Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (V.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 08. 22Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (V.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel és településrendezéssel, a települési arculati kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017. (IV.25.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Bőny község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) Bőny területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
c) 3. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz
d)1 4. melléklet -Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája
4. § E rendeletben Bőny területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
2.2
5. §
3. A helyi védelem célja, feladata
6. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
7. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,
e) a védett érték szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
f) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.
(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.
(6) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.
(7) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(8) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
(9) A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített Védett épület feliratú táblával meg kell jelölni.
(10) A tábla elkészíttetéséről a Polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(11) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
7. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
8. Településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó, vegyes és gazdasági funkciójú
beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
11. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó, vegyes és gazdasági funkciójú beépítésre szánt területekre:
(1) A területen a Szabadság utca, Rózsa Ferenc utca, Rákóczi utca, Ady Endre utca, vonalvezetése megtartandó, ezen utcák közterületi szélessége nem változtatható.
(2) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkertes vagy helyenként előkert nélküli beépítést és az oldalhatáron álló beépítési módokat.
(4) A területen maximum három terepszint feletti szint létesíthető.
(5) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.
(6) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(7) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(8) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(9) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(10) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(11) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(12) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(13) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.
(14) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.
(15) Közterületen ültetett növényzet a közterületek (pl, járdák) rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja.
(16) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
12. §3 (1) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.
(2) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(3) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
a) - a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) - tagozatokat visszafogottan használó,
c) - díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,
d) - földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,
e) - harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók
f) - nyílásrendszerében rendezett,
g) - logikát tükröző, valamint
h) - természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
i) - a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(4) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.
(5) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(7) A területen az anyaghasználat:
a) - időtálló,
b) - minőséget képviselő,
c) - természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),
d) - környezetétől nem elütő színű, valamint
e) - árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.
(8) A területen a tömegformálás:
a) - építészeti minőséget tükröző,
b) - arányos,
c) - funkciójával összhangot mutató legyen.
(9) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(11) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(12) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egysége utcai homlokzaton nem létesíthető.
(13)4 Teljes tömegében lapostetős fő funkciójú épület lakóterületen nem építhető. Az épület bruttó alapterülete legalább 60 %-át magastetősen kell kialakítani.
(14)5 Lakóterületen a főfunkciójú épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 30 foknál nem lehet kisebb.
(15)6 Rönkház, mobilház, homlokzati felületképzés és magastető nélküli konténerház, jurta, földház, sátor főfunkciójú épületként nem építhető.
(16)7 Az építési helyen belül, közterületről látható helyen elhelyezett fő funkciót kiegészítő épületek, melléképületek, építmények anyaghasználata nem térhet el a főfunkciójú épületétől. Fém hullámlemez szerkezetű tároló épület építési helyen belül csak a főfunkciójú épület mögött, közterületről nem láthatóan helyezhető el.
9. Településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú
beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
9/A.8 Településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
14. §9
(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
10. A településképi szempontból meghatározó szőlőhegyi területeke vonatkozó településképi követelmények
15. §11 (1) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető
(3) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(4) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(5) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(6) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(7) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(8) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(9) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(10) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.
(11) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.
(12) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
a) - az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
b) - időtálló, minőségi anyagok használata,
c) - élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
d) - elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
e) - balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,
f) - kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(13) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.
16. §12 (1) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.
(2) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(3) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
a) - a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) - tagozatokat visszafogottan használó,
c) - díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,
d) - földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,
e) - harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók
f) - nyílásrendszerében rendezett,
g) - logikát tükröző, valamint
h) - természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
i) - a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(4) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.
(5) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(7) A területen az anyaghasználat:
a) - időtálló,
b) - minőséget képviselő,
c) - természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),
d) - környezetétől nem elütő színű, valamint
e) - árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.
(8) A területen a tömegformálás:
a) - építészeti minőséget tükröző,
b) - arányos,
c) - funkciójával összhangot mutató legyen.
(9) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(11) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(12) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) utcai homlokzaton nem létesíthető.
(13)13 Teljes tömegében lapostetős fő funkciójú épület lakóterületen nem építhető. Az épület bruttó alapterülete legalább 60 %-át magastetősen kell kialakítani.
(14)14 Lakóterületen a főfunkciójú épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 30 foknál nem lehet kisebb.
(15)15 Rönkház, mobilház, homlokzati felületképzés és magastető nélküli konténerház, jurta, földház, sátor főfunkciójú épületként nem építhető.
(16)16 Az építési helyen belül, közterületről látható helyen elhelyezett fő funkciót kiegészítő épületek, melléképületek, építmények anyaghasználata nem térhet el a főfunkciójú épületétől. Fém hullámlemez szerkezetű tároló épület építési helyen belül csak a főfunkciójú épület mögött, közterületről nem láthatóan helyezhető el.
11. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
17. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) A területen (NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek, pufferterületek, tájképvédelmi területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) A területen az anyaghasználat:
12. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre vonatkozó településképi követelmények
19. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(3) A területen az anyaghasználat:
13. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
20. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
14.17 Településképi konzultáció
21. §18 (1) Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.
(2) Javasolt településképi konzultáció kérése a tervezett építési tevékenység megkezdését, valamint a kötelező településképi véleményezési vagy bejelentési eljárást megelőzően.
(3) A szakmai konzultációhoz e rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció utcaképi fotómontázzsal vagy látványtervvel kiegészített vázlatterv szintű dokumentációjával.
14/A.19 Településképi véleményezés
21/A. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére irányuló egyszerű bejelentési, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési eljárásához
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatáshoz a kérelmezőnek a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tr.) szerinti építészeti-műszaki dokumentációt és e rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A dokumentáció része a településképi illeszkedést bemutató utcakép vagy fotómontázs vagy látványterv.
(3) A polgármester a véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza és adja ki.
(4) A településképi véleményezési eljárás során a Tr.- ben foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) figyelembe veszi-e az Településképi Arculati Kézikönyvben a településképi megjelenésre, illeszkedésre vonatkozó építészeti javaslatokat,
b) ha volt ilyen, akkor figyelembe veszi-e a szakmai konzultáció során készült emlékeztető javaslatokat,
c) az a) és b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelentést eredményez-e.
(5) A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütembe megvalósuló új beépítés esetén biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága, valamint a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
(7) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,
b) külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel, környező beépítés hiányában a településre jellemző helyi sajátosságokkal,
c) a terv javaslatot ad-e az épület homlokzatán elhelyezendő, a rendeltetéssel összefüggő cégfelirat, cégtábla, cégér felületek elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai elhelyezésére,
e) a tetőzet kialakítása tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.
f) a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolat kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló, a közterületet érintő beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat;
g) az esetleges közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
h) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a világító berendezések kialakítását.
15. Településképi bejelentés
22. §20 (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) meglévő építmények részben vagy egészében történő rendeltetésének megváltoztatását, valamint önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
b) helyi védelem alatt álló épületek megjelenését érintő átalakítási, felújítási, bővítési tevékenység, helyi védelem alatt álló épület ingatlanán új épület építésének megkezdése előtt,
c) új épület építése, meglevő épület bővítése előtt, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérte a 35 m2 hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg
d) lakó és egyéb főfunkciójú épületek átalakítását, felújítását, utólagos hőszigetelést, homlokzati nyílászáró cseréjét megelőzően,
e) épület homlokzatán, az ingatlanon cégér, cégfelirat, címtábla, grafikai elem elhelyezése esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A bejelentéshez a Tr. szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció része a településképi illeszkedést bemutató utcakép vagy fotómontázs vagy látványterv.
(3) Rendeltetésmód-változással kapcsolatos bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a rendezési tervben, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és e rendeletben foglalt követelményeknek.
(4) Az (1) bekezdés b) c) d) e) pontja szerinti esetben a polgármester vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e ezen rendeletben foglalt előírásoknak és illeszkedik-e a Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott javaslatok szerint a településképbe.
(5) A dokumentáció tartalmát a főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester az eljárást megszünteti.
(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester a főépítész szakmai állásfoglalása alapján feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe
16. Településképi kötelezés és bírság
23. §21 A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:
a) a településképi követelményeket, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályait megsértették,
b) az önkormányzat által elrendelt szakmai konzultáció, településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül vagy a konzultációról készült jegyzőkönyv megállapításától, az önkormányzati véleménytől, bejelentéstől eltérően kezdték meg az ilyen eljárás lefolytatásához kötött tevékenységet.
24. §22 A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az önkormányzat a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
17. Hatályba léptető rendelkezés
25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének Bőny Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/2005. (XII.31.) önkormányzati rendeletének következő rendelkezései hatályukat vesztik: 5. § (9), (13), (15) bekezdés,11. § 54/A. § (3), (4) bekezdés,63. §.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 7/2007 (IV.25.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 11/2017 (X.30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
1. függelék25
2. függelék26
3. függelék27
4. függelék28
A 3. § d) pontját a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. alcímet (5. §-t) a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (13) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 12. § (14) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 12. § (15) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 12. § (16) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 9/A. alcím címét a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 14. §-t a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 15. § a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (13) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 16. § (14) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 16. § (15) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 16. § (16) bekezdését a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 14. alcím címe a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. alcímet (21/A. §-t) a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 22. § a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. függeléket a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. függeléket a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 12. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. függeléket a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. függeléket a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletet a Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.