Bősárkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése és 62. § (6) bekezdés 6) pontja felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §

1. Jelen rendelet hatálya Bősárkány település közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak:
   • Az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,
   • Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),
   • A jelen rendelet és hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.
3. Jelen rendeletet az 1: 2 500 ma-ú Tm-2; és az 1: 10 000 ma-ú Tm-3 szabályozási tervlapokkal (Munkaszám: 06124), a TSZ-2 1:2500 m.a-ú (Munkaszám: 08130), a TSZ-1-m 1:5000 méretarányú (Munkaszám: 12036) tervlapokkal és az 1: 2 000 ma-ú TSZ-1M tervlappal együtt kell alkalmazni (msz.: 12037/2).[1]

A szabályozás elemei

2. §

1. A szabályozási terv elemei kötelezőek vagy ajánlott szabályozási elemek.
2. A szabályozási terven használt kötelező elemek:
   • Művi értékvédelem:

 Műemlék és műemléki környezet,

 Régészeti érdekű terület lehatárolás,

 Helyi védett épület,

• Táj-, és természetvédelem elemei:

 Natura 2000 Habitat területlehatárolás,

 Natura 2000 területek,

 Tervezett védett természeti terület lehatárolás,

 Védett természeti terület,

 Bányatelkek,

• Egyéb elemek:

 Védőtávolságok,

• Közlekedés elemei:

 8509 sz. mellékút jelölése,

 8511 sz. mellékút jelölése,

 8514 sz. mellékút jelölése,

 86 sz. főút jelölése,

 Tervezett gyűjtőutak jelölése,

 Lakóutcák jelölése,

 Gyalogos utcák jelölése,

 Kerékpáros utak jelölése,

• Vonalas szabályozási elemek:

 Állami alapadatok,

 Közigazgatási határ jelölése,

 Belterület határa,

 Beépítésre szánt terület határa,

 Szabályozási vonal (tervezett, meglévő, hosszútávú)

 Területfelhasználási egység határa,

 Építési övezet határa,

 Építési övezet jele,

 Telken belüli védőfásítás,

 Szabályozási szélesség,

 Megszüntető jel.

• Ajánlott, irányadó szabályozás elemei:

 Irányadó telekosztás,

 Irányadó megszüntető jel,

 Javasolt építményelhelyezés,

 Közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz megállóhely, parkoló)

 Intézmények, közműlétesítmények jelei.

3. Nem kötelező a szabályozási vonal mentén telket alakítani kivételesen akkor, ha a szabályozási vonal a meglévő út tervezett kiszélesítését szolgálja és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás. Ebben az esetben a szabályozási vonal a beépítési feltételek tekintetében telekhatárként kezelendő, és az építési engedély telekosztás nélkül is kiadható.[2]

Területfelhasználás

3. §

1. A  település közigazgatási területe építési szempontból:
   1. beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
   2. beépítésre nem szánt területként kerül besorolásra.
2. A beépítésre szánt terület építési használat szerinti területfelhasználási módok:
   1. Lakóterület:                             falusias lakóterület                               (Lf)-,

kertvárosias lakóterület                        (Lke)-,

2. Vegyes terület:             településközponti vegyes                      (Vt)-,
3. Gazdasági terület:                    kereskedelmi szolgáltató                      (Gksz)-,

ipari gazdasági                         (Gip)-,

mezőgazdasági üzemi                           (Gmg)-,

4. Üdülőterület:                           üdülőházas                                          (Üü)-,

hétvégiházas                                        (Üh)-,

5. Különleges terület                    temetkezési célú                                  (Ktem)-,

termál, üdülő komplexum                     (Kf)-,

„Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő területe”

kézműves falu                                      (Kk)-,

„Sárkány” kézműves falu

rekultiválandó terület                           (Kr)-,

bánya terület                                       (Kb)-,

mezőgazdasági üzemi terület   (Kmg).[3]

3. A  beépítésre nem szánt terület építési használat szerinti területfelhasználási módok:
   • Közlekedési és közmű terület:                                                 (KÖu)-,

kötöttpályás közlekedés                      (KÖk)-,

• Zöldterület:                                                                                        (Z)-,
• Erdőterület:                             védő                                                   (Ev)-,

gazdasági                                            (Eg)-,

• Mezőgazdasági terület:                                                           (Má)-,

legelő                                                  (Má-l)-,

• Vízgazdálkodási:                                                                                (V)-,

Belterületi határ módosítása

4. §

1. Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket:
   • 093/36 és 093/37 hrsz-ú területek lakóterület kialakításra kijelölt területét,
   • A 099/10, 099/11, 099/8 hrsz-ú területek kereskedelmi gazdasági, lkaóterületi és közlekedési terület kialakítása céljából,
   • A 091/30 terület tervlapon jelölt részét megfelelő lakótelek mélység kialakítás céljából,
   • A 018/2, 023/2 hrsz-ú területeket kereskedelmi gazdasági terület kialakítása céljából.
2. Művelési ágból való kivonással terhelt területek a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket:
   • A 0211/2-3 hrsz-ú területek hétvégiházas üdülőtelkeinek kialakításával érintett sáv,
   • A 042/1, 09/7, 09/8, 09/2-23, 09/15-16, 09/10 hrsz-ú területek ipari gazdasági területként, illetve a 02/3-4, 02/8-10, 0125/2-5 hrsz-ú területek szintén ipari gazdasági terület kialakítása céljából,
   • Az  ipari  területekhez kapcsolódóan a 093/13 hrsz-ú területet közlekedési terület kialakításának céljából,
   • Minden érintett területet a tervezett M 86 gyorsforgalmi út nyomvonalvezetéséből adódó közlekedési terület kialakítása céljából,
   • 099/12 hrsz-ú terület temető bővítés céljára,
   • „Sárkány” kézműves falu és „Szávíz Vizicentrum-, Gyógy – és Tájfürdő”, illetve az üdülőterületek részére a 057/1-29 és 0179/1-7 hrsz-okat.
3. Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a – belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító – vízgazdálkodási területeket.

Lakóterületek építési övezetei

5. §

A szabályozási terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:

* Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemző értékét a kialakult állapotra vonatkozóan előírások alkalmazásával kell meghatározni.

1. Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket:
   • falusias lakóterület (Lf)
   • kertvárosias lakóterület (Lke)
2. A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezhet. Lakóépületek, a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére is szolgál.
4. Falusias lakóterületen elhelyezhető építmények:
   • Legfeljebb kétlakásos, egytömegű lakóépület,
   • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
   • szálláshely szolgáltató épület,
   • kézműipari építmény,
   • helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
   • üzemanyagtöltő,
   • 3,5 t meg nem haladó gépjármű tárolására szolgáló építmény.
5. A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

               [4]

6. [5]
7. A lakóterületen a mellékrendeltetésű épületek csak a főrendeltetésű építmények használatba vételével párhuzamosan helyezhetőek el legkorábban.
8. A lakóterülten a mellékrendeltetésű épületek: járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10 %-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.
9. A melléképítmények közül nem helyezhető el az építési övezetben szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
10. Az építési övezetek építményei (fő-, mellékrendeltetésű épületek) legalább 25 – legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel építendők.
11. Az előkertben nem létesíthető pavilon, konténer, elárusító hely, lakókocsi, sátor.

Településközponti vegyes területek építési övezetei

6. §[6]

1. A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2. A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

[7]

4. Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
5. Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez illeszkedéssel kell alkalmazkodni.

Gazdasági területek építési övezetei

7. §[8]

1. A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
   • kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),
   • ipari gazdasági terület (Gip)[9]
2. A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és irodaépület helyezhető el.
4. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

5. Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
6. Az ipari terület lehet:
7. Az ipari gazdasági (Gip) terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

8. [10]
9. [11]
10. [12]

Üdülőterületek építési övezetei

8.§.[13]

1. Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:
   • üdülőházas üdülőterület (Üü),
   • hétvégiházas üdülőterület (Üh)
2. Az üdülőházas üdülőterületen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodására alkalmasak. Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető a tulajdonos, használó számára szolgáló legfeljebb két lakóegységes épület is.
3. Az üdülőházas (Üü) üdülőterület építési telkeinek beépítési jellemzői:

4. [14]
5. Az üdülőházas üdülőterületen monitoring – rendszer telepítendő, mely kiemelt módon a zaj, fény, por, szenny- és szemét, illetve egyéb felmerülő káros hatásokat folyamatosan vizsgálja.
6. A hétvégiházas üdülőterület (Üh) építési telkeinek beépítési jellemzői:

7. A hétvégiházas üdülőterület (Üh) üdülőcélú tartózkodást szolgáló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A hétvégiházas területen az egységes építészeti karakter biztosítása érdekében csak a (10)-(11) bekezdésben megjelölt jellemzőknek megfelelő épületek helyezhetőek el.[15]
8. Az üdülőházas üdülőterület változó vendégforgalomra alapozó kisebb területegységre vonatkoztatva intenzívebb építményelhelyezhetőséget jelent. A területen az OTÉK 22.§. és 32.§-a szerinti építmények helyezhetők el.
9. Az üdülőterületek építési övezeteiben állattartó épület, valamint melléképület nem létesíthető.
10. A (7) bekezdésben meghatározott építészeti karakter jellemzői:
    1. az építési anyag csak természetes anyag lehet,
    2. a horgászházak facölöpökre épülnek,
    3. az épületek színe barna,
    4. a tető színe zöld, anyaga késleltetett égésű tegola, a nádfedés tilos,
    5. kémény építése tilos.[16]
       11. A területen állattartó épület, ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, árnyékszék, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, oszlop, antenna, húsfüstölő, kirakatszekrény nem létesíthető.[17]

Különleges területek építési övezetei

9.§[18]

1. A különleges terület (K) sajátos használata szerint lehet:
   1. temetkezési célű (Ktem) -,
   2. termál, üdülő komplexum (Kf) „Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő” területe
   3. kézműves falu (Kk) „Sárkány” kézműves falu területe, -,
   4. aszfaltkeverő telep (Ka) -,
   5. rekultiválandó terület (Krek) -,
   6. bánya terület (Kb),
   7. mezőgazdasági üzemi terület (Kmg).[19]
2. A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál.
4. A szabályozási tervlapokon jelölt temető védtáv kegyeleti szempontokat jelent, melyen belül nem engedélyezhető a kegyeleti érdekeket sértő épület, építmény.
5. A „Sárkány” kézműves falu (Kk): ezen falu hivatott bemutatni hogyan vándorolt és kapcsolódott a különböző népcsoportok kultúrája egymáshoz, különösképpen az avarok és magyarság kapcsolatának tükrében.

A tervezett kézműves falu több, kisebb ún. alkotó házból és egy nagyobb méretű közösségi térből áll.

A kisebb épületek egy-egy ősi szakma élő bemutatását teszik lehetővé, az ide látogató vendégkör aktív bevonásával (ilyen szakmák: agyagművesség, ötvösművesség, ékszerművesség, bőrművesség, szövés-fonás, vesszőfonás, fafaragás, csontfaragás, nemezelés).

6. A területen csak természetes anyagok alkalmazhatóak.
7. A „Sárkány” kézműves falu területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:

8. A „Szávíz Vizicentrum, Győr- és Tájfürdő” területe (Kf): A Szávíz – vizicentrum terület elsősorban a fürdőzéssel és ehhez köthető szolgáltatások területe. A területen gyógy- és tájfürdők egyéb gyógyászati és látvány fürdő komplexumok, termálkutak, kiszolgáló épületek, differenciált több generációs vendégkör fogadására alkalmas orvosi, vendéglátó (apartmanok, szállók, étterem) épületek kerülhetnek elhelyezésre.

            A területen és a főépületen elsősorban az épületek anyaghasználatában törekedni kell a természetes anyaghasználatra, mint faszerkezet és kőfelületek. A földdel fedett és füvesített zöldtetős felületek, hogy viszonylag kis épített fedésmagassággal, mégis a szükséges szintszámban megépülő épületszárnyak a kőburkolatos fabetétes homlokzatképzésükkel a tájba illeszkedjenek.

            A különböző vendégzónák elválasztását és a szükséges kerítéseket, mely a területre alapvetően nem jellemző, illetve egyéb szélvédelmet és árnyékolásokat ún. „őri” föld-fa szerkezetekkel erődítésszerűen célszerű megoldani.

9. Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére a (Kf) jelű „Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő” területén 3 parkolóhelyenként kell gondoskodni egy fa ültetéséről, minden 50. parkolóhelyhez 2 db mozgáskorlátozott parkoló és 2 db családi parkolóhely (3,0 m széles) kialakításáról kell gondoskodni.
10. A „Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő” területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:

11. A Különleges mezőgazdasági üzemi (Kmg) terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

               [20]

12. Az övezetekben előírt legnagyobb építménymagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló, egyéb technológia) – az eltérést az építési hatóság engedélyezheti.[21]

Építési övezetek általános előírásai

10. §[22]

1. Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
2. Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott övezeti előírások helyett a továbbiakban felsorolt esetekben alkalmazható az illeszkedési szabály:
   1. Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
   2. Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
   3. Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
3. A lakó-, és üdülőövezetben az építmények gerincmagassága nem haladja meg a terepszinttől számított 10 métert.
4. A lakó és gazdasági építési övezetekben az építménymagasság megállapítása során az adott építmény szomszédos ingatlanjain található építménymagasságához illeszkedni kell, a szomszédos építmények magasságától max. 2 m különbséggel lehet eltérni, az építési övezetre vonatkozó egyéb előírásoktól eltérően is.
5. Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100 %-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50 %-a alatt létesíthető.
6. Az építmények homlokzatán megjelenő szerelt kéményeket a homlokzat vagy tető színével harmonizáló módon kell megvalósítani.

Közlekedési és közműterületek

11. §[23]

1. A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (KÖu) és kötöttpályás közlekedési területek (KÖk).
2. Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület.

Zöldterületek övezetei

12. §[24]

1. Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér. A zöldterületeknek közterületről közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.
2. A közpark területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmények helyezhetőek el (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), továbbá a terület fennmaradásához szükséges épületek.
3. A közpark területének legalább 75 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani, kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie.
4. Növényzet telepítése során kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fajok alkalmazását, ültetését.

Erdőterületek övezetei

13. §[25]

1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott terület.
2. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
   1. véderdő (Ev)
   2. gazdasági (Eg)
3. A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén építmény nem létesíthető. Kivételes esetben építmények akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja és annak fenntartása, karbantartása miatt indokolt.

Mezőgazdasági övezetek

14. §[26]

1. Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
   • általános mezőgazdasági terület (Má)[27]
2. A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.
3. Mezőgazdasági birtoktest az OTÉK vonatkozó előírásai alapján létesíthető, kivétel a nagylétszámú állattartásra vonatkozó építmények, mely a település lakott területeiről 500 m-en belül, az erre kijelölt üzemi, farm területek kivételével, nem létesíthető.

Egyéb területek

15. §[28]

1. Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

Közlekedési létesítmények

16. §[29]

1. A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉk, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
2. A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani.
3. A közúthálózat elemei számára az alábbi osztályba sorolást kell tartani:
4. A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.
   1. Autópálya

                 M 86 tervezett gyorsforgalmi út                       ~ 60 m

2. Országos főút

                 86. sz. főút                                                      ~ 14 m

3. Összekötő utak, országos mellékutak

                 8511. sz. út Bősárkány – Markotabödöge       ~ 16 m

                 8509. sz. út Bősárkány – Markotabödöge       ~ 12 m

                 8514. sz. út Bősárkány – Acsalag                    ~ n. 16 m

4. Gyűjtőutak, jelentősebb helyi utak

                 Petőfi Sándor u.                                              ~ 13 – 24 m

                 Vasút u.                                                          ~ 14 – 38 m

                 Egyéb meglévő gyűjtőutak                               ~ 14 – 20 m

5. Lakóutak

                 Meglévő lakóutak                                           ~ 12 m

                 Tervezett lakóutak                                           ~ 14 – 20 m

5. Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fajok alkalmazását, ültetését. A fajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.
6. A közhasználatú létesítmények megközelíthetőségének javítása érdekében szabad az önkormányzati fenntartású utcák mentén parkolókat létesíteni a közúti forgalom megzavarása nélkül.[30]

Környezetvédelem

17. §[31]

Levegőtisztaság védelme

1. Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.

Zaj- és rezgésvédelem –

2. Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

Települési értékvédelem

18. §[32]

1. A település területén értékvédelem szempontjából:
   • országosan védett építmények,
   • helyi védett építmények,
   • régészeti lelőhelyeket tartunk számon.
2. A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni. A helyi védelem alá helyezett épület bontása csak a helyi védelem feloldása után lehetséges.[33]
3. Helyi védett épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el épületgépészeti és villamos mérőóra és nyomáscsökkentő berendezés.
4. A helyi védett épület nem bontható el.
5. A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
6. Országosan védett építmények:
   • Római katolikus templom (törzsszám: 3469)
   • Szent Család szobor (törzsszám: 3470)
   • Szent Sebestyén szobor (törzsszám: 3471)
   • Pietá szobor (törzsszám: 3472)
   • Kőkereszt (törzsszám: 3473)
7. Helyi védett építmények:
   • A településen található köztéri szobrok;
   • 1 hrsz. Általános Iskola régi szárny – Petőfi u. 49-51, 51 hrsz.;
   • Tájház – Árpád u. 7., 201 hrsz.;
   • Katolikus Faluház – Petőfi u. 47, 215 hrsz.;
   • Nádas lakóház – Petőfi u. 11., 257 hrsz.;
   • Művelődési ház – Petőfi u. 44., 320 hrsz.;
   • Gondozási központ – Kossuth u. 23., 366 hrsz.;
   • Plébánia – Kossuth u. 31., 375 hrsz.;

Tilalmak és korlátozások

19. §[34]

1. Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
   • Az országos főutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 100-100 m távolságon belül, egyéb állami utak tekintetében a tengelyvonalától számított 50-50 m távolságon belül, ahol építményt elhelyezni a közlekedési hatóság engedélyével lehet.
   • Lakó- és üdülőterület 300 m-es környezetében nagylétszámú állattartó építmény tekintetében.
   • Védett természeti területen és természeti területen a távközlési magasépítményen nem helyezhetőek el, bányaművelés nem folytatható.
2. Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:
   • a szabályozási tervben Ev-vel jelölt terültek a 14.§. szerint.
3. Egyéb előírások:
   • A természetet zavaró hatások ellenőrizhetősége és a szükséges nyugalom biztosíthatósága érdekében a „Szávíz” üdülőterületeken a káros hatásokat vizsgáló monitoring rendszer telepítése és működtetése szükséges.

VI. Záró rendelkezések

20. §[35]

1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/2001. (IX.22.) és az 5/2004. (III.31.) rendelet.