Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (9) bekezdése az önkormányzatok részére rendeletalkotási tárgykörré tette az államháztartáson kívüli forrás átadására és átvételére vonatkozó rendelkezések szabályozását az alábbiak szerint:

Az Mötv. 42. §-a rögzíti a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket, melyekből kikerült az államháztartáson kívüli forrás átadása és átvétele, azaz a hatáskör a képviselő-testület hatásköréből átruházható, ez alól kivétel az alapítványi forrás átvétele és átadása.

Az Mötv. 41. § (4) bekezdése értelmében a képviselő-testület - a törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

Egyéb államháztartáson kívüli forrás átvétele tárgyában 1 millió Ft érték alatt a polgármester jogosult dönteni, melyről a képviselő-testületet a költségvetési rendelet módosításai keretében utólagosan tájékoztatja, 1 millió Ft értékhatár felett pedig a Képviselő-testület dönt. Ezt a hatáskört a hatékony működés szempontjából célszerű megosztani a képviselő-testület és a polgármester között.

Államháztartáson kívüli forrás átvétele több jogcímen lehetséges. Például közérdekű felajánlás, ajándék, öröklés útján célhoz kötötten vagy felhasználási, hasznosítási cél megjelölése nélkül.

A felajánlók, támogatók lehetnek az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, vagy természetes személyek.

Nem tartozik ide az önkormányzati rendeletekben szabályozott szociális támogatások, helyi önszerveződő közösségek támogatása, tekintettel arra, hogy azok támogatása államháztartási forrásból történik.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. Ugyanezen törvény 17. § (2) bekezdése értelmében, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A tervezett jogszabály várható következményei, különösen

A rendelet szabályozza az államháztartáson kívüli források átadását és átvételét, amely által nyomon követhető a közpénzek célnak megfelelő felhasználás, elszámolása. Az államháztartáson kívüli forrás fedezetét, az átvett forrást a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

II. környezeti következményei: Közvetlen környezeti hatása nincs a rendeletnek.

III. egészségi következményei: Közvetlen egészségi hatása nincs a rendeletnek.

IV. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A rendelet megalkotásának az adminisztratív terheket tekintve számottevő hatása nincs.

V. megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A képviselő-testületnek rendeletalkotási kötelezettsége áll fenn a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdése alapján.

VI. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet végrehajtásához szükséges erőforrások rendelkezésre állnak, pótlólagos személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi forrásokat nem követel meg.