A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.

A közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunka-végzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 13.-15. § alapján

Az igazgatási szünet időtartama

a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,

b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.

A téli igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.

A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

Az idei évben a nyári igazgatási szünet elrendelésére nem került sor. 2021. évben törekedtek a szabadságok kivételére, de az igazgatási szünet időtartamára minden kolléga rendelkezik szabadsággal. Indokolja az igazgatási szünet elrendelését az ebben az időszakban csökkenő tendenciát mutató ügyfélforgalom. Az igazgatási szünetben az ügyfélfogadás szünetel. Haláleset anyakönyvezésére és azonnali hatósági intézkedést igénylő rendkívüli esetekre telefonos ügyeletet tartása indokolt.