Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2025. 07. 01Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Gönyű Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § Jelen rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Gönyű község területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyekre.
(2) Az önkormányzat saját költségvetéséből nyújtott szociális támogatásokat azok a személyek vehetik igénybe – kivéve a rendkívüli települési támogatást –, akik a kérelem benyújtását megelőzően legalább két évig bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeznek Gönyű község közigazgatási területén és életvitelszerűen itt is élnek.
3. Hatáskör
3. § (1) A képviselő-testület I. fokon a polgármester hatáskörébe utalja az alábbi szociális ellátási formák elbírálását:
a) lakásfenntartási támogatás települési támogatásként történő megállapítása,
b) gyógyszertámogatás települési támogatásként történő megállapítása,
c) temetési támogatás települési támogatásként történő megállapítása.
(2) A polgármester köteles rendkívüli települési támogatás, étkezés és szállás biztosítására – az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül – azon rászoruló részére, akinek élete vagy testi épsége ennek hiányában veszélybe kerül.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő rendes ülésén a polgármester köteles írásban tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület I. fokon a Szociális és Gyermekjóléti Bizottság (a továbbiakban: bizottság) hatáskörébe utalja a rendkívüli települési támogatás megállapítását.
4. Általános eljárási rendelkezések
4. § Jelen rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló rendeletekkel együtt kell értelmezni és alkalmazni.
5. § (1) Az ellátás iránti kérelmeket írásban, a jogszabályban vagy az önkormányzat hivatala által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól, lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetén az egy háztartásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.
(3) A települési támogatás elbírálásához – a kérelmezett támogatás függvényében – a fentieken kívül alábbi igazolások benyújtása kötelező:
a) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás;
b) 16 éven felüli gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyának igazolása;
c) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskeresési ellátásról vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott igazolás vagy határozat, valamint az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat;
d) amennyiben a szülő gyermekét egyedül neveli vagy gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ezirányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat;
e) temetési támogatás esetében a temetési költségekről kiállított és a kérelmező nevére szóló temetési számla első eredeti példánya, nem gönyűi elhunyt esetében a halotti anyakönyvi kivonat másolata.
6. § (1) A kérelmek elbírálásának előkészítését a jegyző végzi, amely során jogosult a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait ellenőrizni, ennek érdekében a kérelmezőt további adatszolgáltatásra hívhatja fel, további iratokat kérhet be, hatóságokat vagy egyéb szerveket kereshet meg, valamint környezettanulmány készítését rendelheti el.
(2) Környezettanulmány elkészítésére az önkormányzat hivatalának igazgatási előadója, továbbá a jegyző felkérésére a családsegítő szolgálat illetékes családsegítője jogosult. A szociális ellátást kérelmező a környezettanulmány elkészítése során együttműködésre köteles.
(3) Amennyiben a kérelem a kérelmező és hozzátartozói jövedelmi és vagyoni viszonyai tekintetében valótlan adatot tartalmaz, a kérelmet hiánypótlás kibocsátása nélkül el kell utasítani.
7. § (1) A jogosultnak a megállapított ellátás – a jogerős záradékkal ellátott határozat alapján – banki átutalással vagy készpénzben fizetendő ki, valamint természetben is nyújtható.
(2) A pénzbeli ellátásként megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg folyósításától vagy felvételétől számított kilencven napon belül elszámol.
(3) Egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában a települési támogatás külön hatósági döntés nélkül a kérelmező elhalálozásának hónapjával megszűnik.
8. § Nem állapítható meg települési támogatás (kivéve rendkívüli települési támogatás) annak részére, akinek a háztartásában élő személyek valamelyike tekintetében az önkormányzat felé bármilyen jogcímen – beleértve a helyi adótartozást is – tartozása áll fenn.
9. § Amennyiben a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó szociális ellátás jogosulatlan igénybevétele miatti megtérítésére kerül sor, az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező polgármester vagy bizottság a megtérítés összegét, pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
a) elengedheti vagy csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250%-át;
b) részletfizetést engedélyezhet.
Települési támogatások rendszere
10. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A háztartásban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítse az egy háztartásban élők létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
11. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete által jelen rendeletben szabályozott esetekben, átruházott hatáskörben a polgármester vagy a bizottság települési támogatást állapíthat meg az egyes ellátási formáknál meghatározott feltételek szerint.
(2) Települési támogatás állapítható meg különösen
a) lakásfenntartásra,
b) gyógyszerköltségek fedezésére,
c) temetési költségek fedezésére.
(3) A bizottság az e rendeletben meghatározott feltételekkel rendkívüli települési támogatás megállapítására jogosult.
5. Lakásfenntartási támogatás
12. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás a közüzemi költségek tekintetében.
(2) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében a 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon háztartás tekintetében csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
13. § (1) Lakásfenntartási támogatás kizárólag azon kérelmező részére állapítható meg, aki maradéktalanul eleget tesz a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, jelen rendeletben megállapított feltételeknek.
(2) A jogosult a jelen rendeletben meghatározott feltételeket a teljes támogatási időszakban köteles teljesíteni.
(3) A feltételek teljesülésének ellenőrzésére a kérelem elbírálásra való előkészítése és a támogatás folyósítása során a jegyző jogosult. Ennek keretében a teljesítésre a kérelmezőt vagy a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.
(4) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a (3) bekezdés szerinti okból kerül elutasításra, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatás megszüntetésre, akkor ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.
14. § (1) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától a tárgyév végéig kell megállapítani és a megállapított összeget havi rendszerességgel kell folyósítani.
(2) A lakásfenntartási támogatás havi összege megegyezik a támogatni kívánt közüzemi szolgáltatásnak a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó közüzemi számlájának összegével, de nem haladhatja meg az 5.000 forintot.
15. § Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás annak a személynek
a) aki háztartásában – függetlenül a lakcímnyilvántartás adataitól – bérlőt vagy szívességi lakáshasználót tart, valamint az ingatlant más, jövedelemszerzési céllal hasznosítja;
b) akinek lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.
6. Gyógyszertámogatás
16. § (1) Gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, aki közgyógyellátásra nem jogosult és az igazoltan szükséges, társadalombiztosításba befogadott gyógyszereinek havi költsége meghaladja saját jövedelme 10 %-át, továbbá háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedül élő esetében a 300 %-át.
(2) A gyógyszertámogatás legfeljebb a kérelem benyújtásának naptári éve végéig szóló időtartamra állapítható meg, havi összege az igazolt gyógyszerköltség, de havonta nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 50%-át.
(3) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos vagy kezelőorvos által a kérelmező nevére szóló, a rendszeresen szedett gyógyszerekről szóló igazolás, melyen a gyógyszertár a fogyasztói árakat hitelt érdemlően feltünteti.
7. Temetési támogatás
17. § (1) A temetési költségekre igényelhető települési támogatás mértéke alkalmanként 150.000 forint.
(2) Temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének tizennégyszeresét.
(3) A temetési támogatás iránti kérelem a temetés napjától számított 30 napon belül terjeszthető elő az önkormányzat hivatalánál.
(4)1 Kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelméről és vagyonáról nyilatkozatot ad.
17/A. §2 (1) A temetés az elhunyt földi maradványainak végső nyughelyére helyezésére szolgáló polgári vagy vallási szertartás:
a) koporsós temetés temetőben
b) urnás temetés temetőben
c) szórásos temetés: Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy nincs végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatának tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt közeli hozzátartozói egyetértenek a hamvak szétszórásának helye, ideje és módja tekintetében.
d) A hamvakat tartalmazó urna elhelyezése temetőn kívüli egyéb ingatlanon: esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben a kérelemhez csatolni kell az ott körülírt nyilatkozatokat, valamint az ingatlan tulajdonosának/kezelőjének engedélyét, Dunába történő szórásos temetés esetén az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságét.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, 2024. december 31-ét követő temetések esetén a temetési támogatás iránti kérelem a 17.§ (3) bekezdésében foglalt határidőt túllépve, visszamenőlegesen is benyújtható 2025. július 30-ig.
8. Rendkívüli települési támogatás
18. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújthat.
(2) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek,
a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350 %-át;
b) aki gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy akinek háztartásában tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy él és akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át,
c) aki egyedül élő személy és jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át.
(3) Rendkívüli települési támogatás alkalmi jelleggel állapítható meg, különösen az alábbi esetekben:
a) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül diagnosztizált súlyos betegség esetében a gyógyítással, kórházi tartózkodással járó többletköltségek fedezésére;
b) egybefüggő hat hónapot meghaladó keresőképtelenség esetén;
c) a szociális vetítési alap összegét meghaladó gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén;
d) regisztrált munkanélküliek esetében a munkavállalás elősegítéséhez (például állásinterjúhoz utazási költség), évente legfeljebb egy alkalommal;
e) az általa lakott lakásban elemi kár következtében súlyos, a lakhatás elemi feltételeit veszélyeztető kár keletkezett;
f) a gyámhatóság által nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához a kapcsolattartásra jogosult szülő részére;
g) a kérelmező és családja létfenntartása átmenetileg vagy tartósan veszélybe került.
(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítására okot adó körülmény fennállásának tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
(5) A kérelem elbírálásához szükséges igazolások beszerzésétől el lehet tekinteni, amennyiben köztudomású vagy vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel és ezt írásbeli nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához előírt igazolásokat, iratokat utólag, a döntés jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül pótolni kell, ennek elmulasztása a települési támogatás jogosulatlan igénybevételének jogkövetkezményeit vonja maga után.
(6) A rendkívüli települési támogatás naptári évenként adható legmagasabb összege 80.000 forint,
a (3) bekezdés e) pontja esetében 400.000 forint.
(7) A rendkívüli települési támogatás – a körülmények alapos mérlegelésével – természetbeni szociális ellátásként is nyújtható.
Köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés
19. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott megtérítési kötelezettség alóli, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében alkalmazható részleges vagy teljes mentesítés jogosultsági feltételeire jelen rendelet 9. §-ának rendelkezései az irányadók.
A lakókörnyezetre vonatkozó rendelkezések
20. § (1) A lakásfenntartási támogatás kérelmezője vagy jogosultja az ellátás folyósításának feltételeként köteles az általa lakott ingatlannak, úgymint házának, lakásának, kertjének, az ingatlan környezetének rendben tartására, higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:
a) a házhoz, lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét, hulladék és lom eltávolítására,
b) az ingatlan előtti közterületnek a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése,
c) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a jegyző vagy az önkormányzat hivatalának igazgatási előadója helyszíni ellenőrzés keretében, valamint a jegyző felkérésére a családsegítő szolgálat illetékes családsegítője környezettanulmány készítésével ellenőrzi. A szociális ellátást kérelmező a helyszíni ellenőrzés, valamint a környezettanulmány elkészítése során együttműködésre köteles.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítése a szociális ellátás megállapításának feltétele. A már megállapított szociális ellátás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértése miatt, öt napos határidő tűzésével, az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölését tartalmazó jegyzői felhívás ellenére nem teljesített kötelezettség esetén megszüntethető.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
21. § Az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást biztosít
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
d) családsegítés,
e) idősek nappali ellátása
keretében.
9. Térítési díj
22. § A térítési díjakat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
10. Étkeztetés
23. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorult személyek részére a Gönyűi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény útján napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében szociálisan rászorultnak tekintendő
a) a kora miatt az a személy, aki a 65. életévét betöltötte;
b) az egészségi állapota miatt az a személy, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása alapján önellátásra csak részben képes;
c) fogyatékossága miatt az a személy, aki külön jogszabály szerint meghatározott fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül;
d) pszichiátriai betegsége miatt az a személy, aki ezen tényt pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleménnyel igazolja.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében, amennyiben a háziorvos a szakvéleményében határozott időt állapított meg, az ellátás az igazoláson szereplő időpontig vehető igénybe.
(4) Az étkeztetés történhet
a) helyben fogyasztással az idősek nappali ellátásában részesülők számára;
b) kiszállítással külön díjazás ellenében;
c) elvitellel.
(5) A szociális étkeztetést az önkormányzat vállalkozás bevonásával biztosítja.
11. Házi segítségnyújtás
24. § (1) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat azokról a személyekről gondoskodik, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk egyéb módon nem gondoskodnak.
(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás szolgáltatást a Gönyűi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény útján biztosítja.
(3) A házi segítségnyújtás szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait a szakmai felügyeletet ellátó hatóság által elfogadott szakmai program tartalmazza.
12. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
25. § (1) Az önkormányzat a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást nyújt.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás keretében biztosított
a) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele,
b) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezése.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat Győr Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménye által működtetett szolgáltatás útján biztosítja.
13. Családsegítés
26. § A családsegítéssel kapcsolatos feladatokat az önkormányzat a Gönyűi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény útján látja el.
14. Idősek nappali ellátása
27. § (1) Az idősek nappali ellátásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat a Gönyűi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény útján látja el.
(2) Az idősek nappali ellátása szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait a szakmai felügyeletet ellátó hatóság által elfogadott szakmai program tartalmazza.
Szociálpolitikai kerekasztal
28. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény előírásai alapján az önkormányzat képviselő-testülete helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, elsősorban a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, amelyet a jegyző hív össze.
(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal állandó meghívott tagjai:
a) helyi egészségügyi szolgáltatók képviselői,
b) vöröskereszt helyi szervezetének képviselője,
c) nyugdíjasok helyi közösségének képviselője,
d) az iskola, az óvoda és a bölcsőde vezetői és szülői közösségének képviselői,
e) helyben élő fogyatékos személyek képviselője,
f) helyben működő egyházak képviselői,
g) a Gönyűi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény vezetője vagy illetékes munkatársa,
h) a képviselő-testület által kijelölt személyek, a polgármester és a jegyző.
(4) A képviselő-testület, valamint bizottságainak tagjai a szociálpolitikai kerekasztal ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt.
Záró rendelkezések
29. §3
30. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 17. § (4) bekezdése a Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 17/A. §-t a Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 29. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.