A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv-ben az Országgyűlés meghatározta az építési beruházások, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme érdekében azokat a paramétereket, amelyeket szükséges figyelembe venniük az önkormányzatoknak a településképi önkormányzati rendeletük megalkotásánál. A rendelet megalkotásának célja egy olyan településkép védelmi eszközrendszer és módszertan meghatározása, amellyel a település arculata egységessé, esztétikussá tehető. A törvény értelmében az önkormányzatoknak a rendelet megalkotásánál figyelemmel kell lenni az építési tevékenységgel érintett építmények településképhez való illeszkedéséhez, az illeszkedését biztosító anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra és a zöldfelületek kialakításának módjára. Ezen túlmenően a településszerkezet, táji környezet, településkarakter településképi szempontból meghatározó területeire a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére. Ugyancsak a rendeletben szükséges szabályozni az eddig külön rendeletben meghatározott reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, illetve tilalmának szabályait. A településképi önkormányzati rendelet szakmai megalapozása érdekében Településképi Arculati Kézikönyv készült, amely a város természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv és a településképi önkormányzati rendelet szoros kapcsolatban áll egymással, nevezetesen a kézikönyv a településképi önkormányzati rendelet külső megjelenítése. Mind a kézikönyvet, mind a településképi önkormányzati rendeletet megbízás alapján a Tér-Háló Kft., illetőleg annak főépítésze készítette el. Előzetesen természetesen a szükséges egyeztetéseket az érintett szakhatóságokkal lefolytattuk, a lakosság pedig fórumokon keresztül, illetőleg a honlapon tehette meg észrevételeit mind a kézikönyvhöz, mind az önkormányzati rendelettervezethez. A törvény ugyanis előírja a széleskörű társadalmi bevonást és a nyilvánosság biztosítását a kézikönyv, illetve a rendelet elfogadása előtt. A hatályba lépést követően természetszerűleg az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége, tervező és kivitelező hiányában az építtető felelőssége. A településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását önkormányzati településkép érvényesítési eszközök segítik elő. Az önkormányzat polgármestere az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedély kérelemhez. Szükség esetén a polgármester az önkormányzati rendeletben meghatározott követelmények megszegése esetén településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki. Természetesen a bírság kiszabása előtt a polgármester felhívja a településképi követelményeket megsértő ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

A fenti törvényi rendelkezésekben foglaltak alapján készült el Beled városára vonatkozóan a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelettervezet, az előzőekben említett fórumokon és egyéni véleménynyilvánításon alapuló javaslatok figyelembevételével, illetőleg az érintett szakhatóságok szakmai ajánlásait is figyelembe vette a főépítész a rendelettervezet elkészítésénél.