1. § Jelen rendelet hatálya kiterjed

2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.

(3) Gönyű Község Önkormányzata törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem kerül meghatározásra.

(5) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását jelen rendelet 1. melléklete és 2. melléklete tartalmazza.

(6) A törzsvagyonba nem tartozó nemzeti vagyonrészek az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik, melyeket jelen rendelet 3. melléklete tartalmaz.

(7) E rendelet nem rendelkezik az önkormányzati tulajdonú lakásokról és nem lakás célú helyiségekről. Ezekre az önkormányzat képviselő-testületének külön rendelete vonatkozik.

(8) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselő-testület hatásköre.

(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezés a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(4) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések értékhatártól függően, a jelen rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(5) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a polgármester jogosult

(6) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

4. § (1) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal a jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

(3) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, működése színvonalának javítására fordítható.

5. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag jogszabályban meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanvagyonra és ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonára vagyonkezelői jog nem létesíthető. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jog önkormányzati közfeladat ellátása érdekében létesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, amelynek ellátása hatékonyabban végezhető a vagyonkezelő által.

7. § (1) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a képviselő-testület hatásköre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester írja alá.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

8. § (1) A vagyonkezelésbe adás ingyenesen vagy ellenérték fejében történhet.

(2) Önkormányzati lakóépület, vegyes rendeltetésű épület, társasházban lévő önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében ingyenesen akkor létesíthető vagyonkezelői jog, ha a leendő vagyonkezelő kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével vagyonkezelői jog ingyenesen akkor létesíthető, ha megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átadása esetén az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét, és jogszabály vagy megállapodás által az önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértéke a vagyon könyv szerinti értékének 0,01 százalékától 10 százalékáig terjedő éves bruttó összeg, amelynek mértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(7) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(8) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így különösen valamely előre meghatározott tevékenységet lát el vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

9. § (1) A vagyonkezelő ingatlanvagyon tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(3) A vagyonkezelő köteles továbbá:

10. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi a jegyző közreműködésével.

(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének és teljességének biztosítása.

11. § (1) Az önkormányzat az egyszemélyes vagy többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.

12. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak átminősítését követően kerülhet sor. Az átminősítésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy önkormányzati intézmény vezetője.

(3) Önkormányzati vagyont 25 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet értékesíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti érték megállapításakor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, melyet a képviselő-testület hivatalos értékbecslés alapján állapít meg.

(5) A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános vagy zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait Gönyű Község Önkormányzata Versenyeztetési Szabályzata tartalmazza.

(6) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(7) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése a jegyző feladata.

(8) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.

13. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 2 millió forintot meghaladja, az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

14. § (1) A követelésről történő lemondás esetei:

(2) Behajthatatlan az a követelés,

(3) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(4) Nem tekinthető behajthatatlannak az óvatosság elvéből következően az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, ezért a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – kizárólag vélelmezhető.

(5) A követelésről – beleértve a kamatot és a költséget is – részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) A számviteli szabályok előírásai szerint az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzik a kintlévőségek minősítését és a szükséges értékvesztések elszámolását, valamint javaslatot tesznek a behajthatatlan követelés leírására.

(7) A követelés minősítése alapján annak leértékelésére, az értékvesztés elszámolására – értékhatárra tekintet nélkül – az önkormányzat esetén a polgármester, az intézmény esetén az intézmény vezetője jogosult.

(8) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.

(9) A követelés elengedésére jogosult eljárása során mérlegeli különösen a kötelezett pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal és a költségvetési szerveivel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. A mérlegelés alapját dokumentumokkal szükséges alátámasztani.

(10) Az (1) bekezdés a), c), d), g) pontjaiban meghatározott követelés elengedéséről átruházott hatáskörben bruttó 1.000.000 forint értékhatárig a polgármester dönt. Amennyiben a követelés összege eléri a bruttó 1.000.001 forintot, a követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult.

(11) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelés elengedéséről az önkormányzat esetében a polgármester, az intézmények esetében az intézmény vezetője dönt.

(12) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti követelés elengedésről értékhatárra tekintet nélkül a jegyző dönt.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.