(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Bőny Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9073 Bőny, Rákóczi utca 10.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Bőny Község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Bőnyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) Bőny, Rákóczi utca 10.

(5) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(1) Az Önkormányzat jelképei

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat Bőny Község díszpolgára cím, valamint Bőny Községért cím adományozásáról külön önkormányzati rendeletben foglaltak alapján dönt.

(4) Az önkormányzat által az óvodai nevelés és bölcsődei ellátás biztosítására létrehozott intézmény a Bőnyi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja https://bony.hu/

(6) Az önkormányzat Bőnyi Krónika néven fél évente megjelenő közéleti kiadványban tájékoztatja a község lakosait a települést érintő fontosabb eseményekről, közérdekű információkról.

(7) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot ápol a szlovákiai Vásárút (Trhová Hradiská) településsel.

(1) Az önkormányzat ellátja az Mötv.-ben és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. számú. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében–a kölcsönös érdekek alapján–együttműködik más települési önkormányzatokkal és önszerveződő közösségekkel.

Bőny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 6. számú melléklet tartalmazza.

(1) Az újonnan megválasztott Képviselő-testület alakuló ülését a megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó az ülés előtt 3 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre olyan előterjesztés készül, amely forgatókönyv-szerűen tartalmazza az ülés lefolytatásának rendjét és az egyes napirendeknél lévő döntések megalapozását tartalmazó jogszabályi előírásokat, legfontosabb tudnivalókat.

(3) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg és vezeti. Ezt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.

(4) A tájékoztatást követően a képviselők esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesznek, melyről okmányt írnak alá. A képviselők eskütételét követően, a polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, melyről okmányt ír alá.

(5) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására is sor kerülhet.

(6) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(7) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(8) Ha a polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések a megfelelő eltéréssel alkalmazandók.

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart. A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) A Képviselő-testület rendes ülést az éves munkatervben foglaltak alapján tart.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, mert olyan halaszthatatlan ügy merül fel, melyben való döntés nem várhat a következő rendes ülés időpontjáig.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő is kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(5) Az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

(1) A Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

(2) A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(3) A polgármester a program összeállítása során figyelembe veszi valamennyi képviselő-testületi bizottság, valamint önszerveződő közösség véleményét, javaslatát.

(4) A program tartalmazza különösen az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, ezen felül tartalmazhatja a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, pályázati és önerős projektek megvalósítását.

(1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

(3) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik.

(1) Előterjesztésnek minősül

(2) Előterjesztést nyújthat be polgármester, települési képviselő, képviselő-testület bizottsága, jegyző, társulás.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.

(4) Ha az előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztése nem a polgármester feladatkörébe tartozik, és az arra jogosult az előterjesztést a képviselő-testületi munkatervben előirányzott, jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben meghatározott időpontig vagy egyébként a döntés meghozatalához szükséges képviselő-testületi ülés meghívója kiküldésének időpontjáig nem teszi meg, a polgármester - kivéve, ha magasabb szintű jogszabály az előterjesztés megtételére valamely személyt vagy szervet kizárólagosan jogosít fel - jogosult az előterjesztés megtételére.

(5) Azon előterjesztési tárgyköröket, amelyek csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az 2. számú melléklet tartalmazza.

(1) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, az érdekeltek számára tömör és világos megfogalmazására.

(2) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselő-testület elé. Kivételesen a Képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(3) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott formai vagy tartalmi elemek hiányában a beadvány nem tekinthető előterjesztésnek.

(5) Önkormányzati rendelet tervezet elfogadására vonatkozó előterjesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendelet előírásaira.

(1) Beszámoló

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

(1) Tájékoztató

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.

(1) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

(3) A képviselő-testület ülésének meghívója, legalább 3 nappal az ülés előtt kiküldendő, és az Önkormányzat honlapján közzéteendő. A meghívó kiküldése elektronikus levél útján történik.

(4) A képviselőknek küldendő anyag a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést is tartalmazza.

(5) Rendkívül sürgős esetben a meghívó az (3) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Rendkívüli sürgősség esetén lehetséges, hogy a meghívóhoz írásbeli előterjesztés nem kerül csatolásra, kivétel a rendeletalkotás.

(6) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan.

(1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja.

(3) A tanácskozási joggal meghívandó önszerveződő közösség képviselőjének körét a 5. számú melléklet tartalmazza.

(1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hirdető útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Képviselő-testület ülésének helye elsődlegesen a Községháza Díszterme, közmeghallgatás alkalmával a polgármester elrendelheti a Bőny, Szabadság utca 33. szám alatt található Faluház épületében történő ülésezést.

(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott vendég helyét a polgármester jelöli ki.

(1) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester, az alpolgármesterek, bármely képviselő, jegyző vagy intézményvezető is javaslatot tehet.

(3) Ha a zárt ülés tartása az érintett döntésétől függ, arról az érintett írásos nyilatkozatát be kell szerezni és a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(1) A polgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését Bőhm Csaba alpolgármester hívja össze és vezeti. Abban az esetben, amennyiben egyidejűleg a polgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása áll fenn és Bőhm Csaba alpolgármester is tartósan akadályoztatva van, a képviselő-testület ülését Zobák Roland alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés összehívásáról legkésőbb 30 napon belül gondoskodni kell. Ilyenkor az elmaradt ülés napirendi pontjai mellé újabb napirendi pontok felvehetőek az újra kitűzött képviselő-testületi ülés meghívójába.

(1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselőket.

(1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

(2) Választójoggal nem rendelkező, 18 éven aluli személyek csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt a képviselő-testület ülésén.

(3) A képviselő-testület ülésén megjelent hallgatóság számára az egyes napirendi pontoknál a hozzászólás jogát a polgármester adja meg, vagy utasítja el. Amennyiben a hozzászólás jogát a polgármester biztosítja, az legfeljebb 5 percben lehetséges.

(4) A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

(5) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezéssel illeti, ha a bántó kijelentést rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, a testületet meg nem követi, széksértést követ el. A széksértést tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel állapítja meg. A széksértést elkövető képviselő-testületi tag rendbírsággal sújtható.

(6) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Amennyiben az ülés félbeszakad, az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje beszámoló és tájékoztató, rendelettervezet, döntést igénylő ügy, sorrend szerint épül fel.

(2) Ha beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt, az ülésen szabadon módosíthatja.

(6) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, későbbi ülésre halasztható vagy a sorrendje módosítható, mely módosítások esetén a képviselő-testület minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(7) A képviselő a napirend előterjesztés során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni az ülésen. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes Képviselő-testület napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a polgármester sajátjának tekinti, és azt befogadja.

(8) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.

Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a Képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

(1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismerteti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

(3) A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető. Az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítője a vitában időkorlát nélkül válaszol.

(4) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló bejelentkezve.

(5) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét elő kell terjeszteni.

(1) Ügyrendi kérdés a Képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a Képviselő-testület döntést tud hozni.

(2) A vita lezárására - ügyrendi hozzászólásban - bármelyik képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(1) A képviselő-testület tagja módosító indítványt tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

(1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel polgármester döntése alapján kézfeltartással történik. A képviselők igen vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve, ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a testületi ülés vezetőjének. A szavazás eredményét a testületi ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(1) A titkos szavazás esetén, a szavazás szavazólapon és urna igénybevételével, az ülésteremtől eltérő helyiségben történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a három tagú szavazatszámláló bizottság feladatait az Ügyrendi Bizottság látja el.

(3) Ha a Bizottság tagjai három főnél kevesebben vannak, akkor a Képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámlálói feladatok eseti ellátására a szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot.

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi Bizottság elnöke, ha a tisztség betöltetlen, nincs jelen, vagy érintettsége okán nem járhat el, a Képviselő-testület által megválasztott vagy a tagok közül kijelölt képviselő.

(5) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó, szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, annak valamely – önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe tartozik.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A polgármester a kérdést, az interpellációt válaszadás céljából a címzetthez továbbítja.

(5) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, ami nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(6) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg. Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez, képviselőhöz, konkrét feladat felelőséhez, vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(3) A kérdésre a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett.

(4) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen, vagy nem válasszal a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem hoz döntést.

(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, képviselőhöz, konkrét feladat felelőséhez, vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(3) Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált.

(4) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal nyilatkozik, a képviselő-testület az interpellációra adott válaszról külön döntést hoz.

(1) A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal kerülnek dátumozásra.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

(3) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

(1) A rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület határozatairól a jegyző jegyzőkönyvi kivonat formájában tájékoztatja az érintetteket.

(3) A határozatok végrehajtásáról a polgármester számol be a végrehajtásra szabott határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésen.

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(3) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki ennek keretében gondoskodik:

(4) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző vagy a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

(5) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

(6) A költségvetési rendelet elfogadásához és módosításához, valamint a zárszámadási rendelet elfogadásához a Pénzügyi Bizottság véleménye szükséges.

(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző Nemzeti Jogszabálytár felületén, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet az Önkormányzat honlapján is megjelenik.

(1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. Határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A határozathozatalra vonatkozó indítványt az arra jogosultnak közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjesztenie.

(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata. A határozat szövegezésének egyértelműnek kell lennie és szükség szerint tartalmazza a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezését és annak határidejét.

(4) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt:

(1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, ami nem selejtezhető. A hangfelvételről másolat nem készíthető.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiakat tartalmazza:

(3) A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe, előterjesztésbe. A betekintésre a jegyző biztosít lehetőséget a polgármesteri hivatalban a jegyzői ügyfélfogadási idejében.

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, melynek célja, hogy a lakosság és a helyi önszerveződő közösségek kérdéseket és javaslatokat fogalmazzanak meg a képviselő-testület és szervei számára.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és a hirdetőkön kerül közzétételre.

(3) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(5) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást a közmeghallgatást követő 15 napon belül.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.

(1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart, ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi önszerveződő közösségek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

(4) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester a jegyző segítségével gondoskodik.

(5) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és hirdetőkön kapnak tájékoztatást.

(1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Községháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Polgármesteri hivatal munkatársaitól ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő havonta egy alkalommal fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban, melynek időpontja külön tájékoztatóban kerül meghirdetésre.

(3) A képviselő

(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(5) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

(6) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

(7) Összeférhetetlenség esetén az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, lemondó nyilatkozatát az Ügyrendi Bizottságnak adja át.

(8) A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért önkormányzati rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

(1) A Képviselő-testület 3 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:

(2) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság vagy a bizottságok tagjainak megválasztására az alakuló ülésen, vagy azt követő ülésen kerül sor. Az elnöki, vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő második rendes ülésen kerül sor.

(4) A bizottság elnökének, és tagjának személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.

(1) A képviselő-testület a 2. számú mellékletben határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(2) A Képviselő-testület a 2. számú mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését.

(3) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének, ha

(4) A Képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

(1) A bizottság elnöke

(2) A bizottság tagja

(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a jegyző látja el.

(1) A bizottság a Képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint egynegyede kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, a jegyzőt, az és az egyéb érdekelteket. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) A bizottság ülésén a jegyző tanácskozási joggal vesz részt.

(5) A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke értendő.

(6) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő bizottsági tag vezeti a bizottsági ülést.

(1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölésére a képviselő-testület határozataira vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

(3) A bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén átruházott hatáskörben hozott döntéséről, a hozzá beérkezett, de döntésre a Képviselő-testület elé nem terjesztett javaslatról, ha azt a polgármester sem terjesztette a Képviselő-testület elé. A javaslatról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület a vitát követően határoz.

(4) A bizottsági ülésről a jegyző jegyzőkönyvet készít.

(5) A bizottsági határozatot a jegyző elektronikusan is nyilvántartja.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni. A bizottsági tag kizárásáról a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendje kötetlen.

(3) A társadalmi megbízatású polgármester minden hónapban két alkalommal tart fogadóórát a polgármesteri hivatalban, melynek időpontja külön tájékoztatóban kerül meghirdetésre.

(4) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjára, költségtérítésének megállapítására, jutalmának megállapítására vonatkozó javaslatot az Ügyrendi Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) A polgármester általános helyettese Bőhm Csaba alpolgármester.

(6) Polgármester tartós távollétének minősül, amikor már polgármesteri megbízás nélkül is jogosult az általános helyettes alpolgármester eljárni, 30 nap egybefüggő távollét.

(7) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a 12. § (3) bekezdésének megfelelően írásban tájékoztatást ad. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(8) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és az ágazati törvények határozzák meg, melyeket a polgármesteri hivatal közreműködésével lát el.

(9) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést, a képviselő-testület következő ülésén történő tájékoztatása mellett:

(10) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

(1) A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagjai közül 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek a polgármester irányításával végzik munkájukat.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármesterek fogadóórát havonta egy alkalommal tartanak a polgármesteri hivatalban, melynek időpontja külön tájékoztatóban kerül meghirdetésre.

(1) A polgármester pályázat alapján képesítési előírásoknak megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) Jegyző kedd: 9:30–11:30 és csütörtök: 13:30–15:30 időpontokban tart fogadóórát.

(3) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget. A jelzésnek dokumentálhatónak, visszakereshetőnek és hitelesnek kell lennie.

A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

(1) A képviselő-testület Bőnyi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatalt Bőny Község Polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A polgármesteri hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá.

A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(1) A képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat képviseletét a társulásban elsődlegesen a polgármester látja el, a polgármester akadályoztatása esetén Bőhm Csaba alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén Zobák Roland alpolgármester. Az önkormányzat társulásokban való képviseletét meghatalmazás alapján települési képviselő is elláthatja.

(3) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.

Hatályát veszti Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2019 (XI.14.) önkormányzati rendelet.

Ez a rendelet 2024. november 25-én lép hatályba.