések:
1. Arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus); (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztésdi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 2. § 1a.);
2. Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b.);
3. Címtábla, cégfelirat: olyan felirat, amely az adott tevékenység folytatására utal és az ingatlanon, vagy határvonalán helyezkedik el;
4. Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1c.); (klímaberendezés kültéri egysége, homlokzaton kivezetett kémény, vagy szellőző, parabola-antenna);
5. Építési reklámháló: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés; (a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 1.);
6. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2. § 5.);
7. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. (1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 33.);
8. Helyi építészeti örökség: a település múltja szempontjából meghatározó építészeti örökség (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 2a.);
9. Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása. (1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 34.);
10. Hirdetőoszlop: ör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak (104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 3.);
11. Hirdetőtábla: termék, tevékenység, esemény, közcélú információ meghirdetésére szolgáló műtárgy;
12. Hozzá tartozó tető: tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik;
13. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
14. Információs vagy más célú berendezés: olyan utcabútor, melynek egésze, vagy egy része reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál (104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 4.);
15. Közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják (104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 6.);
16. Reklámhordozót tartó berendezés: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklámhordozót tartó, illetve annak elhelyezését biztosító, elősegítő eszköz, berendezés reklámhordozót tartó berendezés: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklámhordozót tartó, illetve annak elhelyezését biztosító, elősegítő eszköz, berendezés (104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 15.);
17. Reklámtábla: olyan felirat, amely valamely tevékenységre, vagy termékre hívja fel a figyelmet;
18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. (1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18.);
19. Településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 9a.);
20. Településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 9b.);
21. Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze;
22. Tetőfelépítmény: a ferde tetősíkból kiálló épülettömegek, melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják.
23. Történeti települési terület: A Második Katonai Felmérésen települési területként szereplő terület.
24. Utasváró: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény;
25. Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés (104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19);
6. § Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
(1) Illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, melyet a települési önkormányzat ezen településképi rendeletében védetté nyílvánít.
(2) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése
(3) Ha a településképi rendelet a helyi védelmet megállapítja, vagy törli, a rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését, törlését.
(4) A helyi védelemről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait;
b) a védelem típusát;
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását;
d) a védelem rövid indokolását;
e) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét;
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát;
g) térképmásolatot az ábrázoláshoz szükséges léptékben;
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(5) A védett elemek megőrzését az önkormányzat
a) településképi követelmények meghatározásával;
b) támogatási ösztönző rendszer alkalmazásával;
c) településkép-érvényesítési eszközökkel biztosítja.
(6) A védett elemeket, a velük kapcsolatos kötelezettségeket az önkormányzat a lakossággal ismerteti
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen;
b) önkormányzati honlapon, és
c) lakossági fórumon.
8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület ezen Rendelet módosításával dönt.
(2) A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(4) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre a TAK, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(6) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védelem alá helyezés, megszüntetés szakmai előkészítőjének megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész,);
d) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, pl. irodalom, fotók);
e) védendő érték történetét, amennyiben ismert;
f) a kezdeményezés indoklását.
(7) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére 15 munkanapon belül nem egészítik ki, a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.
(8) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket és a nyilvánosságot a helyben szokásos módon 5 munkanapon belül értesíteni kell.
(9) A rendelet szempontjából érdekeltnek kell tekinteni
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját;
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket;
c) a kezdeményezőt.
(10) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(11) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni.
(12) A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
9. § (1) Képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell a (6) bekezdésben felsoroltak mellett a főépítész véleményét, és az érdekeltek kezdeményezéssel kapcsolatos írásbeli észrevételét.
(2) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről az érdekelteken kívül értesíteni kell:
a) az illetékes építésügyi hatóságot,
b) az illetékes Földhivatalt,
(3) A helyi védettség alá helyezett értékekről vezetett nyilvántartást mindenki számára betekinthetővé kell tenni és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartásért felelős: a jegyző.
(4) Azon új védett helyi értékek esetében, amelyekre vonatkozóan a település örökségvédelmi hatástanulmány, vagy településrendezési eszközök vizsgálati munkarésze nem tartalmaz értékvizsgálatot, jelen Rendelet 4. sz. függelékét kell figyelembe venni.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény jelölése az alábbiak szerint történik:
a) értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni;
b) tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik;
c) a tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles;
d) védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
3. A területi védelem meghatározása
10. § (1) A település helyi területi védelmének lehatárolása
a) a történelmileg kialakult településszerkezet;
b) a történelmileg kialakult telekstruktúra;
c) a történelmileg kialakult utcavonal vezetés;
d) az utcakép;
e) múlt emlékeit őrző terület;
f) a település- és tájkarakter elemek
megőrzésére, értékóvó fenntartására vagy fejlesztésére irányul.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területek részletes meghatározását és kiterjedését az 1. melléklet 1. és 2. fejezetei tartalmazzák „hte” megnevezéssel.
4. Az egyedi védelem meghatározása
11. § (1) Az építészeti örökség helyi egyedi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt jelen rendelet védendőnek minősít.
(2) A helyi egyedi védelem típusai:
a) „he” jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére;
b) „hm” jelű védelem műtárgyak, építmények, szobrok;
c) „ht” jelű védelem egyedi természeti elemek
védelmére vonatkozik.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt területek részletes meghatározását és helyét az 1. melléklet 3. és 4. fejezetei tartalmazzák.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem alatt álló építményeket - az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy számítással igazoltan gazdaságosan fel nem újítható épületek kivételéve - nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotukat meg kell tartani illetve vissza kell állítani.
(4) Bontási engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell az épület felmérését, fotóval történő dokumentálását.
(5) Funkcióváltás engedélyezhető.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § (1) Daruszentmiklós településképi szempontból meghatározó területei a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző településszerkezetet, településkaraktert és tájképi elemet hordozó településrészei.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területek részletes meghatározását és kiterjedését az 2. melléklet 1. és 2. fejezetei tartalmazzák „htk” megnevezéssel.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építményekre vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § A település területén az alábbi általános építészeti követelmények vannak érvényben.
(1) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:
a) erős, élénk, kontrasztos színű anyagok a fehér és földszín kivételével,
b) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület, mezőgazdasági üzemi terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatáról idegen (pl. fém, műanyag) homlokzatfelület;
c) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek;
(2) A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:
a) pala (kivéve a természetes pala);
b) mázas cserép;
c) nádfedés;
d) fém, műanyag hullámlemez;
(3) Lapostető nem építhető.
(4) Külterület kivételével tömör betonkerítés nem építhető, de ott is csak növénnyel futtatottan.
(5) A világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
a) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;
b) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;
c) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetőket;
d) egyenetlen, magas intenzitású világítás;
e) vidéki utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás;
f) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen területi követelményként bármely építési tevékenység csak úgy végezhető, a meglévő állapot fenntartása csak úgy engedélyezhető ha az a településre jellemző hagyományosan kialakult épített és természetes környezet egységes megjelenését bíztosítja, és nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett növényzet egészségét.
(2) Meg kell őrízni a település
a) történelmileg kialakult sávos, mozaikos – természeti területek, épített területek – váltakozó rendszerével kialakult településszerkezetét;
b) a fésűs beépítésű utifalu jelleget.
16. § Településképi szempontból meghatározó terület egyedi építészeti követelményei:
(1) Az épületek téglatest formájú, vagy azokból összerakott tömeggel épülhetnek, az utcára merőleges, vagy azzal párhuzamosan elhelyezett tetőgerincvonallal.
(2) Utcafrontra merőleges gerincű oromfalas épület, vagy épületszárny szélessége legfeljebb 7,5 m lehet, a meglévő 7,5 m-nél szélesebb utcára merőleges tömegű épület, épületszárny átalakítása, bővítése során utca felé kontyolt tetőidom alakítható ki.
(3) Tetőidomra vonatkozó előírások:
a) hajlásszög 35 és 45 fok között lehet;
b) héjalás anyaga égetett cserép lehet, a vörös és barna szín árnyalataiban;
c) mázas cserép nem alkalmazható;
d) tetőtér beépíthető, ablakot az oromfalon lehet nyítni, vagy az utcai homlokzattól számított négy méter mélységen túl tetőfelépítmény építhető;
e) az új épületek beépített tetőtérrel készülhetnek.
(4) Tetőfelépítményekre vonatkozó előírások:
a) egy épületen csak egyféle, vagy egymással harmonizáló formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető;
b) a tetőfelépítmény semmilyen szerkezete sem állhat a homlokzatsík elé az eresz kivételével;
c) nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb 4,0 méterre közelítheti meg,
d) kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb 2 méterre közelítheti meg;
e) az élgerincet függőlegesen mért 80 cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg;
f) tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz-hosszának legfeljebb 50%-a lehet.
(5) Meglévő tornácok beépítése az eredeti szerkezet megtartásával, formavilágának jelzésével engedélyezett.
(6) Homlokzatra vonatkozó előírások:
a) az utcai oromfalon álló téglalap formájú nyílászárók építhetők;
b) épület felújítása, bővítése esetében a meglévő nyílászárókra jellemző arányú, formai kialakítású, osztású, árnyékoló szerkezetű ablakokon kívül más jellemzőkkel rendelkező nyílászárók nem építhetők;
c) utcai homlokzaton erkély, vagy loggia nem alakítható ki, és garázs bejárat nem létesíthető;
d) fával burkolt oromfalon kívül a homlokzatok vakoltak lehetnek, vakolatarchitekturával rendelkezhetnek;
e) homlokzat színezésénél a föld-színek, vagy a fehér és árnyalatai alkalmazhatók.
(7) Anyaghasználat:
a) a területen épület építésénél, bővítésénél, felújításnál hagyományos anyagok - tégla, kő, fa, cserép – használhatók,
b) csak épített kémény létesíthető.
(8) Új épület építésénél, 50%-nál nagyobb területű bővítésnél és homlokzatfelújítás esetében az utcai homlokzaton légkondicionáló kültéri egysége, szellőzés és gáfűtés szerelvénye, parabola antenna, gáznyomásszabályozó nem helyezhető el.
9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
17. § (1) Helyi területi védelemben részesülő területen bármely építési tevékenység csak úgy végezhető, és a meglévő állapot fenntartása csak úgy engedélyezhető, ha az a kialakult településszerkezetet, telekstruktúrát, az utcavonal vezetést. utcaképet megtartja, a hagyományos épített környezet beépítésének, formavilágának, léptékének, részletképzésének, anyaghasználatának és a természetes környezet egységes megjelenésének megtartására, és értékóvó fejlesztésre irányul.
(2) A védett területen, a hagyományos utcaképet meg kell őrizni,
a) a foghíjak beépítése seetén a kialakult utcaképhez kell alkalmazkodni,
b) az épületek felújítása, átalakítása, bővítése során, a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazodni.
(3) Az épület a telek szélességi méretének és a szomszédos épületek beépítési módjához illeszkedve
a) az utcával párhuzamos hosszanti tömeggel,
b) utcára merőleges hosszanti tömeggel,
c) utcavonalra építve,
d) szomszédhoz illeszkedő váltakozó mélységű, legfeljebb 5m mélységű előkerttel építhető.
(4) Az utcára merőleges gerincű épületek az utcai homlokzattól öt méter mélységben keresztszárnnyal bővíthetők, a bővített épülettel azonos, vagy kisebb gerincmagassággal.
(5) Az épületek megtartandók, jó karban tartandók, de szükség esetén bonthatók.
(6) Bontás után az eredeti épület helyén azzal azonos tömegű, formájú, azonos utcai homlokzatú, hagyományos szerkezetű, utcai homlokzatával a szomszédokhoz illeszkedő épület helyezhető el.
(7) Új épület tömegalakítására vonatkozó előírások:
a) egyszerű tömegű épületek építhetők,
b) a tető nyeregtető, kontyolt nyeregtető lehet utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos irányú tetőgerinc kialakítással,
c) oromfal esetén az utcai homlokzat szélessége legfeljebb 7,5 méter lehet,
(8) Tetőre vonatkozó előírások:
a) hajlásszöge 35 és 45 fok közöt,
b) héjalás anyaga égetett cserép a vörös és barna szín árnyalataiban,
c) mázas cserép nem alkalmazható,
d) a tetőtér beépíthető, ablakot az oromfalon lehet nyítni, vagy tetősíkban fekvő ablakot kell alkalmazni.
(9) Homlokzatra vonatkozó előírások:
a) az utcai oromfalon álló téglalap formájú nyílászárók építhetők;
b) a homlokzat színezését a védett utcakép épületeivel összhangban kell elvégezni.
c) az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, és garázs bejárat nem létesíthető.
(10) Zöldfelület:
a) a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani,
b) telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(11) Új épület építésénél, 50%-nál nagyobb területű bővítésnél és homlokzatfelújítás esetében
a) az utcai homlokzaton légkondicionáló kültéri egysége, szellőzés és gáfűtés szerelvénye, parabola antenna, gáznyomásszabályozó nem helyezhető el,
b) fémkémény nem létesíthető.
(12) A helyi védelmet a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni és a Helyi Építési Szabályzatban erre utalni kell.
(13) Bontás után az eredeti épület helyén azzal azonos tömegű, formájú, azonos utcai homlokzatú, hagyományos szerkezetű, utcai homlokzatával a szomszédokhoz illeszkedő épületet helyezhető el.
18. § (1) Az egyedi védelemmel érintett épületek, építmények telkén csak olyan építési munka folytatható, olyan állapot fennmaradása engedélyehető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett növényzet egészségét.
(2) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó
a) építményekre, építményrészletekre;
b) alkalmazott anyaghasználatra;
c) tömegformálásra;
d) homlokzati kialakításra;
e) táj- és kertépítészeti alkotásra;
f) egyedi tájértékre, növényzetre;
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra terjed ki.
(3) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) Az épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, amit a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni az engedélyezéshez, vagy egyszerű bejelentés esetére a kormányrendeletben maghatározott tartalommal készített műszaki dokumentációban.
b) Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért öt méteren túl keresztszárnnyal bővíthető, mely épületrésznek gerincmagassága, párkánymagassága nem lehet magasabb az eredeti épületnél, fedése, homlokzatképzése azonos legyen a védett épületével.
c) Tornácos lakóépület kerti homlokzatán a tornác eredeti formájában és méretében legalább öt méter mélységig megőrzendő.
d) Utcára merőleges tetőgerincű épületen tetőfelépítmény csak az utcai homlokzattól számított négy méter mélységen túl építhető.
e) Utcával párhuzamos gerincű épületeken csak tetősíkban fekvő nyílászáró alkalmazható.
f) Az épületek tetőhéjalásához az eredtivel azonos anyagú és színű anyag használandó. palafedés mázatlan égetett agyagcserépre cserélendő a vörös és barna szín árnyalataiban.
g) A homlokzat színezését a település régi épületeinek színvilághoz illeszkedve, és a szomszédos épületek homlokzatával harmonizálóan kell kialakítani.
(4) A helyi védelem alatt álló építmények felújítása, bővítése, átalakítása állagmegóvása során az épületkarakter alábbi elemeit kell megőrizni:
a) utcavonali beépítés,
b) tornácok legalább 5m mélységig,
c) tetőforma, méret,
d) kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, karakteres épületszerkezetek,
d) álló téglalap formájú ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani,
e) eredeti felületképzés mely lábazati burkolattal kiegészíthető, szinezés, vakolatdíszek,
f) a kerítések, kapuk.
(5) A fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékokat el kell bontani vagy építészeti egységet eredményezően át kell építeni.
(6) Az egészében, vagy részben védett és gazdaságosan nem felújítható építmény elbontható, ha épületszerkezeti vagy tartószerkezeti szakvélemény az elbontást a kellő mértékben indokolja, de az elbontás előtt az épület teljes egészében felmérendő, beleértve a külső megjelenés karakterisztikus elemeit (homlokzatdíszek, nyílászárók, tornác, oszlopok stb.) is.
(8) Funkcióváltás engedélyezhető.
19. § (1) Védett építmény utcai homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége, gázüzemű berendezés kivezetése, parabolaantenna, hírközlési egység, gáz nyomáscsökkentő nem helyezhető el.
(2) Védett épület felújítása újjáépítése esetén csak épített kémény létesíthető, meglévő más anyagú kémény építettre cserélendő.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
20. § (1) Az energiaellátásra alkalmas területek a közterületek:
a) gázellátás föld alatti vezetékekkel,
b) elektromos ellátás az utcák egyik oldalán épített légvezetékekkel történhet,
c) új hírközlési infrastruktúra meglévő elektromos hálózat rendszerének használatával, vagy föld alatti vezetéssel.
21. § (1) Szélkerék, mobil torony, vezeték nélküli hírközlési hálózat (adók, átjátszók), internetszolgáltató adók, nagyfeszültségű elektromos távvezeték, nagynyomású gázvezeték nem helyezhető el
a) belterületen, és annak 100m-es környezetében,
b) régészeti területen (1. függelék 1. és 2. fejezet)
c) országos és helyi védelem alatt álló természeti területen (2. függelék 1. és 2. fejezet)
22. § Sajátos építmények
a) anyaga fém, színezése szürke árnyalatai,
b) méretét a műszaki követelmények határozzák meg.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
23. § A települési környezet egységes elvek szerinti rendezett és esztétikus kialakítása, illetve igényes fenntartása érdekében a reklámok, reklámhordozók elhelyezhetőségére vonatkozó alábbi előírásokat kell betartani:
(1) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám, cég- vagy címtábla közterület kivételével csak az adott ingatlanon folytatott tevékenység céljára helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések vonatkozásában településképi követelmény
a) méret vonatkozásában:
aa) óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.
b) a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:
ba) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült;
bb) egymást nem eltakaró reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.
c) a reklámhordozók száma tekintetében:
ca) reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el;
cb) óriásplakát külterületen a főút tengelyétől mért 100m távolságon belül és legfeljebb 500m-ként helyezhető el.
d) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
da) időjárásnak ellenálló;
db) állékony;
dc) könnyen karbantartható;
dd) élénk színeket nem használó;
de) a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.
(3) A település területén utasvárón reklám nem helyezhető el.
24. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben [jelenleg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet] rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
(1) Az építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett.
(2) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedhető.
(3) A nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Homlokzaton elhelyezendő műszaki berendezésekre vonatkozó előírások:
a) utcai homlokzaton égéstermék kivezetése nem lehetséges;
b) lakó és településközponti vegyes területeken légkondicionáló berendezések kültéri egysége az utcai homlokzaton nem helyezhető el,
c) gáznyomás-szabályozó és gázvezeték utcai homlokzaton nem helyezhető el,
e) új építés esetén eresz, párkány csatorna és más épületrész a saját telek feletti zónában alakítható ki, a birtokhatárt nem érheti el, kivéve a településszerkezeti védelem alatt álló, oldalhatáron már beépült épületek esetében.
f) lakó és településközponti vegyes területeken csak épített kémény létesíthető, újonnan épülő szerelt kéményt épített megjelenésű burkolattal kell ellátni.
(2) A település teljes területén a közterületek egyik oldalán elhelyezhetők az elektromos ellátás, közvilágítás, hírközlés szabadtéri vezetékei.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
26. § (1) Az önkormányzat a szakmai konzultációt - melynek keretében ismerteti a vonatkozó hatályos települési jogszabályokat, a településképi követelményeket, és javaslatot tehet a követelmények érvényesítési módjára – kötelezővé teszi az alábbi esetekben:
a) építmény építésére, bővítésére, felújítására függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára;
b) településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetére;
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzésére;
d) reklámok és reklámhordozók elhelyezésére;
e) rendeltetés megváltoztatására.
(2) A szakmai konzultáció a polgármester feladata.
(3) A szakmai konzultáció térítésmentes.
27. § A szakmai konzultáció részletes szabályai:
(1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meg kell tartani.
(2) A konzultációtól jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a felvetett javaslatokat és a polgármester nyilatkozatát.
(3) A jegyzőkönyvben rögzitettek kötik a résztvevőket.
(4) A szakmai konzultáció kérelmét a kérelmező (építtető) az önkormányzatnak papír alapon nyújtja be.
(5) A kérelem az alábbiakat tartalmazza:
a) építtető vagy kérelmező nevét, címét,
b) az építési tevékenység helyét, helyrajzi számát,
c) az építési tevékenység tárgyát,
ca) a rendeltetés meghatározását,
cb) kapacitásadatok
d) a reklámhordozók esetében leírást, műszaki paramétereit, a környezethez történő illeszkedését a szomszédos épületekkel együtt
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
14. A településképi kötelezési eljárás
28. § A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
29. § A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében:
a) az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti,
b) bírságot szabhat ki.
15. A településképi bírság kiszabásának esetkörei, mértéke, behajtása
30. § A településképibírság esetei:
(1) Közigazgatási bírság, melyet a Tvtv. vonatkozó előírásai alapján kell érvényesíteni.
(2) A Polgármester által alkalmazható településképi bírság, mely a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén szabható ki
a) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
b) a településképi követelmények be nem tartása,
c) döntés végre nem hajtása esetében. *
* Módosította: 5/2018. (VI.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2018. június 6.
(3) A településképi bírság:
a) felső határa 1.000.000,- forint,
b) alsó határa 10.000,- forint.
(4) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A településképi bírságot a bírságot megállapító határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az önkormányzat 11736037-15365886-03610000. számú számlájára.
(6) Határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára végrehajtható.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
31. § (1) Az önkormányzat az építészeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékek, a velük kapcsolatos ismeretek közzétételét honlapon biztosítja, iskolai oktatásban ismerteti.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) A helyi védelem alatt álló érték fenntartási kötelezettségének (szokásos jó-karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok) teljesítéséhez az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújthat a tulajdonos részére, amennyiben azt a tulajdonos a munkavégzés előtt kéri.
(4) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. Támogatásért csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa folyamodhat és annak elnyerésére is csak ő jogosult.
(5) A támogatási kérelmeket az Önkormányzathoz legkésőbb a naptári évet megelőző év szeptember hó 30. napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(6) A támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát;
b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt;
c) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő terveket, az elvégezendő munka leírását;
d) fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzat (ok)ról szükség szerint;
e) megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének határidejét;
f) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(7) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 20 %-áig, maximum 500 000 Ft-ig terjedhet. Az ingatlanra eső támogatás mértékét a költségvetés keretei között az önkormányzat állapítja meg.
(8) Az önkormányzat és a nyertes pályázó a támogatás módjáról, mértékéről, az igénybevételének feltételeiről szerződést köt. A szerződés tartalmazza legalább a megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.
(9) A támogatás kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák, és fényképek becsatolását követően kerülhet sor. Az elkészült munkát követő kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e.
(10) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül.
32. § (1) Nem adható támogatás olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni az önkormányzati támogatáson felüli pénzügyi forrás rendelkezésre állását.
(2) Nem adható támogatás a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz.
(3) Nem adható támogatás azon épületre, mely 15 éven belül már támogatás nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott együttműködési kötelezettség még érvényben van.
(4) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
33. § Hatálybeléptetés
(1) E Rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
34. § Átmeneti rendelkezések
(1) E Rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e Rendelet előírásai.
35. § Hatályon kívül helyező rendelkezések
(1) E Rendelet hatálybalépésével Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének A Település Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2005. (IX.15.) számú önkormányzati rendelete alábbi részei hatályukat vesztik:
1. 1. § (4) bekezdés
3. 13. § (4) b) pont
4. 14. § (1) a) pont
8. 17. §
9. 18. §
10. 28. § (2) bekezdés
11. 29. § (2) bekezdés
12. 29. § (4) bekezdés
13. 2. sz. Függelék (1) (2) (3) pontjai
14. 3. sz. Függelék
(2) 2017. december 31. napján hatályát veszti „a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről” szóló 15/2017. (XI.27.) önkormányzati rendelet.
(3) ) 2017. december 31. napján hatályát veszti a „község történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről” szóló 13/2004. (IV.1.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez a 16/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. fejezet
Jel |
megnevezés |
lehatárolás |
hte-1 |
Dánieltelep 1. |
Berzsenyi Dániel u. mindkét oldala a Dániel útig |
hte-2 |
Dánieltelep 2. |
Darusor mindkét oldala a Dániel útig |
hte-3 |
Daruhegy |
M6 melletti terület |
hte-4 |
Virághegyi temető |
hrsz. 2704 |
hte-5 |
Berzsenyi Dániel u. |
utcakép mindkét oldalon |
hte-6 |
Darusor |
utcakép mindkét oldalon |
2. fejezet
3. fejezet
Jel |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
he-1 |
Klebelsberg népiskola és telke |
Dániel út 28. |
hrsz. 427 |
he-2 |
lakóépület |
Berzsenyi Dániel u. 55. |
hrsz. 904 |
he-3 |
lakóépület |
Berzsenyi Dániel u. 53. |
hrsz. 905 |
he-4 |
lakóépület |
Dániel út 91. |
hrsz. 491 |
he-5 |
lakóépület |
Dániel út 92. |
hrsz. 495 |
he-6 |
lakóépület |
Piripócs Rózsadomb u. |
hrsz. 0501/2 |
he-7 |
lakóépület |
Fehérvári út 27. |
hrsz. 3177 |
he-8 |
lakóépület |
Fehérvári út 29. |
hrsz. 3176 |
he-9 |
lakóépület |
Fő u. 129 |
hrsz. 121 |
he-10 |
lakóépület |
Fő u. 131 |
hrsz. 125 |
he-11 |
lakóépület |
Berzsenyi Dániel út 126. |
hrsz. 933 |
he-12 |
lakóépület |
Fő u. |
hrsz. |
Jel |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
hm-1 |
útmenti feszület |
Gulyamajor |
hrsz.0266/4 |
hm-2 |
útmenti feszület |
Piripócs Rózsadomb u. |
hrsz. 0508/2 |
hm-3 |
útmenti feszület |
Fő u. |
hrsz. |
hm-4 |
útmenti feszület |
Fehérvári út |
hrsz. |
hm-5 |
útmenti feszület és harangláb |
Darusor 8. |
hrsz. 34/2 |
hm-6 |
harangláb |
Fehérvári út 36. |
hrsz. 3304 |
hm-7 |
temetői feszület és síremlékek |
hrsz. 0456 út |
hrsz. 0460 |
hm-8 |
temetői feszület és síremlékek |
hrsz. 0338út |
hrsz. 2704 |
Jel |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
ht-1 |
tavak |
Dunaföldvár és az M6 autópálya között |
|
2. melléklet a 16/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez a 16/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. fejezet
Jel |
megnevezés |
lehatárolás |
htk-1 |
Piripócs |
Baraccsal határos belterület a hrsz. 508/2 út két oldalán |
htk-2 |
Kisszentmiklós fésűs beépítésű utifalu |
Fehérvári út összefüggően beépített két oldala a Hunyadi utcáig |
htk-3 |
Daruhegy |
Fő u. északkeleti oldala, délkeleti oldal belterületi része |
htk-4 |
Dánieltelep |
Berzsenyi D. u. – Dániel u. – Darusor két oldalát kísérő telkek területe |
htk-5 |
Az ökológiai hálózat két belterület közötti patakot kísérő övezeti elemei |
DINPI adatszolgáltatás |
htk-6 |
Az ökológiai hálózat Nagykarácsonyi vízfolyást kísérő övezeti elemei |
DINPI adatszolgáűltatás |
2. fejezet
Az önkormányzati rendeletet a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 33. §-a hatályon kívül helyezte 2024. február 20. napjával.