Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2021. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2021. 12. 12- 2022. 09. 17Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2021. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j.) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i.) és j.) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. A rendelet célja és hatálya
1. § A rendelet célja, hogy szabályozza a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, meghatározza az önkormányzat törzsvagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető feltételeit és korlátait, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az Önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesíthesse.
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a
a) Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésére (továbbiakban: Közgyűlés) és szerveire
b) az Önkormányzat gazdálkodó szervezeteire,
c) önkormányzati vagyont kezelőkre, használókra, működtetőkre,
d) e rendelet alkalmazási körébe eső minden más jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő minden vagyonra, így
a) ingatlanokra, ingatlanon fennálló tulajdoni hányadra,
b) ingó vagyontárgyakra
c) vagyoni értékű jogokra
d) gazdasági társaságban lévő üzletrészekre és részvényekre (továbbiakban: üzletrész)
e) értékpapírokra,
f) követelésekre,
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) beszerzési és közbeszerzési eljárásaira.
2. Az Önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő és törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba.
4. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, megterhelni, gazdasági társaságba apportálni – a pénzügyekért felelős bizottság előzetes véleménye alapján – kizárólag a Közgyűlés döntésével lehet.
(2) Az üzleti vagyon forgalomképes, elidegeníthető, hasznosítható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
3. A vagyon nyilvántartása
5. § (1) Vagyont keletkeztető jogügyletet követően az új vagyonelem vagyoni jellegét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és jelen rendelet szabályai szerint meg kell határozni és azt ennek figyelembevételével kell nyilvántartásba venni.
(2) Az önkormányzat vagyonáról a hatályos számviteli jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről rendelkező hatályos jogszabályokban meghatározott ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartást kell készíteni, illetve vezetni.
(3) Az önkormányzati vagyont – annak tulajdonjogát, állagát, értékét vagy bármely nyilvántartott paraméterét – érintő változást követően a nyilvántartásokban a jogszabályoknak megfelelően át kell vezetni.
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása
6. § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel a Közgyűlés gyakorolja.
(2) A közgyűlés elnöke átruházott hatáskörben dönt az alábbiakról:
a) legfeljebb 5.000.000 Ft forgalmi értékhatárig – a d) pontban foglaltak kivételével – az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása, a vagyon ingyenes átruházásának és nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés kivételével,
b) hozzájárulás az Önkormányzat és a Hivatal 5.000.000 forintot meg nem haladó követeléséről való lemondáshoz,
c) a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog az önkormányzat vagyonát érintő hatósági, közigazgatási, bírósági eljárásban,
d) ingatlan, ingatlanrész, helyiség hasznosítása
e) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész, helyiség jogszerű használójának a használt ingatlan székhelyként illetve telephelyként történő bejelentése kapcsán szükséges hozzájárulás megadása,
f) az Önkormányzat javára szóló öröklés, ajándékozás elfogadása, annak átvétele vagy visszautasítása.
(3) Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, az átruházásra, hasznosításra vonatkozó hatáskör magában foglalja az átruházásra, hasznosításra való kijelölés és a minimális ár meghatározásának jogát is, figyelemmel az Önkormányzat és a Hivatal belső szabályzataiban foglalt rendelkezésekre.
5. Gazdasági társaságok
7. § (1) Az Önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságnál a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a Közgyűlés határoz az alábbi kérdésekben:
a) társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat (a továbbiakban együtt: társasági szerződés) jóváhagyása, módosítása,
b) más gazdasági társaságban részesedés megszerzése, elidegenítése, átruházása, a gazdasági társaság részéről új gazdasági társaság alapítása, megszüntetése,
c) gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének és a felügyelő bizottság tagjainak megbízása, megbízásának visszavonása és díjazásának megállapítása,
d) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,
e) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulásának elhatározása.
(2) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő gazdasági társaságok legfőbb szervének ülésein az Önkormányzatot, mint tulajdonost a közgyűlés által egyedi határozattal kijelölt személy, ennek hiányában a közgyűlés elnöke képviseli. Távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a képviseletre a közgyűlés más tagjának vagy a Hivatal közszolgálati jogviszonyban lévő eseti megbízás adható.
6. A vagyongazdálkodás
8. § (1) A közgyűlés a rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében Közgyűlés - ciklusonkénti működésének idejére - közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) Az üzleti vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.
(3) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésekben irányadóként kizárólag a magyar nyelvet, a magyar jog alkalmazását és a magyar joghatóságot – ide nem értve a választott bíróságot – lehet kikötni.
(4) Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedésére a használóval megállapodást kell kötni, melynek tartalmaznia kell a használat idejét, terjedelmét, valamint a használat során felmerülő költségek viseléséről szóló rendelkezéseket.
(5) Jogszabály, szerződés, vagy a Közgyűlés általi kijelölés hiányában az önkormányzat ingó és ingatlan vagyonának használója a Hivatal, aki ellátja az önkormányzati vagyon működtetésének feladatát.
7. A vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok
9. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. és az Mötv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot – a kijelölés törvényben szabályozott esetét kivéve - vagyonkezelési szerződéssel alapíthat az Nvtv. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, (továbbiakban: Mötv.) szabályai szerint.
(3) A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásánál figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátással kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, a várható bevételeket, a vagyon értékét, műszaki állapotát. A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5 %-a.
(4) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog létrejöttéhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik a kötelezettségei az Nvtv.-ben foglalt korlátozásokkal.
(5) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályi szerint felelősséggel tartozik.
(6) A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente – a Hivatala útján – ellenőrzi. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályokban az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
8. A vagyon hasznosítása és a vagyonátruházás szabályai
10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes, illetve üzleti vagyon tulajdonjogát átruházni, illetve ilyen vagyon hasznosítani 25.000 000 forint forgalmi érték felett – a Mötv. 108/A. §-ában meghatározottak kivételével – csak versenyeztetési eljárás keretében, ezen belül nyilvános vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntésétől függően zártkörű pályázat útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy együttes elidegenítése, megterhelése vagy hasznosítása, e rendeletnek az értékhatárra vonatkozó szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(3) Nyilvános pályázat helyett akkor írható ki zártkörű pályázat, illetve kérhető ajánlat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, leghatékonyabb hasznosítása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetve társasági partnerek részvételét teszik szükségessé vagy
b) az önkormányzat érdeke, különösen közszolgáltatás ellátása vagy üzleti titok megtartása indokolttá teszi vagy
c) a pályázati kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlatevők képesek.
(4) A versenyeztetés módjáról (nyilvános vagy zártkörű) a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt.
(5) A pályázatok beérkezésének időpontját annak igazolására alkalmas módon rögzíteni kell. A pályázatok felbontására a beérkezésre megadott határidőt követően, a pályázati hirdetményben, illetve az ajánlati felhívásban rögzített időpontban és helyen kerül sor.
(6) A beérkezett pályázatokról – a kiírásban rögzített értékelési szempontok figyelembe vételével – a tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult dönteni, több érvényes pályázat esetén sorrend felállításával. Amennyiben a győztes pályázóval a szerződés az eredmény közlésétől számított 30 napon belül nem jön létre, a megállapodás a sorrendben következő pályázóval is megköthető. Az Önkormányzat jogosult a versenyeztetési eljárást eredménytelenné nyilvánítani.
11. § (1) A nyilvános versenyeztetési eljárás pályázati hirdetmény közzétételével indul.
(2) A zártkörű versenyeztetési eljárás a rendelkezésre jogosult döntése szerint
a) a lehetséges pályázók körét megjelölő ajánlati felhívással vagy
b) a számba jöhető ajánlattevőnek közvetlenül eljuttatott ajánlatkéréssel indul.
(3) A pályázati hirdetményt és az ajánlati felhívást az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni vagy egyéb alkalmas módon kell közzétenni.
(4) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő részére egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(5) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljon megalapozott ajánlattételre.
12. § (1) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását vagy az ingatlanügyi hatóságtól legfeljebb 6 hónapra a szerződés függőben tartását kell kérni a vételár teljes kiegyenlítéséig és ki kell kötni a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetése esetén az elállási jogot.
(2) Korlátozottan forgalomképes, illetve üzleti vagyontárgy elidegenítéséről szóló döntést megelőzően a vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. Az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az értékbecslés során megállapított forgalmi érték.
(3) A megállapított forgalmi érték:
a) Ingóság esetén az azonos rendeltetésű, műszaki és egyéb jellemzőit tekintve hasonló tulajdonságú ingóság aktuális piaci ára, mely meghatározásához szükség esetén szakértő is igénybevehető,
b) Ingatlan elidegenítése esetében ingatlanforgalmi szakértő által készített 6 hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott érték
c) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
d) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
e) ingatlan megterhelése esetén az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
f) ingatlan hasznosítása esetén az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték.
g) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor a vagyon értéke csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.
9. Követelésekről való lemondás
13. § Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárásban, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata szerint a követelés várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan behajthatatlan, vagy csak veszteséggel, aránytalanul nagy költségráfordítással hajtható be;
e) ha a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;
f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja.
10. Záró rendelkezések
14. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/2012.(XI.27.) számú, az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló rendelet.
15. § Ez a rendelet 2021. december 12-én lép hatályba.