1. § E rendelet alkalmazásában

• a) az egyes ellátási formáknál használt fogalmat a „szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4. §-a szerint kell értelmezni;
• b) lakóhely: a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról” szóló 1992. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Nytv.) szerinti fogalom;
• c) tartózkodási hely: az Nytv. szerinti fogalom;
• d) elemi kár: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontja szerinti fogalom;
• e) lakás: a „lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) értelmező rendelkezése szerinti fogalom;
• f) nem lakás céljára szolgáló helyiség: az Ltv. értelmező rendelkezése szerinti fogalom;
• g) hozzátartozó: a „Polgári Törvénykönyvről” szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) értelmező rendelkezése szerinti fogalom.

2. § (1) A Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint eseti jelleggel rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen,

• a) a kérelmező bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
• b) elemi kár elhárítása,
• c) 20 napot meghaladó kórházi tartózkodás, vagy
• d) 90 napot meghaladó aktív jogviszonyú táppénzes állomány,
• e) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kérelem benyújtását követő 60 napot meghaladó késedelmes kifizetése.

(3) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező:

• a) egyedülálló, és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
• b) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(4) Rendkívüli települési támogatás igényelhető az egy háztartásban élő elhunyt közeli hozzátartozó személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláscéljára.

(5) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem–kiesésről, és azokat okiratokkal igazolnia kell.

3. § (1) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege – az 5. §-ban foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb, mint 2.000 Ft.

(2) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható.

(3) A rendkívüli települési támogatás kifizetése házipénztárban történik.

4. § A rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta, stb.) becsatolása szükséges.

5. § (1) Az egy háztartásban élő elhunyt közeli hozzátartozó személy (továbbiakban: elhunyt személy) eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a Daruszentmiklósi állandó lakhellyel rendelkező személynek, aki

• a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles,
• b) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodni köteles volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
• c) legalább az elhalálozás napjától a kérelem benyújtásának napjáig megfelel az (1) bekezdés feltételeinek.

(2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg, ha köztemetésre kerül sor.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla és halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát, melyek fénymásolás után visszaadásra kerülnek.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás rendkívüli települési támogatásának összege egyszeri 10.000 forint.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(6) Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottsága a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt a települési támogatás ügyekben.

6. § (1) A rendkívüli települési támogatás olyan pénzbeli ellátás, mely az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság döntése alapján egészben vagy részben természetbeni szociális ellátási formában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv és taneszköz, a tűzifajuttatás, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása.

7. § (1) A köztemetés módjára a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módot kell választani.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a tárgyévi költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.

(3) Daruszentmiklós Község Polgármestere a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt a köztemetéssel kapcsolatos ügyekben.

(4) Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Polgármestere a temetési költség egy összegben történő megfizetése alól kérelem benyújtása esetén részletfizetést engedélyezhet az eltemettetésre kötelezett személy részére, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 150 %-át.

8. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás kiterjed a Daruszentmiklós község külterületén és egyéb belterületén életvitelszerűen élő és lakcímmel rendelkező, Szt. 3. § (1)–(3) bekezdéseiben megjelölt személyekre.

(2) Egyéb belterületi lakott utcák, ingatlanok a következők: Újtelepi utca, Rózsadomb utca, Katalinhegy tanya, Virághegy tanya, Fő utca 216. hrsz-től 256. hrsz-ig, Fehérvári utca 88- 94 házszám és 93-99 házszám.

9. § (1) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatok:

• a) közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatok,
• b) közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladatok,
• c) önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások.

(2) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó közvetlen személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatok:

• a) étkeztetésben való közreműködés,
• b) házi segítségnyújtásban való közreműködés,
• c) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése,
• d) közreműködés a közösségi szociális információk szolgáltatásában,
• e) óvodás-, bölcsődéskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása,
• f) közreműködés az egyéb alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

(3) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladatok:

• a) közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
• b) egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
• c) egyéb lakossági szolgáltatások, illetve a (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(4) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások:

• a) önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,
• b) tanyagondnok által nyújtott szolgáltatás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása.

(5) A tanyagondnoki szolgálat által ellátandó feladatokat részletesen a Tanyagondnoki szolgálat szakmai programja, valamint a tanyagondnok munkaköri leírása tartalmazza.

10. § A tanyagondnoknak elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia. A további feladatokat úgy kell ellátnia, hogy az az alapellátáshoz kapcsolódó feladatellátást ne veszélyeztesse.

11. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele önkéntes.

(2) A tanyagondnoki ellátás iránti kérelmet az ellátást igénylő nagykorú személy vagy törvényes képviselője nyújthatja be a tanyagondnoknak, vagy a polgármesternek szóban vagy írásban. A telefonon, e-mail úton történő jelzés szóbeli jelzésnek minősül.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl kérelmet bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez olyan személyről, akinek szükséges van a tanyagondnoki szolgáltatásra.

(4) A kérelemben meg kell jelölni azt az okot és célt, aminek elérése érdekében a tanyagondnoki szolgáltatást az igénylő igénybe kívánja venni.

(5) A szolgáltatásra igényt tartó személynek a település közigazgatási határán belüli szolgáltatási igényét minimum egy munkanappal előbb kell bejelentenie és egyeztetnie a tanyagondnokkal, a település közigazgatási határán kívüli szolgáltatási igényét pedig három munkanappal előbb kell bejelentenie és leegyeztetnie.

(6) A feladatellátás sorrendje:

• a) a bejelentés sorrendjétől, illetve
• b) a bejelentett probléma fontosságától függ.

(7) A tanyagondnoki szolgáltatás megszűnik:

• a) kérelmező halálával,
• b) kérelmező lemondásával,
• c) ha az ellátásban részesülő személy a szolgáltatásra nem szorul rá.

(8) A feladatok ellátását a tanyagondnok a polgármester irányításával végzi.

12. § Daruszentmiklós Község Polgármestere a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt tanyagondnoki szolgálat működésével kapcsolatos ügyekben.

13. § (1) Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete étkeztetésben részesíti azt a Daruszentmiklósi állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyt, aki

• a) betöltötte 62. életévét,
• b) egészségi állapota alapján rászorult,
• c) fogyatékos, pszichiátriai betegségben szenved,
• d) szenvedélybeteg,
• e) hajléktalan.

(2) Egészségi állapota alapján az a kérelmező jogosult az étkeztetésre, aki rendelkezik szakvéleménnyel az I., II., illetve III. csoportú rokkantságról.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény hiányában az 1. melléklet szerinti háziorvosi igazolás szükséges a rászorultság igazolásáról.

(4) Fogyatékos személy, a „fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról” szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.

14. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, a térítési díj mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az Szt. rendelkezéseit figyelembe véve az intézményi térítési díjat a képviselő testület a rendelet 3. melléklete szerinti önköltségszámítás alapján határozza meg.

(3) Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha a térítési díj fizetésében 2 havi elmaradás keletkezik.

15. § (1) Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az étkeztetésnél házhozszállítást biztosít.

(2) A házhozszállítás térítésmentes, amennyiben az igénybe vevő a házi segítségszolgáltatás alanya.

16. § Daruszentmiklós Község Polgármestere a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt az étkeztetéssel kapcsolatos ügyekben.

17. § (1) Daruszentmiklós Község Polgármestere a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt a házi segítségnyújtással kapcsolatosan felmerülő ügyekben.

(2) A házi segítségnyújtás térítésmentesen vehető igénybe.

(3) A házi segítségnyújtás önköltségszámítását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

18. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet Kisapostagi Közös Önkormányzati Hivatal Daruszentmiklósi Kirendeltségéhez (továbbiakban: Kirendeltség) kell benyújtani.

(2) Az eljárások során az Szt. 5-16. §-aiban meghatározott általános eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az egyes ellátási formákra való jogosultság elbírálásához csatolni kell:

• a) amennyiben az ellátás iránti kérelmet tartós betegség, fogyatékosság, gyógyászati segédeszköz vásárlása, magas gyógyszerköltség, kórházi ápolás indokolja, az erre vonatkozó orvosi, gyógyszertári, kórházi igazolást,
• b) amennyiben a kérelem tárgya közüzemi díj, díjhátralék, intézményi térítési díj megfizetéséhez nyújtandó támogatás, úgy az érintett közüzem, intézmény hivatalos felszólítását, számlalevelét, stb.

19. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

• a) a jogosult halálával;
• b) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával,
• c) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

• a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indoklás nélkül,
• b) a polgármester abban az esetben, ha az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt.

(3) Az ellátás megszüntetésének időpontja az utolsó ellátásban töltött nap.

21. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5. alcím 2021. július 1-jén lép hatályba.