Beled Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
a Környezetvédelmi Alapról és a talajterhelési díjról
Hatályos: 2005. 07. 01- 2006. 03. 31Beled Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
a Környezetvédelmi Alapról és a talajterhelési díjról
Beled Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (továbbiakban: Ktv.) 58. § (1) bekezdésében, valamint a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 21. § (2) bekezdés és 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Környezetvédelmi Alap
1. § Beled Nagyközség Önkormányzata a környezet védelméhez és az emberek egészségének megőrzéséhez, valamint a természeti értékek megóvásához szükséges teendők, különösen a helyi környezetvédelmi tárgyú rendeletekben megfogalmazott feladatok finanszírozása érdekében hozza létre a Környezetvédelmi Alapot.
A Környezetvédelmi Alap bevételei
2. § a) Az 1995. évi LIII. tv. 58. § (2) bekezdés a.) b.) c.) d.) pontjában meghatározott bevételek.
b) A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott természetvédelmi bírság teljes összege.
c) A környezetvédelemmel kapcsolatos állami és nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon elnyert összeg.
d) A Környezetvédelmi Alap számláján keletkezett kamatbevételek.
e) Egyéb bevételek (pl.: adományok, környezet védelmét szolgáló segélyek, hitelek).
A Környezetvédelmi Alap kezelése és felhasználása
3. § (1) A Környezetvédelmi Alap bevételeiből kell fedezni az alap kezelésével járó költségeket.
(2) A Környezetvédelmi Alap pénzeszközeit a települési önkormányzat Polgármesteri Hivatala más pénzügyi forrásaitól elkülönítetten kezeli.
(3) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület évente – a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján – a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg a várható bevételek függvényében rendelkezik.
(4) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a következő környezetvédelmi célokra lehet felhasználni:
a) A környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállítása.
b) Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem, környezeti terhek káros hatásainak csökkentése, környezetvédelmi mérések stb.).
c) A helyi természeti erőforrások és értékek megőrzése, eredeti állapotának helyreállítása, fenntartása.
d) Zöld területek védelme, növelése, fejlesztése.
e) Egészségre káros közterületi gyomok írtása.
f) Felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzése.
g) Talajvédelemre irányuló tevékenységek finanszírozása.
h) (h) Hulladékgazdálkodási célok eléréséhez szükséges pénzeszközök finanszírozása.
i) (i) Környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások, rendezvények, szakmai programok költségeinek fedezése.
j) (j) Környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítése.
(5) A Környezetvédelmi Alapba befolyt összeget, mely a 3. § (4) bekezdés szerint nem kerül felhasználásra, tartalékba kell helyezni.
Talajterhelési díj
4. § (1) A talajterhelési díj bevezetésének célja a talaj terhelésének mérséklése, a környezethasználónak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, mely a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. § (g) pontjában megfogalmazott „szennyező fizet” elv helyi érvényesülését segíti elő.
(2) Környezetterhelő anyag talajba juttatott minden egysége után a kibocsátó talajterhelési díjat köteles fizetni.
(3) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót, ha
a) (a) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítménnyel rendelkezik,
b) egyedi szennyvíztisztitó kisberendezést alkalmaz,
c) a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre,
d) egyedül élő, a 75. életévét betöltötte (egy személyes háztartásban lakik), és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
e) a családjában élő családtagok mindegyike betöltötte a 75. életévét és egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
(4) Díjkedvezmény illeti meg a kibocsátót, ha – arra feljogosított szervezet által kiállított – számlákkal igazolja a szennyvíztárolójából jogszabályi előírásoknak megfelelően elszállított és elhelyezett folyékony hulladék mennyiségét. A díjkedvezménnyel a talajterhelési díj alapja csökkenthető.
(5) Talajterhelési díj mértékét, és meghatározásának módját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(6) A talajterhelési díj Beled Nagyközség Környezetvédelmi Alapjának bevételét képezi.
(7) Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
(8) A (7) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a kármentesítés, valamint a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
Adatszolgáltatási és eljárási szabályok
5. § (1) Beled Nagyközség Önkormányzatának jegyzője részére a Pannon-Víz Rt. 9025 Győr, Országút u. 4-6. (továbbiakban: Szolgáltató) a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat:
a) A tárgyévet követő év február 28-ig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elfolyt vízmennyiséggel.
b) A csatornára való rákötésről a rákötés időpontját követő hónap első napjáig.
(2) A 4. § (4) bekezdésben meghatározott számlákat a bevallás mellékleteként minden tárgyévet követő év március 31-ig kell benyújtani.
(3) A talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat Beled Nagyközség Polgármesteri Hivatalának adócsoportja látja el.
(4) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapítására, beszedésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint a végrehajtására vonatkozóan az e rendeletben, valamint a 2003. évi LXXXIX. törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
6. § E rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.