A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 2023.01.01-jén lépett hatályba.

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: KH) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ellenőrzési munkaterve alapján lefolytatott célvizsgálat keretében felülvizsgálta az SZMSZ-t és törvényességi felhívást tett az SZMSZ néhány rendelkezése tekintetében, melyek az alábbiak:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 53. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik – többek között – a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.

Az SZMSZ 8. § (3) bekezdése szerint a közgyűlés alakuló ülése a szervezeti és működési szabályzatban a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérő módon is összehívható. E szabály SZMSZ-be kerülésének indoka az volt, hogy az alakuló ülés összehívására az általános szabályoktól eltérően sokkal rugalmasabban kerülhessen sor, mivel a vármegyei önkormányzat közgyűlése elnökének és alelnökeinek megválasztása az alakuló ülésen történik, és az elnök megválasztását megelőzően nincs törvényes képviselője az önkormányzatnak, ezért fontos, hogy az alakuló ülés megtartása minél gyorsabban megtörténhessen.

A KH törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva megállapította, hogy az SZMSZ 8. § (3) bekezdése jogszabálysértő, mert az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szervezeti és működési szabályzatban szükséges rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról. A jogszabálysértés korrekciója úgy valósulhat meg, ha az SZMSZ módosításával a közgyűlés megalkotja az alakuló ülés összehívására vonatkozó különös szabályokat.

Fentiekre tekintettel az SZMSZ 8. § (3) bekezdésébe az kerül be, hogy a közgyűlés alakuló ülése a szervezeti és működési szabályzatban a közgyűlés összehívására vonatkozó határidőtől eltérően rövidebb határidővel is összehívható.

Az SZMSZ 9. § (9) bekezdése szerint a közgyűlés az üléseit – eltérő döntés hiányában – az önkormányzat székhelyén vagy a vármegyei rendezvényközpontban tartja.

A KH szerint ez a szabályozás jogszabálysértő, mivel a székhelyen vagy a vármegyei rendezvényközpontbon kívüli ülésezés helyszínét nem határozza meg oly módon, hogy a közgyűlési ülés nyilvánosságának elve biztosított legyen.

Erre tekintettel az SZMSZ 9. (9) bekezdése úgy módosul, hogy a közgyűlés az üléseit az önkormányzat székhelyén vagy a vármegyei rendezvényközpontban tartja.

Kikerül tehát az eltérő helyen történő ülésezés lehetősége.

Az SZMSZ 25. § (1) bekezdése tartalmazza az állandó bizottságok felsorolását, melyek a következők: Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, Közbeszerzési Bizottság.

Az SZMSZ 25. § (2a) bekezdése alapján a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartására, ellenőrzésére, valamint a képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára a közgyűlés ideiglenes bizottságként létrehozza az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottságot.

Az SZMSZ 25. § (10) bekezdés alapján a közgyűlés esetenként jelentkező, gondos körültekintést igénylő feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

A 25. § (11) bekezdés szerint a közgyűlés az ideiglenes bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg.

A közgyűlés az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság ideiglenes bizottságként való létrehozását, tagjainak számát, feladatait a 42/2024. (X.04.) sz. határozatában határozta meg.

A KH álláspontja szerint az SZMSZ szabályozása hiányos, mivel az Mötv. 57. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen nem határozza meg az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság tagjainak számát, feladat- és hatáskörét, működése alapvető szabályait. A KH hivatkozik az Alkotmánybíróság 68/1992. (XII.21.) AB határozatára, mely megállapította, hogy a törvény nem tartalmaz az önkormányzati bizottságok körében állandó, valamint ideiglenes bizottságra vonatkozó megkülönböztetést, ebből az következik, hogy e különbözőségtől függetlenül az önkormányzati bizottságokra azonos rendelkezések vonatkoznak.

A KH megjegyzi továbbá, hogy a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése, az összeférhetetlenségi ügyeik vizsgálata folyamatosan ellátandó feladat.

A fentiekre tekintettel az SZMSZ úgy módosul, hogy a közgyűlés az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottságot állandó bizottságként szerepelteti a 25. § (1) bekezdésben, erre tekintettel pedig hatályon kívül kerül az ideiglenes bizottságra vonatkozó 25. § (2a) bekezdés. Ezzel együtt a 4. melléklet – amely a bizottságok feladat- és hatásköreit sorolja fel – kiegészül az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköreivel.

Az SZMSZ 6. § (4) bekezdése alapján a közgyűlés elnökére és bizottságaira átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet és a 4. melléklet tartalmazzák. A 4. melléklet a Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság, valamint a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköreit sorolja fel, a Közbeszerzési Bizottság feladat- és hatásköre tekintetében pedig úgy rendelkezik, hogy azt a vármegyei önkormányzatnak és hivatalának a közbeszerzési eljárások lefolytatásáról szóló szabályzata tartalmazza.

Az SZMSZ 6. § (4) bekezdése tehát azt tartalmazza, hogy a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza, a 4. melléklet pedig további utalást tartalmaz a normatív határozatként elfogadott közbeszerzési szabályzatra. Ez pedig ellentétes az SZMSZ 6. § (3) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a közgyűlés elnökére, bizottságaira és a jegyzőre feladat- és hatáskör átruházása önkormányzati rendeletben lehetséges. Ezen túlmenően az SZMSZ hiányos is, mivel az Mötv. 53. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem tartalmaz felsorolást a Közbeszerzési Bizottság feladat- és hatáskörre tekintetében. Az SZMSZ 4. melléklete emiatt jogszabálysértő.

Fentiekre tekintettel az SZMSZ 4. melléklete kiegészítésre kerül a Közbeszerzési Bizottság feladat- és hatáskörével.

A 3. melléklet tartalmazza az elnökre átruházott feladat- és hatásköröket. Az 5. pont alapján a közgyűlés elnöke a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében meghozza a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közbenső, valamint az eljárást lezáró döntést. Annak érdekében, hogy a szabályozás a közbeszerzési eljárás tekintetében teljes legyen, ez a szakasz kiegészül azzal, hogy a közgyűlés elnöke átruházott hatáskörben elfogadja az önkormányzat közbeszerzési szabályzatát, valamint dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról.