1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, működési területe

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győrszemere Községi Önkormányzat

2. Az önkormányzat székhelye: Győrszemere
   Pontos címe: 9121 Győrszemere, Fő u.20.

3. Működési területe: Győrszemere község közigazgatási területe.

2. Az önkormányzat szerveinek megnevezése

2.§

(1) Az önkormányzat szerveinek megnevezése: polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala.

(2) A közigazgatási terület leírását, a képviselők, bizottsági tagok névsorát, az önkormányzati intézmények felsorolást az 1.sz.függelék tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT-ÉS HATÁSKÖRE

3. Kötelező feladat- és hatáskörök

3.§

(1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, illetve az állandó bizottságokra átruház.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat-és hatáskörei a közszolgáltatások körében:

Településrendezés és településfejlesztés

• Az épített és természeti környezet védelme

• A lakásgazdálkodás

• A vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás

• Köztemetők fenntartása

• A helyi közutak és közterületek fenntartása

• A helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása

• Gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól

• Közreműködés az energiaszolgáltatásban

• Gondoskodás az óvodai nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek-és ifjúsági feladatokról (Ötv.8.§.(4)bek.)

• A közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása

• A nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása

• Az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése

• Közösségi tér biztosítása

(3) Az önkormányzat köteles gondoskodni:

• Az egészséges ivóvíz ellátásról

• Az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről

• Az egészségügyi és szociális alapellátásról

• A közvilágításról

• A helyi közutak és köztemetők fenntartásáról

• A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről

4. Önként vállalt feladatok

4.§

(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célok az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester (alpolgármester) vagy az erre felkért külön bizottság.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végrehajtásának az (1) bekezdésében említett részletes feltételeit.

(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének önként vállalt feladatait a 2.sz. függelék rögzíti.

5. Hatáskör átruházás

5.§

(1) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

(2) Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• Az önkormányzati rendeletalkotás

• Az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása

• A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás

• A helyi népszavazás kiírása

• Az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása

• A gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, helyi adó megállapítása

• Megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozásról

• Településrendezési terv jóváhagyása

• Éven belüli 3 millió forint értékhatárt meghaladó hitel felvétele

• Kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása

• Önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás

• Intézmény és (önkormányzati) vállalkozás céljára gazdasági társaság vagy szövetkezet alapítása

• Közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása

• Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál

• Felterjesztési jog gyakorlása (általánosságban vélemény-nyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő)

• A népi ülnökök megválasztása

• Állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti

• Amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(3) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6. A Képviselő-testület létszáma

6.§

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. 

7. A képviselő főbb jogai

7.§

(1) A képviselőt az Önkormányzati törvényben és az Szervezeti- és Működési Szabályzatban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. (Ötv.19.§.(2) bek.)

1. A képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

2. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő, közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni.

3. Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

4. A képviselő-testület a települési képviselőnek a testületi munkában való részvétele miatt –a munkahelyén- kiesett jövedelmét megtéríti.

8. A képviselő főbb kötelességei

8.§

1. Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában.

2. Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

3. Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

4. Tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzésére. Titoktartási kötelezettsége a megbízásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.

5. Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

6. A személyes érintettség bejelentése.

7. Írásban vagy szóban – legkésőbb az ülés megkezdéséig - bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Amennyiben ezt elmulasztja, úgy távolléte igazolatlannak minősül.

9. Kérdezési jog, interpelláció

9.§

1. A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után Önkormányzati ügyekben felszólalhat (interpellálhat), kérdést tehet fel amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – a megkérdezett érdemi választ ad.

2. A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban tehetik fel.

3. A polgármester a már benyújtott kérdésekről, interpellációkról az ülés kezdetekor tájékoztatást ad.

4. Ha a kérdés, interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

5. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

6. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

10. A képviselő-testület üléseinek száma

10.§

(1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A testületi ülést általában minden hónap utolsó keddi napjára kell összehívni a Polgármesteri Hivatal nagy tanácstermében.

(3) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni amennyiben azt a tárgyalandó téma fontossága, rövid határideje indokolja.

(4) Ugyancsak köteles a polgármester rendkívüli testületi ülést összehívni a képviselők legalább ¼-nek vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(5) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek a fontosabb szabályai:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői, a helyben érdekeltek közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez illetőleg a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket 30 nappal a tervezett időpont előtt közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, illetőleg a település hirdetőhelyein.

1. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

2. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falu gyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:

1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és szórólapok útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

2. A gyűlést a polgármester vezeti.

3. A gyűlésről emlékeztető készül, melynek vezetéséről a jegyző által megbízott személy gondoskodik.

11. Nyilvános és zárt ülések köre

11.§

1. A képviselő-testület ülése nyilvános. (Ötv.12.§.(3) )

2. A képviselő-testület

1. Zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

2. Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene. (Ötv.12.§.(4)bek.a.b.pont)

3. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (Ötv.12.§.(5)bek.)

12. Az ülések tervezése, előkészítése

12.§

1. A képviselő-testület a gazdasági programot figyelembe vevő, évenként jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.

2. Az üléstervet minden év január 31-ig a jegyző állítja össze az előző év december 31-ig beérkezett javaslatok alapján.

3. Az üléstervre javaslatot tehetnek:

• A települési képviselők

• A bizottságok

• Az alpolgármester

• A jegyző

• A képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői

• A település önszerveződő közösségei

4. Az ülésterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

5. Az ülésterv tartalmazza:

• A képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

• A tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

• A tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

6. A jóváhagyott üléstervet közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

(7) A képviselő-testület összehívását a megyei kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(8) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

• A képviselőket,

• A képviselő testület nem képviselő tagjait,

• A jegyzőt,

• A képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött, bejegyzett civil szervezetek képviselőit,

• A polgármesteri hivatal üggyel érintett előadóját,

• Az önkormányzati intézmények vezetőit,

• A kisebbségi önkormányzat elnökét,

• Akit a polgármester külső szakértőként, előadóként megjelöl.

A képviselő-testület ülésének időpontjáról a polgármester tájékoztatja az illetékes országgyűlési képviselőt és a pártok helyi képviselőit.

(9) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(10) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

• A bizottságok nem képviselő tagjait,

• A jegyzőt,

• A képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött lakossági szervezetek képviselőit,

• Akit a polgármester meghívott

• Helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

(11) A meghívót a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt -lehetőség szerint- az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, tervezett napirendjét, a napirendek előadóit, aláírásának keltét és a kiadmányozó aláírását, hivatali bélyegző lenyomatát. A meghívó kifüggesztendő a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára is.

13. Előterjesztések

13.§

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan, sürgős döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

3. Az előterjesztés főbb elemei:

1. Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.

2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

14. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

14.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása, távolléte esetén a testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása estén a testület ülését a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

1. A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze.

2. Megállapítja az ülés határozatképességét.

3. Előterjeszti az ülés napirendjét.

2. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(6) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

• Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

• Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles választ adni.

(7) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(8) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(9) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(10) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a levezető elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadhatja.

(11) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(12) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(13) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében - , majd az eredeti határozati javaslatról.

15. A sürgősségi indítvány

15.§

1. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

2. E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

2. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

3. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősség tényét, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

16. A tanácskozás rendjének fenntartása

16.§

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

• Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ.

• Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

• Széksértés megállapítását kezdeményezheti azzal a képviselő-testületi taggal szemben, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, kivéve ha a bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja és a sértettet illetőleg a testületet meg nem követi. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és 5.000. Ft. rendbírsággal sújtja a sértegető képviselőt.

2. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezi.

17. Döntéshozatali eljárás

17.§

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van.

(2) Határozatképesség hiányában 8 napon belül újabb ülést kell összehívni vagy az ülést fel kell függeszteni, ha várhatóan rövid időn belül a testület határozatképessége helyreállítható. Amennyiben a határozatképesség nem állítható helyre, az ülést be kell zárni.

(3) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.

(4) A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (Ötv.14.§.)

(6) Minősített többség szükséges:

• Önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv.10.§.a.pont)

• Az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz.

• Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz.(Ötv.10.§.e.pont)

• Külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv.10.§.f.pont)

• Intézményalapításhoz (Ötv.10.§.a.pont)

• Zárt ülés elrendeléséhez (Ötv.12.§.(4) b) pontja szerint )

• A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához (Ötv.18.§.(3)bek.)

• A polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv.33/b.§.)

• Az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

• A képviselő kizárásához ( 14.§. (2) bek. )

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tart mindazon az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(8) Titkos szavazást kell tartani:

• Választás,

• Kinevezés

• Felmentés

• Vezetői megbízás adása, visszaadása, valamint

• Fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.

(9) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• A szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

• A szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

• A szavazás során felmerült körülményeket.

Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén kell megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás a következő ülésen kerül megismétlésre.

(10) Zárt ülésen hozott határozat közérdekű részét nyilvános ülésen is kell ismertetni.

(11) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

• Azt a törvény írja elő

• Azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri.

(12) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(12) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(13) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.

(14) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

(15) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(16) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

18. Az önkormányzati rendeletalkotás

18.§

1. A képviselő-testület – az Ötv.16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az Ötv.értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

1. A Szervezeti és Működési Szabályzatról (Ötv.18.§.(1)bek.)

2. A települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról.

3. Bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról (Ötv.23.§.(2)bek.)

4. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról (Ötv.50.§.(2)bek.)

5. A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való bevitelről, illetőleg más célú hasznosításról (Ötv.80.§.(2)bek.)

(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.

(4) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. A települési képviselők,

2. Az önkormányzati bizottságok,

3. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

4. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke,

5. A település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(5) A rendelettervezet elkészítése

1. A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.

A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyzője készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is.

2. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

1. A tervezet véleményezése

1. A jogszabályi környezet

2. Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

• A szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

• A lakossági vélemény

3. A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság a tárgy szerint érintett bizottsággal együttesen tartott ülésén – megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt – szükség szerint más külső szakembereket is – meg kell hívni.

4. A polgármester az egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthatja.

5. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit közszemlére kell bocsátani.

2. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

1. A jegyző (polgármester, a bizottságok elnökei) az előkészítést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

3. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
   Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …../2011.(…hó….nap) önkormányzati rendelete, rendelet címe.

(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal folyosóján található hirdetőtáblán kell elhelyezni kihirdetés céljából. A polgármesteri hivatalban, a könyvtárban, a közösségi színtér jól látható helyein a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni. A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(9) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

1. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester, jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

2. Egy-egy ágazat képviselő-testület előtti beszámoltatásának része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalja.

3. A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

19. Önkormányzati határozatok

19.§

(1) A képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt a napirend elfogadása, ügyrendi kérdés, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok, név szerinti szavazás elrendelése esetén.

(2) A számozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját.

(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

A jegyzőkönyv

1. „A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.(Ötv.17.§.(1)bek.)

2. A testületi ülésről 2 eredeti példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

Az egyik példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül a megyei kormányhivatal vezetőjének (Ötv.17.§.(2)bek.)

A másik példányt pedig hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számra, amely a polgármesternél kerül lefűzésre és tárolásra.

3. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

4. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. Az ülés helyét, időpontját,

2. A megjelent képviselők nevét (a távol maradt képviselők névsorát),

3. Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

4. Az ülés megnyitásának időpontját,

5. Az elfogadott napirendet,

6. Napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

7. A határozathozatal módját,

8. A szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét,

9. A polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket),

10. Az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

11. Az ülés bezárásának az időpontját.

5. A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá (Ötv.17.§.(2)bek.)

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe egy hivatali dolgozó jelenlétében. A jegyzőkönyvről készítendő másolatért 50 Ft/lap összegű térítést kell fizetnie a kérelmezőnek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.(Ötv.17.§.(3)bek.). A zárt ülésen hozott döntések az önkormányzati és az adatvédelmi törvényben előírt szabályok figyelembevételével kerülnek ismertetésre.

IV.FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

20. A polgármester

20.§

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

2. „A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképtelensége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.(Ötv.32.§.)

3. A polgármester illetményére a pénzügyi bizottság tesz javaslatot.

4. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

1. Segíti a képviselők munkáját.

2. Összehívja és vezeti a testület üléseit.

3. Képviseli az önkormányzatot.

4. Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.

5. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

5. A polgármester dönt a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

1. Dönt az éves költségvetés 1 százalékát meg nem haladó hitelügyletekről.

2. Dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabér előleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be.

3. Dönt a költségvetési tartalék 20%-ig terjedő felhasználásáról, max. 5.000.000.Ft.összegig, illetőleg a szabad pénzeszközök lekötéséről, utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett.

4. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet.

5. Véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben.

6. Nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.

7. A dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.

8. Irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét.

9. Ellátja a honvédelmi törvény Hvt.19.§-ában megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

10. Az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.

6. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1. Indítványozhatja a bizottság összehívását.

2. Felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.(Ötv.25.§.(2)bek.)

3. Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

7. A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványok:

1. A képviselő-testület főbb döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.

2. A jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

3. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utal államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

4. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.

5. Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

6. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (Ötv.35.§.(2)bek.)

8. A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztsége megszűntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.

21. Az alpolgármester

21.§

1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ. (Ötv.34.§.)

2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

3. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

4. Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg. 

22. Polgármester, alpolgármester helyettesítése

22.§

1. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.

2. Az ülés vezetésére a 14.§ (4)-(13) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. Tartós akadályoztatásnak minősül:

1. A 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

2. Büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

3. A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

23. A jegyző

23.§

1. „A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

2. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. (Ötv.36.§.(2)bek.). A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (Ötv.36.§.(2) bek.a) pont) Ebben a témakörben:

1. Előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

2. Ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

3. Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein.

4. Törvényességi észrevételt tehet a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában.

5. Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá.

6. Rendszeresen tájékozatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

3. A jegyző egyéb feladatai:

1. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

2. Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.

3. Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

4. „A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.”(Ötv.36.§.(2)bek.b)pont)

5. szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját.

6. Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(4)

1. Véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben.

2. Javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

3. Gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.

4. Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át.

5. Hetente hétfői munkanapon 08.00-10.00-ig fogadóórát tart.

V. FEJEZET

A polgármesteri hivatal

24.§

1. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (Ötv.38.§.)

2. A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

3. A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a bértömeget.

4. A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

5. A hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységének és dolgozók közötti munkamegosztását tartalmazza.

6. A képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére. A bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványait a hivatallal szemben.

7. A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

8. A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

9. A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

10. A polgármesteri hivatal belső tagozódása:

• Pénzügyi és gazdálkodási csoport,

• Hatósági és igazgatási csoport,

• Titkárság

11. Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

12. A jegyző döntése szerint az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

13. A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfő: 8,00 - 12,00 óráig

Kedd: nincs ügyfélfogadás

szerda: 8,00 - 16,00 óráig

Csütörtök: 12,00-16,00 óráig

Péntek: 8,00-12,00 óráig

14. A polgármesteri hivatal hivatalos ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester és a jegyző fogadónapját az SZMSZ 2.sz.melléklete rögzíti.

15. A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

16. A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami és üzleti (magán)titok tekintetében titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
    A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja. 

VI. FEJEZET

Bizottságok és működésük főbb szabályai

25.§

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

2. A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

1. Oktatási, Szociális, Kulturális és Ifjúsági Bizottság 5 fő

2. Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság 5 fő

A képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését az 1. sz. függelék rögzíti.

A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

3. Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a sz, függelék rögzíti.

4. A bizottság a belső működési szabályait – az Ötv.és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.

5. A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel – szakmai tanácsadó szervként – albizottságot alakíthat.

6. A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(8) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(9) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(10) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(11) A bizottság üléséről emlékeztető készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
Az emlékeztetőt a bizottság elnöke és az emlékeztető készítője írja alá.

(12) A bizottság a tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.

VII.FEJEZET

A TÁRSULÁSOK

24. A társulásra vonatkozó átfogó szabályok

26.§

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.
   
   Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

2. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

3. A társulások célja és rendeltetése:

1. Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

2. A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

3. A lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

4. A koordináció főbb módszerei:

1. A polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,

2. Testületi ülések együttes tartására,

3. Közös (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

4. Képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.

(5) Az Önkormányzat a 3. sz. függelékben meghatározott társulásban vesz részt.

VIII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

25. A gazdasági program

27.§

1. A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít, melyet az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a polgármester terjeszt elő.

26. Az önkormányzat költségvetése

28.§

1. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

1. Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

• A kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele,

• Az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelismerése

Ezen belül:

• A bevételi források,

• Azok bővítési lehetőségei,

• A kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretei között mozgó célszerű) megoldásainak a meghatározása,

• Az igények és a célkitűzések egyeztetése,

• A szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

• A várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

2. A második forduló főbb elemei:

• A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.

• A költségvetési javaslat a 217/1998. Korm.rend.29.§ (1) bek-ben meghatározottak szerinti szerkezetben kerül elkészítésre:

• A bevételi forrásokat,

• A működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),

• A felújítási előirányzatokat célonként,

• A fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

• Az általános és a

• Céltartalékot.

3. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

4. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) pontban írt szabályok irányadók.

27. Az Önkormányzat vagyona

29.§

1. A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

1. A forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

2. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

3. Az önkormányzat törzsvagyonát forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak képezik.

4. Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében az Ötv. 80.§.(3)bekezdésében foglalt korlátozásokkal – rész vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról célszerű, ha külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.

5. A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 5 millió forint értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat, melyekről utólagos tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek.

6. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy más megoldás gazdaságilag célszerűtlen.

7. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

28. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

30.§

1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

2. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

3. Az önkormányzat fizetésképtelenné válását az önkormányzat illetőleg a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

4. A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

5. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt.

6. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetésről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

7. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény a kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.

8. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.

29. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

31.§

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.(Ötv.92.§.(2)bek.)

2. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el (Ötv.92.§.(2)bek.)

3. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.(Ötv.92.§.(2)bek.)

4. A pénzügyi- és ügyrendi bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

3. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését (Ötv.92.§.(3)bek.).

5. „A pénzügyi bizottság megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.” (Ötv.92.§.(4)bek.)

IX.FEJEZET

Záró rendelkezések

32.§

1. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

2. Hatályát veszti a 3/2007. (II.14.) sz rendelet, a 2/2010. (II.16.) sz. rendelet, valamint a sz. rendelet. Rendelet.

3. A rendelet mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

4. A rendelet mellékleteivel és függelékeivel együtt megküldendő:

1. A települési képviselőknek,

2. A bizottságok nem képviselő tagjainak,

3. A megyei kormányhivatal vezetőjének,

5. A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Győrszemere, 2011. 04. 27.

Horváth Gyula                                                           Horváth Sándor 

polgármester                                                                    jegyző