Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2021. 10. 27- 2024. 11. 06

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2021.10.27.

Gönyű Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § Jelen rendelet hatálya kiterjed

a) Gönyű Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingó és ingatlan vagyon);

b) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, részvényekre, valamint az önkormányzatot gazdasági társaságokban megillető részesedésekre;

c) az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekre, a polgármester általi forrásfelhasználásra.

2. Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.

(3) Gönyű Község Önkormányzata törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:

a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek részei:

aa) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,

ab) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem kerül meghatározásra.

(5) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását jelen rendelet 1. melléklete és 2. melléklete tartalmazza.

(6) A törzsvagyonba nem tartozó nemzeti vagyonrészek az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik, melyeket jelen rendelet 3. melléklete tartalmaz.

(7) E rendelet nem rendelkezik az önkormányzati tulajdonú lakásokról és nem lakás célú helyiségekről. Ezekre az önkormányzat képviselő-testületének külön rendelete vonatkozik.

(8) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

3. Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok

3. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselő-testület hatásköre.

(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;

b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;

c) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;

d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;

e) hitel felvétele, valamint annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezés a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(4) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések értékhatártól függően, a jelen rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(5) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a polgármester jogosult

a) az általános forgalmi adó nélkül számított egy millió forint értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére, valamint az általános forgalmi adó nélkül számított öt millió forint értéket el nem érő beruházások lebonyolítására, szolgáltatások megrendelésére;

b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó egy millió forint értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;

c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;

d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatok tételére;

e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötésére;

f) a Magyar Államkincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlására, az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek terhére;

g) az átmenetileg szabad pénzeszközök az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél határozott időre történő lekötött betétként való elhelyezésére.

(6) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

4. § (1) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal a jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

(3) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, működése színvonalának javítására fordítható.

5. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag jogszabályban meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.

4. Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanvagyonra és ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonára vagyonkezelői jog nem létesíthető. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jog önkormányzati közfeladat ellátása érdekében létesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, amelynek ellátása hatékonyabban végezhető a vagyonkezelő által.

7. § (1) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a képviselő-testület hatásköre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester írja alá.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

8. § (1) A vagyonkezelésbe adás ingyenesen vagy ellenérték fejében történhet.

(2) Önkormányzati lakóépület, vegyes rendeltetésű épület, társasházban lévő önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében ingyenesen akkor létesíthető vagyonkezelői jog, ha a leendő vagyonkezelő kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével vagyonkezelői jog ingyenesen akkor létesíthető, ha megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átadása esetén az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét, és jogszabály vagy megállapodás által az önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértéke a vagyon könyv szerinti értékének 0,01 százalékától 10 százalékáig terjedő éves bruttó összeg, amelynek mértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(7) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(8) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így különösen valamely előre meghatározott tevékenységet lát el vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

9. § (1) A vagyonkezelő ingatlanvagyon tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(3) A vagyonkezelő köteles továbbá:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a jogszabályban, továbbá a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

e) együttműködni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzései során,

f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, valamint jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi a jegyző közreműködésével.

(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének és teljességének biztosítása.

5. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása

11. § (1) Az önkormányzat az egyszemélyes vagy többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.

6. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

12. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak átminősítését követően kerülhet sor. Az átminősítésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy önkormányzati intézmény vezetője.

(3) Önkormányzati vagyont 25 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet értékesíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti érték megállapításakor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet a képviselő-testület hivatalos értékbecslés alapján állapít meg.

(5) A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános vagy zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait Gönyű Község Önkormányzata Versenyeztetési Szabályzata tartalmazza.

(6) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(7) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a jegyző feladata.

(8) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.

7. Vagyon ingyenes megszerzése

13. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 2 millió forintot meghaladja, az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek legyenek és

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

8. Az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekről történő lemondás szabályai

14. § (1) A követelésről történő lemondás esetei:

a) a követelés a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül;

b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés esetében az önkéntes teljesítésre való felhívás nem vezetett eredményre;

c) csőd- vagy felszámolási eljárásban egyezségi megállapodás esetén;

d) bírósági egyezség keretében;

e) az önkormányzat képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel;

f) a mindenkor hatályos közszolgálati szabályzat alapján keletkező visszafizetési kötelezettség összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója elengedi vagy mérsékli;

g) a követelés érvényesítésére jogszabály vagy szerződés alapján kötelezett személy hiányában nincs lehetőség.

(2) Behajthatatlan az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült;

g) amely esetében – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével;

h) amelynél az adós nem lelhető fel, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

(3) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(4) Nem tekinthető behajthatatlannak az óvatosság elvéből következően az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, ezért a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – kizárólag vélelmezhető.

(5) A követelésről – beleértve a kamatot és a költséget is – részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) A számviteli szabályok előírásai szerint az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzik a kintlévőségek minősítését és a szükséges értékvesztések elszámolását, valamint javaslatot tesznek a behajthatatlan követelés leírására.

(7) A követelés minősítése alapján annak leértékelésére, az értékvesztés elszámolására – értékhatárra tekintet nélkül – az önkormányzat esetén a polgármester, az intézmény esetén az intézmény vezetője jogosult.

(8) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.

(9) A követelés elengedésére jogosult eljárása során mérlegeli különösen a kötelezett pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal és a költségvetési szerveivel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. A mérlegelés alapját dokumentumokkal szükséges alátámasztani.

(10) Az (1) bekezdés a), c), d), g) pontjaiban meghatározott követelés elengedéséről átruházott hatáskörben bruttó 1.000.000 forint értékhatárig a polgármester dönt. Amennyiben a követelés összege eléri a bruttó 1.000.001 forintot, a követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult.

(11) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelés elengedéséről az önkormányzat esetében a polgármester, az intézmények esetében az intézmény vezetője dönt.

(12) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti követelés elengedésről értékhatárra tekintet nélkül a jegyző dönt.

9. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

1. melléklet

Gönyű Község Önkormányzata forgalomképtelen vagyonelemei

1. táblázat

Napló-sorszám

Település

Hrsz

Megnevezés

Bruttó

139

Gönyű

/ / /

2008. évben született gyemekek emlékműve

156 180

152

Gönyű

/ / /

Győr - Gönyű kerékpárút

144 201 861

1

Gönyű

12/ / /

Plaszkonka lejáró

531 000

2

Gönyű

19/ / /

Duna sor I.

1 300 000

3

Gönyű

33/ / /

Duna sor II.

3 105 270

5

Gönyű

67/ / /

Kikötő utca

2 937 000

6

Gönyű

68/ 1/ /

Kossuth Lajos utca

137 952 322

7

Gönyű

68/ 2/ /

beépítetlen terület

20 000

8

Gönyű

90/ / /

névnélküli út (völgylejáró)

4 018 000

11

Gönyű

150/ 2/ /

Dózsa György utca I.

16 830 248

12

Gönyű

150/ 3/ /

Dózsa György utca II.

5 089 000

13

Gönyű

150/ 14/ /

Dózsa György utca III.(Leier és a Bajcsy utca közötti szakasz)

1 770 000

14

Gönyű

185/ / /

Dr Kollárszky Miklós utca I.

8 526 724

16

Gönyű

208/ / /

Jókai Mór utca I.

19 240 982

17

Gönyű

223/ / /

Dr Kollárszky Miklós utca II.

8 485 724

19

Gönyű

230/ 3/ /

Madársisak utca I.

8 694 584

20

Gönyű

272/ / /

Ady Endre utca I.

26 495 218

21

Gönyű

278/ / /

Dr Kollárszky Miklós utca III.

1 608 000

22

Gönyű

280/ 3/ /

Fenyő utca I.

5 356 132

23

Gönyű

330/ 1/ /

Vörösmarty utca I.

27 155 709

24

Gönyű

330/ 2/ /

Árpád utca I.

10 726 419

25

Gönyű

330/ 11/ /

Fenyő utca II.

2 887 566

26

Gönyű

330/ 21/ /

Árpád utca II.

10 727 419

27

Gönyű

330/ 30/ /

Madársisak utca II.

800 000

28

Gönyű

330/ 40/ /

Vak Bottyán utca

2 022 000

29

Gönyű

330/ 50/ /

Beépítetlen terület

898 000

188

Gönyű

330/ 63/ /

Beépítetlen terület

384 400

31

Gönyű

342/ / /

Árpád utca III.

10 734 419

33

Gönyű

367/ / /

Zrínyi utca I.

9 558 000

34

Gönyű

378/ / /

Dr Kollárszky Miklós utca IV.

8 485 724

35

Gönyű

416/ 1/ /

Árpád utca IV.

10 737 419

36

Gönyű

416/ 6/ /

Kökörcsin utca

4 515 592

37

Gönyű

416/ 16/ /

Csűdfű utca

4 520 592

38

Gönyű

416/ 21/ /

Vak Bottyán utca

1 659 000

39

Gönyű

424/ / /

Irányi Dániel utca I.

48 396 261

40

Gönyű

425/ 2/ /

Irányi Dániel utca II.

9 843 000

41

Gönyű

431/ / /

Dr. Kollárszky Miklós utca V.

8 477 722

132

Gönyű

442/ 2/ /

Kerékpár-és gyalogút

22 019 618

133

Gönyű

442/ 3/ /

Bajcsy-Zsilinszky utca

4 616 000

43

Gönyű

454/ / /

Zrínyi utca II.

1 978 000

44

Gönyű

464/ / /

Vörösmarty utca II.

5 972 509

45

Gönyű

475/ / /

Ady Endre utca II.

6 690 468

46

Gönyű

484/ 1/ /

Jókai Mór utca II.

4 719 463

47

Gönyű

484/ 25/ /

Damjanich utca II.

3 057 251

50

Gönyű

500/ / /

Kereszt köz

4 826 156

51

Gönyű

514/ / /

Damjanich utca III.

30 481 329

179

Gönyű

516/ 1/ /

temető

5 890 000

53

Gönyű

517/ / /

temető

20 417 470

54

Gönyű

543/ / /

Deák Ferenc utca I.

8 806 000

55

Gönyű

544/ / /

Deák Ferenc köz

3 122 000

57

Gönyű

571/ / /

Kert utca

6 315 493

60

Gönyű

621/ 7/ /

Irányi Dániel utca III.

7 547 000

68

Gönyű

645/ / /

Bem József utca I.

19 226 340

69

Gönyű

646/ / /

Béke utca

14 737 052

71

Gönyű

665/ / /

Arany János utca I.

8 751 996

73

Gönyű

688/ / /

Deák Ferenc utca

12 001 011

74

Gönyű

726/ 1/ /

Árpád utca IV.

10 829 419

75

Gönyű

726/ 17/ /

Tölgy utca

4 412 112

76

Gönyű

726/ 26/ /

Vak Bottyán utca

1 911 000

77

Gönyű

736/ / /

Dr Kollárszky Miklós utca VI

8 522 722

78

Gönyű

758/ 1/ /

Arany János utca II.

29 756 836

79

Gönyű

758/ 2/ /

Arany János utca III.

16 427 393

80

Gönyű

791/ 2/ /

Bem József utca III.

17 824 335

81

Gönyű

799/ / /

Dr Kollrászky Miklós utca VII

15 696 840

82

Gönyű

800/ / /

Bem József utca IV.

19 710 710

86

Gönyű

876/ / /

Bem József utca V.

4 200 439

87

Gönyű

877/ / /

Vak Bottyán utca

623 000

88

Gönyű

879/ / /

Árpád utca

25 534 482

89

Gönyű

924/ / /

Petőfi Sándor utca

10 386 490

90

Gönyű

965/ / /

Dr Kollárszky Miklós utca VIII.

8 407 020

91

Gönyű

973/ / /

Petőfi Sándor utca II.

29 821 248

92

Gönyű

1023/ 1/ /

Rákóczi Ferenc utca I.

7 860 600

93

Gönyű

1023/ 2/ /

Rákóczi Ferenc utca II.

4 562 000

107

Gönyű

1049/ 6/ /

közterület

38 800

108

Gönyű

1049/9//

névnélküli út

35 500

110

Gönyű

1098/ 3/ /

közterület

1 465 000

136

Gönyű

1131/ / /

töltés

164 000

137

Gönyű

1133/ / /

töltés

72 000

135

Gönyű

1148/ / /

töltés

3 371 000

144

Gönyű

1150/ 1/ /

Csónakleeresztő rámpa

13 612 920

112

Gönyű

1154/ / /

közterület

4 229 550

141

Gönyű

1155/ 2/ /

névnélküli út

1 300 000

113

Gönyű

035/ / /

névnélküli út

1 070 000

114

Gönyű

041/ 1/ /

névnélküli út

5 526 000

115

Gönyű

041/ 2/ /

névnélküli út

4 780 000

116

Gönyű

046/ / /

névnélküli út

1 400 000

118

Gönyű

056/ 1/ /

névnélküli út

1 346 700

184

Gönyű

056/ 2/ /

névnélküli út

663 300

119

Gönyű

072/ 5/ /

névnélküli út

2 680 000

120

Gönyű

072/ 7/ /

névnélküli út

905 000

121

Gönyű

072/ 11/ /

névnélküli út

1 193 000

123

Gönyű

091/ / /

névnélküli út

2 776 330

124

Gönyű

092/ / /

névnélküli út

5 809 170

138

Gönyű

2007-ben született gyermekek emlékműve

148 000

Gönyű

2011-ben született gyermekek emlékműve

135 440

Gönyű

2012-ben született gyermekek emlékműve

136 360

Gönyű

2013-ban született gyermekek emlékműve

148 225

Gönyű

2014-ben született gyermekek emlékműve

176 298

Gönyű

2015-ben született gyermekek emlékműve

152 690

Gönyű

2016-ban született gyermekek emlékműve

158 490

Gönyű

2017-ben született gyermekek emlékműve

175 305

177

Gönyű

093/ 3/ /

Kivett kerékpárút

435 949

178

Gönyű

093/ 6/ /

Kivett közforgalom számára megnyitott magánút

1 025 786

Gönyű

Közvilágítás

86 628 498

Gönyű

hrsz nélküli építmény (vízelvezető árok)

3 140 480

Gönyű

Udvari kút

253 653

Összesen

1 121 662 733

2. melléklet

Gönyű Község Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagyonelemei

1. táblázat

Napló-sorszám

Település

Helyr.szám

Megnevezés

Utca, hsz

Bruttó

126

Gönyű

698/3

KMB iroda

Bajcsy Zs. u. 36.

2 111 990

127

Gönyű

/ / /

HRSZ. nélküli építmények

.

283 244

147

Gönyű

/ / /

Önkormányzat, Óvoda, Polgármesteri Hivatal napelem

Kossuth L u. 93. és Bem J. u. 2.

5 864 500

153

Gönyű

/ / /

Korcsolya - kerékpáros pálya

Kossuth L u. 93.

7 251 159

166

Gönyű

/ / /

Gönyűi ivóvízellátó rendszer

77 836 353

167

Gönyű

/ / /

Gönyűi szennyvízhálózat

1 177 097 907

15

Gönyű

196/ / /

Közterület (Dózsa György u-Bajcsy Zs u között)

258 000

18

Gönyű

226/ / /

Vízmű, Telephely

Jókai M. u. 39.

7 900 000

48

Gönyű

484/ 34/ /

Orvosi rendelő (régi)

Kossuth u. 181.

10 339 264

52

Gönyű

515/ / /

Sporttelep

Irányi D. u. 12.

11 468 676

62

Gönyű

635/ 4/ /

Faluház (Hajós kiállítás)

Kossuth u. 97.

29 099 827

182

Gönyű

635/ 4/A/

Új egészségház és közösségi tér

Kossuth u. 97.

496 956 060

64

Gönyű

638/ / /

Gönyűi Polgármesteri Hivatal

Kossuth u. 93.

13 153 260

65

Gönyű

638/ 0/ /

Fedett közösségi tér (Pajta), régii tűzoltószertár

Kossuth u. 93.

45 586 705

67

Gönyű

644/ / /

Gönyűi Széchenyi I. Ált. Iskola Sportcsarnoka + klíma

Kossuth u. 89.

282 064 419

72

Gönyű

679/ / /

Gönyűi Kék Duna Óvoda és Bölcsőde

Bem J. u. 2.

163 091 763

85

Gönyű

842/ / /

Gönyűi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény

Bem J. u. 23.

14 279 320

Gönyű

/ / /

Telefon fővonal

75 000

Gönyű

/ / /

Szolgalmi jog

85 925

Összesen

2.344 803 372

3. melléklet

Gönyű Község Önkormányzata forgalomképes vagyonelemei

1. táblázat

Napló-sorszám

Település

Helyr.szám

Megnevezés

Bruttó

154

Gönyű

829/5

Pihenőpark a templomkertben

2 340 158

8

Gönyű

90/ / /

névnélküli út (völgylejáró)

52 000

9

Gönyű

140/ 4/ /

Beépítetlen terület

726 900

10

Gönyű

141/ 1/ /

Beépítetlen terület

49 500

173

Gönyű

330/ 61/ /

Beépítetlen terület

323 700

174

Gönyű

330/ 62/ /

Beépítetlen terület

164 200

128

Gönyű

330/ 64/ /

Beépítetlen terület

146 100

56

Gönyű

569/ / /

Régi gyógyszertár

3 731 736

129

Gönyű

594/ /A/

Társasház (régi mozi)

1 670 400

59

Gönyű

621/ 6/ /

Játszótér

6 267 734

151

Gönyű

635/ 2/ /

Telek

1 626 493

63

Gönyű

638/ 0/ / 0

Korcsolya -kerékpáros pálya

1 550 355

66

Gönyű

641/ 3/ /

Beépítetlen terület

100 000

83

Gönyű

834/ / /

Lakóház (régi laktanya épület)

5 168 110

94

Gönyű

1024/ 5/ /

Beépítetlen terület

777 500

95

Gönyű

1024/ 10/ /

Beépítetlen terület

159 800

96

Gönyű

1024/ 11/ /

Beépítetlen terület

159 800

97

Gönyű

1024/ 12/ /

Beépítetlen terület

124 800

98

Gönyű

1024/ 13/ /

Beépítetlen terület

124 800

99

Gönyű

1025/ 1/ /

Beépítetlen terület

1 118 200

100

Gönyű

1025/ 3/ /

Beépítetlen terület

144 000

101

Gönyű

1026/ / /

Beépítetlen terület

1 893 000

102

Gönyű

1029/ 5/ /

Beépítetlen terület

543 300

103

Gönyű

1029/ 7/ /

Beépítetlen terület

485 900

104

Gönyű

1029/ 9/ /

Beépítetlen terület

4 013 000

105

Gönyű

1036/ 5/ /

Beépítetlen terület

632 900

106

Gönyű

1036/ 6/ /

Beépítetlen terület

900 000

109

Gönyű

1075/ / /

Beépítetlen terület

1 385 000

111

Gönyű

1145/ / /

Anyaggödör

3 559 000

117

Gönyű

047/ 24/ /

Szántó

750 000

122

Gönyű

072/ 22/ /

Udvar

140 000

170

Gönyű

074/ 26/ /

Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület

17 875 000

134

Gönyű

074/ 27/ /

Gyümölcsös

168 525

186

Gönyű

074/ 29/ /

Gyümölcsös

18 725

Gönyű

Lakókonténer (KOMA C3)

5 022 553

Gönyű

Játszótéri eszköz (Bruno Hexa Fort)

200 787

Gönyű

Szaniter konténer

3 113 405

Gönyű

415/10

Lakóház (Irányi D. u.74.)

25 000 000

Összesen

92 227 381