1. § A helyi településképi rendelet célja Bőny község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § (1) Bőny területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

• a) 1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
• b) 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
• c) 3. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz

4. § E rendeletben Bőny területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

5. § Fogalom meghatározások:

• a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

6. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

7. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

• a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
• b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
• c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
• d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,
• e) a védett érték szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
• b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
• c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
• d) a kezdeményezés indoklását;
• e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

• a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
• b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
• c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

• a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
• f) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

9. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.

(6) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(7) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(8) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

(9) A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített Védett épület feliratú táblával meg kell jelölni.

(10) A tábla elkészíttetéséről a Polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(11) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

11. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó, vegyes és gazdasági funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) A területen a Szabadság utca, Rózsa Ferenc utca, Rákóczi utca, Ady Endre utca, vonalvezetése megtartandó, ezen utcák közterületi szélessége nem változtatható.

(2) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkertes vagy helyenként előkert nélküli beépítést és az oldalhatáron álló beépítési módokat.

(4) A területen maximum három terepszint feletti szint létesíthető.

(5) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(6) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(7) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(8) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(9) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(10) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(11) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(12) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(13) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(14) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(15) Közterületen ültetett növényzet a közterületek (pl, járdák) rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja.

(16) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

12. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó, vegyes és gazdasági funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.

(2) A Szabadság, Rózsa Ferenc, Rákóczi, Ady Endre utcákban az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38^o-45^o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(3) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(4) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

14. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

15. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó szőlőhegyi területekre:

(1) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(2) A területen maximum kettő terepszint feletti szint létesíthető.

(3) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(4) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(5) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(6) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(7) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(8) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(9) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(10) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(11) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(12) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(13) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

16. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó szőlőhegyi területekre:

(1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 méternél több.

(2) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.

(3) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(4) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

17. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) A területen (NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek, pufferterületek, tájképvédelmi területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

19. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(3) A területen az anyaghasználat:

20. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

21. § (1) Bőny Község Önkormányzata, önkormányzati intézmények, illetve helyi civil szervezetek által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen és molinón lehetséges.

(2) A településen kizárólag településképi bejelentési eljárás lefolytatásával van lehetőség elhelyezni:

• a) közművelődési célú hirdetőoszlopot, útbaigazító táblarendszert vagy utasvárót közterületen vagy közterületről látható módon,
• b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklámot építési hálón az építkezés időtartama alatt.

(3) Bőny Község Önkormányzata a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alóli eltérések vonatkozásában részletes szabályokat nem állapít meg.

22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott

23. § Bőny Község Önkormányzata településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat nem állapít meg.

24. § Bőny Község Önkormányzata a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának rendje vonatkozásában részletes szabályokat nem állapít meg.

25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének Bőny Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/2005. (XII.31.) önkormányzati rendeletének következő rendelkezései hatályukat vesztik: 5. § (9), (13), (15) bekezdés, 11. § 54/A. § (3), (4) bekezdés,63. §.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 7/2007 (IV.25.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 11/2017 (X.30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.