Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX.16.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 3/2018. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 09. 17- 2021. 09. 17

Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 16.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 3/2018. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról

Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel és településrendezéssel, a települési arculati kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017. (IV.25.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a településkép védelméről szóló 3/2018. (V.02.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

1. § A településkép védelméről szóló 3/2018 (V.2.) önkormányzati rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.

(2) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(3) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

  • a) - a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
  • b) - tagozatokat visszafogottan használó,
  • c) - díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,
  • d) - földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,
  • e) - harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók
  • f) - nyílásrendszerében rendezett,
  • g) - logikát tükröző, valamint
  • h) - természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
  • i) - a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(4) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(5) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(7) A területen az anyaghasználat:

  • a) - időtálló,
  • b) - minőséget képviselő,
  • c) - természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),
  • d) - környezetétől nem elütő színű, valamint
  • e) - árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(8) A területen a tömegformálás:

  • a) - építészeti minőséget tükröző,
  • b) - arányos,
  • c) - funkciójával összhangot mutató legyen.

(9) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(11) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(12) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egysége utcai homlokzaton nem létesíthető.”

2. § A településkép védelméről szóló 3/2018 (V.2.) önkormányzati rendelet 15. és 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„15. § (1) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(2) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető

(3) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(4) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(5) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(6) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(7) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(9) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(10) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(11) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(12) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

  • a) - az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
  • b) - időtálló, minőségi anyagok használata,
  • c) - élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
  • d) - elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
  • e) - balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,
  • f) - kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(13) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

16. § (1) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.

(2) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(3) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

  • a) - a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
  • b) - tagozatokat visszafogottan használó,
  • c) - díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,
  • d) - földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,
  • e) - harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók
  • f) - nyílásrendszerében rendezett,
  • g) - logikát tükröző, valamint
  • h) - természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
  • i) - a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(4) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(5) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(7) A területen az anyaghasználat:

  • a) - időtálló,
  • b) - minőséget képviselő,
  • c) - természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),
  • d) - környezetétől nem elütő színű, valamint
  • e) - árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(8) A területen a tömegformálás:

  • a) - építészeti minőséget tükröző,
  • b) - arányos,
  • c) - funkciójával összhangot mutató legyen.

(9) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(11) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(12) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) utcai homlokzaton nem létesíthető.”

3. § A településkép védelméről szóló 3/2018 (V.2.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

4. § Ez a rendelet 2021. szeptember 17-én lép hatályba.