Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IX. 16.) önkormányzati rendelete
Szany Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 19- 2026. 02. 05Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013.(IX.16.) önkormányzati rendelete
Szany Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és működési szabályzatáról
1Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szany Nagyközség Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös hivatal, jegyző – működési rendjére.
Hivatalos megnevezés
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szany Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9317 Szany, Kossuth u. 5.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).
Jelképek
3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Kitüntetések
4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Bélyegzőhasználat
5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
6. § Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:
(1) Szany Nagyközség Önkormányzata
(2) Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
(3) Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal
(4) Szany Nagyközség Polgármestere
(5) Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
ALAKULÓ ÜLÉS
7. §2 (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
8. § A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
9. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
10. § (1) A Képviselő-testület dönt:
a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester megválasztásáról;
b) az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
Jegyzőkönyv-hitelesítő
11. § A Képviselő-testület a jegyzőkönyvek hitelesítésével az alpolgármestert bízza meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Munkaterv
12. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július, augusztus hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap utolsó keddjén tartja. Ha a hónap utolsó keddje munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt követő hét keddjén kell megtartani.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé az év rendes első ülésén.
(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselők;
d) a Képviselő-testület bizottságai;
e) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete;
f) a jegyző.
(6) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét;
b) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
c) az évente egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.
13. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések, rendkívüli (soron kívüli) ülések.
(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 15. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.
A képviselő-testületi ülés összehívása
14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és idejét;
b) a javasolt napirendi pontokat;
c) a napirendi pontok előterjesztőit;
d) a dátumot és az aláírást.
(3) A meghívóhoz csatolni kell:
a) az írásos előterjesztéseket;
b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
15. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.
16. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Közös Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tíz nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
17. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:
a) a Képviselő-testület tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét;
d) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
e) a napirendi pont előterjesztőjét;
f) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
18. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 21. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
(4) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató kivételével más téma nem szerepelhet.
19. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
b) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
c) az előterjesztő(k) megnevezését;
d) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
e) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
20. § (1) Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
d) a képviselők;
e) a jegyző;
f) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
g) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;
h) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.
Sürgősségi indítvány
21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 18. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
Az ülés vezetése
22. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
A vita
23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
24. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
25. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
26. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
27. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága
28. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.
(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
Zárt ülés
29. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
a) a polgármesternek;
b) az alpolgármesternek;
c) a képviselőknek;
d) a jegyzőnek;
e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
f) a Kormányhivatal vezetőjének.
(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Döntéshozatal
30. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás;
b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
f) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
g) a polgármester elleni kereset benyújtása;
h) hitelfelvétel;
i) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
j) képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
k) a képviselő méltatlanságának megállapítása;
l) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
m) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
n) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;
o) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
p) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;
q) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
r) településrészi önkormányzat létrehozása;
s) titkos szavazás elrendelése;
t) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
u) helyi népszavazás elrendelése;
v) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
w) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.
Szavazás
31. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(4) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt törvény írja elő;
b) valamelyik bizottság határozatában indítványozza;
c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
32. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselő;
d) a Képviselő-testület bizottsága;
e) a jegyző;
f) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt kell beterjeszteni.
(3) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
34. § (1) A rendeletet a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.
(2) A jegyző – a Közös Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
35. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:
(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.
A Képviselő-testület határozata
36. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:
(2) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.
(3) A jegyző – a közös hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
Felvilágosítás kérése
37. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, a „Kérdések, interpellációk” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.
(2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
Közmeghallgatás
38. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tiz nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján a hirdetőtáblákon való kihirdetésével tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
39. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
JEGYZŐKÖNYV
40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) az ülés időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a határozatképességre történő utalást;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket;
n) az aláírásokat, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, az alpolgármester és a jegyző írja alá.
(5)3 A jegyzőkönyv közokiratnak minősül. A jegyzőkönyvek elválaszthatatlanságának biztosítását a jegyzőkönyv és mellékleteinek összefogásával kell biztosítani. Ennek módszere a dokumentumok füzetként való összetűzése (gerincfűzés).
41. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Közös Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
(2) A jegyzőkönyv egy példányát el kell helyezni a községi könyvtárban.
A KÉPVISELŐ
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
42. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő:
a) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
e) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
i) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
j) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól.
(3) A képviselő:
a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;
e) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
f) a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
g)4
42/A. §5 (1) Az Mötv. 49. §-a alapján képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A képviselő köteles személyes érintettségét a napirend tárgyalása előtt bejelenteni.
(3) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, és külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.
(5) Amennyiben a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása károkozással járt, a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt a képviselővel szemben.
43. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.
43/A. §6 A képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatokat, szabályokat külön szabályzat tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI,
Működésük alapvető szabályai
44. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete sorolja fel.
(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
(4) A bizottságok feladat és hatásköreit – e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(6) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
45. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(2) A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.
(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(4) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(5) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Közös Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.
A méltatlansági és az összeférhetetlenségi eljárással összefüggő egyes kérdések
45/A. §7 [§ (1) A jegyző a tárgyhónap 15. napjáig, az állami adóhatóság írásbeli értesítése esetén pedig soron kívül ellenőrzi, hogy a képviselő szerepel-e az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis).]
(2) Ha a képviselő határidőben nem igazolta az adatbázisba való felvételének megtörténtét, vagy az adatbázisban már nem szerepel, a jegyző javaslatára a polgármester az érintett képviselőt hatvannapos határidő tűzésével felhívja arra, hogy az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesítse, vagy igazolja a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését.
(3) Ha a képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a polgármester indítványozza az érintett méltatlanságának megállapítását.
(4) Ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítését, vagy a köztartozásnak az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja második fordulata szerinti rendezését, illetve az Mötv. 38. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti kötelezettség teljesítését, a Képviselő-testület mellőzi a méltatlanság alapjául szolgáló ezen körülmények fennállásának megállapítását, valamint a méltatlanság kimondását.
45/B. §8 [§ (1) A Képviselő-testület az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának megállapítását, valamint az összeférhetetlenség kimondását mellőzi, ha az érintett a döntéshozatal megkezdéséig igazolja]
45/C. §9 Az Mötv. 37. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Bizottság látja el.
TANÁCSNOK
46. § A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a települési képviselők közül tanácsnoko(ka)t választhat.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
Polgármester
47. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése;
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
e) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
h) kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
j) az alpolgármester munkájának az irányítása;
k) a Hivatal irányítása;
l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
m) ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
n) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
o) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
q) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
(6)10 A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.
Alpolgármester
48. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
Jegyző
49. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző főbb feladatai11:
a) Ellátja a képviselő-testület, a bizottságok, valamint a közös hivatal működésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
b) Ha a képviselő-testület, vagy a szerveinek jogszabálysértő döntését észleli, köteles ezt részükre jelezni;
c) vezeti a Közös Hivatalt;
d) biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
A jegyző helyettesítése
50. §12 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Amennyiben hat hónapon belül Mötv. 82. § (2) bekezdése szerint a polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, akkor a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg
KÖZÖS Hivatal
51. § (1)13 Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete, Rábacsanak Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bágyogszovát Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Bodonhely Község Önkormányzata Képviselő-testülete Közös Hivatalt hoztak létre – Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Közös Hivatal jogi személy.
(3) A Közös Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Közös Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
(4) A Közös Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(5) A Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata e rendelet 3. függeléke.
(6)14 Az önkormányzat társulásainak, valamint a szervezeti és működési rendjéről szóló megállapodások jegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
52. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
53. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.
(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.
(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
54. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
55. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
56. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Közös Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
57. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
58. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
59. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
60. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
HELYI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
61. § (1) A helyi roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzíti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
62. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (XI.17.) önkormányzati rendelet.
(3)15 E rendelet mellékletei:
1. A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok felsorolása, a bizottságok tagjainak száma;
2. A bizottságok feladat-és hatáskörei;
3. A polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolása;
4. A társulás létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodások felsorolása.
(4)16 E rendelet függelékei:
|
Németh Gergely |
Funtek János |
|
polgármester |
jegyző |
|
Funtek János |
|
|
jegyző |
1. melléklet a 10/2013. (IX.16.) önkormányzati rendelethez
I. Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság
II. Pénzügyi Bizottság
III. Egészségügyi és Szociális Bizottság
3. melléklet a 6/2015.(V.27.) önkormányzati rendelethez
4. számú melléklet a 6/2015.(V.27.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 10/2013. (IX.16.) önkormányzati rendelethez
|
Németh Gergely |
polgármester |
|
Zsebeházy Ferenc |
alpolgármester |
|
Varga István |
képviselő |
|
Hári-Pethő Adrienn |
képviselő |
|
Koós Gyula |
képviselő |
|
Németh László |
képviselő |
|
Vincze Ferenc |
képviselő |
2. függelék a 10/2013. (IX.16.) önkormányzati rendelethez
I. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG
II. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG
III. VAGYONNYILATKOZAT NYILVÁNTARTÓ ÉS ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
3. függelék a 10/2013.(IX.16.) önkormányzati rendelethez
I. fejezet
1. Általános rendelkezések
A képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatalt az önkormányzati feladatok ellátására, a polgármester, a jegyző feladat-, és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésére, végrehajtására hozták létre.
(1) A Hivatal elnevezése:
Szanyi Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 9317 Szany, Kossuth u. 5.
Kirendeltségek:
(2) A Szanyi Közös Önkormányzati Hivatalt az 1. számú melléklet szerinti alapító okirattal hozták létre.
(3) Közös önkormányzati hivatal illetékességi területe: Szany, Rábaszentandrás, Rábacsanak községek közigazgatási területe.
(4) Közös önkormányzati hivatal alapítói, fenntartói:
(5) Közös önkormányzati hivatal bélyegzői:
a) Rábaszentandrási Kirendeltség, 9316 Rábaszentandrás, Vasút u. 5/1.
b) Rábacsanaki Kirendeltség 9313 Rábacsanak, Hunyadi u. 43.
a) Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2013. (I. 29.) számú határozat alapján;
b) Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2013. (I.28.) számú határozat alapján;
c) Rábacsanak Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2013. (I.30.) számú határozat alapján.
a) Kör alakú bélyegző: közepén a Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:
b) téglalap alakú bélyegző (fejbélyegző) következő felirattal:
9316 Rábaszentandrás, Vasút u. 5/l.
c) A Magyarország címerét is tartalmazó bélyegzőkről a jegyző megbízottja bélyegző nyilvántartást vezet, mely a bélyegzőlenyomat mellett tartalmazza az átvételi dátumot, és az átvevő beosztását és aláírását is.
2. A közös önkormányzati hivatal működése
(1) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdálkodási jogkörét az alapító okirat határozza meg.
(2) A közös önkormányzati hivatal fenntartási és működési költségeinek viselését a közös hivatali megállapodás tartalmazza.
(3) A közös önkormányzati hivatal költségvetését és zárszámadását a székhelytelepülés, Szany készíti el az Áht. és más jogszabályokban foglaltak szerint.
(4) Rábaszentandrás és Rábacsanak községek Önkormányzatának költségvetését és az azzal kapcsolatos könyvelési, adminisztrációs feladatokat a Rábaszentandrási és a Rábacsanaki Kirendeltségen készítik el az Áht. és más jogszabályokban foglaltak szerint.
3. A közös önkormányzati hivatal főbb feladatai
(1) A képviselő-testületek vonatkozásában:
(2) A helyi képviselőkkel kapcsolatban:
(3) Közigazgatási feladatok:
a) előkészíti döntésre az általa meghatározott önkormányzati ügyeket,
b) végrehajtja döntéseit,
c) szervezési, ügyviteli, nyilvántartási, információs és propaganda, illetve egyéb adminisztrációs teendőket végez,
d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a képviselő-testületek, a polgármesterek meghatároznak,
e) Rábaszentandrás és Rábacsanak Községi Önkormányzat Képviselő-testületével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.
a) soron kívül köteles fogadni őket,
b) köteles a képviselői munkájukhoz szükséges szakmai információkat megadni,
c) közérdekű bejelentéseiket 15 napon belül el kell intézni és a tett intézkedésekről tájékoztatást adni.
a) végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a Mötv, valamint a mindenkor hatályos jogszabályok a helyi önkormányzatok részére megállapítanak.
(4) A köztisztviselők az ügyintézés során a következő általános követelményeket kötelesek betartani:
a) az ügyintézés során minden esetben biztosítani kell a törvényesség betartását,
b) alapvető követelmény a gyorsaság, a szakszerűség, a bürokrácia mentesség, a határidők betartása,
c) a törvényesség szellemében biztosítani kell az állampolgári jogokat és kötelességeket, az ügyfelek érdekében méltányosan kell eljárni,
d) elsődleges cél: az önkormányzati érdekek feltárása és érvényre juttatása,
e) az ügyintézők kötelesek munkájuk során egymással hatékonyan együttműködni és az ügyfelek részére – jogaik biztosítása érdekében – a megfelelő felvilágosítást és tájékoztatást megadni,
f) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
g) a hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.
4. A hivatal irányítása, vezetése, működése
(1) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a hivatalt. (2) Az alpolgármestert a polgármester távollétében annak önkormányzati rendeletben szabályozott és Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti irányítási jogosítványai illetik meg.
(3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
(4) Egyetértése szükséges a köztisztviselők kinevezéséhez, jogviszony megszüntetéséhez, dolgozók jutalmazásához.
5. A hivatal vezetése a jegyzővel kapcsolatos általános rendelkezések
(1) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjének kinevezését a Mötv. és a Kttv. előírásai szerint történik. A jegyzőre vonatkozó egyéb rendelkezéseket külön megállapodás tartalmazza.
(2) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, aki felelős annak törvényes és eredményes működéséért.
(3) A jegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi, bizottsági és nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
(4) A közös önkormányzati hivatal munkaköri leírásait a jegyző készíti el.
6. A jegyző főbb feladatai
(1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) A jegyző ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.
Ebben a körben:
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) elkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
c) tanácskozási joggal részt vesz a testületek, a bizottságok és a nemzetiségi testület ülésein,
d) törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja és 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal Vezetőjének,
f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületeket, a bizottságokat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületeit az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket
c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
d) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó községek polgármestereinek egyetértésével gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatali köztisztviselők és munkavállalók tekintetében (kinevezés, felmentés, jutalmazás),
e) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
f) évente egyszer beszámol a képviselő-testületek előtt a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
g) összehangolja a közös önkormányzati hivatal munkáját,
h) képviseli a közös önkormányzati hivatalt.
7. A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése, létszáma
(1) Hivatali létszám: 11 fő
(2) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei:
Köztisztviselői létszámok megoszlása:
Székhely Szany
Kirendeltség Rábaszentandrás
a) vezetők (jegyző): 1 fő
b) pénzügyi ügyintézői 4 fő
c) adóügyi ügyintézői 1 fő
d) igazgatási ügyintézői 5 fő
a) jegyző 1 fő
b) pénzügyi ügyintéző 2 fő
c) adó ügyintéző 1 fő
d) igazgatási ügyintéző 2 fő
a) pénzügyi ügyintéző 1 fő
b) igazgatási ügyintéző 1 fő
Kirendeltség Rábacsanak
a) igazgatási ügyintéző 1 fő
b) pénzügyi ügyintéző 1 fő
|
Napok |
Szany |
Rábaszentandrás |
Rábacsanak |
|---|---|---|---|
|
Hétfő |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
|
Kedd |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
|
Szerda |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
|
Csütörtök |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
7.30 – 16.00 |
|
Péntek |
7.30 – 13.00 |
7.30 – 13.00 |
7.30 – 13.00 |
(4) Ügyfélfogadási rend
|
Napok |
Szany |
Rábaszentandrás |
Rábacsanak |
|---|---|---|---|
|
Hétfő |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
|
Kedd |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
|
Szerda |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
|
Csütörtök |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 12.00 |
|
Péntek |
7.30 – 12.00 |
7.30 – 14.00 |
7.30 – 14.00 |
|
Napok |
Szany |
Rábaszentandrás |
Rábacsanak |
|---|---|---|---|
|
Hétfő |
7.30 – 12.00 |
14.00 – 16.00 |
nincs |
|
Kedd |
7.30 – 16.00 |
nincs |
nincs |
|
Szerda |
7.30 – 12.00 |
nincs |
14.00 – 16.00 |
|
Csütörtök |
13.00 – 16.00 |
8.00 – 10.00 |
nincs |
|
Péntek |
7.30 - 9.00 |
nincs |
10.00 - 12.00 |
8. A közös önkormányzati hivatal dolgozói
(1) A közös önkormányzati hivatali dolgozók a helyszínen kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni, az ügyfelek számára, az általuk kért beadvány űrlapokat átadni, az ügyfelek beadványait átvenni és a helyben elintézhető ügyeket elintézni. Szükség esetén jogsegély szolgálatot nyújtani.
(2) Az ügyfélfogadási napok és az érdemi munkához szükséges létszám megszervezése a jegyző feladata.
(3) Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:
(4) Szakmai értekezleteken való részvétel a jegyző előzetes engedélye alapján történhet. Költségek elszámolása utólag történik. Az útiszámlákat a jegyző igazolása után lehet számfejteni.
a) házasságkötés,
b) névadó ünnepség,
c) választások, népszavazás lebonyolítása,
d) testületi ülések, közmeghallgatások,
e) halasztást nem tűrő közérdekű feladatok.
9. Pénzügyi, számviteli rend
(1) A közös önkormányzati hivatal pénzügyi – számviteli rendjét külön szabályzat tartalmazza.
(2) A közös önkormányzati hivatal házipénztár, selejtezési, leltározási, ügykezelési, munka- tűz- balesetvédelmi és más jogterületeket érintő rendelkezéseit külön szabályzatok tartalmazzák.
10. Ügyiratkezelés speciális szabályai
A közös önkormányzati hivatal iktatási és irattározási rendjét külön szabályzat tartalmazza.
11. Kiadmányozás rendje
A kiadmányozási jogkört a jegyző gyakorolja.
12. Helyettesítés rendje
(1) A jegyzőt az igazgatási vezető főtanácsos helyettesíti.
(2) Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.
13. Szabadság engedélyezése
(1) A szabadság mértéke:
A köztisztviselő alapszabadságra és a besorolásától, illetőleg vezetői megbízásától függően pótszabadságra jogosult.
(2) Általános szabályok:
(3) Szabadság kiadására jogosultak:
Szany nagyközség polgármestere – Rábaszentandrás község polgármestere - Rábacsanak község polgármestere közösen:
Jegyző:
a) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
b) A megmaradt szabadságot a következő év március 31-ig kell kivenni. Március 31-ét követően előző évi szabadság pénzbeli megváltása sem lehetséges.
a) jegyző
a) Szanyi székhely község hivatalban dolgozó köztisztviselők,
b) Rábaszentandrás, Rábacsanak Kirendeltségen dolgozó köztisztviselők, munkavállalók
(4) A szabadság kiadása
a) Az éves szabadságolási terv elkészítésének időpontja tárgyév március 31. napja.
b) A szabadság kiadásának időpontját – a köztisztviselő, munkavállaló előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg és engedélyezi.
c) A szabadság kiadása minden esetben szabadság engedély nyomtatványon történik.
d) A szabadság engedélyezését 5 napot meghaladó szabadság esetén a szabadság megkezdése előtt 1 héttel, 5 napnál kevesebb szabadság esetén a szabadság megkezdése előtt 2 nappal kell a munkáltató által engedélyeztetni.
14. Záró rendelkezések
A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működés szabályzatát az önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával 2013. július 1. napján lép hatályba.
|
Funtek János |
|
|
jegyző |
Rábaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete az 20/2013. (VI.24.) határozatával,
jóváhagyta.
4. számú függelék a 9/2016. (XII.9.) önkormányzati rendelethez
|
Kormányzati funkció kódja |
Kormányzati funkció elnevezése |
|---|---|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető fenntartás és működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
032020 |
Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek |
|
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041232 |
Start- munkaprogram- Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület- kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
072312 |
Fogorvosi ügyeleti ellátás |
|
072450 |
Fizikoterápiás szolgáltatás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
074032 |
Ifjúság- egészségügyi gondozás |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082094 |
Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
083050 |
Televízió- műsor szolgáltatása és támogatása |
|
091220 |
Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
092120 |
Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
Módosította a 4/2019.(VI.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. június 26-tól.
Módosította a 4/2019.(VI.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. június 26-tól.
A 40. § (5) bekezdéssel egészül ki a 8/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet alapján. Hatályos 2014. november 27-től.
A 42. § (3) bekezdés g) pontját a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 42/A. §-t a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 2/2020.(II.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. február 26-tól.
Javaslat SZMSZ módosításra
Javaslat SZMSZ módosításra
A 45/C. §-t a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 47. § (6) bekezdéssel egészül ki a 6/2015.(V.27.) önkormányzati rendelet alapján. Hatályos 2015. május 27-től.
Módosította a 6/2015.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. május 27-től.
Az 50. § a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (1) bekezdése a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (6) bekezdéssel egészül ki a 6/2015.(V.27.) önkormányzati rendelet alapján. Hatályos 2015. május 27-től.
Módosította a 6/2015.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. május 27-től.
Módosította a 9/2016.(XII.9.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. december 10-től.
A 2. melléklet a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet cím szövegét a Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.