Szany Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) az önkormányzati közös hivatalnál vagy kirendeltségénél szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg

a) ápolási díj,

b) önkormányzati segély.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás

7. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

2. Ápolási díj

11. § Az önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.

12. § Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és megfelel a következő feltételeknek

a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem

aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

13. § Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

14. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, félévente egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól félévente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

15. §  A helyi ápolási díj havi összege a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott alap összeg 80 %-a.

3. Önkormányzati segély

16. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

17. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.

18. § (1) Általános eseti önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(4) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

19. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(4) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt.

20. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg.

(2) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10 % összegben kell megállapítani.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó a kérelmező nevére kiállított számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

21. § (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

(3) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással történik.

(4) A rendszeres önkormányzati segélyről szóló döntésnél figyelembe kell venni a 62/2003. (III. 27.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltakat.

22. § (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt, vagy

bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt minimum 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 100.000,- Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapját követő hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.

23. §  A rendszeres önkormányzat segélyekről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

4. Születési támogatás

24.§ (1) Születési támogatásban részesíthető az a szanyi lakos, akinek élve született gyermeke született és családjában az egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét nem éri el.

(2) A születési támogatást a szülőnek a gyermek 6 hónapos koráig kell kifizetni, amennyiben más önkormányzatnál a segélyt nem vette igénybe. A kérelemhez csatolni kell a jövedelem nyilatkozatot.

(3) A születési támogatás összege: 15.000,-Ft

(4) A képviselő-testület a döntési jogot a polgármesterre ruházza át.

5. Aktív korúak ellátása

25. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épületkerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyisége tiszta és higiénikus.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

e) az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 10 %-át kitevő alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelő anyag, építési anyag,

f) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,

g) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,

(4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

(7) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

26. § A jegyző a 24. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 24. § (2) bekezdésében,

ab) a 24. § (3) bekezdés a) pontjában,

ac) a 24. § (4) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 24. § (3) bekezdés c)–g) pontjában,

bb) a 24. § (5) bekezdésében,

bc) a 24. § (6) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 24. § (3) bekezdés b) pontjában,

cb) a 24. § (4) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.

27. § Az önkormányzat képviselő-testülete a Beledi Egyesített Szociális Központ  szervet jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

28. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

29. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

30. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

31. § (1) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(2) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 27. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 28. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

6. Köztemetés

32. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt.

7. Közgyógyellátás méltányossági alapon

33. § (1) Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy,

a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el,

b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja

c) akinek a vagyona nem éri el az 1.000.000,-Ft-ot.

(2) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot az Egészségügyi és Szociális Bizottságra ruházza.

8. Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás

34. § (1) A rendszeres szociális segélyből, hogy ha annak összege a 10 ezer forintot eléri, 5 ezer forintot természetben, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható Erzsébet utalvány formájában kell nyújtani.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyezett családjában a Gyvt. 68. § szerint védelembe vett gyermek él, a rendszeres szociális segély összegéből védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20 %-át, de összesen legfeljebb 60 %-át kell természetben nyújtani.

(3) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő családjában a Gyvt. 68. § szerint védelembe vett gyermek él, a rendszeres szociális segély összegéből védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20 %-át, de összesen legfeljebb 60 %-át kell természetben nyújtani.

(4) Az önkormányzati segélyt megállapító határozat kimondhatja, hogy a segély maximum 60 százalékát természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(5) A természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,

b) tankönyv - és tanszervásárlás,

c) Erzsébet utalvány,

d) tüzelő kifizetése.

(6) A (5) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó intézménynek, illetve a forgalmazónak kell biztosítani.

V. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

9. Étkeztetés

35. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a  személyes jövedelme  nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  400 %-át,

b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 60 életévét, 

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

36. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést Kató Helga egyéni vállalkozó (Ifjúság úti konyha) közreműködésével látja el.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

10. Házi segítségnyújtás

37. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot társulási megállapodás alapján a Beledi Egyesített Szociális Központ intézményi háttérrel látja el.

11. Családsegítés

38. §  Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait társulási megállapodás alapján a Beledi Egyesített Szociális Központ közreműködésével látja el.

12. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai

39. § (1) A szolgáltatást nyújtó külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal megelőzhető az érintett személy életveszélyes állapotba kerülése,

b) az ellátást rendkívüli időjárási helyzet indokolja,

 (2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond.

40. § (1) A személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díjak mértékét e rendelet 1. számú melléklete szabályozza.

(2) A térítési díj összegének mérséklése az ellátást igénybevevő kérelmére az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatásköre.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

41. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. § Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

a) Egyesített Szociális Központ Beled Szanyi kirendeltségének vezetője

b) Szanyi Kerekerdő Körzeti Óvoda vezetője

c) Szent Anna Katolikus Általános iskola igazgatója

d) Védőnői ellátás Szany védőnője

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

44. § Hatályát veszti a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3./2012. (IV.3.) önkormányzati rendelet.

                    Németh Gergely                                 Funtek János

                       polgármester                                       jegyző