Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 11. 20Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott partnerek, valamint Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 7/2017. (V.5.) önkormányzati rendeletében foglalt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Általános rendelkezések
1. §1 A rendelet megállapítja a község közigazgatási területén a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.
2. A rendelet alkalmazása
2. § A rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott települési rendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
3. § A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek
a) 1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
aa) 1. fejezet - Helyi területi („hte” jelű) védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
ab) 2. fejezet - Helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása
ac) 3. fejezet - Helyi egyedi („he”, „hm”, „ht” jelű) védelem alatt álló elemek
ad) 4. fejezet - Helyi egyedi védelem alatt álló elemek térképi ábrázolása
b) 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
ba) 1. fejezet - Településképi szempontból („htk” jelű) meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
bb) 2. fejezet - Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
c) 3. melléklet: Daruszentmiklós község országos jelentőségű művi értékeinek jegyzéke - Nyilvántartott régészeti lelőhelyek adatai
d) 4. melléklet: Daruszentmiklós község országos jelentőségű művi értékeinek jegyzéke - Nyilvántartott régészeti lelőhelyek térinformatikai állománya
e) 5. melléklet: Telepítésre javasolt, és tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
f) 6. melléklet - Értékvizsgálat
g) 7. melléklet: Kérelem településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció lefolytatására
h) 8. melléklet: Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek
i) 9. melléklet: Kérelem Daruszentmiklós Község Önkormányzata településképi véleményezési eljárásához
j) 10. melléklet: Településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek
k) 11. melléklet: Kérelem Daruszentmiklós Község Önkormányzata településképi bejelentési eljárásához
4. § Értelmező rendelkezések
a) Címtábla, cégfelirat: olyan felirat, amely az adott tevékenység folytatására utal és az ingatlanon, vagy határvonalán helyezkedik el.
b) Hirdetőtábla: termék, tevékenység, esemény, közcélú információ meghirdetésére szolgáló műtárgy.
c) Hozzá tartozó tető: tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik.
d) Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
e)2
5. § (1) Az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések: illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
6. § Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló törvényben foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit a Polgármesterre ruházza át.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, mely terület e rendelet a 2. melléklet szerinti területi lehatárolással érintett ingatlanokra terjed ki.
(2) A területi védelem kiterjed:
a) a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira,
b) telekszerkezetre, ingatlanokra,
c) a területen található zöldfelületi elemekre,
d) a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.
(3) Helyi védelem alatt lévő területen, épületet vagy építményt érintő építési tevékenység végzése csak az épület részletes felmérését követően elkészített kivitelezési tervdokumentáció alapján, a hagyományos építési módhoz történő illeszkedés igazolása esetén lehetséges.
4. Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai
8. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség védelme alatt álló értékeket az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
(2) Helyi védettség alatt álló érték műemléki védettség alá helyezése esetén, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.
(3) Védett érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az Önkormányzat köteles megvizsgálni a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségét.
(4) Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és a Polgármester útján javaslatot tesz a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségére. A javaslatról Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
(5) Az Önkormányzat a helyi építészeti örökségről nyilvántartást vezet, annak nyilvánosságát a www.daruszentmiklos.hu honlapon is biztosítja.
5. Helyi építészeti örökségi védelem keletkezése és megszűnése
9. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a Polgármester, vagy az ingatlan tulajdonosai kezdeményezhetik.
(2) A védetté nyilvánítás, vagy a védettség eltörlésének kezdeményezéséhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
a) egyedi védelem esetén:
aa) helyszínrajz,
ab) pontos hely (utca, házszám, helyrajzi szám),
ac) a védendő értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,
ad) az egyedi érték rendeltetésének, használati módjának leírása, növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,
ae) a védelemre vonatkozó javaslat rövid indoklása, történeti leírása,
b) területi védelem esetén:
ba) a védelemre vonatkozó javaslat indoklása,
bb) a védendő területről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép.
(3)3 Egyedi érték védettségének megszüntetésének kérelmezéséhez a fentieken túlmenően a védett épület helyére építendő, a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) által ajánlott tervdokumentációját is csatolni kell a kérelemhez.
(4)4 A benyújtott javaslatot a főépítész véleményezi. Egyedi érték védetté nyilvánításának vagy a védettség megszüntetése csak a főépítész támogató javaslata esetén lehetséges.
(5)5 Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt a főépítész javaslatának elfogadásáról, amely főépítészi javaslatoz csatolandó a Kormányrendelet 32. § (1) bekezdése szerinti értékvizsgálat is.
(6) Az érintett tulajdonost (tulajdonosokat), a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről az Önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül írásos észrevételt tehetnek.
(7) A helyi építészeti örökség védelmére javasolt objektum vagy terület akkor kerül helyi védelem alá, ha Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendelettel védetté nyilvánítja.
(8) A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) A helyi építészeti örökség védelme alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket az Önkormányzat tájékoztatja.
6. A helyi értékvédelem tárgyainak jelölése
10. § (1) A védelem alatt álló építményt vagy más egyedi objektumot az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az Önkormányzat helyezi ki.
(2) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
7. A területi védelem meghatározása
11. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, mely terület e rendelet a 2. melléklet szerinti területi lehatárolással érintett ingatlanokra terjed ki.
(2) A területi védelem kiterjed:
a) a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira,
b) telekszerkezetre, ingatlanokra,
c) a területen található zöldfelületi elemekre,
d) a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.
(3) A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén az alábbi településképi követelmények figyelembevételével kell eljárni:
a) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).
b) A területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen anyaghasználat, formák és egyéb építészeti megoldások nem alkalmazhatók, ezek meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedettek.
c) Új épület(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):
ca) a tető hajlásszögét,
cb) a tetőgerinc irányát, tetőidom formáját
cc) a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését
cd) a kerítést,
ce) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,
cf) az építmények homlokzati színezését.
(4) Helyi védelem alatt lévő területen, épületet vagy építményt érintő építési tevékenység végzése csak az épület részletes felmérését követően elkészített kivitelezési tervdokumentáció alapján, a hagyományos építési módhoz történő illeszkedés igazolása esetén lehetséges.
8. Az egyedi védelem meghatározása
12. § (1) A rendelet 10. § (1) bekezdés alatti jegyzékben felsorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, építészeti részletekkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak. Az egyedi védelem különösen az értékkataszteri lapon felsorolt építészeti értékekre terjed ki.
(2) Az egyedi védelem alá tartozó helyi védett értékeket az 1. melléklet határozza meg.
9. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettség
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(4) A helyi védettségű építészeti örökség kategóriába tartozó épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén az alábbi településképi követelmények figyelembevételével kell eljárni:
a) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).
b) A területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen anyaghasználat, formák és egyéb építészeti megoldások nem alkalmazhatók, ezek meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedettek.
c) Új épület(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):
ca) a tető hajlásszögét,
cb) a tetőgerinc irányát, tetőidom formáját
cc) a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését
cd) a kerítést,
ce) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,
cf) az építmények homlokzati színezését.
(2) A helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (továbbiakban egyéb területek) az építmények anyaghasználatára, színezésére – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (3)–(10) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
(3) A lakóépületek falfelületeinek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő anyagból. Kettőnél több lakást magukban foglaló társasházak, középületek, valamint ipari- és gazdasági funkciójú épületek kialakítását a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez igazodva kell kialakítani.
(4) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől (sárgával vagy szürkével tört fehér színű kőtől eltérő kő) eltérő kőburkolat.
(5) Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható fehér, szürke, sárga vagy terrakotta színtől eltérő tégla.
(6) Építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos színhasználatától (meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, pasztell kék, földszínek, homok és agyagszín, tégla és terrakotta) eltérő színhasználat
(7)6 A lakóövezetekben az új épületeket a kialakult állapothoz illeszkedően kell megvalósítani. Jellemzően magastetős épület építése esetén a magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncseréptől, vagy szürke betoncseréptől, terrakotta színű vagy szürke színű palától, vagy terrakotta színű vagy szürke színezésű zsindelytől, vagy hagyományos rézlemeztől, korcolt fémlemeztől, vagy terrakotta színű vagy szürke színezésű lemezfedéstől eltérő fedés, és összhatásában kirívóan tarka fedés. Közterületről nem látszó melléképítmény fedése készülhet nagytáblás fedésből, de a tető színének illeszkednie kell a főépület fedésének színéhez.
(8) Közterületi telekhatáron kialakítandó kerítés kizárólag természetes anyagokból (tégla, kő, fa és fém), vagy természetes hatású anyagokból készülhet, hagyományos, a környezethez illeszkedő felületképzéssel, színezéssel.
(9) Új építkezések, épület-átalakítások, közterület-formálás esetén az illeszkedés szempontjai között elsősorban az arányokat kell őrizni és kiemelten kezelni. Mindez nem zárja ki a korszerű építészeti formavilág és anyaghasználat megjelenését, alkalmazását. A hangsúly mindig az arányokon kell legyen. Vonatkozik ez a településszerkezetre, ezen belül a közterületi arányokra, az egyes telkek forma- és méretrendjére és az újonnan építendő épületekre, és az alkalmazott zöldfelületi megoldásokra.
(10) Az illeszkedési főszabály szempontjainak alkalmazásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok ne zárják ki újszerű építészeti, műszaki megoldások alkalmazhatóságát.
11. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
15. § (1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
(3) Amennyiben a védelem kiterjed a belső kialakításra is, úgy a belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Önálló antennatartó szerkezet belterületen nem helyezhető el.
b) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:
ba) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
bb) tájképvédelmi területen,
bc) NATURA 2000 területen,
bd) helyi jelentőségű védett természeti területen,
be) helyi területi védelem alatt álló területen.
c) A helyi területi védelem alatt álló területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni,
d) transzformátor állomás kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani és amely formavilágában illeszkedik a településképhez.
e) Településkép-védelmi szempontból a villamos, a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a történeti községmag területén
ea) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni,
eb) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a föld-kábeles elhelyezésre kell áttérni,
ec) földfeletti elosztószekrények elhelyezését műemléki védelem alatt álló területen vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.
f) A távközlési és hírközlési hálózatok elsősorban a meglévő hírközlési vagy villamos energia hálózatokkal közös tartószerkezetekre helyezhetők el. Új távközlési és hírközlési hálózat önálló oszlopsoron nem létesíthető.
g) A történeti településmagon kívül és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők.
h) Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
i) Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakításának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni.
(2) Az épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik elhelyezése úgy lehetséges, hogy azok utcaképre gyakorolt hatása kedvező legyen.
(3) Klímaberendezést a kedvező településkép érdekében az épületek nem közterület felőli homlokzatára javasolt telepíteni. A közterület felőli homlokzaton csak műszakilag indokolt esetben, az önkormányzati főépítésszel történt szakmai konzultációt követően, az épület formálásába építészetileg beillesztve helyezhető el az alábbi feltételekkel:
a) a funkcionalitásának megtartása mellett a klímaberendezés a lehető legkevésbé legyen zavaró hatású az utca-, település- és a tájképre,
b) a klímaberendezés kondenzvízének elvezetéséről megfelelően kell gondoskodni, a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át, társasházak esetén a saját tulajdonrészen belül, zárt rendszerben kell a víz elvezetését megoldani.
(4) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve helyezhető el.
13.7
17. §
14. Fasorokra, valamint mezőgazdasági-, erdő és zöldterületi övezetekre vonatkozó előírások
18. § (1) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
(2) Mezőgazdasági-, erdő és zöldterületi övezetekben fenntartható tájhasználatot megvalósító gazdálkodást, kezelést vagy üzemeltetést kell folytatni, mind a természeti erőforrások, mind a tájképi értékek megőrzését figyelembe véve.
15. Településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció
19. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében kötelező a szakmai konzultáció az építési tevékenység bejelentését megelőzően.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az ÉTDR-ben biztosított elektronikus tárhelyre tölti fel, és nyújtja be az érintett önkormányzat részére az erre a célra készült formanyomtatvány használatával és az építési cél rövid leírásával. A kérelemnek a 7. mellékletnek megfelelően tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, és a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet.
(3) A szakmai konzultáció személyesen vagy videóhívással történhet az Önkormányzati Hivatalhoz a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján, a Polgármester által a kérelem benyújtásától legkésőbb 8 napon belülre kitűzött időpontban.
(4) A kötelező szakmai konzultáció lefolytatásáról emlékeztető készül. A szakmai konzultáció lefolytatását igazoló emlékeztető nélkül végzett építési tevékenység szabálytalan építkezésnek minősül.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
20. § A támogatás elsődleges célja a magántulajdonban lévő helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épületek közterületről látható, a védett érték utcai megjelenését befolyásoló, a védettségét megalapozó értékeinek felújításának, karbantartásának támogatása.
17. A helyi építészeti örökség alá tartozó építmények felújításának támogatása
21. § (1) A védett érték tulajdonosának a felújítási, karbantartási feladatokra az Önkormányzat költségvetésében évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.
(2) A támogatás a védett értékek felújításán, karbantartásán túlmenően az értékvédelemmel kapcsolatos egyéb teendők (kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése) elvégzésére is felhasználható.
22. § Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a támogatás részletszabályait az adott időszakra vonatkozó pályázati kiírásban rögzíti.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI, BEJELENTÉSI ÉS KÖTELEZÉSI ELJÁRÁSOK
18. A településképi véleményezési eljárás
23. § Az Önkormányzatnak településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 44. §-a és 45. §-a szerint, a 8. mellékletben meghatározott építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek esetén.
24. § (1) A véleményezési eljárást a 9. melléklet szerinti kérelemmel lehet kezdeményezni, A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az ÉTDR-be feltölti, és a településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon nyújtja be az Önkormányzat részére. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt is papír alapon nyújtja be az Önkormányzat részére.
(2) A kérelemhez benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) a rendeltetés meghatározását, valamint
c) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.
25. §8 A Polgármester a településképi véleménye kialakításához a főépítész véleményét kéri ki, a kérelem beérkezését követően haladéktalanul.
26. §9 A véleményezési eljárás során a Kormányrendelet 27. alcímében foglaltak szerint vizsgálni kell:
a) A településképi követelményeknek való megfelelést,
b) Településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításának módját,
c) Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
27. § A Polgármester által kiadott településképi vélemény a kérelemhez benyújtott és a Polgármester által záradékolt tervdokumentációval együtt egy évig érvényes.
19. A településképi bejelentési eljárás
28. §10 A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása - esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényese érdekében,
b) a 10. mellékletben felsorolt építési tevékenységek esetében.
29. § A bejelentési eljárást a 11. melléklet szerinti 1 példány a kérelem és annak melléklete elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő az Önkormányzati Hivatalban. Az eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés alapján az eljárási illeték mértéke 3000 forint.
20. A településképi kötelezési eljárás
30. § (1) A Polgármester a településképi kötelezési eljárásában előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére.
(2) A településképi kötelezési eljárásban hozott döntésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy a döntésvégrehajtásának elmulasztása esetén a magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírság szabható ki.
31. § A Polgármester településképi kötelezési eljárásában hozott eljárási bírságot kiszabó döntésével szemben a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Daruszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez címzett, de a Polgármesterhez benyújtandó 5.000,- Ft összértékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Átmeneti rendelkezések
32. § (1) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Daruszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 16/2017(XII.18.) önkormányzati rendelete hatálya alatt megvalósult, ezen rendeletek előírásaitól eltérő építési tevékenységek településképi szempontból szabályosnak tekintendők abban az esetben, ha a velük kapcsolatos településképi eljárás a jelen rendelet hatálybalépését követően indult, és az adott építészeti megoldás a jelen rendelet településképi előírásainak maradéktalanul megfelel. Ezen ügyekben utólagos településkép-védelmi tájékoztatásnak, szakmai konzultációnak nincs helye.
22. Záró rendelkezések
33. §11
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
7. melléklet a 3/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelethez12
1. KÉRELEM
2. településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció lefolytatására
3. Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 32/2021. (X.29.) önkormányzati rendelete figyelembevételével előzetes településkép-védelmi tájékoztatás vagy szakmai konzultáció lefolytatását kérem (a megfelelő rész aláhúzandó) a Daruszentmiklós, ........................................................ utca, .......... hsz., ................. hrsz. alatt tervezett ................................................................................................... építésével kapcsolatban.
4. Kelt, Daruszentmiklós, ......... év ....................... hó ..... nap
5. ............................................................. kérelmező aláírása
6. Név:.......................................................................................
7. Lakcím:.................................................................................
8. Mobiltelefonszám:...............................................................
8. melléklet a 3/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelethez13
1. A 300 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű építmény építésére, vagy ezt a hasznos alapterületet elérő méretűre történő bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárása
2. helyi emlék bontási engedélyezési eljárása
3. egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárása,
4. az összevont telepítési eljárás ingetrált építési engedélyezési szakasza.
10. melléklet a 3/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelethez14
1. Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást köteles lefolytatni az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében. A Méptv. 33. alcíme szerinti egyes kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozás esetén településképi bejelentési eljárás nem folytatható le.
2. Helyi egyedi védett, vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt épületekkel érintett telkeken:
a) Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
b) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
c) Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése
d) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
e) Új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvető 6,0 méter magasságig történő bővítése.
f) Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
3. Azok az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, amelyek helyi területi védelem alatt álló, vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen lévő telken, és a meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményezi.
Az 1. § a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § e) pontját a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdése a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (7) bekezdése a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13. alcímet (17. §-t) a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 7. melléklet a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet a Daruszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.