Beled város képviselő-testületének 6/2016 (IV.8.) önkormányzati rendelete
a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Hatályos: 2016. 04. 11Beled város képviselő-testületének 6/2016 (IV.8.) önkormányzati rendelete
a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában rögzített feladatkörében eljárva az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:
Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
A címer leírása
2. § Az önkormányzat címere: A címeren három római kereszt motívum található a búzakalászok felett. A keresztek összekapcsolása búzakalásszal a kereszténység éltető erejének a kifejezése. A folyó a községen keresztül folyó Rába-folyóra utalás. Átvitt értelemben, a víz önmagában az élet alapfeltétele, de a tisztaság, a megújhodás szimbólumának is tekinthető. A folyó az állandóan tovarohanó motívum, ami egyrészt az idő múlását szemlélteti, másrészt pedig mindig az újat hozza, sodrásával a vízimalmokat működtetve azt az energiát szolgáltatja, amely az első lépés a búzakalász kenyérré válásáig A búzakalász, a kenyér az éltető erő alapanyaga. A vízimalom régi jelképe a községnek. A címerpajzs zöld színű. Ez utalás a Kisalföld zöld legelőire, mezőire. A Beled felirat alatt a búzakalásszal ölelő anno 1230 év a község első említésének dátuma; az alatta lévő 1996-os évszám a nagyközség címerének elfogadási évét jelképezi. A búzakalász jobb sarkában látható ekevas pedig a földművelést szimbolizálja.
A címer használatának köre és szabályai
3. § Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző.
b) Az önkormányzat zászlaján és annak változatain;
c) Az önkormányzat szerveinek (a polgármester, a képviselő-testület bizottságai) készített levélpapírok fejlécén és borítékján;
d) Az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon,
e) A városháza épületének bejáratánál, tanácskozótermében, és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben, a polgármester és jegyző irodáiban;
f) Az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;
g) Az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;
h) A városba vezető utak mellett levő táblán.
A település címerének, pecsétjének használata
4. § (1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével, és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
(2) Ha a címer, illetőleg a címeres körbélyegző használata kötelező, az önkormányzati címer, illetőleg címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható.
(3) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
5. § (1) A 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes terméken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – e rendelet alapján a polgármester engedélyezheti.
(2) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetében a címer használatáért egyszeri 10.000 Ft + ÁFA összegű díjat kell fizetni.
6. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét,
b) a címerhasználat célját,
c) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,
d) a használat időtartamát,
e) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát stb.),
f) a felhasználásért felelős személy megnevezését,
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét,
b) az engedélyezett felhasználás célját,
c) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
d) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
e) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését,
f) a címer használatáért fizetendő díj mértékét.
(3) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.
(4) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a jelen rendelet 6. §‑ában foglaltak betartása nem biztosított, vagy a címer tervezett használata a település hírnevét sértené.
(5) A kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, ha a címer használata az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy a település hírnevét- illetőleg a címer szimbolikus jellegét sértő módon történik.
7. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.
Az önkormányzat lobogója és zászlaja leírása
8. § (1) Lobogó: álló téglalap alakú 2/1 aranyú fehér textil szitanyomással, minta nélkül, felette fehér vízszinten pólyával. A színes címer a lobogó függőleges szimmetria tengelyén helyezkedik el.
(2) Zászló: a lobogó 90 fokkal történő elforgatásával jön létre. A színes címer szimmetria tengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásvonalával esik egyben. A zászló széle piros-fehér-zöld fűrészfogas kiképzésű, hímzett kétoldalas elhelyezkedésű.
(3) Az önkormányzat lobogója és zászlaja a városháza tanácskozótermében kerül elhelyezésre.
A zászló használata
9. § (1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló, illetve lobogó, vagy annak méretarányos változatai használhatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával, a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,
b) a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt,
c) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén,
d) nemzeti, megyei, illetőleg helyi gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve,
e) minden, a várossal összefüggő, az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Záró rendelkezés
10. § Ezen rendelet 2016. április 11-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Beled Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005.(VI.1.) önkormányzati rendelete, továbbá az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014.(XII.08.) önkormányzati rendelet 2. §-a hatályát veszti.