Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019(IV.2.) önkormányzati rendelete
Daruszentmiklós Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 05. 02- 2024. 10. 09Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019(IV.2.) önkormányzati rendelete
Daruszentmiklós Község Helyi Építési Szabályzatáról
Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi XXVIII. Tv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX Tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. §-a alapján meghatározott partnerek és a 9. mellékletben felsorolt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Általános előírások
1.1 Rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet hatálya Daruszentmiklós közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet mellékletei:
1. melléklet: SZ-1 jelű Szabályozási tervlap
2. melléklet: SZ-2 jelű Szabályozási tervlap
3. melléklet: SZ-3 jelű Szabályozási tervlap
4. melléklet: SZ-4 jelű Szabályozási tervlap
5. melléklet: Övezeti előírások
1. fejezet Építési övezetek
2. fejezet Övezetek
(3) E rendelet függelékei:
1. függelék Országos jelentőségű művi értékek jegyzéke
2. függelék Helyi védelem alatt álló építészeti örökség
3. függelék Településkép szempontjából meghatározó területek
4. függelék Természetvédelmi elemek
5. függelék Országos jelentőségű tájvédelmi elemek
6. függelék Mintakeresztszelvények
2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:
a) belterület határa,
b) beépítésre szánt terület határa,
c) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
d) építési övezet / övezet határa, jele, szabályozási paraméterek:
da) beépítési mód,
db) megengedett legnagyobb beépítettség mértéke,
dc) kialakítható legkisebb telekterület,
dd) megengedett legnagyobb épületmagasság,
de) legkisebb zöldfelület mértéke,
df) legkisebb telekszélesség,
e) építési hely,
f) kötelező megszüntető jel,
g) közlekedési célú közterület,
h) közkert,
i) vízfolyás,
j) kötelező fásítás
k) rekultiválandó terület;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) művi értékvédelem:
aa) nyilvántartott régészeti lelőhely határa, száma,
ab) régészeti érdekű terület határa,
ac) helyi területi védelem (településszerkezet, utcakép)
ad) helyi egyedi védelem (épület, műalkotás)
b) táj- és természetvédelmi elemek:
ba) országos ökológiai hálózat magterülete,
bb) ökológiai folyosó területe,
bc) Natura 2000 terület,
bd) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
be) helyi településképi szempontból meghatározó terület,
bf) helyi természetvédelmi elem,
c) térségi kerékpárút,
d) védőtávolságok:
da) országos utak védőtávolsága,
db) vizek védőtávolsága,
dc) közművek védőtávolság,
(3) Javasolt szabályozási elemek, melyek az illeszkedési, tájképvédelmi, településképvédelmi szempontok keretein belül a rendelet módosítása nélkül változtathatók:
a) gyalogút,
b) vegyes forgalmú út,
c) parkoló,
d) javasolt telekhatár;
e) javasolt megszüntetés
1.2. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) Fekvő telek: a közterülethez csak a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek mélysége nem éri el a 30 métert.
b) Közterületalakítási terv: 314/2012. Korm. rendelet 8. melléklet szerinti tartalommal.
c) Kialakult telek (kialakult telekszélesség és telekméret): Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat.
d) Kialakítható legkisebb telekszélesség: az a szélesség, melynek az előkerti építési határvonalon kell teljesülnie
e) Magánút céljára fenntartott terület: az építési telken illetve telken kijelölt terület, melyen távlatban magánút/út alakítható ki. Az építési telek illetve telek ezen részén építmény nem helyezhető el.
f) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy építményegyütteseknek a természeti/művi mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik. A tájba illeszkedés a 312/2012 (XI.8.) kormányrendelet 8. mellékletében szereplő környezeti állapotadatban foglalt látványterv által igazolandó.
g) Támfalgarázs: A lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított személygépjármű-tároló.
h) Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.
2. Közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § (1) A közterület állapotát – a zöldfelületeket, a burkolatokat, a lejtésviszonyokat, a felszíni vízelvezetést, árkot – megváltoztatni kizárólag a tulajdonos és a kezelő engedélyével lehet.
(2) A beépítetlen és burkolattal el nem látott közterület-részeket zöldfelületként kell kialakítani.
(3) Közterületen a közlekedési funkciót nem zavaró módon elhelyezhető a lakossági ellátást szolgáló kereskedelmi-szolgáltató építmény, amelynek alapterülete max. 6,0 m2 lehet.
(4) A közhasználat előtt megnyitott magánterületekre a közterületekre érvényes előírások érvényesek.
3. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
3.1 Az épített környezet alakítása
5. § Tereprendezésre vonatkozó előírások:
(1) Telkek terepfelszíne kizárólag úgy alakítható, hogy a területen a talaj erózióvédelme és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(2) A kialakult geomorfológiai formákat meg kell őrizni.
(3) A rendezett terepnek illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
a) A telek egyik részén sem lehet a feltöltés a telekhatár legmagasabb pontjánál magasabban. b) A terep lejtését úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvizet a telken belül lehessen elszikkasztani vagy tárolni.
c) A beépítés és a telekhatár között - a telekhatárra merőleges terepmetszetben mérve – a telekhatár szintjéig lehet a terepet rendezni.
d) Oldalkertben vagy hátsókertben és az ezekhez csatlakozó beépítetlen építési helyeken – a c) pontban jelzett feltöltésen kívül - akkor lehet legfeljebb 1 méteres feltöltést kialakítani, ha az a szomszéd telkek csatlakozó oldal- vagy hátsókertjében egyszerre valósul meg.
e) Az épület körül legfeljebb 1 méter távolságban legfeljebb 0,6 méteres feltöltés járda számára kialakítható.
f) Tereplépcső legfeljebb 0,6 méter feltöltéssel kialakítható.
g) E bekezdés tereprendezési korlátozásaitól – 10 %-os eredeti tereplejtés felett – 30 cm-rel el lehet térni.
6. § Támfal, támfalgarázs építése
(1) Egybefüggő támfalak magassága legfeljebb 1 méter lehet. A megszakítást növénytelepítéssel kell kialakítani.
(2) A telekhatáron a meglévő terepszint különbség mértékéig – méretétől függően lépcsőzetes - támfal építhető.
(3) Amennyiben a telek terepadottságai lehetővé teszik, támfallal egybeépített gépkocsi behajtó, garázs, gyalogos bejáró és hulladéktartály tároló, portaépület létesíthető.
7. § Kerítés építése
(1) Közterületi telekhatáron
a) a közterületi oldalról nézve
aa) belterületen legfeljebb 1,8m,
ab) külterületen legfeljebb 2,0m magas kerítés építhető.
b) támfal tetejére épített kerítés, mellvéd legfeljebb 0,8 méter magas, nem tömör kialakítású lehet.
(2) Szomszédos telek felé eső telekhatárra legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető.
(3) Mezőgazdasági területen, erdőterületen kerítés kizárólag állattartás, vadvédelem biztosítása és vagyonvédelem céljából építhető az út tengelyétől mért legalább 10 m távolságra.
(4) Zöldterületen épített kerítés legfeljebb 1,5 m magasságú lehet. Zöldterületen kialakított sportpálya védőkerítése legfeljebb 6 m magasságú lehet.
(5) Helyi jelentőségű védett természeti területen kerítés nem építhető.
3.2. A kialakult állapot előírásai
8. § (1) A meglévő, jogszerűen épült épület
a) ha megfelel a hatályos előírásoknak, azoknak megfelelően bővíthető, átalakítható,
b) ha nem felel meg valamely hatályos előírásnak, a hatályos előírás keretén belül bővíthető, korszerűsíthető átalakítható.
(2) Amennyiben a meglévő beépítettség a megengedettnél nagyobb, bővítés az épületmagasság megengedett mértékéig az épület bővíthető.
(3) Amennyiben a meglévő épületmagasság a megengedettnél nagyobb, bővítés kizárólag akkor végezhető, ha az új épületmagasság megfelel a hatályos előírásoknak.
(4) Amennyiben a hátsókertben van szabálytalan épület(rész), az a bővítés esetén megtartható a hatályos szabályozás egyéb előírásainak betartása mellett.
3.3. Rendelet szabályaitól való eltérés lehetősége
9. § A kialakult állapotra való tekintettel a tíz évnél régebben épült jogszerűtlen épület az építési hely szempontjából szabályosnak tekintendő akkor is, ha ezen rendelet szerint meghatározott építési helyen túl nyúlik annak épületrésze.
3.4. Épített értékek
10. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű terület lehatárolásait a SZT tünteti fel, listáját az 1 függelék tartalmazza.
(2) A helyi területi és egyedi védelem elemeit az SZT feltünteti, listáját a 2. függelék tartalmazza.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4.1. Tájvédelem
11. § A település területén az országos és helyi tájképvédelmi területeket a Szabályozási Terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
12. § (1) A tájhasználat során meg kell őrizni a tájjelleg jellemző, jellegzetes elemeit, elemegyütteseit, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználatot,
a) a kialakult geomorfológiai formákat,
b) a vízfolyások menti galérianövényzetet, fasorokat, erdősávokat,
c) a művelési ágat.
13. § Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek építési előírásai:
a) fenntartást, bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló épületek, extenzív állattenyésztés épületei, építményei helyezhetők el, ha a terület eléri az 5ha-t;
b) tájképvédelmi területen fóliasátor nem helyezhető el.
4.2. Természetvédelem
14. § A település területén az országos és helyi természetivédelmi területeket a Szabályozási Terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
15. § Védett területeken extenzív jellegű, integrált, vagy természet- és környezetkímélő módszerek alkalmazhatók.
16. § (1) A település területén
a) kizárólag burkolt felületen lehet por- vagy olajszennyezést okozó tárolást, tevékenységet folytatni, tehergépkocsit tárolni;
b) a burkolt felületek felszíni vizét tározóban kell gyűjteni és szennyezésének megfelelően ülepíteni vagy olajfogóval tisztítani;
c) az utakon nyílt, burkolt árkot kell kialakítani, a csapadékot a terület mélypontján tározóban kell gyűjteni és tisztítani;
d) építési tevékenységet, gazdasági tevékenységet, tárolást, anyagmozgatást folytatni kizárólag természetet nem károsító módon lehet;
e) építési tevékenységet, vízelvezetést, közműlétesítést (a légkábelek kivételével), talajmozgatást, terepszint változtatását kizárólag a talaj minőségére, a felszíni vizek kezelésére kitérő geotechnikai jelentés alapján lehet folytatni;
f) feltöltés esetében a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét a geotechnikai jelentésben meg kell állapítani. Kizárólag olyan anyag helyezhető el, mely a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem károsítja;
g) a potenciális szennyező források területén (állattartás, bizonytalan eredetű feltöltés vagy hulladék) tereprendezést, építési tevékenységet kizárólag környezetvédelmi feltárás után lehet, a feltárás során meg kell vizsgálni a talaj és a talajvíz minőségét és attól függően kármentesítést kell végezni.
17. § Mezőgazdasági- és erdőfelhasználású természetvédelmi területeken legfeljebb 5% burkolt területet lehet kialakítani a beépíthető területen kívül.
4.3. Zöldfelületek, az élővilág védelme
18. § (1) A kötelező zöldfelület minden megkezdett 100 négyzetmétere után egy lombos fát kell ültetni. (2) Az egyes ingatlanokon a kötelező zöldfelületet legkésőbb az épületek használatbavételéig ki kell alakítani.
(3) Új beépítésű telek zöldfelületét kizárólag kertépítészeti terv alapján lehet megvalósítani.
(4) A kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.
(5) Közterületen vagy közhasználat előtt megnyitott magánterületen lévő fasor létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.
(6) Új védelmi célú védőzöld sávok, véderdő sávok, zöldfelületek létesítésénél - kivéve ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - a telepítéshez több szintű növényállományt kell kialakítani kizárólag a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok telepítésével.
(7) Telepítésre javasolt őshonos fa és cserjefajok és invazív fajok listáját az 5. függelék tartalmazza.
(8) Telek beépítésének tervezése előtt a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákról geodéziai felmérést kell készíteni.
(9) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig telepíteni kell. A fasorok telepítéséhez honos fás növényzet alkalmazható.
19. § (1) A beépítésre tervezett mezőgazdasági területeken a beépítésig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
(2) A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során biztosítani kell a védelmi célú zöldfelületek, a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek védelmét és a hiányzó elemek pótlását:
a) a dűlőutak, árkok legalább egyoldali fásítását,
b) a tanyák, telephelyek védő- és takarófásítását,
c) a főbb birtokhatárok fasorokkal, erdősávokkal való jelölését, a szélvédő erdősávok okszerű telepítését,
d) a települési szegélyterületek fásítását, erdősítését,
e) a termesztési szempontból kevésbé jelentős, de természeti szempontból sem értékes területek fásítását, erdősítését,
f) a közutak hófúvás- és szél elleni védelmét.
20. § Erdőterületek fenntartása során biztosítani kell a területén található természeti értékek maradéktalan megóvását, a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv érvényesítését.
5. Környezetvédelem
5.1. A termőföld védelme
21. § (1) Bármely építési munka során - amennyiben az eljárások során a talajvédelmi hatóság szakhatóságként nem vesz részt – a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni az alábbiak szerint:
a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni;
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszt a kiporzás ellen védeni kell (takarás, füvesítés, nedvesítés);
c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni;
(2) Területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem folytatható.
(3) A településen területfelöltésre csak (inert) környezetre ártalmatlan anyagok használhatók.
(4) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket a kárt okozó művelés megszűnése után rekultivációs terv alapján helyre kell állítani.
5.2. A levegő védelme
22. § (1) A területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.
(2) Lakóterülettel határos gazdasági területen, a telken belül a lakóterületi határ mentén min. 10,0m széles védelmi célú zöldsáv telepítendő.
(3) Állattartás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény, terület távolsága
a) telken belül lakóépülettől min. 10 m,
b) nem egy telken álló egészségügyi, nevelési, oktatási intézménytől, lakóépülettől, iroda, szállás, élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől legalább 25 m.
(4) Oldal- és hátsókertben gépkocsik közlekedésére, várakozására szánt burkolat a telekhatártól mért 2 m széles sávban nem építhető.
5.3. A felszín és felszín alatti vizek védelme
23. § (1) Állati eredetű trágya és szennyvizek, a csapadékvizek szennyvízcsatornába történő bevezetése tilos.
(2) A település teljes területén a kommunális szennyvizek szikkasztása még ideiglenesen is tilos.
(3) A belterületen a közcsatornahálózat kiépítése után új épületet létesíteni, meglévő épület funkcióját megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek közcsatorna hálózatba történő elvezetésével szabad. Külterületen a közműpótló használata megengedett és kötelező.
(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(5) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani.
(6) Vízfolyások medrének rendezése során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A rendezés során a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni.
(7) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse.
(8) Csapadékvizek csapadékvíz befogadóba történő vezetése csak szennyvíztől mentesen lehetséges.
(9) Az utak, rézsűiről lefolyó vizeket ártalommentesen el kell vezetni, termőföldre, erdőterületre engedni nem szabad.
5.4. Zaj- és rezgésvédelem
24. § (1) A zaj elleni védelem szempontjából zajterhelési határértékkel nem szabályozott közlekedési, közmű, mezőgazdasági, vízgazdálkodási területeken, valamint az erdőgazdálkodási területen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas épület elhelyezésénél és védendő homlokzatára vonatkozóan alkalmazandó határértékeket az épület rendeltetése alapján kell megállapítani: lakás céljára szolgáló épület esetében az Lk övezet határértékei, termelést szolgáló épület esetén a Gksz övezet határértékei a meghatározók.
(2) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalomból keletkező zaj csillapítása érdekében forgalomtechnikai eszközökkel kell csökkenteni a terhelést. Amennyiben ez nem elegendő, a védendő létesítmények és utak között a közterületen védelmi célú zöld-sáv telepítendő.
(3) Zajvédelmi rendeltetésű zöldterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni.
(4) A közúti közlekedés okozta környezeti ártalmak csökkentése érdekében
a) az országos összekötő út és bekötőút belterületi szakaszának mindkét oldalán fasor és sövény telepítése szükséges;
b) az országos összekötő út mellett új vagy átalakításra kerülő épületek esetében a zajtól védendő helyiségek nyílászáróit a zaj forrásával ellentétes oldalra kell helyezni.
(5) Új vagy felújításra kerülő, átlagosan legalább 12 m széles utcákban legalább 1 oldalon fasor telepítése kötelező.
6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
25. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt bányaművelés által roncsolt területeket az üzemszerű művelés befejezése után a helyreállításra vonatkozó tervek alapján rekultiválni kell.
(2) OTrT nagyvízi meder területének övezetében a törvényben foglaltak szerint kell eljárni.
7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
7.1 Tilalmak, korlátozások
26. § (1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
a) védőterületek, védősávok,
b) védelmek és korlátozások
figyelembevétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési és tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
(2) Az országos közút tengelyétől számított védősávban nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület a gazdasági terület, a nyersanyag kitermelés, nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület, a hulladékkezelő, -lerakó terület, mezőgazdasági üzemi terület kivételével, és nem sorolható közjóléti erdő területfelhasználási egységbe, melyek:
a) autópálya 250-250m,
b) országos mellékút (összekötőút, bekötőút) 50- 50m,
(3) Élővízfolyások, tavak, csatornák védőtávolságai melyek területén építmény nem helyezhető el:
a) Nagykarácsonyi-vízfolyás menti 6-6 m-es mederkarbantartási sáv,
b) felszíni vízrendezést, csapadékvíz elvezetését szolgáló árkok, csatornák, tavak 3-3 m-es karbantartó sáv.
c) tilos - belterület kivételével - a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partjától számított 50m-en, tavak partjától számított 100m-en belül új építmények elhelyezése.
(4) Közműszolgáltatással kapcsolatos korlátozások tekintetében a vonatkozó jogszabályok előírásai a mértékadók.
(5) A nyilvántartott régészeti elemeket, régészeti érdekű területeket a SZT feltünteti, listáját az 1. sz. függelék tartalmazza.
a) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.
(6) Rendeltetésre vonatkozó védőterületek:
a) A temetőn kívül a telekhatártól számított 50,0m-en belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető el, a temetőn kívül a temető telekhatára és épület távolsága min.30m lehet.
b) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50 m széles területsáv, melyen belül az intézmény működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely, zajos létesítmény) nem helyezhető el.
c) Állattartó épületek:
a) Trágya- és trágyalé tároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter lehet,
b) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét.
7.2 Telekalakítás
27. § (1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni csak úgy szabad, hogy a telek beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közlekedési terület (továbbiakban: közterület vagy magánút) csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.
(2) A telekalakítás során igazodni kell a meglévő település- és telekstruktúrához, a jellemző telekméretekhez, beépítési módhoz.
(3) Csak azok a telkek csatolhatók a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon vagy a beépítésre szánt terület határán belül helyezkednek el.
(4) Szabályozási vonal végrehajtása miatt történő telekalakítás esetén a kötelezően előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni.
(5) Új telektömbök telekalakításánál
a) a legkisebb telekszélesség 18m, a legkisebb telekmélység 35m lehet,
b) az előírt teleknagyság feletti terület 50%-kal számítható be a beépítettségbe,
c) beépítésre szánt területen lakóépületek építése céljából telkek az övezetre előírt min. telekméret legfeljebb háromszorosáig vonhatók össze.
(6) Hagyományos és kialakult övezetekben
a) telekalakítás csak a vonatkozó rendelet előírásait betartva lehetséges, és akkor, ha a kialakuló telkek beépítettsége az övezetre vonatkozó előírásoknak megfelel,
b) a telekalakítás során a kialakítható legkisebb telekszélesség 14m.
(7) Az egyes építési övezetekben meghatározott telkeket téglalap vagy azt megközelítő négyszög alakúan kell kialakítani.
(8) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(9) A telek beépíthetőségét talajmechanikai vizsgálatokkal igazolni kell:
a) feltöltött területen,
b) bányatelkek, bányagödrök területén,
c) belvíz veszélyeztetett területen,
d) mélyfekvésű területen,
e) geotechnikai szempontból érzékeny környezetben.
8. Közművek előírásai
8.1. Közművek általános előírásai
28. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű hálózatok és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
8.2. Közművesítés mértéke
29. § (1) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) beépítésre nem szánt területen az emberi tartózkodásra szolgáló épületben a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított
c) valamennyi övezetben a szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó szabályozási előírások teljesülnek
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
8.3. Vízellátás
30. § (1) A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat jövőbeni megvalósulását követően új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen, ha a telek vezetékes vízellátással rendelkezik, és a közcsatornára ráköthető már, közműpótló nem létesíthető.
8.4. Szennyvízelvezetés
31. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek vízminőség védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) Beépítésre szánt területen építeni csak a településen mindenkor rendelkezésre álló legteljesebb közműellátás biztosításával lehet.
(3) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra alkalmas új épületet építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet.
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t: a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvíz kijelölt leürítő helyre történő számlával igazolt elszállíttatásáig.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
8.5 Felszíni vízrendezés, csapadékvízelvezetés
32. § (1) Vízgazdálkodási feladatok (mederkarbantartás) céljára a karbantartó sávot szabadon kell hagyni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni és üzemeltetni.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
d) a vízszállítás akadálymentes legyen,
e) nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(7) A nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.
(8) A legalább 0,5%-nál nagyobb esésű árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.
8.6. Árvízvédelem
33. § (1) Nagyvízi meder területére csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.
(2) A nagyvízi meder területére vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő, de már hatályos, vissza nem vonható, elfogadott területhasznosítás megvalósításhoz az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve kell egyedileg a védelmi igényt meghatározni és annak teljesítése a beruházás megvalósításának feltétele.
(3) A nagyvízi meder területére vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges:
8.7 Villamosenergia ellátás
34. § (1) Klímaváltozás hatáskompenzálását szolgáló területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területén új villamosenergia elosztóhálózat építés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Klímaváltozás hatáskompenzálását szolgáló területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az helyben oszlop cserét, a meglevő oszlophoz képest 5 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.
(3) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közösen igénybevett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.
(4) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(5) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, vagy földalatti telepítéssel lehet építeni.
(6) Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.
8.8 Megújuló energiahordozó hasznosítás
35. § Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak olyan beépítésre szánt gazdasági vagy különleges, illetve beépítésre nem szánt különleges megújuló energiatermelésre kijelölt övezetbe létesíthető, amelyben az övezeti előírása megengedi.
8.9. Földgázellátás
36. § Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak föld alatt vezethető.
8.10. Elektronikus hírközlés
37. § (1) Belterületen újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
9. Építés általános szabályai
9.1 A közigazgatási terület megoszlása
38. § (1) A település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre oszlik, melynek övezetei a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján az alábbiak:
9.2 Általános építészeti előírások
39. § (1) Az egyes telkek, építési telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg.
(2) Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó előírásoknak meg nem felelő méretű építési telkek az övezetre előírt szabály szerint építhetők be.
(3) A beépítésre szánt területen huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni amennyiben műszakilag megoldható – minimum részleges közműveíitettség esetén szabad, közcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló vagy egyedi biológiai tisztítóberendezés alkalmazásával. Átmeneti megoldást nyújtó közműpótló műtárgyként csak ellenőrzötten vízzáró medence alkalmazható, aminek szippantó kocsival való megközelítését biztosítani kell.
(4) Amennyiben egy telek, építési telek több övezetbe, építési övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének és a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületének mértéke az érintett telek, építési telek építési övezetre, övezetre eső területrészének figyelembevételével számítandó.
(5) A hatályos övezeti előírásoknak nem megfelelő beépítés az elavulásig fennmaradhat, azokon
a) belső átalakítás végezhető;
b) homlokzat átalakítás akkor végezhető, ha az megfelel a rendelet előírásainak;
c) alapterület bővítése akkor végezhető, ha az összes beépítettség megfelel a rendelet előírásainak
d) tetőtér beépítés akkor végezhető, ha az építménymagasság megfelel a rendelet előírásainak.
(6) Az építési helyen túlnyúló épületek állagmegóvása – az általános szabályok szerint megengedett, bővítés esetén a túlnyúló épületrészt a beépítettségbe be kell számítani, vagy el kell bontani.
(7) Az építési telken épületet elhelyezni – hulladéktároló, támfalgarázs valamint a gazdasági területek telkein kialakítható legfeljebb 6,0m2-nyi portaépület kivételével, mely a szabályozási vonalra is építhető – csak az építési helyen belül lehet.
(8) Építési telken több épület elhelyezése esetén a fő funkciójú épületet kell a közterülethez közelebb elhelyezni.
9.3. Építmények elhelyezése
40. § Torony jellegű építmények elhelyezése
(1) A település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb
41. § Melléképítmények elhelyezése
(1) Építési övezetekben melléképítmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el, kivéve:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
b) hulladéktartály tároló 2,0m magasságig legfeljebb 6m2 alapterülettel;
c) kerítéssel egybeépített portaépület legfeljebb 6m2 alapterülettel;
d) kerti építmények, a tárolásra szolgáló műtárgyak kivételével;
(2) Legfeljebb 20m2 alapterületű lábon álló kerti tető a hátsó kertben és az oldalkertben.
(3) Építési övezetekben a hátsó kert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) mosókonyha;
b) nyárikonyha;
c) gépkocsi és egyéb tároló épület.
(4) Húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állattartó ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló beépítésre szánt területen csak falusias lakóövezetben létesíthető.
(5) Épülettől különálló kirakatszekrény a település területén nem létesíthető.
(6) Hulladéktároló, portaépület, gépkocsitároló a kerítéssel egybeépítve is létesíthető.
(7) Kerti építmény az előkert kivételével a telekhatártól egy méterre helyezhető el.
(8) Lakótelken max. 25m2 területű fedetlen vízmedence (úszómedence) létesíthető. Medence a telekhatároktól legalább 2-2 m távolságra helyezhető el.
(9) Föld feletti gáztartály, fóliasátor építési helyen belül, épülettel, zöldfelülettel takartan helyezhető el.
(10) Siló, ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló külterületen és gazdasági területen a telekhatártól egy méterre létesíthető
a) előkertben terepszínt alatt,
b) építési helyen belül oldalkertben, hátsókertben.
9.4. Terepszint alatti építés
42. § (1) Terepszínt alatti beépítés új építés esetén kizárólag a fő rendeltetési egységet magában foglaló épülettel egy tömegben valósítható meg, az övezetenként meghatározott melléképítmények, támfalgarázsok és a földdel borított pincék kivételével.
(2) Épülettel összefüggő terepszínt alatti beépítés legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az övezetre, építési övezetre előírt legnagyobb beépítettség 1,25-szörösét, melynek legfeljebb 20%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül.
(3) Önálló terepszínt alatti építmény minden építési övezetben elhelyezhető a telek területének legfeljebb 15%-án.
(4) A terepszínt alatti építményt – pince kivételével – csak ott lehet elhelyezni, ahol az építési telek természetes terepszintje ezt úgy teszi lehetővé, hogy az építmény a felette lévő földtakarással együtt nem magasabb 1 méternél.
(5) Önálló terepszínt alatti építmény az oldal- és hátsó telekhatártól mért legfeljebb egy méteres távolságon kívül helyezhető el.
(6) A helységet tartalmazó terepszínt alatti építmény az összes színtterületbe bele számít.
(7) Vízgazdálkodási területen terepszínt alatti építmény csak vízgazdálkodási céllal létesíthető.
9.5. Beépítési mód, építési hely
43. § Az építési hely határait általánosan a vonatkozó jogszabályok, jelen rendelet előírásai, ettől eltérő esetekben a SZT-en ábrázoltak határozzák meg.
(1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési hely egyik határvonala a kedvezőtlenebb tájolású - az északi irányhoz közelebb eső - telekhatár.
(2) Részben már beépült telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetében az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Saroktelek beépítése:
a) az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon;
b) Amennyiben saroktelek esetén az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot utcai homlokzatszerűen kell kialakítani.
44. § Építési hely meghatározása
(1) Előkert
a) kialakult és hagyományos beépítés esetében az előkertet a jobbra, balra eső épülethez illeszkedően, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel kell meghatározni;
b) részben beépített utcaszakasz beépítetlen részén az az előkert az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett kialakult állapot előkertjének legalább 70%-ához igazodjon, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel;
c) Előkert nélküli hagyományos, kialakult beépítésű tömbben – eltérő övezeti előírás hiányában – az előkert 0 méter, az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral;
d) új beépítésű tömböknél 5,0m,
e) fekvő telek esetén az előkert 3,0 méterre csökkenthető.
(2) Oldalkert
a) 14 méter telekszélességet el nem érő telek esetében 4 méterre csökkenthető;
b) amennyiben az építési hely szélessége nem éri el a 7m-t, az oldalkert mérete 3m-re csökkenthető;
c) szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legfeljebb 3m.
d) Oldalhatáros beépítési mód esetében az oldalhatáron álló épületet a telekhatártól
da) hagyományos és kialakult beépítésű tömbökben min. 0,6m,
db) új építésű tömbökben min. 1,0m távolságra kell elhelyezni.
(3) Hátsókert
a) kialakult és hagyományos beépítés esetében a kialakult állapotnak megfelelő,
b) új beépítésű tömböknél nem lehet kisebb 6m-nél, sem az épület hátsó kertre néző homlokzatmagasságnál,
c) az övezeti előírásokban egyedileg meghatározott mértéknél,
.
9.6. Elhelyezhető épületek száma
45. § (1) Lakóterületeken az egyes építési övezetekben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét el nem érő telken legfeljebb egy lakóépület, annál nagyobb telken legfeljebb két lakóépület építhető.
(2) Falusias lakóterületek telkén a lakóépületeken kívül összesen egy tároló vagy gazdasági épület is építhető.
(3) Falusias lakóterületen
a) az 1100 m2-nél kisebb telken legfeljebb egy fő funkciójú épület és legfeljebb egy tárolóépület helyezhető el,
b) az 1100 m2 és annál nagyobb területű telken legfeljebb két fő funkciójú épület és legfeljebb egy tárolóépület helyezhető el,
(4) Vegyes területen minden megkezdett 500 m2 után lehet egy épületet építeni.
(5) Gazdasági területen minden megkezdett 1000 m2 után lehet egy épületet építeni.
(6) Különleges területen és általános mezőgazdasági területen minden megkezdett 3000 m2 után lehet egy épületet elhelyezni
(7) Kertes mezőgazdasági területen minden megkezdett 720 m2 után lehet egy épületet elhelyezni
9.7. Épületmagasság
46. § (1) A beépítettségbe számító építmény homlokzatának bármely pontján mért párkánymagasság nem lehet 3 m-nél kevesebb.
(2) Az épület mellett kialakított feltöltés esetében az épületmagasság legnagyobb mértékét a feltöltés homlokzatsíkban mért átlagos magasságával csökkenteni kell.
(3) 10%-ot elérő teleklejtés esetén a legnagyobb épületmagasság 50cm-el növelhető.
(4) Az oldalhatártól legfeljebb csurgótávolságra épült homlokzatfelület magassága nem lehet a megengedett épületmagasságnál nagyobb.
(5) Építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve ha technológiai igények azt előírják.
10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
47. § (1) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (II. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit Daruszentmiklós veszély-elhárítási és vízkár-elhárítási tervében kell meghatározni.
(2) Katasztrófaveszélynek, katasztrófa kockázatnak kitett területen beépítésre szánt területet kijelölni, illetve épületet elhelyezni csak a település katasztrófavédelmi besorolásának és a veszélyeztető hatásnak a figyelembevételével lehet.
II. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
1.1. Falusias lakóterület
48. § (1) Hagyományos falusias beépítésű övezetek a történelmileg kialakult falu településszerkezeti, falukép- és utcakép-védelmi területén helyezkednek el, az építésre a 174/2017.(XII.14.) sz. településképi rendelet vonatkozó előírásai érvényesek.
(2) Falusias övezetek a hatályos terv ekként jelzett övezetei és a jelen tervvel szabályozott új beépítésre kerülő övezetek.
(3) Az övezetben a vonatkozó jogszabály szerinti valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el
a) üzemanyagtöltő,
b) véglegesen telepített nem mobil lakókocsi, lakókonténer,
c) tehergépkocsi telephely.
(5) Melléképítmények ezen rendelet 36. §-a szerint helyezhetők el.
(6) Egy épületben legfeljebb két önálló rendeltetés létesíthető.
(7) Egy lakóépület beépített alapterülete nem lehet nagyobb, mint az övezeti előírás szerinti legkisebb telek maximális beépítettségének 200 %-a.
(8) Lakóövezetben megengedett legnagyobb épületmagasság:
a) lakóépület esetében az 1. melléklet táblázata szerint,
b) önállóan elhelyezett más rendeltetésű épület esetében legfeljebb 7.5m,
c) technológiai követelmények igényeinek megfelelően kialakított épületrészek nem esnek magassági korlátozás alá.
(9) Járműtároló kialakítása telken belül elsődlegesen a lakóépületekkel egy épületben, vagy támfalgarázsban, terepszint alatti elhelyezéssel oldható meg. Különálló épület kialakítása esetén a gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épület építészeti megjelenéséhez igazodóan létesülhet.
(10) Fóliasátor, gáztároló tartály csak épület vagy növényzet által takartan létesíthető.
(11) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
1.2. Településközpont vegyes terület
49. § (1) Az övezetben sportépítményen kívül a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az övezetben nem helyezhető el
a) üzemanyagtöltő,
b) nem mobil lakókocsi, lakókonténer,
c) tehergépkocsi telephely.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) zászlótartó oszlop.
(4) Lakófunkció vegyes területen kizárólag nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető.
(5) Az övezetben egy telken építhető épületek száma: építési telek területe osztva 800-zal.
(6) Az övezetben az építészeti-műszaki dokumentációhoz látványtervet és rálátási tervet kell készíteni. (7) Az övezetben az épületeket a minimum 5,0 m előkert, minimum 5,0 m oldalkert és minimum 7,5 m hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
(8) Hitéleti épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.
(9) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
1.3. Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület
50. § (1) Az övezetben a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Üzemanyagtöltő, tehergépkocsi tároló telephely csak belterületen kívül kijelölt gazdasági területen helyezhető el.
(3) Melléképítmények ezen rendelet 36. §-a szerint helyezhető el.
(4) A fő rendeltetésű épületeken kívül szükség esetén elhelyezett kiegészítő, vagy kiszolgáló rendeltetésű építményeket, épületeket lehetőleg összevontan, elsődlegesen a főépülettel egy tömegben kell telepíteni.
(5) Az előkertben a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló épület valamint a főépülethez igazodó megjelenésű árusító- és információs pavilon helyezhető el, összesen legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel.
(6) Technológiai követelmények igényeinek megfelelően kialakított épületrészek nem esnek magassági korlátozás alá.
(7) A telekhatár mentén általános esetben legkevesebb 5.0m, lakóterülettel határosan a telken belül a kerítés mentén legkevesebb 10,0m széles zöldsáv telepítendő.
(8) Lakóterülettel határos területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(9) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség
1.4. Ipari terület
51. § (1) Ipari területen az övezetben a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Melléképítmények ezen rendelet 36. §-a szerint helyezhető el.
(3) A fő rendeltetésű épületeken kívül szükség esetén elhelyezett kiegészítő, vagy kiszolgáló rendeltetésű építményeket, épületeket lehetőleg összevontan, elsődlegesen a főépülettel egy tömegben kell telepíteni.
(4) Az előkertben a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény helyezhető el, összesen legfeljebb 50 m2 beépített alapterülettel.
(5) Technológiai követelmények igényeinek megfelelően kialakított épületrészek nem esnek magassági korlátozás alá.
(6) A telekhatár mentén általános esetben legkevesebb10.0m széles zöldsáv telepítendő.
(7) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség.
1.5. Különleges temető terület
52. § (1) Kte-1 övezet üzemelő temetkezési és kegyeleti célokat szolgáló terület, ahol ravatalozó, kápolna, sírépítmények, temetkezési emlékek, kegyeleti építmények, a dísz- és pihenőkert rendeltetéshez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények, a terület fő rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető, a rendeltetésszerű használatot, működést kiegészítő melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló,
(3) Kte-2 övezet kegyeleti park, ahol csak a fenntartással, gondozással kapcsolatos melléképítmények helyezhetők el, s mely övezetre a településképi rendelet vonatkozó előírásai érvényesek.
(4) A ravatalozó, kápolna kivételével az elhelyezhető rendeltetéseket egy épülettömegben kell elhelyezni.
(5) Ravatalozó, kápolna építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, legfeljebb 15 m magasságig.
(6) A telekhatár mentén legalább 1,5 m széles zöldsáv létesítendő háromszintes növényállománnyal.
(7) Az övezetek területén lévő értékes növényállomány megtartandó.
(8) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség
1.6. Különleges sportolási terület
53. § (1) Az övezet elhelyezhető
a) sportolási, rekreációs, kulturális rendeltetésű épület
b) a terület működéséhez és fenntartásához szükséges fő rendeltetés
(2) Melléképítményként technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény is elhelyezhető.
(3) Melléképítmények ezen rendelet 36. §-a szerint helyezhetők el.
(4) Az elhelyezhető rendeltetési egységeket egy épülettömegen belül kell telepíteni.
(5) A telekhatár mentén legkevesebb 5.0m széles zöldsáv telepítendő háromszintes növényállomány kialakításával, tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.
(6) Az övezetek területén lévő értékes növényállomány megtartandó.
(7) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(8) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség
1.7. Különleges közöségi terület
54. § (1) Az övezetben elhelyezhető közösségi használattal összefüggő rendeltetések:
a) kulturális épület,
b) szabadidős létesítmény,
c) piac, vásár rendeltetésű épület,
d) fő funkciót kiszolgáló szociális, tároló létesítmények.
(2) Melléképítmények ezen rendelet 36. §-a szerint helyezhetők el.
(3) A fő rendeltetést kiszolgáló rendeltetéseket a főépülettel egy épületben kell elhelyezni.
(4) A zöldterületen belül háromszíntes növényállomány telepítése kötelező (1db nagy lombkoronát növesztő lombos fa/100m2, 25db cserje/100m2, gyepesítés)
(5) A terepszint alatti építés legnagyobb mértéke és helye 30%, épülettel összefüggően, építési helyen belül.
(6) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(7) Beépítés minimális közművesítettségi feltétele részleges közművesítettség.
1.8. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
55. § (1) Az övezetben elhelyezhető létesítmények:
a) állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos építmények,
b) mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos építmények,
c) tároló, fenntartó, kiszolgáló építmények,
d) a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás.
(2) Melléképítmények ezen rendelet 36. §-a szerint helyezhetők el.
(3) A telekhatár mentén legkevesebb 5.0m széles zöldsáv telepítendő.
(7) Beépítés minimális közművesítettségi feltétele: részleges közművesítettség.
2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
2.1 Közlekedési és közműterületek
56. § A közlekedési területeke az alábbi előírásokat kell betartani
(1) A területen elhelyezhető építmények:
a) közlekedési építmények,
b) a területet igénybe vevők ellátását szolgáló várakozó, kereskedelmi, szolgáltató építmények,
c) közmű létesítmények és berendezések, utcabútorok, reklámhordozók
(2) Szabályozási szélességek az alábbiak, az ettől eltérő szélességeket a szabályozási terv tartalmazza:
a) összekötőút (6228 sz.) 18 m
b) bekötőút (62123 sz.) 18 m
c) külterületi egyéb közutak 18 m
d) kiszolgálóút: 12 - 16 m
e) helyi gazdasági kiszolgáló közút: 8 m
f) gyalogút: 3 m
g) önálló kerékpárút: 4 m
(3) A közutak tervezési osztályba sorolása:
a) Külterületi utak:
2.2. Közlekedési hírközlési terület
57. § (1) A kialakítható legkisebb telekterületet antennatartó építmény elhelyezése esetében a technológiai igény határozza meg.
(2) Épület elhelyezése esetén az övezetre előírt építési paraméterek az érvényesek.
2.3. Zöldterületek
58. § (1) Az övezetben elhelyezhető építmények,
a) 500m2-nél nagyobb telekterület esetében a terület rendeltetésszerű használatához, fenntartásához szükséges épület, építmény,
b) kialakítható legkisebb telekterület, vagy annál nagyobb telekterület esetén vendéglátó épület.
(2) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
e) kerti építmény,
f) sportpálya
(3) A zöldterületeket kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
(4) Zöldterületek kialakításánál tekintettel kell lenni az akadálymentes közlekedés biztosítására.
(5) Meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell.
(6) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévők felújítása során olyan tájba illő, honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását, élőhelyet nyújtanak a vadon élő állat- és növényfajoknak.
(7) Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15%-át boríthatja.
2.4. Erdőterületek
59. § (1) A település területén az erdészeti hatóság nyilvántartásában, a földhivatal nyilvántartásában ekként szereplő földrészletek és jelen tervvel tervezett erdők találhatók az alábbi rendeltetéssel:
a) gazdasági erdők
b) védelmi erdő
(2) Erdőben elhelyezhető épületek, építmények:
a) gazdasági erdőben kizárólag olyan épületek (a fenntartásához szükséges tanya-udvar, tulajdonosi vagy szolgálati lakás, vadászház, erdészeti célú gazdasági, bemutató épület), építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdő gazdasági rendeltetésének betöltését nem akadályozzák.
b) védelmi erdőben az erdő rendeltetését szolgáló építményeken (kilátó, magasles) kívül kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák,
c) védelmi erdőben épület nem helyezhető el.
(3) Erdő telepítése esetén min. 30m széles, véderdő esetében min. 10m széles őshonos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fa és cserjefajokból elegyes erdő alakítandó ki.
(4) Az erdőnek nem minősülő honos fajokból álló facsoportok megtartásáról – függetlenül a terület földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágától - gondoskodni kell a település területén.
(5) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
2.5. Mezőgazdasági területek
60. § (1) Általános mezőgazdasági területen a magasabb rendű jogszabályok szerint, e rendelet korlátozásaival helyezhetők el a gazdálkodás, feldolgozás, tárolás, lakhatás építményei:
a) 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b) 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.
d) lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.
(2) Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területek a gyep, rét, legelő művelési ágban nyilvántartott területek, ahol elhelyezhetők:
a) fenntartást, bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei, ha a terület eléri az 5ha-t,
b) lakóépület, üdülőépület nem helyezhető el.
(3) A kertes mezőgazdasági terület elsősorban a szabadidő-eltöltésként gyakorolt növénytermesztés, kertművelés célját szolgálja, ahol a saját (családi) szükségletek kielégítésére alkalmas mértékig az állattatást, állattenyésztést szolgáló építmény is elhelyezhető.
a) A kertes mezőgazdasági övezetben épületet a közterületi telekhatártól számított 10 m-es, az oldalsó telekhatároktól számított 3 m-es, és a hátsó telekhatároktól számított 6 m-es sávban elhelyezni nem lehet.
b) Az övezetben lakóépület, üdülőépület nem helyezhető el.
(4) Mezőgazdasági területen az épületek paramétereinek meg kell felelni a terület jellegének, művelési ág követelményeinek. Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a szabályozási tervlapon feltüntetett környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó tiltó és korlátozó előírásokra.
(5) Az épület padlószintje az eredeti terephez képest legfeljebb 50cm-rel emelhető ki.
(6) Technológiai szükségszerűségből kialakuló épületek (terményszárító, silótorony) magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
(7) Terepszint alatti beépítés a beépíthető terület 1,25.szöröse lehet.
2.6. Vízgazdálkodási terület
61. § (1) Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el külön jogszabály szerint
(2) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.
(3) Vízfolyások rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.
(4) A parti sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelés folytatható.
(5) A vizes élőhelyek mentén telek feltöltése, burkolása tilos.
(6) Az övezetben olyan építési tevékenységek nem folytathatók, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.
(7) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet.
2.7. Különleges terület megújuló energiaforrás hasznosítására
62. § (1) Napelempark telepítésére kijelölt terület.
(2) Lakóövezettől 5,0m szélességű elválasztó védősáv telepítendő háromszintes növényállománnyal.
2.8. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület
63. § (1) Vizes élőhely – növény- és állatvilág – bemutató, ismeretterjesztő területe, ahol a funkcióval kapcsolatos építmények mellett a rekreációval, horgászattal kapcsolatos építmények és a rendeltetést szolgáló épületek helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető, a rendeltetésszerű használatot, működést kiegészítő melléképítmények ezen rendelet 36. §-a szerint kell telepíteni.
(3) Az övezetben meg kell őrizni a tájjelleg alkotó elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.
(4) Az övezet teljes területére beépítési terv készítendő.
2.9. Különleges beépítésre nem szánt bányaterület
64. § (1) A település különleges beépítésre nem szánt területe – az ott folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatása miatt – a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület.
(2) Az üzemelés befejezése után a terület rekultivációs terv alapján helyreállítandó.
2.10. Különleges beépítésre nem szánt burkolt fásított köztér
65. § A különleges közösségi terület használatát kiegészítő szabadtéri közösségi terület.
III Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
66. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon léphatályba.
(2) Hatálybalépéssel egyidejűleg hatályukat veszti:
a) a Helyi építési szabályzatról szóló 9/2005. (IX.15.) önkormányzati rendelet
b) a Helyi építési szabályzatról szóló 9/2008. (IV.30.) önkormányzati rendelet.
5. melléklet a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez
1. fejezet Építési övezetek
Építési övezet jele |
Területfelhasználás jellege |
Az építési övezet jellege |
Kialakítható telek legkisebb területe / m2 |
Beépítési mód |
Beépítettség legnagyobb mértéke / % |
Épületmagasság legnagyobb mértéke / m |
Zöldfelület legkisebb mértéke / % |
Kialakítható legkisebb telekszélesség / m |
LAKÓTERÜLETEK L |
||||||||
Lfh-1 |
hagyományos falusias lakóterület |
kialakult |
1100 |
O |
30 |
4,5 |
40 |
14 |
Lfh-2 |
kialakult |
1500 |
O |
30 |
4,5 |
40 |
14 |
|
Lfh-3 |
kialakult |
1800 |
O |
30 |
4,5 |
40 |
14 |
|
Lfh-4 |
kialakult |
3500 |
SZ |
20 |
5,5 |
40 |
30 |
|
Lf-1 |
falusias lakóterület |
kialakult |
1100 |
O |
30 |
5,0 |
50 |
18 |
Lf-2 |
fejlesztés |
1500 |
O |
30 |
5,0 |
50 |
18 |
|
Lf-2.1 |
SZ |
30 |
50 |
20 |
||||
Lf-3 |
fejlesztés |
1800 |
O |
30 |
5,0 |
50 |
18 |
|
VEGYES TERÜLETEK |
||||||||
Vt |
településközpont |
fejlesztés |
2500 |
SZ |
40 |
6,5 |
40 |
30 |
GAZDASÁGI TERÜLETEK |
||||||||
Gksz-1 |
keresk. szolg. terület |
kialakult |
2000 |
SZ |
30 |
6,5 |
40 |
20 |
Gksz-2 |
keresk. szolg. terület |
fejlesztés |
2500 |
SZ |
40 |
15,0 |
30 |
30 |
Gksz-3 |
keresk. szolg. terület |
kialakult |
5000 |
SZ |
40 |
7,5 |
30 |
40 |
Gksz-4 |
keresk. szolg. terület |
fejlesztés |
10000 |
SZ |
40 |
15,0 |
30 |
40 |
Gip |
Ipari terület |
fejlesztés |
5000 |
SZ |
40 |
7,5 |
30 |
30 |
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK |
||||||||
Kte-1 |
temető |
fejlesztés |
2000 |
SZ |
10 |
6,5 |
40 |
25 |
Kte-2 |
kegyeleti park |
kialakult |
kialakult |
SZ |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
Ksp |
sportterület |
fejlesztés |
10000 |
SZ |
10 |
9,5 |
50 |
40 |
Kkö |
közösségi terület |
fejlesztés |
1500 |
SZ |
30 |
5,5 |
40 |
40 |
Kmü |
mezőgazdasági üzemi terület |
kialakult |
10000 |
SZ |
30 |
6,5 |
40 |
40 |
2. fejezet Övezetek
Övezet jele |
Területfelhasználás jellege |
Az övezet jellege |
Kialakítható telek legkisebb területe m2 |
Beépítési mód |
Beépítettség legnagyobb mértéke % |
Épületmagasság legnagyobb mértéke m |
Zöldfelület legkisebb mértéke % |
Kialakítható legkisebb telekszélesség m |
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK |
||||||||
KÖu |
közút |
kialakult |
SZ |
5 |
3,5 |
- |
- |
|
KÖh |
hírközlési adótorony |
kialakult |
SZ |
5 |
3,5 |
10 |
20 |
|
ZÖLDTERÜLETEK |
||||||||
Zkk-1 |
közkert |
kialakult |
2000 |
SZ |
3 |
3,5 |
80 |
kialakult |
Zkk-2 |
közkert |
átalakuló |
6000 |
SZ |
3 |
4,5 |
60 |
40 |
ERDŐTERÜLETEK |
||||||||
Eg |
gazdasági erdő |
kialakult |
- |
SZ |
0,5 |
4,5 |
90 |
20 |
Ev |
véderdő |
kialakult |
- |
SZ |
- |
- |
95 |
30 |
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK |
||||||||
Má |
általános mezőgazdasági terület |
kialakult |
20000 |
SZ |
10 |
7,5 |
80 |
50 |
Máh |
ált. mg. terület |
új használat |
kialakult |
SZ |
10 |
4,5 |
40 |
kialakult |
Mák |
korlátozott hasznosítású mg. terület |
kialakult |
5000 |
SZ |
3 |
3,5 |
95 |
50 |
Mákh |
korlátozott hasznosítású mg. terület halgazdálkodás számára |
új használat |
kialakult |
SZ |
10 |
4,5 |
40 |
kialakult |
Mk |
kertes mezőgazdasági terület |
kialakult |
1500 |
SZ |
10 |
4,5 |
80 |
14 |
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK |
||||||||
V |
- |
kialakult |
- |
- |
- |
- |
kialakult |
- |
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK |
||||||||
Kben |
megújuló energia hasznosítására |
fejlesztés |
5000 |
SZ |
3 |
3,5 |
10 |
40 |
Kbre |
rekreációs terület |
fejlesztés |
10000 |
SZ |
5 |
3,5 |
80 |
100 |
Kbb |
bányaterület |
kialakult |
kialakult |
- |
- |
- |
- |
- |
Kbkt |
burkolt, fásított kt. |
fejlesztés |
1500 |
SZ |
5 |
4,5 |
40 |
20 |
1. függelék a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez
lelőhelyszám |
azonosító |
név |
védelem |
hrsz. |
1 |
37852 |
Matild-tó |
szakmai |
0352/17 |
2 |
38580 |
M6/2/Fejér |
szakmai |
0351/1, 0351/2, 0351/4, 0351/7, 0351/8, 0351/9, 0351/10, 0351/11, 0351/12, 0351/13, 0351/14, 0351/15, 0351/16, 0351/17, 0351/18, 0351/19, 0351/20, 0351/21, 0351/22, 0351/23, 0351/24, 0351/25, 0351/26, 0351/27, 0351/28, 0351/29, 0351/30, 0351/31, 0351/32, 0351/33, 0351/34, 0354/16, 0354/17, 0354/18, 0354/19, 0354/25, 0354/20, 0354/21, 0354/23, 0354/35, 0354/22, 0354/36 |
3 |
38581 |
Volner tanya, F 03 |
szakmai |
0355/6, 0355/4, 0354/32, 0355/5, 0354/29, 0354/30, 0354/26, 0354/25, 0354/28, 0354/36, 0354/27, 0354/17, 0354/18, 0354/19, 0354/20, 0354/21, 0354/23, 0354/35, 0354/22 |
4 |
38582 |
Alsó Pázmánd |
szakmai |
0352/16, 051/4, 0635, 0350/6, 0346/7, 0346/12, 0346/13, 0346/25, 0346/24, 0346/9, 0346/14, 0346/15, 0346/28, 0346/30, 0348/14, 2661, 2660, 0347/1, 0348/12, 0344/30, 0346/3, 0346/4, 0345, 0346/5, 0346/6, 0346/32, 0512, 0347/2, 0347/3, 051/2, 2663, 2664, 2662, 0344/22, 0344/25, 0344/24, 0344/23, 0351/6, 0344/31, 0513, 044/1, 043, 044/4, 045, 046/2, 0637, 0638, 048, 047, 052/2, 052/1, 049/4, 053/3, 049/3, 053/2, 053/1, 052/11, 052/14, 2448, 2447, 2445, 2446/1, 2446/2, 2449, 2451, 2450, 2456, 2455, 2457, 2454, 2676, 2675, 2678, 2679, 2680, 2677, 2666, 2665, 2667, 2668, 2672, 2671, 2669, 2631/4, 2632, 2633, 2636, 2637/1, 2637/2, 2670, 2674, 2673, 2638, 2635, 2634, 2631/1, 2642, 2640, 2639, 2641, 2631/3, 2631/2, 2453, 2452, 0354/1, 0354/2, 0339, 0511, 0348/11, 0341, 0354/8, 0354/9, 0354/10, 0354/11, 0354/12, 0354/13, 0354/7, 0354/14, 0354/16, 0354/17, 0354/15, 0354/4, 0354/5, 0354/3, 0354/6, 0344/17, 0344/13, 0344/15, 0344/11, 0344/12, 0344/18, 0344/29, 0344/28, 0342, 0344/5, 0344/27, 0344/4, 0344/7, 0344/26, 0344/6, 0344/8, 0344/9, 0344/10, 0344/3, 0344/2, 0344/1, 0350/8, 0352/9, 0352/11, 0352/10, 0346/26, 0346/37, 0346/38, 0351/7, 0352/17, 0353/5, 0352/15, 0346/39, 0348/16, 0348/17, 0346/40 |
7 |
38733 |
Kisszentmiklós |
szakmai |
0494/11 |
8 |
47637 |
Öreg-állás |
szakmai |
0230/3, 0230/4, 0230/5 |
9 |
47647 |
Sipák |
szakmai |
0312/3, 0312/4 |
10 |
47669 |
Sipák-észak |
szakmai |
0230/9, 0309, 0312/4 |
11 |
47684 |
Csalóka-domb |
szakmai |
0477/9, 0479, 0480/1, 0477/10 |
12 |
47685 |
Legelői-dombalj |
szakmai |
0230/1, 0230/10, 0230/11, 0230/12 |
13 |
47687 |
Sipák, Közép |
szakmai |
0230/10, 0230/11, 0230/12, 0309 |
14 |
47691 |
Sipák-tető |
szakmai |
0312/4 |
15 |
47705 |
Sipák-dél |
szakmai |
0312/4 |
16 |
47724 |
Borjú-mező-észak |
szakmai |
0230/13 |
17 |
47725 |
Borjú-mező-dél |
szakmai |
0307/1 |
18 |
47726 |
Töltés |
szakmai |
0230/1, 0230/13, 0231, 0234/1, 0233, 0232 |
19 |
47730 |
Gulya-majori domb |
szakmai |
0299/8 |
20 |
47731 |
Gulya-major |
szakmai |
0299/8, 0285, 0270/12, 0269, 0302, 0305 |
21 |
47732 |
Gulya-majori kereszt |
szakmai |
270/12, 0270/12, 0269 |
22 |
47735 |
Gulya-keresztalj |
szakmai |
0266/2, 0266/3, 0266/4, 0269 |
23 |
47741 |
Gulya-lejtő |
szakmai |
0270/9, 0270/10, 0270/11, 0270/8, 0270/7 |
24 |
47745 |
Gulya-majori-út |
szakmai |
0270/8, 0270/7 |
25 |
47751 |
Nagykarácsonyi-vízfolyás |
szakmai |
0266/4, 0269 |
26 |
47755 |
Hídi-föld |
szakmai |
0270/1 |
27 |
47768 |
Bejárási-domb |
szakmai |
0358/5, 0358/6 |
28 |
47769 |
Ó-út |
szakmai |
0480/4 |
29 |
47772 |
Katalin-hegy-észak |
szakmai |
0485/9 |
30 |
47773 |
Alsó-Pázmánd |
szakmai |
0485/11, 0485/14 |
31 |
47774 |
Magányos-nyár-árka |
szakmai |
0485/9, 0348/11 |
32 |
47775 |
Virág-oldal |
szakmai |
0348/11, 0348/8 |
33 |
47776 |
Katalin-hegy-közép |
szakmai |
0348/11, 0348/8 |
34 |
47777 |
Katalin-hegy-észak |
szakmai |
0348/11, 0348/12 |
35 |
47778 |
Katalin-forrás-dél |
szakmai |
0348/10, 0347/1, 0348/12 |
36 |
47804 |
Katalinhegyi-út |
szakmai |
0348/10, 0348/12 |
37 |
38585 |
M6/7/Fejér |
szakmai |
0489/5, 0489/6, 0489/7 |
42 |
60984 |
Fehérvári úti-dűlő I-II., RM 02, RM 03 |
szakmai |
0489/17, 0489/20, 0489/24, 064/39, 0489/5, 0490/2, 0489/7, 0489/6, 0489/28 |
44 |
72099 |
Nyalóka-dűlő |
szakmai |
3402, 0468/9 |
45 |
72101 |
Bánom |
szakmai |
0321/43, 0321/42 |
46 |
72103 |
Aligvári |
szakmai |
0323/39 |
Régészeti érdekű terület
2. függelék a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez
1. fejezet A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
Jel |
megnevezés |
lehatárolás |
hte-1 |
Dánieltelep 1. |
Berzsenyi Dániel u. mindkét oldala a Dániel útig |
hte-2 |
Dánieltelep 2. |
Darusor mindkét oldala a Dániel útig |
hte-3 |
Daruhegy |
M6 melletti terület |
hte-4 |
Virághegyi temető |
hrsz. 2704 |
hte-5 |
Berzsenyi Dániel u. |
utcakép mindkét oldalon |
hte-6 |
Darusor |
utcakép mindkét oldalon |
2. fejezet A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”
Jel |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
he-1 |
Klebelsberg népiskola és telke |
Dániel út 28. |
hrsz. 427 |
he-2 |
lakóépület |
Berzsenyi Dániel u. 55. |
hrsz. 904 |
he-3 |
lakóépület |
Berzsenyi Dániel u. 53. |
hrsz. 905 |
he-4 |
lakóépület |
Dániel út 91. |
hrsz. 491 |
he-5 |
lakóépület |
Dániel út 92. |
hrsz. 495 |
he-6 |
lakóépület |
Piripócs Rózsadomb u. |
hrsz. 0501/2 |
he-7 |
lakóépület |
Fehérvári út 27. |
hrsz. 3177 |
he-8 |
lakóépület |
Fehérvári út 29. |
hrsz. 3176 |
he-9 |
lakóépület |
Fő u. 129 |
hrsz. 121 |
he-10 |
lakóépület |
Fő u. 131 |
hrsz. 125 |
he-11 |
lakóépület |
Berzsenyi Dániel út 126. |
hrsz. 933 |
he-12 |
lakóépület |
Fő u. |
hrsz. |
Jel |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
hm-1 |
útmenti feszület |
Gulyamajor |
hrsz.0266/4 |
hm-2 |
útmenti feszület |
Piripócs Rózsadomb u. |
hrsz. 0508/2 |
hm-3 |
útmenti feszület |
Fő u. |
hrsz. |
hm-4 |
útmenti feszület |
Fehérvári út |
hrsz. |
hm-5 |
útmenti feszület és harangláb |
Darusor 8. |
hrsz. 34/2 |
hm-6 |
harangláb |
Fehérvári út 36. |
hrsz. 3304 |
hm-7 |
temetői feszület és síremlékek |
hrsz. 0456 út |
hrsz. 0460 |
hm-8 |
temetői feszület és síremlékek |
hrsz. 0338út |
hrsz. 2704 |
Jel |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
ht-1 |
tavak |
Dunaföldvár és az M6 autópálya között |
|
3. függelék a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez
Jel |
megnevezés |
lehatárolás |
htk-1 |
Piripócs |
Baraccsal határos belterület a hrsz. 508/2 út két oldalán |
htk-2 |
Kisszentmiklós fésűs beépítésű útifalu |
Fehérvári út összefüggően beépített két oldala a Hunyadi utcáig |
htk-3 |
Daruhegy |
Fő u. északkeleti oldala, délkeleti oldal belterületi része |
htk-4 |
Dánieltelep |
Berzsenyi D. u. – Dániel u. – Darusor két oldalát kísérő telkek területe |
htk-5 |
Az ökológiai hálózat két belterület közötti patakot kísérő övezeti elemei |
DINPI adatszolgáltatás |
htk-6 |
Az ökológiai hálózat Nagykarácsonyi vízfolyást kísérő övezeti elemei |
DINPI adatszolgáltatás |
4. függelék a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez a 4/2019. (IV. 2.) önkormányzati rendelethez
1. fejezet Országos jelentőségű természetvédelmi területek
4.38. Tolnai-Duna (HUDD20023)
4.38.3. Daruszentmiklós hrsz. 0353/3, 0353/5, 0354/34
2. fejezet Telepítésre javasolt és tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke (A MÉTA program Kelet-Mezőföld vegetációs tájbeosztása szerint)