Bősárkány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014.(VI.12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

Hatályos: 2022. 08. 11- 2023. 10. 20

Bősárkány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014.(VI.12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

2022.08.11.

Bősárkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Bősárkány Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, nem lakás célú helyiségek bérbeadására is.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására.

2. Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

(3) Az üzleti vagyon tárgyai forgalomképesek.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonelemeket.

(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(6) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon

a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

b) forgalomképességének megváltoztatásáról.

3. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

3. § (1) Ingóvagyon esetén a nettó 1.000.000,- Ft, ingatlan vagyon esetén a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó vagyonelemet – a vagyonkezelői jog kivételével - hasznosítani, illetve tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.¹

(2) Az önkormányzat a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,

c) értékpapír esetén a tőzsdei árfolyam, sajtóban közzétett vételi középárfolyam, egyéb esetben névértéken határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyon versenyeztetés során történő értékesítésének szabályait a 3. melléklet szerinti versenyeztetési szabályzat tartalmazza.

4. Önkormányzati követelésről való lemondás

4. § (1) Az önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) bírói egyezség keretében,

b) csőd egyezségi megállapodásban,

c) amennyiben a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

d) amennyiben a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

e) amennyiben az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

f) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg.

(2) Az önkormányzati követelésről való lemondásról a képviselő-testület dönt.

5. Felajánlott vagyon elfogadása

5. § (1) A vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárul, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

6. A nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

6. § (1) A forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezési jogosultság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények használatában lévő épületek esetében az ingatlan, ingatlanrész legfeljebb egy év időtartamra történő bérbeadásáról az intézményvezető dönt. Az önkormányzati hivatal esetében ez a jogosultság a polgármestert illeti meg.

7. § A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogosultság a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

8. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes (üzleti) vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogosultság a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

7. A vagyonkezelői jog szabályai

9. § (1) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a Képviselő- testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával - egyedi döntést hoz.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a törvényben meghatározott esetben van lehetőség.

10. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodik. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(5) A vagyonkezelő az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződés köt, és az ellenértéket megfizeti.

(6) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az önkormányzat számára a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat, továbbá a szükséges bizonylatokat, dokumentumokat átadja.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

11. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

8. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat nemzeti vagyonáról szóló 5/2013.(II.25.) rendelet.

1. melléklet a 9/2014.(VI.12.) önkormányzati rendelethez²

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

	Megnevezés:	Cím:	Hrsz:

1	Általános iskola épülete	Bősárkány, Petőfi u. 49-51.	51.
2	Óvoda épülete	Bősárkány, Rákóczi u. 37.	376.
3	Önkormányzati hivatal épülete	Bősárkány, Kossuth u. 1.	336/1.
4	Pannon-Víz Zrt.-ben fennálló társasági részesedés
5	Bölcsőde épülete	Bősárkány, Petőfi u. 83.	1.

2. melléklet ³

Korlátozottan forgalomképes vagyon




	Megnevezés:	Cím:	Hrsz:
1.	Székelykapu	Bősárkány, Petőfi u.
2.	Tűzoltószertár	Bősárkány, Liszt F. u.	80/2.
3.	Sporttelep	Bősárkány, Petőfi u. 1/a.	279.
4.	KMB iroda	Bősárkány, Petőfi u. 70/b.	337/13.
5.	ÖNO épülete	Bősárkány, Kossuth u. 23.	366.
6.	Könyvtár	Bősárkány, Kossuth u. 37.	383/2.
7.	Egészségház	Bősárkány, Petőfi u. 97.	675/24.
8.	Buszváró	Bősárkány, Széchenyi u.	758/1.
9.	Temető	Bősárkány, Petőfi u.	0100/4.
10.	Autóbuszváró	Bősárkány, Petőfi u.
11.	Autóbuszváró	Bősárkány, Petőfi u.
12.	Iskola melletti telek	Bősárkány, Petőfi u.	58.
13.	Beépítetlen terület	Bősárkány, Kossuth u. 35.	381.
14.	Beépítetlen terület	Bősárkány	215/2.

3. melléklet

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

1.) Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása a törvényben illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik.

2.) A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani.

3.) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.

4.) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás, illetve árverés (licitálás) útján.

5.) Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, továbbá ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zártkörű pályázat meghirdetéséről a képviselő-testület dönt.

6.) Az árverés (licitálás) az ingatlan és ingó vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók részvételével megvalósuló versenyeztetése, melynek során a vételár a nyilvános liciten kialkudott legmagasabb ajánlati ár.

7.) Az önkormányzat esetenként dönt, hogy a 4.) pontban megjelölt versenyeztetés melyik formáját választja. Továbbá – esetenként – dönthet arról is, hogy a versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető vagy hasznosítható vagyontárgyakat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti, hasznosítja.

8.) A pályázatot a 7.) pontban meghatározott képviselő-testületi döntés alapján a polgármester írja ki. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők ez első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt.

9.) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből megtudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi teljesítménye, szakismerete valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.

10.) A nyilvános pályázatot, továbbá az árverési hirdetményt a község hirdetőtábláin és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint a megyei napilapban is megjelentethető.

11.) A zártkörű pályázatról legalább kettő ajánlattevőt egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni a pályázati felhívás megküldésével.

12.) A pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpont között legalább 15 nap különbség legyen.

13.) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét,

c) az értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését, forgalmi érték és az értékesítéshez szükséges információkat,

d) az ajánlat benyújtására, felbontási helyére és idejére valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat,

e) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét,

f) pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételeket,

g) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,

14.) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.

15.) A kiírás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

16.) Az érvényes pályázatokat a képviselő-testület, szükség esetén szakértő közreműködésével bírálja el. Az elbírálásnál a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A pályázat elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

- a pályázati eljárás adatait,

- a beérkezett érvényes és érvénytelen ajánlatokat,

- a legkedvezőbb ajánlat elfogadásának indokait.

17.) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. Zártkörű pályáztatás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

18.) Árverés esetén az árverési hirdetményben meg kell jelölni:

- az árverés helyét és időpontját,

- az árverésre kerülő vagyontárgyra vonatkozó információt,

- az árverésre kerülő ingó, illetve ingatlan megtekintési lehetőségét,

- az áremelés alsó és felső határát,

- az árverési előlegre vonatkozó adatokat.

19.) Az árverési hirdetmény az árverés időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

20.) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen személyesen, vagy meghatalmazottja útján megjelenik, nyilatkozik, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

21.) Az árverés lezárása után jegyzőkönyvben kell rögzíteni az árverés lefolyását. A jegyzőkönyvet az árverést vezető, a jegyzőkönyv vezető, és az árverési vevő írja alá.

Módosította a 10/2020.(VIII.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020.augusztus 29-től.

Módosította a 11/2016.(X.5.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. október 6-tól Az 1. melléklet a Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.

Módosította a 2/2020.(II.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. február 5. napjától.