Bősárkány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(X.27.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Bősárkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya és alkalmazása

- Az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,

- Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),

- A jelen rendelet és hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.

(3) Jelen rendeletet az 1: 2 500 ma-ú SZT-BEÉP; és az 1: 10 000 ma-ú SZT-KÜL szabályozási tervlapokkal (Munkaszám: 12037, 16116,19045) együtt kell alkalmazni. ^[1]

- Művi értékvédelem:

Műemlék és műemléki környezet,

Régészeti érdekű terület lehatárolás,

Helyi védett épület.

- Táj-, és természetvédelem elemei:

Natura 2000 területek,

Tervezett védett természeti terület lehatárolás,

Védett természeti terület,

Bányatelkek.

- Egyéb elemek:

Védőtávolságok,

Vízbázis belső védőövezet határa,

Vízbázis külső védőövezet határa,

Vízbázis hidrogeológiai "A" védőövezet határa,

Vízbázis hidrogeológiai "B" védőövezet határa^[2]

- Közlekedés elemei:

Gyalogos utcák jelölése,

Kerékpáros utak jelölése.

- Vonalas szabályozási elemek:

Állami alapadatok,

Közigazgatási határ jelölése,

Belterület határa,

Beépítésre szánt terület határa,

Szabályozási vonal

Építési övezet határa,

Építési övezet jele,

Telken belüli védőfásítás,

Szabályozási szélesség,

Megszüntető jel.

- Ajánlott, irányadó szabályozás elemei:

Irányadó telekosztás,

Javasolt építményelhelyezés,

Közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz megállóhely, parkoló)

Közműlétesítmények jelei.

(3) Nem kötelező a szabályozási vonal mentén telket alakítani kivételesen akkor, ha a szabályozási vonal a meglévő út tervezett kiszélesítését szolgálja és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás. Ebben az esetben a szabályozási vonal a beépítési feltételek tekintetében telekhatárként kezelendő, és az építési engedély telekosztás nélkül is kiadható.

(4) Telken belüli védőfásítás és a 026/16 hrsz-on tervezett véderdő szabályozása esetén az adott terület tulajdonosának az önkormányzat által meghatározott telepítési távolságok betartása mellett a területre vonatkozó építési engedélyek kiadása után, a használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni a területre jelölt fásítást.

kertvárosias lakóterület (Lke)-,

b) Vegyes terület: településközponti vegyes (Vt)-,

c) Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató (Gksz)-,

ipari gazdasági (Gip)-,

d) Üdülőterület: üdülőházas (Üü)-,

hétvégiházas (Üh)-,

e) Különleges terület: temetkezési célú (Kt)-,

termál, üdülő komplexum (Kgy)-,

"Szávíz Vizicentrum, Győgy- és Tájfürdő területe" kézműves falu (Kk)-,

"Sárkány” kézműves falu rekultiválandó terület (Kr)-,^[3]

(3) A beépítésre nem szánt terület építési használat szerinti területfelhasználási módok:

- Közlekedési és közmű terület: (KÖu)-,

kötöttpályás közlekedés (KÖk)-,

magánút (KÖu-m)-

- Zöldterület: (Z)-,

- Erdőterület: védő (Ev)-,

gazdasági (Eg)-,

- Mezőgazdasági terület: (Má)-,

- Vízgazdálkodási: (V)-,

- Különleges területek:

Megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kben)-,

Nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület (KbB)-^[4]

Belterületi határ módosítása

Lakóterületek építési övezetei

* Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemző értékét a kialakult állapotra vonatkozóan előírások alkalmazásával kell meghatározni.

(1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket:

- falusias lakóterület (Lf)

- kertvárosias lakóterület (Lke)

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezhet. Lakóépületek, a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére is szolgál.

(4) Falusias lakóterületen elhelyezhető építmények:

- Legfeljebb kétlakásos, egytömegű lakóépület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület,

- kézműipari építmény,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- üzemanyagtöltő,

- 3,5 t meg nem haladó gépjármű tárolására szolgáló építmény.

(5) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:^[5]

(6) A lakóterületen a mellékrendeltetésű épületek csak a főrendeltetésű építmények használatba vételével párhuzamosan helyezhetőek el legkorábban.

(7) A lakóterületen a mellékrendeltetésű épületek: járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10 %-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.

(8) A melléképítmények közül nem helyezhető el az építési övezetben szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(9) Az építési övezetek építményei (fő-, mellékrendeltetésű épületek) legalább 25 – legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel építendők a templom műemléki környezetében.

(10) Az előkertben nem létesíthető pavilon, konténer, elárusító hely, lakókocsi, sátor.

(4) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

(5) Az építési övezet telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez illeszkedéssel kell alkalmazkodni.

(6) Az építési övezet építményei (fő-, mellékrendeltetésű épületek) legalább 25 – legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel építendők.

- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),

- ipari gazdasági terület (Gip)

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és irodaépület helyezhető el.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

(5) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(6) Az ipari terület lehet:

(7) Az ipari gazdasági (Gip) terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

- üdülőházas üdülőterület (Üü),

- hétvégiházas üdülőterület (Üh)

(2) Az üdülőházas üdülőterületen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodására alkalmasak. Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető a tulajdonos, használó számára szolgáló legfeljebb két lakóegységes épület is.

(3) Az üdülőházas (Üü) üdülőterület építési telkeinek beépítési jellemzői:

(4) Az üdülőházas üdülőterületen monitoring – rendszer telepítendő, mely kiemelt módon a zaj, fény, por, szenny- és szemét, illetve egyéb felmerülő káros hatásokat folyamatosan vizsgálja.

(5) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) építési telkeinek beépítési jellemzői:

(6) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) üdülőcélú tartózkodást szolgáló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A hétvégiházas területen az egységes építészeti karakter biztosítása érdekében csak a (9)-(10) bekezdésben megjelölt jellemzőknek megfelelő épületek helyezhetőek el.

(7) Az üdülőházas üdülőterület változó vendégforgalomra alapozó kisebb területegységre vonatkoztatva intenzívebb építményelhelyezhetőséget jelent. A területen az OTÉK 22. §. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(8) Az üdülőterületek építési övezeteiben állattartó épület, valamint melléképület nem létesíthető.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott építészeti karakter jellemzői:

a) a területen csak tájba illő, természetes anyagok (fa, tégla, vályog) alkalmazhatóak.

b) az üdülő –és hétvégi házak facölöpökre épülnek,

c) az épületek színe barna,

d) a tető színe zöld, anyaga késleltetett égésű tegola, a nádfedés tilos,

e) az épületek épülhetnek facölöpre, betoncölöpre, betonaljzatra, ha azt természetes, fa alapú anyaggal borítják kívülről,

f) megengedhető a polisztirol és kőzetgyapot hőszigetelés, abban az esetben, ha azt természetes, fa alapú anyaggal borítják kívülről.

g) Szerszámtároló konténer építhető lemezből is, de kívülről be kell fedni természetes, fa alapú anyaggal.

h) Csak faanyagú vagy faborítású műanyag ablak építhető be,

i) lakókocsi, lakhatást szolgáló konténer engedéllyel és határozott ideig tartható magánterületen.

(10) A területen állattartó épület, ól, állatkifutó, trágyatároló, árnyékszék, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, oszlop, húsfüstölő, kirakatszekrény nem létesíthető.

A tervezett kézműves falu több, kisebb ún. alkotó házból és egy nagyobb méretű közösségi térből áll.

A kisebb épületek egy-egy ősi szakma élő bemutatását teszik lehetővé, az ide látogató vendégkör aktív bevonásával (ilyen szakmák: agyagművesség, ötvösművesség, ékszerművesség, bőrművesség, szövés-fonás, vesszőfonás, fafaragás, csontfaragás, nemezelés).

(6) A területen csak természetes anyagok alkalmazhatóak.

(7) A „Sárkány” kézműves falu területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:

(8) A „Szávíz Vizicentrum, Győr- és Tájfürdő” területe (Kgy): A Szávíz – vizicentrum terület elsősorban a fürdőzéssel és ehhez köthető szolgáltatások területe. A területen gyógy- és tájfürdők egyéb gyógyászati és látvány fürdő komplexumok, termálkutak, kiszolgáló épületek, differenciált több generációs vendégkör fogadására alkalmas orvosi, vendéglátó (apartmanok, szállók, étterem) épületek kerülhetnek elhelyezésre.

A területen és a főépületen elsősorban az épületek anyaghasználatában törekedni kell a természetes anyaghasználatra, mint faszerkezet és kőfelületek. A földdel fedett és füvesített zöldtetős felületek, hogy viszonylag kis épített fedésmagassággal, mégis a szükséges szintszámban megépülő épületszárnyak a kőburkolatos fabetétes homlokzatképzésükkel a tájba illeszkedjenek.

A különböző vendégzónák elválasztását és a szükséges kerítéseket, mely a területre alapvetően nem jellemző, illetve egyéb szélvédelmet és árnyékolásokat ún. „őri” föld-fa szerkezetekkel erődítésszerűen célszerű megoldani.

(9) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére a (Kgy) jelű „Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő” területén 3 parkolóhelyenként kell gondoskodni egy fa ültetéséről, minden 50. parkolóhelyhez 2 db mozgáskorlátozott parkoló és 2 db családi parkolóhely (3,0 m széles) kialakításáról kell gondoskodni.

(10) A „Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő” területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:

(11) ^[7]

Közlekedési és közműterületek

- általános mezőgazdasági terület (Má)

(2) A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.

(3) Mezőgazdasági birtoktest az OTÉK vonatkozó előírásai alapján létesíthető, kivétel a nagylétszámú állattartásra vonatkozó építmények, mely a település lakott területeiről 500 m-en belül, az erre kijelölt üzemi, farm területek kivételével, nem létesíthető.

Közlekedési létesítmények

M 86 tervezett gyorsforgalmi út ~ 60 m

b) Országos főút

86. sz. főút ~ 14 m

c) Összekötő utak, országos mellékutak

8511. sz. út Bősárkány – Markotabödöge ~ 16 m

8509. sz. út Bősárkány – Markotabödöge ~ 12 m

8514. sz. út Bősárkány – Acsalag ~ n. 16 m

d) Gyűjtőutak, jelentősebb helyi utak

Petőfi Sándor u. ~ 13 – 24 m

Vasút u. ~ 14 – 38 m

Egyéb meglévő gyűjtőutak ~ 14 – 20 m

e) Lakóutak

Meglévő lakóutak ~ 12 m

Tervezett lakóutak ~ 14 – 20 m

(5) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fajok alkalmazását, ültetését. A fajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

Zaj- és rezgésvédelem –

(2) Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

- országosan védett építmények,

- helyi védett építmények,

- régészeti lelőhelyeket tartunk számon.

(2) A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni. A helyi védelem alá helyezett épület bontása csak a helyi védelem feloldása után lehetséges.

(3) Helyi védett épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el épületgépészeti és villamos mérőóra és nyomáscsökkentő berendezés.

(4) A helyi védett épület nem bontható el.

(5) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.

(6) Országosan védett építmények:

- Római katolikus templom (törzsszám: 3469)

- Szent Család szobor (törzsszám: 3470)

- Szent Sebestyén szobor (törzsszám: 3471)

- Pietá szobor (törzsszám: 3472)

- Kőkereszt (törzsszám: 3473)

(7) ^[11]

- Lakó- és üdülőterület 300 m-es környezetében nagylétszámú állattartó építmény tekintetében.

- Védett természeti területen és természeti területen a távközlési magasépítményen nem helyezhetőek el, bányaművelés nem folytatható.^[12]

(2) Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:

- a szabályozási tervben Ev-vel jelölt terültek a 14. §. szerint.

(3) Egyéb előírások:

- A természetet zavaró hatások ellenőrizhetősége és a szükséges nyugalom biztosíthatósága érdekében a „Szávíz” üdülőterületeken a káros hatásokat vizsgáló monitoring rendszer telepítése és működtetése szükséges.

(4) Az M86 gyorsforgalmi út szabályozási terven ábrázolt nyomvonalon történő megvalósítása esetén:

a) emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény (lakás, iroda, üzemegység stb.) a tervezett út tengelyvonalától számított 100 m-en belül nem helyezhető el,

b) nem huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló építmény (raktár, tárolók stb.) a tervezett út tengelyvonalától számított 80 m-en belül nem helyezhető el,

c) utak, parkolók a tervezett út tengelyvonalától számított 60 m-en belül nem helyezhetők el.^[13]

^[1]

A rendelet szövegét az 1/2020 (II.4.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. 03. 05-től

^[2]

A rendelet szövegét az 1/2020 (II.4.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. 03.05-től

^[3]

A rendelet szövegét az 1/2020.(II.4.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. 03.05-től

^[4]

A rendelet szövegét az 1/2020.(II.4.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. 03.05-től

^[5]

A rendelet szövegét a 6/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. május 12-től

^[6]

A rendelet szövegét az 1/2020.(II.4.) önkormányzati rendelet 1§ (5) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. 03.05-től

^[7]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(VII.14.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2016. 07.15-től

^[8]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(VII.14.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan: 2016.07.15.től

^[9]

OTÉK 26. § (3) bekezdés

^[10]

A rendelet szövegét az 1/2020.(II.4.) önkormányzati rendelet 1. §(6) bekezdése módosította. Hatályos: 2020.03.05-től

^[11]

Hatályon kívül helyezte az 1/2020.(II.4.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2020. 03.05-től

^[12]

A rendelet szövegét a 9/2016.(VII.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016.06.15-től

^[13]

A rendelet szövegét az 1/2020.(II.4.) önkormányzati rendelet 1. § (7) bekezdése módosította. Hatályos: 2020. 03.05-től