Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2023. 09. 02

Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól

2023.09.02.

Bőny Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. § (3) és Szt. 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet célja, hogy Bőny község közigazgatási területén élő személyek számára meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások, szolgáltatások formáit, jogosultsági feltételeit és az igénybevétel módját.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Bőny községben állandó lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.

3. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a települési támogatás keretében adható alábbi ellátásokra:

a) rendkívüli települési támogatás

b) lakásfenntartási támogatás

c) temetéshez nyújtott támogatás

d) születési támogatás

e) 70 év felettiek támogatása

(2) A rendelet hatálya kiterjed a következő szociális alapszolgáltatásokra:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a Szt. eltérően nem rendelkezik, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A pénzbeli, természetbeni támogatások iránti kérelmet a Bőnyi Polgármesteri Hivatalban lehet előterjeszteni az 1. mellékletben meghatározott igénylőlapon.

(3) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatásokat a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulással kötött tárulási megállapodás alapján, valamint Győr Megyei Jogú Várossal kötött megállapodás keretében biztosítja.

(4) A szociális alapszolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban, az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjénél nyújthatja be.

(5) A támogatás iránti eljárást, valamint a szociális alapszolgáltatásokat az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászoruló személyről.

(6) A támogatások folyósítása iránti eljárás hivatalból is megindítható. A szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények vezetői hivatalból is kezdeményezhetik az ellátást, a gondozásba vételhez azonban szükséges az érintett hozzájárulása.

5. § (1) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetében külön szükséges igazolni az erre rendszeresített igénylőlapon a személyazonosító adatokat, a családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait, a jövedelmi és vagyoni helyzetet. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükről.

(2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál az Szt.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) A különböző támogatási formákra való jogosultság megállapítása érdekében az 5. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelmezőnek csatolnia kell orvosi igazolást, vényt, közüzemi számlákat, eredeti temetési számlát, iskolalátogatási igazolást, vagy a kérelemben megjelölt indokhoz kapcsolódó iratot, valamint ki kell tölteni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározott vagyonnyilatkozatot.

(4) Ha a benyújtott vagyonnyilatkozatban az ingatlanra, a járműre, gépi meghajtású termelő és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi érték vitatható, az önkormányzat

a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei adóigazgatóságánál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,

b) a jármű, munkaeszköz értékét a forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembe vételével– szakember bevonásával – állapítja meg.

6. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni támogatási kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a Polgármester dönt. A szociális alapszolgáltatások esetében az ellátást biztosító intézmény vezetője dönt.

(2) Átruházott hatáskörben a polgármester által hozott hozott határozat ellen benyújtott fellebbezések elbírálása Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik. Átruházott hatáskörben az intézményvezető által hozott hozott határozat ellen benyújtott fellebbezések elbírálása Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás gesztorönkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik.

7. § (1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében a Pannonhalmi Szociális és Gyermekjóléti Központ szükség esetén közreműködik.

(2) A körülmények tisztázása során az igénylő köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.

(4) A megállapított támogatások folyósítására – ha e rendelet másképp nem rendelkezik -, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

8. § Települési támogatás az éves költségvetésben előirányzott összeg erejéig nyújtható.

9. § A létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet a Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl:

a) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,

b) 15 napot meghaladó kórházi ápolás,

c) baleset,

d) elemi károsultság,

e) temetési költség,

f) helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes,

g) iskoláztatás, élelmezés biztosítása,

h) ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés,

i) egyéb támogatási formákból való kiszorulás.

10. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, család, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap két és félszeresét, egyedül élő esetében háromszorosát.

(2) A rendkívüli települési támogatás természetben is biztosítható:

a) erre irányuló kérelem esetén vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a rendkívüli települési támogatás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.

(3) Természetben nyújtott támogatás lehet tüzelőanyag megállapítás, élelmiszercsomag, ruhacsomag összeállítása, gyermekintézmény étkezési térítési díjának a megfizetése.

(4) Amennyiben nincs lehetőség a rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a támogatott részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező következő támogatási kérelme elutasításra kerül.

(5) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás családgondozója, vagy házi segítségnyújtója részére is kiutalható. A pénz felvételére jogosult köteles a felhasználásról elszámolni.

11. § (1) A rendkívüli települési támogatás összege háztartásonként, gyermeket nevelőcsaládok esetében gyermekenként évente nem haladhatja meg a szociális vetítési alap kétszeresét.

(2) Rendkívüli települési támogatás egy háztartásban élőknek, illetve egyedül élő kérelmező esetén egy személynek naptári évente legfeljebb három alkalommal nyújtható.

(3) A 10. § (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól különös méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni, különösen:

a) krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jövedelemkiesés,

b) nagyobb összegű, váratlan, önhibán kívüli kiadások,

c) elemi károsultság,

d) baleset.

(4) 11. § (3) bekezdésben meghatározott esetben sem haladhatja meg a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap három és félszeresét, egyedül élő esetében négyszeresét.

(5) Az alkalmanként jelentkező többlet kiadások között a lakhatás feltételeinek biztosítására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve a családja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

12. § (1) A támogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell.

(2) Elemi károsultság alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell a biztosítótársaság igazolását, hogy a károsult rendelkezett-e biztosítással, ha igen milyen összeg került részére kifizetésre és a kárbecslés, javítás költségeinek előzetes kalkulációját.

13. § (1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat. Támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, de a lakás hasznosításából jövedelme nem származik, vagyona nincs. Vagyon alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben leírtak értendők.

(2) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 10 §. (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt, különös méltánylást érdemlő esetet a lépviselő-testület a lakásfenntartási támogatásnál nem állapít meg.

(3) A lakásfenntartási támogatás havonta egységesen 10.000,-Ft. A támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, közüzemi számla szolgáltató általi megfizetéssel is nyújtható.

(4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a 15-ig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15-e után érkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadását követőhónap 1. napjától kell megállapítani.

(6) A kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani és évente meg lehet újítani.

(7) A helyi lakásfenntartási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - a 5. §-ban előírtakon kívül - mellékelni kell:

a) közüzemi számlákat és

b) a lakás alaprajzát.

(8) Meg kell szüntetni a helyi lakásfenntartási támogatást, ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult másik lakásba költözik. Újabb kérelem benyújtására 3 hónap eltelte után kerülhet sor.

14. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult a haláleset időpontjában a bőnyi állandó lakóhellyel rendelkező elhunytnak a hozzátartozója vagy a temetésről gondoskodó a más személy.

(2) Temetési költségek viseléséhez rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el családban élő esetén a szociális vetítési alap négyszeresét, egyedül élő esetén a szociális vetítési alap ötszörösét.

(3) A temetéshez nyújtott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a temetési számlák eredeti példányát,

b) amennyiben a haláleset nem Bőnyön történt, a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 300.000,-Ft.

(5) A temetéshez nyújtott támogatás összege 50.000,-Ft.

(6) Nem adható támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(7) A temetéshez nyújtott támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül lehet benyújtani.

15. § (1) A köztemetési költség megtérítése elengedhető,

a) ha az elhalt vagyontalan,

b) ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott,

c) ha a kérelmezőcsaládjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 10. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárt.

(2) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(3) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

16. § (1) 2017. január 1. napjától születési támogatásra jogosult azon gyermek törvényes képviselője, akinek gyermeke e napot követően született, és a szülő a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is életvitelszerűen Bőny közigazgatási területén él, továbbá a gyermek születését megelőzően közvetlenül a szülők valamelyikének legalább 1 éve megszakítás nélkül Bőny közigazgatási területén bejelentett lakóhelye volt.

(2) A születési támogatás gyermekenkénti összege: 30 000 Ft.

(3) Támogatásra az az igénylő jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg családban élő élő esetén a szociális vetítési alap tízszeresét, egyedül élő esetén a szociális vetítési alap tizenötszörösét.

(4) A születési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát, és a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.

(5) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője a gyermek születését követően számított 6 hónapon belül nyújthatja be.

(6) A születési támogatás iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

17. § (1) Bőny Község Önkormányzata évente egy alkalommal kérelemre támogatást nyújt a községben állandó lakóhellyel rendelkező azon személynek, aki a tárgyév december 31-ig a 70. életévét betölti és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap hatszorosát, egyedülálló esetében a szociális vetítési alap hétszeresét.

(2) A támogatás mértéke 10.000,-Ft/fő.

(3) 70 év felettiek támogatása iránti kérelmet október 15. és november 30. közötti jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani, melyről a Bőnyi Polgármesteri Hivatal minden évben külön tájékoztatást tesz közzé.

(4) A 70 év felettiek támogatása egy háztartásban több személynek is megállapítható, ha a kérelmezők a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelnek.

18. § (1) Az étkeztetést társulási megállapodás alapján a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ, Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat nevű intézménye (továbbiakban: Pannonhalmi Szociális és Gyermekjóléti Központ) látja el.

(2) A házi segítségnyújtást társulási megállapodás alapján a Pannonhalmi Szociális és Gyermekjóléti Központ látja el. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(3) A családsegítést társulási megállapodás alapján a Pannonhalmi Szociális és Gyermekjóléti Központ látja el. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Bőny Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján biztosítja. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

19. § (1) Bőny Község Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és gondoskodik működésének feltételeiről.

(2) A Kerekasztal feladata a szociális ellátórendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése.

20. § A Kerekasztal tagjai:

a) polgármester,

b) roma nemzetiségi önkormányzat elnöke

c) jegyző,

d) védőnő,

e) háziorvos,

f) nyugdíjas egyesület elnöke

g) szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő,

h) Pannonhalmi Szociális és Gyermekjóléti Központ családgondozója.

21. § (1) A Kerekasztal első ülését a polgármester hívja össze. A Kerekasztal első ülésén egyszerű szótöbbséggel saját tagjai közül választja meg elnökét.

(2) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Ezen túlmenően a Kerekasztal maga határozza meg működésének és ülésezésének rendjét, a különböző civil és karitatív szervezetek közül az állandó meghívottak névsorát.

22. §1

23. § Ez a rendelet 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

1

A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.