3. cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. fényreklám: fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés.
5. kirakatszekrény, kirakatvitrin: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzati falához rögzített, árubemutatásra szolgáló reklámberendezés.
6. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.
7. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
8. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés;
9. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.
10. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
11. Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
12. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
13. Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével.
14. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő Testület rendeletében védelem alá helyezett.
15. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.
16. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
17. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
18. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
19. Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés vagy más célú berendezés a 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet szerinti értelemben;
20. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva;
21. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület
22. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem
23. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
24. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
25. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
26. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
27. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
28. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
29. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
30. Vendéglátó terasz: olyan függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem téliesíthető.
31. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
32. Zöldfelületi számítás: belterületi ingatlanokon az 1 db fa/100 m2 arány számításánál a meghatározott minimális zöldfelület mértékébe számításba lehet venni annak legfeljebb 50 %-áig a haszonnövények termesztésére szolgáló terület nagyságát.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

A helyi védelem fajtái

3. §

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet. Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 2. számú mellékletben  meghatározott területeket.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. § 

(1) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki (természetes és jogi személy) javaslatot tehet a Képviselő Testületnél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. az épített értékek pontos megnevezését, körülhatárolását, fényképfelvétellel történő alátámasztását, 
2. pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. a kezdeményezés indoklását, műszaki leírásokkal kiegészítve.

(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról, annak következményeiről a főépítész köteles értesíteni:

a) a javaslattevőt,

b) az épített, vagy természeti érték tulajdonosát,

c) önkormányzati ingatlanok esetén a vagyon kezelőjét.

(4) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését a főépítész készíti elő a képviselő-testületi döntésre a javaslat, illetve kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül. A védetté nyilvánítás előkészítése során a főépítész értékvizsgálatot készít.

Az egyedi védelem meghatározása

5. §

(1) Védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a 3. § -ban felsorolt védettségi kategóriákat. A védelem alatt álló értékek felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi védelem alá helyezett épületeket “helyi építészeti emlék” feliratú táblával kell ellátni, melynek a végrehajtásáról a költségvetés keretén belül a jegyző gondoskodik.

(3) A helyi védelem alá helyezett építészeti és természeti értékekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza    

1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

4. a védelem típusát,
5. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
6. a védelem indoklását,
7. a védett helyi érték fényképét.   

(4) Védett épület csak a helyi védettség megszüntetése esetén, e rendelet 3. számú mellékletébe történő felvételét követően bontható le. A bontási dokumentációt M=1:100-as léptékű alaprajzzal, metszetekkel és homlokzatokkal, továbbá fotódokumentációval kell kiegészíteni. A fotódokumentációnak ki kell terjednie az épület részleteire és különleges megoldásaira is. Védett épületek bontásakor is fotódokumentációt kell készíteni, ami az ingatlan tulajdonosának kötelessége. 

Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek 

6. §

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és természeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használatát nem veszélyeztetheti az építészeti és természeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

7. §

Településképi szempontból meghatározó területek kijelülése 1. számú melléklet szerint.

1.  Településképi szempontból meghatározó terület

1. Történeti településrész;
2. Átalakuló településrész;

IV. FEJEZET

A  TELEPÜLÉSKÉPI  KÖVETELMÉNYEK

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

8. §

(1) Anyaghasználatra vonatkozó követelmény:

1. A tetőtéri ablakok kivételével csak az eredetivel azonos anyagú, méretű, formájú és tagolású, ablak helyezhető el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a külső méreteket, az eredeti szerkezeti méreteket és kiképzést, az üvegosztásokat, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetivel megegyező módon kell kialakítani.
2. A tetők fedési anyaga az utcaképbe illeszkedő színű égetett agyag, mázatlan hódfarkú vagy ívelt vágású cserépfedés, természetes pala, fém és üveg lehet. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedési anyag helyezhető el.
   
   

(2) Tömegformálásra vonatkozó követelmény:

1. A meglévő épület tetőtér-beépítése, emeletráépítése esetén a tervezett tetőhajlásszög értéke a szomszédos épületek csatlakozó tetőfelületeinek síkjával megegyező lehet vagy legfeljebb 20^o-kal térhet el.
2. 40^o-nál kisebb tetőhajlásszög esetén csak tetősík ablak létesíthető, de legfeljebb a homlokzathossz 2/3-án a homlokzati axisok figyelembevételével.
3. Az eredeti manzárdtető meredekebb (legalább 50^o) tetőszakaszán tetősík ablak létesíthető, vagy üvegtető-szerkezet kialakítható.
4. a meglévő tető átépítése során - amennyiben a tető utcai oldala 45^o-nál kisebb hajlásszögű, akkor a tető új hajlásszöge nem lehet nagyobb 45^o-nál és kisebb 25^o-nál
5. A meglévő tetők új nyílászáróit úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok – kortárs építészeti kialakítás esetén is - illeszkedjenek a környezet hagyományos arculatához.
6. Tetőcsere, tetőátépítés során létrejövő új építményszint akkor nem számít a jelen rendelet szerinti emeletráépítésnek, ha a homlokzaton az eredeti tetőtéri térdfal mérete nem növekszik, vagy annak magasítása sehol nem nagyobb 0,5 m-nél.
7. Meglévő, közterülettel párhuzamosan kialakított árkád nem építhető be és a gyalogosforgalom elől csak korlátozott időszakra zárható le. Meglévő, épületen átvezető passzázs nem szüntethető meg, de – az önkormányzattal kötött külön megállapodás alapján – megfelelő műszaki lehatárolással korlátozott időszakra lezárható.
   
   

(3) Homlokzatkialakításra vonatkozó követelmény:

1. A szükséges javítások esetében az épület teljes földszinti sávját kell átszínezni és az átszínezés akkor lehetséges, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek az épület eredeti vagy jelenlegi színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál.
2. Bősárkány területén épületet, épületrészleteket - tört fehér színek kivételével - fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni vagy ilyen színű burkolattal ellátni nem lehet.
3. Épület homlokzati felújítása, átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg. Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
4. Az épület homlokzatát érintő átalakításnál vagy a meglévő épület teljes körű vagy részleges felújításánál a meglévő az eredetinek megfelelő homlokzatkialakítást meg kell tartani. Az épület eredeti tervei szerinti díszeket, épületrészleteket meg kell tartani és helyre kell állítani.
5. Egy-egy nyílászáró cseréje során csak az eredetivel megegyező kivitel és anyaghasználat megengedett. Teljes homlokzatfelületen történő nyílászáró csere csak egységesen kialakítva megengedett. A nyílászárók kialakítása és osztása egységes, vagy az eredeti tervekkel megegyező, vagy ahhoz illeszkedő megjelenésű legyen. Zajvédelem vagy hőszigetelés céljából kettő- vagy több rétegű üvegezés a külső vagy a belső szárnyba egyaránt beépíthető.
6. A homlokzaton lévő használaton kívüli korábbi tartókat, kábeleket, antennákat, reklámtartó szerkezeteket el kell távolítani.
7. Vezeték kizárólag a homlokzat síkján belül vezethető (kábel, cső), a homlokzatra kívülről szerelve nem helyezhető el, a homlokzat falán kívülre szerelt kábelcsatornában, vagy a vezetéket takaró más szerkezetben sem.   

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények

Védett épületekre vonatkozó előírások

9. §

(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.

(2) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható.

(3) Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges.

(4) A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók.

(5) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.

(6) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.

(7) A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(8) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával.

Védett utcaképre vonatkozó előírások

10. §

Védett utcakép esetén a meglévő épületek átépítése, felújítása:

1. a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével,
2. a környezetbe illeszthetőséget az építési engedélyezési dokumentációban fotókkal és       
3. fotóba rajzolt perspektív ábrázolással kell igazolni,
4. az eredeti építészeti stíluselemek felhasználásával,
5. az utcaképbe nem illeszkedő épület esetén a szomszédos épületeinek eredeti építészeti stílus elemeinek felhasználásával történhet.

Helyi tájértékre (növényzetre, parkokra, fasorokra, zöldfelületekre)

vonatkozó szabályozás

11. §

(1) A védett növényzetek vágása engedélyköteles és pótlásuk azonos zöldfelületi értékű, fajtaazonos növényekkel kötelező. 

(2) A védett parkok, kertek esetében a védetté nyilvánítás célja az ezekben megtalálható botanikai értékek megőrzése, továbbfejlesztése, szakszerű fenntartása.

(3) A védett természeti érték megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás csak a főépítész hozzájárulásával lehetséges

(4) A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület kezelőjének a feladata.

(5) A védett természeti értékek táblával történő megjelölése szükséges. Ezek - bekerített terület esetében - a bejárat mellett, jól látszó helyen, bekerítetlen park esetében annak bejárati sétánya mentén, fasorok esetében pedig annak valamelyik végén szükséges.

(6) A rendelet mellékletében feltüntetett védett természeti értékeket “helyi természeti emlék” feliratú táblával kell ellátni, melynek a végrehajtásáról a költségvetés keretén belül a jegyző gondoskodik

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

12. §

(1) Területek, amelyek alkalmasak/nem alkalmasak felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények elhelyezésére Tr.23/G.§ alapján kerülhet sor.

(2)  Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a beépített és beépítésre szánt területen új villamosenergia ellátási, továbbá hírközlési hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel – a Képviselő Testület támogató véleménye alapján légkábellel – lehet.    

(3) Meglevő légkábeles vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(4) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint a beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfelszíni vezetése megmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségeinek biztosítására villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(5) Közterület zöldfelületén terepszint felett elhelyezett közmű-, energia-ellátási és hírközlési műtárgy, különösen vízmű-kút, tűzivíz tároló, szennyvízátemelő, gáznyomáscsökkentő, transzformátorház – amennyiben egyéb műszaki akadály nem gátolja, örökzöld élősövénnyel körbekeritendő.  Az élősövény telepítése a közműszolgáltató feladata, a közterület kezelővel egyeztetett módon.

(6) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad vezetni.

(7) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a külterület besorolású területek.      

A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. §

Bősárkány illetékességi területén 10 db reklámhordozó létesíthető.

14. §

(1) A közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám közzétételére, reklámhordozó berendezés, és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény  reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti rendelkezések az irányadóak. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen a következő utcabútoron az alábbi feltételek szerint tehető közzé reklám és helyezhető el reklámhordozó berendezés, valamint reklámhordozót tartó berendezés:

a) kioszk oldalán a reklám céljára hasznosítható terület legfeljebb felén, az erre a célra elhelyezett állandósított hirdető berendezésen,

b) közterületi közművelődési hirdetőoszlop teljes felületén, legfeljebb 11 négyzetméter összes reklám felülettel, ahol a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető,

c) közterületi információs berendezésen reklám nem helyezhető el.

(3) Magánterületen reklám közzététele, reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény  reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti rendelkezések az irányadóak. 

(4) Közművelődési intézmény épületén kizárólag az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozóan reklám és műsort hirdető plakát elhelyezhető.

(5) A közművelődési célú hirdetőoszlopok elhelyezésére szolgáló helyszíneket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

15. §

(1) Átmeneti időszakra megengedett reklámok és reklámhordozók a következők:

   a) Bősárkány Önkormányzata által szervezett vagy támogatott rendezvényről vagy a település szempontjából jelentős eseményről tájékoztató, hirdetmény, átfeszített molinó, épületre kihelyezett transzparens, a településképi bejelentési eljárás alapján ideiglenesen és évente összesen legfeljebb 12 naptári hét időtartamra helyezhető el,

  b) építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján helyezhető el.

(2) Reklám, reklámhordozó berendezés, valamint reklámhordozót tartó berendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.

16. §

(1) Közterületen csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerint építménynek nem minősülő, helyhez nem kötött, könnyen elmozdítható új kioszk helyezhető el.

(2) Utcabútor elhelyezésével a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.

17. §

Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas információs vagy más célú berendezés 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdető berendezés helyezhető.

Cégérek, cég- és címtábla, cégfelirat elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelmények

18. §

(1) Az épület homlokzatán vállalkozásonként 1 db, legfeljebb 1,00 m² reklámfelületű cégér helyezhető el.

(2) cég- és címtábla, cégfelirat üzletenként, műhelyenként, intézményenként a homlokzaton 1-1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet, műhely, intézmény homlokzati felületének 25 %-át.

Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. §

A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

ab) arányos;

ac) a funkciót tükröző;

ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;

ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható.

b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

ba) nem rozsdásodó;

bb) minőséget képviselő;

bc) könnyen karbantartható;

bd) élénk színeket nem használó;

be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.

Zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény

20. §

(1) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színe és formavilága lehetőség szerint legyen összhangban a tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival.

(2) Az utcai burkolatok átépítése során legalább az egyik oldalon fasort, vagy egyéb növényzetet kell telepíteni és fenntartani kivéve, ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé, vagy azokon a szakaszokon, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné.

(3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez a közterület tulajdonosának védő fasor, vagy cserjék létesítéséről kell gondoskodni, a parkolóhelyek kialakításával egy időben. Amennyiben ennek egyéb műszaki vagy közlekedésbiztonsági akadálya van, akkor egyéb műszaki megoldással kell a növényzet (edényes fák, cserjék) elhelyezését biztosítani.

(4) Az edényes növényzet tartója egy-egy utcaszakaszon egységes kivitelű lehet.

(5) A közterületi zöldfelületek és fasorok rekonstrukcióját, új fasor telepítését közterület alakítási terv alapján kell megvalósítani.

(6) Új fasor létesítésekor utcaszakaszonként, téregységenként lehetőség szerint egy vonalban kell elhelyezni a faegyedeket és utcaszakaszonként, téregységenként azonos fafaj telepítése kötelező.

(7) A stabilizált kő- és kavicsburkolat színének a felújított közterületi burkolat színével harmonizálnia kell.

(8) Közterület alakítás során a növénykazetták kialakítását kiemelt, természetes kő szegéllyel kell tervezni a vízelvezetés biztosításával.

(9) A fasor telepítésére alkalmatlan közterületeken városképben megjelenő közterületi növénytartó edények - dézsák, hordók, kaspók – közterületi kitelepülés bútorzatához tartozóak kivételével - csak természetes anyagúak és visszafogott megjelenésűek lehetnek, utcánként egységes kivitelben. A kandeláberekre szerelhető növénytartó kaspók a kandeláber színéhez alkalmazkodó színben, megfelelő teherbírás esetén műanyagból is készülhetnek.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

21. §

(1) Az építtető vagy az általa megbízott tervező köteles szakmai konzultációt kérni, ha a

1. Történeti településrész;
2. Átalakuló településrész

területeken tervezett építési tevékenység, a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.

(2) A szakmai konzultáció és az arról készítendő emlékeztető felelőse a települési főépítész, helyszíne a Polgármesteri Hivatal hivatali helyisége.

22. §

(1) A szakmai konzultáció lefolytatására vonatkozó kérelmet a települési főépítésznek címezve kell benyújtani írásban papír alapon vagy elektronikus úton.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) kérelmező nevét, címét, egyéb elérhetőségét;

b) a szakmai konzultációra kért településképi követelmény meghatározását, annak helyét, az érintett terület helyrajzi számát;

c) tervezett tevékenység rövid leírását;

d) műszaki leírást - amennyiben rendelkezésre áll -;

e) reklám és reklámhordozó esetén annak ábrázolását.

(3) A hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezését követően a főépítész 8 napon belül

szakmai konzultációt tart a kérelmezővel, amelyről emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőnek

tartalmaznia kell:

a) a szakmai konzultáció helyét, idejét, és a résztvevők megnevezését;

b) a szakmai konzultáción tárgyalt településképi követelményt;

c) a felvetett javaslatokat;

d) a főépítész nyilatkozatait;

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

23. §

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:

1. helyi védelem alatt áll;
2. a 21.§ (1) a) pontjaiban meghatározott területen áll;
3. az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.

A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

24. §

(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a Tr.-ben meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Tr.-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A Polgármester a településképi véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza.

(4) A településképi vélemény kialakításánál a Tr.-ben meghatározott szempontokat és jelen rendelet előírásait kell figyelembe venni.

VII.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

25. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a 21.§ (1) bekezdése a) pontjában felsorolt kiemelt területeken - az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével az építési engedély nélkül végezhető következő tevékenységek esetén:

1. meglévő épületek homlokzatának felújítása, megváltoztatása, akkor is ha az a nyílászárók méretét nem érinti, de a nyílászárók osztását, a homlokzati felület anyagát, felületképzését vagy színét érinti,
2. a meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett elő tető építése, bővítése, átalakítása,
3. a meglévő épületek tető felújítása akkor is, ha az a tartószerkezetet nem, de a tetőfedés anyagát színét vagy a tetősík ablakok beépítést, elrendezését érinti,
4. meglévő épületek, építmények önálló rendeltetési egységei számának, vagy az építmények rendeltetésének – épület egy részére vagy az épület egészére vonatkozóan – megváltoztatása, különösen, ha az telephely engedélyezési eljárást teszi szükségessé, ha a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (zaj- és légszennyezés) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet, jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépjármű forgalmat, az előírásoknál többlet parkolóhelyek kialakítását, a közterületi csatlakozás megváltoztatását (ha a közúti, gyalogos vagy kerékpáros forgalmat veszélyeztetheti) teszi szükségessé,
5. építmény, jelzőtábla (a szabványos közlekedési jelzőtábla kivételével), szobor, emlékmű, kereszt, emléktábla elhelyezése közterületen, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 métert,
6. a telek természetes terepszintjének megváltoztatása 1,0 méter vagy annál kisebb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatár mentén 3,0 méteres sávban.
7. a telek közterület felőli határán kerítés építése, szerkezeti változást eredményező felújítása, kerítéskapuk áthelyezése és létesítése,
8. elektronikus hírközlő építmény (közműpótló műtárgy, műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet) létesítése, akkor is, ha annak bármely irányú mérete meghaladja a 3,0 métert, de nem éri el a 6,0 métert,
9. meglévő szerkezetre antenna felszerelése, akkor is, ha az antenna bármely irányú mérete meghaladja a 2,0 métert, de nem éri el a 4,0 métert.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, valamint cégér – a település egész területén történő - elhelyezése tekintetében:

1. építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámok, reklámhordozó berendezések,  reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésénél,
2. építési reklámháló elhelyezésénél,
3. információs célú berendezés elhelyezésénél,
4. a település szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén,
5.  építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött cégér elhelyezésénél.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati szerződés megkötésére a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével, kerülhet sor.

A bejelentési eljárás részletes szabályai

26. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet a polgármesterhez a Tr.-ben meghatározott formában és tartalommal, e rendelet 25. § (1)-(2) bekezdése szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani e rendelet 3. Számú melléklet szerinti bejelentőlap használatával. 

(3) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr.-ben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A Polgármester településképi bejelentési eljárás keretében hozott döntését és a döntés ellenőrzését a főépítész készíti elő.

(5) A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított 1 évig érvényes.

(6) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Bősárkány Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

(7) A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Tr.-ben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,
2. a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,
3. a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
4. a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,
5. a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,
6. a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

A településképi kötelezési eljárás

27. §

(1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a) településképi kötelezés, valamint

b) településképi bírság.

(2) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre a Ket., a hatályba lépését követően az Ákr. alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településképi követelmények teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény/építményrész, a reklám, a reklámhordozó

a) felújítására,

b) átalakítására, vagy

c) elbontására kötelezheti.

A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

28. §

(1) A képviselő testület által átruházott hatáskörben a polgármester a jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településképi bírság kiszabásának esetei:

a) a rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c) a településképi követelmények be nem tartása;

d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.

A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

29. §

(1) A településképi bírságot Bősárkány Nagyközség Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni., a kiszabásától számított 30 napon belül.

(2) A polgármester döntésével szemben, a bírság kiszabásáról szóló határozat kézhezvételétől számított számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Bősárkány Önkormányzata Képviselő-testületéhez.    

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2017. (XII. 1.) önkormányzati rendelet.