Győrszemere Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 32.§.(3) bekezdésében, a 47.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátásokat az alábbiak szerint szabályozza:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1)       E rendelet hatálya a – szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 3.§.-ában (továbbiakban Sztv.) meghatározott – Győrszemere község területén élő lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre 

(2)       A hajléktalan személyekre a Sztv. 6.§-át kell alkalmazni.

2.§

(1)       A képviselő-testület e rendeletében, a rászorultságtól függően azok részére állapítja meg az ellátásokat, akiknek:

a)Átmenetileg veszélyeztetett a megélhetésük, vagy

b)Hátrányos helyzetük miatt tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és hátrányos helyzetüket nem életvitelükkel idézték elő.

3.§

A képviselő-testület szociális rászorultság esetén:

a) ^1,8Pénzbeli ellátásként:

• Ápolási díjat
• Önkormányzati

b)Személyes gondoskodást nyújtó ellátásként:

• Étkeztetést
• Házi segítségnyújtást
• Családsegítést
• Nappali ellátást nyújtó intézményi (idősek klubja) gondozást
• Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít.

1 Módosította a 4/2012. (IV.28) Ök rendelet

8. Módosította a 11/2013. (XII.18) Ök rendelet

4.§

E rendelet alkalmazásánál figyelembe kell venni a mindenkori szociális ellátásra vonatkozó jogszabályokat.

5.^9,14§

E rendelet meghatározott alábbi ellátási formák megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:

Pénzbeli ellátások közül:

• Önkormányzati segélyt
• Ápolási díj (méltányosságból megállapítható formája)
  
  

Természetben nyújtott ellátások közül:

• Közgyógyellátás ( méltányosságból megállapítható formája ) tekintetében.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

6.§^[1]’^[2]

(1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Sztv. 33. §(1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

(2) A Képviselő–testület az aktív korúak ellátására való jogosultság – Szociális törvényben meghatározott - feltételein túl, a jogosultság tekintetében további feltételeket ír elő.

(3) Nem állapítható meg ellátás annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki:

a)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,

b)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,

c)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának és kertjének tisztántartásáról (hulladéktól mentes, gondozott állapot) gaz – és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

d)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról az általában elvárható módon és mértékben nem gondoskodik.

(3)   A jegyző (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja.

Rendszeres szociális segély

6/A §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével – az együttműködésre kijelölt szerv a TKSÖTT Gyermekjóléti és Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálata.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében köteles:

a) a családsegítő szolgálatnál az aktív korúak ellátásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vetetni magát,

b) írásban megállapodni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a családsegítő szolgálattal folyamatosan kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d) a Sztv-ben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Szolgálat haladéktalanul jelzi a jegyzőnek.

(5) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(6) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében a motiváció és kézség fejlesztés, képzettség erősítése, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési kézségek erősítése, kommunikációs és konfliktuskezelési kézségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése,

b) egészségügyi, szociális mentális állapotot javító családgondozás, esetkezelés,

c) más ellátáshoz jutás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő- piaci lehetőségekről.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy neki felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a családsegítő szolgálatnál.

b) a családsegítő szolgálat által előírt időpontban nem jelenik és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

Bérpótló juttatás

6/B. §^[3]’^[4]

„Lakásfenntartási támogatás

7.§^[5]

(1)A Képviselő–testület a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság – Szociális törvényben meghatározott - feltételein túl, a támogatásra való jogosultság tekintetében további feltételeket ír elő.

(2)[2]   Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás annak a kérelmezőnek, aki:

a)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,

b)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,

c)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának és kertjének tisztántartásáról (hulladéktól mentes, gondozott állapot) gaz – és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

d)az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról az általában elvárható módon és mértékben nem gondoskodik.

(3)       A jegyző (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja

Ápolási díj

8.§

(1)Méltányosságból (Sztv.43/B.(1)bek.) ápolási díjra jogosult az a győrszemerei lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozó (Ptk.685.§.b.) – jegyes kivételével – jogosult, aki a 18.életévét betöltött tartósan beteg (1993.évi III.Tv.41.§.(3)bek. b. pontja) személy állandó ápolását, gondozását végzi és ezért munkahelyet hagyott ott, illetve az ápolás időtartamára – igazolt – fizetés nélküli szabadságot vett ki.

(2)A jogosultság megállapítása szempontjából az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(3)Az ápolási díjra való jogosultsági feltételek egészségügyi részét a háziorvos igazolja. A Sztv. 43.§.(2) bekezdésében meghatározottak szerint szakorvosi felülvizsgálat kérhető.

(4)Az önkormányzat az ápolás körülményeit kétévente március 30-ig felülvizsgálja és ehhez:

a)Bekérheti a háziorvos Sztv.43.§.(1) bekezdésében meghatározott igazolását, szakvéleményét;

b)Megvizsgálja – környezettanulmány során – az ápolási kötelezettség teljesítését;

c)Kétség esetén szakorvosi felülvizsgálatot kér;

d)Az ápolási díjat megszünteti;

e)Intézkedhet az ápolási díj visszafizetéséről.

(5)A képviselő-testület az ápolási díj összegét a Sztv. 44.§.(1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg. 

Önkormányzati segély

9.§¹⁰

(1) A Polgármester önkormányzati segélyben részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a.természeti csapás, elemi kár esetén,

b.ellátatlan személy részére,

c.tartós, rendszeres orvosi ellenőrzést, kezelést igénylő betegség esetén,

d.haláleset miatt,

e.válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

f.gyermek iskoláztatásához,

g.nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

h.gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,

i.gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul

j.egyéb rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(3) Önkormányzati segély abban az esetben állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegnek 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

10 Módosította a 11/2013. (XII.18.) rendelet

(4) A (2) c. pontjában foglaltak esetén – háziorvosi, szakorvosi igazolás, kórházi zárójelentés, ambuláns lap, stb. alapján – a Polgármester akkor is megállapíthatja az önkormányzati segélyt, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(5) A Polgármester a (2) e-i pontjai esetében önkormányzati segélyt állapíthat meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(6) Önkormányzati segélyben egy naptári évben egy család legfeljebb kettő alkalommal részesülhet. A segély legmagasabb összege alkalmanként a mindenkori öregségi nyugdíj 50 %-ánál nem lehet magasabb.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, és amennyiben lehetséges, az önkormányzati segély indokoltságáról szóló igazolást (pl. elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás, tartós betegséget igazoló orvosi-, vagy kórházi igazolás, válsághelyzetben lévő várandós anya esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, gyermekek hátrányos helyzetéről szóló igazolás, stb).

(8) Ha az önkormányzati segély iránti kérelem elbírálása során a Polgármester megítélése szerint egy adott időszakon belül több alkalommal is indokolt önkormányzati segély folyósítása, akkor a határozatban – a konkrét időpontok és összegek megjelölésével – az adott év folyamán többszöri kifizetésről rendelkezhet.

(9) Amennyiben a Polgármester az önkormányzati segély rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást (élelmiszer, tüzelősegély, közüzemi díj, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése) állapít meg.

(10) A Polgármester vis-maior esetben (természeti csapás, vagy a települést érintő károk: földrengés, árvíz, belvíz, robbanás, tűzeset, tűzvész) megállapíthat a (3) bekezdésben megjelöltnél magasabb összegű - maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszoros mértékű - önkormányzati segélyt.

(12) Az önkormányzat polgármestere temetési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200, egyedül élő esetén 250%-át.

(13) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. A megállapított segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(14) A temetési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt a halálesetet követő 2 hónapon belül lehet igényelni. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, valamint az elhalt halotti anyakönyvi kivonatának és a temetési számlának a másolatát.

(15) Temetési költségekhez önkormányzati segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.”

Temetési segély

10.§¹¹

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

Közgyógyellátás méltányosságból

11.§

(1)A szociálisan rászoruló személyek részére közgyógyellátási támogatás állapítható meg.

(2)Közgyógyellátási támogatás méltányosságból annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

12.§

(1)A képviselő-testület szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a polgármester, a kisebbségi önkormányzat elnöke, az önkormányzati intézményvezetők, a családgondozó, a Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Bizottság elnökhelyettese részvételével. Ezen fórum évente egy alkalommal megrendezett tanácskozás alkalmával megtárgyalja a szociálpolitikai feladatok helyzetét és ajánlásokat fogalmazhat meg a különböző szociális szolgáltatások színvonalának emelésére, illetőleg szükség szerinti bővítésére.

(2)A képviselő-testület személyes gondoskodás keretében a szociálisan rászorultak részére az alábbi alapellátást biztosítja:

a)¹² Alapellátás keretében:

• Étkeztetés
• Házi segítségnyújtás
• Családsegítés
• Nappali ellátás

11 Hatályon kívül helyezte a 11/2013. (XII.18.) rendelet

12 Módosította a 11/2013. (XII.18.) rendelet

ALAPELLÁTÁSOK

Étkeztetés

13.§

(1)A képviselő-testület az Sztv. (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint biztosítja az étkeztetést.

(2)Az étkezési igényre vonatkozó kérelmeket a nappali ellátást nyújtó intézmény (Idősek Klubja) intézményvezetőjéhez kell benyújtani.

(3)A kérelmeket az intézményvezető bírálja el.

Házi segítségnyújtás

14.§

(1)A házi segítségnyújtás igénybevételére a Sztv. 63.§-át kell alkalmazni.

(2)A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés szervezését főállású gondozónő szervezi és biztosítja.

15.§

(1)Mind a szociális étkeztetés, mind a házi segítségnyújtás térítésköteles.

(2)A térítés mértékét az intézményi térítési díjakról szóló, míg a jövedelmi viszonyoktól függő szociális rászorultság alapján nyújtandó kedvezmény mértékét jelen rendelet 1.és 3. sz. melléklete tartalmazza.

(3)A szociális ellátások térítés mértékének változtatását miden igénybevevővel közölni kell.

Az Sztv. 59/A§.(1) bekezdésébe tartozó szolgáltatásoknál (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás) a szociálisan nem rászorult személy a szolgáltatás teljes (kedvezmények nélküli) összegét köteles megfizetni

Családsegítés

16.§

A képviselő-testület családsegítést az Sztv.64.§-ában foglaltak szerint a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja.

Nappali ellátást nyújtó intézmény

17.§

(1)A nappali ellátást nyújtó intézmény az Sztv.65/F.§.(1) a. pontjában meghatározott személyek gondozását végzi.

(2)A gondozás igénybevételére irányuló kérelmet az intézményvezetőjéhez kell benyújtani, aki azt elbírálja.

(3)Döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.

(4)A napközbeni étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melyet jelen rendelet 2.sz.mellékletében meghatározott kedvezmények figyelembevételével az intézményi térítési díjakról szóló rendeletbe foglaltak alapján kell megállapítani. 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

18.§¹³

Eljárási rendelkezések a szociális ellátások folyósítására

19.§

(1)Az e rendeletben szereplő ellátásokra vonatkozóan a kérelmet vagy javaslatot – jelen rendeletben meghatározott két eset kivételével – a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

(2)A kérelemhez a törvényekben, illetőleg a végrehajtási jogszabályokban meghatározott okirati bizonyítékokat kell csatolni. A bizonyítékok csatolásáról az ügyfeleket írásban tájékoztatni kell.

(3)A jogosultság megállapítása érdekében a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni illetőleg a nyilatkozatában foglaltakat igazolni.

(4)A jövedelemigazolást:

a)Bérből és fizetésből élőknél a kérelem benyújtását megelőző hónapra;

b)Egyéb (vállalkozó stb.) jövedelemnél a megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem 1 havi átlaga;

c)Minden kiegészítő jövedelemnél kell nyilatkozni.

(5)A polgármesteri hivatal a szociális ellátások megállapítása előtt – szükség szerint – környezettanulmányt végez.

(6)A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17.§ (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. 

20.§

Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

Záró rendelkezések

21.§

(1)E rendelet 2008. május 1-én lép hatályba.

(2)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 5/2007. (III.28.) sz. illetőleg a 12/2007. (X.17.) sz. rendeletek hatályukat vesztik.

13 Módosította a 11/2013. (XII.18.) rendelet

Győrszemere, 2008. április 24.

                           Horváth Gyula                                               Horváth Sándor

                             polgármester                                                         jegyző

Kihirdetve:

Győrszemere, 2008. április 30.

Horváth Sándor

Jegyző