Győrszemere Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátásokat az alábbiak szerint szabályozza:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) E rendelet hatálya a – szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 3. §-ában (továbbiakban: Sztv.) meghatározott – Győrszemere község területén élő lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre terjed ki.

(2)       A hajléktalan személyekre az Sztv. 6.§-át kell alkalmazni.

2.§

(1) A képviselő-testület e rendeletében, a rászorultságtól függően azok részére állapítja meg az ellátásokat, akiknek:

a) Átmenetileg veszélyeztetett a megélhetésük, vagy

b) Hátrányos helyzetük miatt tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és hátrányos helyzetüket nem életvitelükkel idézték elő.

3.§

A képviselő-testület szociális rászorultság esetén:

a) Pénzbeli ellátásként:

• Települési támogatást,
• Rendkívüli települési támogatást,

b) Természetben nyújtott szociális ellátásként:

• Köztemetést,
• Születési támogatást

c) Szociális szolgáltatásként, alapszolgáltatásként:

• Étkeztetést biztosít.

4.§

E rendelet alkalmazásánál figyelembe kell venni a mindenkori szociális ellátásra vonatkozó jogszabályokat.

5.§

E rendelet meghatározott alábbi ellátási formák megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:

Pénzbeli ellátások:

• Települési támogatás,
• Rendkívüli települési támogatás.

Természetben nyújtott szociális ellátás:

• Köztemetés megállapítása
• Születési támogatás.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Települési támogatás

6.§

(1) Települési támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) gyógyszer-kiadások viseléséhez

d) hulladékszállítási díjkedvezmény viseléséhez.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatásaként a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik ( villanyáram-, víz és gázfogyasztás, csatornahasználat és a szemétszállítás díja, tüzelőanyag költség ) viseléséhez nyújt az önkormányzat települési támogatást.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal kapcsolatban nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal kapcsolatban nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A lakhatással kapcsolatos települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás

a) (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakhatással kapcsolatos települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(9) A támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A lakhatással kapcsolatos települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(13) Nem állapítható meg a lakhatással kapcsolatos települési támogatás – egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén – annak a kérelmezőnek, aki:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,

b) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,

c) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának és kertjének tisztántartásáról (hulladéktól mentes, gondozott állapot) gaz – és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

d) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról az általában elvárható módon és mértékben nem gondoskodik.

(14)     A kérelmező által lakott ingatlan rendeltetésszerű használatának és higiénikus állapotának helyszíni ellenőrzésére – a hatósági eljárás során – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályait kell alkalmazni.

(15) Az Önkormányzat azon győrszemerei lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozó (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont) részére, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy állandó ápolását, gondozását végzi és ezért munkahelyet hagyott ott, illetve az ápolás időtartamára – igazolt – fizetés nélküli szabadságot vett ki települési támogatást állapít meg, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(16) A támogatási feltételek egészségügyi részét a háziorvos igazolja.

(17) Az önkormányzat az ápolás körülményeit kétévente március 30-ig felülvizsgálja és ehhez:

a) Bekérheti a háziorvos igazolását, szakvéleményét;

b) Megvizsgálja – környezettanulmány során – az ápolási kötelezettség teljesítését;

c) Kétség esetén szakorvosi felülvizsgálatot kér;

d) Az ápolási díjat megszünteti;

e) Intézkedhet az ápolási díj visszafizetéséről.

(18) A települési támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(19) A települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban – ide nem értve a Sztv. 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a Sztv. 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak – részesülő jogosult esetén a (18) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(20) A gyógyszer kiadások viseléséhez az önkormányzat települési támogatás nyújt annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(21) A gyógyszerszükségletet a háziorvos igazolja, melyet a patika áraz be.

(22) A kérelmező a kérelméhez az alábbiakat köteles csatolni:

• jövedelemigazolás
• patika által beárazott gyógyszerszükséglet igazolás
• 30 napnál nem régebbi, jogerős, alanyi vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultságot elutasító határozat.

(23) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell a gyógyszertár által kiállított részletes igazolást a gyógyszerköltségről. A támogatás megállapításánál csak a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek térítési díjai, valamint a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba befogadott térítési díjai vehetők figyelembe.

(24) A fentiek szerint megállapított támogatás adható eseti jelleggel, vagy 6 hónapon keresztül a kérelmező szociális helyzetéhez igazodva, amennyiben a terápia indokoltságát a kérelmező háziorvosa igazolja.

(25) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a kérelmező, aki alanyi, normatív vagy méltányossági közgyógyellátásra jogosult.

(26) Hulladékszállítási díjkedvezmény igénybevételére jogosult:

i. az az, állandó bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a lakásban élő nyugdíjas, aki népesség-nyilvántartás adatai szerint egyedül él, és befizetési csekkel vagy egyéb irattal bizonyítja, hogy az adott éves díjat megfizette és hátraléka nincs.

ii. az a 70. életévét betöltött személy, aki egyszemélyes háztartásban él és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át (85.500,-Ft) nem haladja meg.

iii. azok a 70. életévet betöltött személyek, akik egy háztartásban élnek és az adott címen más személy sem bejelentett lakó-, sem tartózkodási hellyel nem rendelkezik, valamint egy főre jutó jövedelmük az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át (65.550,- Ft) nem haladja meg.

iv. életkorra tekintet nélkül, az egyszemélyes háztartásban élő, időskorúak járadékában részesülő személy.

(27) A kedvezményt csak a jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlanra lehet igénybe venni.

(28) A hulladékszállítási díjkedvezmény a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjától illeti meg. A támogatás megállapítása határozatlan időre történik.

(29) A hulladékszállítási kedvezmény havi összege megegyezik a külön rendeletben meghatározott kukaürítési díj egy hónapra eső összegével.

(30) A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

(31) A kedvezményt meg kell szüntetni, ha jogosult körülményeiben a jogosultsági feltételeket érintő változás következik be.

(32) A kérelemhez mellékelni kell a szemétszállítási díj havi összegéről szóló igazolást, amely tartalmazza, hogy a kérelmezőnek a GYHG Nonprofit Zrt. felé három hónapot meghaladó tartozása nincs, illetve, hogy a szemétszállítási díjat hány fő után fizeti a kérelmező.

(33) Az ürítési alkalmak száma: biohulladék ürítése esetén: havi két alkalom

                                                     maradék hulladék esetén: havi egy alkalom.

Rendkívüli települési támogatás

7.§

(1) A Polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) A rendkívüli települési támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a) tartós, rendszeres orvosi ellenőrzést, kezelést igénylő betegség esetén,

b) létfenntartást befolyásoló hirtelen haláleset (családfenntartó halála),

c) természeti csapás, elemi kár esetén,

d) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

e) gyermek iskoláztatásához,

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

g) gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,

h) gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul,

i) ellátatlan személy részére,

j) egyéb rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(3) A rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegnek 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

(4) A (2) a) pontjában foglaltak esetén – háziorvosi, szakorvosi igazolás, kórházi zárójelentés, ambuláns lap, stb. alapján – a Polgármester akkor is megállapíthatja a rendkívüli települési támogatást, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(5) A polgármester a (2) c) pontja esetében maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszoros mértékéig állapíthat meg rendkívüli települési támogatást.

A Polgármester a (2) d-h pontjai esetében települési támogatást állapíthat meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(6) Rendkívüli települési támogatásban egy naptári évben egy család legfeljebb kettő alkalommal részesülhet, melyeknek összege nem haladhatja meg a 100.000,- Ft-ot.

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a jelen rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, és amennyiben lehetséges, az önkormányzati segély indokoltságáról szóló igazolást (pl. elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás, tartós betegséget igazoló orvosi-, vagy kórházi igazolás, válsághelyzetben lévő várandós anya esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, gyermekek hátrányos helyzetéről szóló igazolás, stb).

(8) Ha a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálása során a Polgármester megítélése szerint egy adott időszakon belül több alkalommal is indokolt települési támogatás folyósítása, akkor a határozatban – a konkrét időpontok és összegek megjelölésével – az adott év folyamán többszöri kifizetésről rendelkezhet.

(9) Amennyiben a Polgármester a rendkívüli települési támogatás rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást (élelmiszer, tüzelősegély, közüzemi díj, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése) állapít meg.

(10) Az önkormányzat polgármestere temetési költségekhez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350, egyedül élő esetén 400%-át.

(13) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(14) A temetési költségekhez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást a halálesetet követő 2 hónapon belül lehet igényelni. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, valamint az elhalt halotti anyakönyvi kivonatának és a temetési számlának a másolatát.

(15) Temetési költségekhez rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(16) A rendkívüli települési támogatás – a (2) bekezdés j) pontjában foglalt esetekben – akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén 350%-át.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Köztemetés

8.§

(1) A polgármester a Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint biztosítja a szolgáltatást.

Születési támogatás

9.§

(1) Az önkormányzat születési támogatást állapít meg a gyermek születése után, annak a kérelmezőnek, akinek legalább az egyik szülője – a gyermek születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban – megszakítás nélkül győrszemerei bejelentett lakóhellyel rendelkezik és

a) a gyermek megszületésekor annak lakóhelyeként a lakcímnyilvántartásba győrszemerei lakóhely kerül bejegyzésre valamint

b) a támogatást kérő a gyermeket saját háztartásban neveli.

(2) A támogatás összege: 30.000. Ft.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születésének napjától számított három hónapon belül terjesztheti elő a családi pótlékban részesülő szülő.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő jogvesztő.

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

10.§

(1) A képviselő-testület szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre a polgármester, a kisebbségi önkormányzat elnöke, az önkormányzati intézményvezetők, a családgondozó, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke részvételével. Ezen fórum évente egy alkalommal megrendezett tanácskozás alkalmával megtárgyalja a szociálpolitikai feladatok helyzetét és ajánlásokat fogalmazhat meg a különböző szociális szolgáltatások színvonalának emelésére, illetőleg szükség szerinti bővítésére.

(2)  A képviselő-testület személyes gondoskodás keretében a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• Étkeztetés

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Étkeztetés

11.§

(1) A képviselő-testület az Sztv. 62.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint biztosítja az étkeztetést.

(2) Az étkezési igényre vonatkozó kérelmeket Győrszemerei Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A kérelmeket a polgármester bírálja el.

(4) Szociálisan rászorultnak tekinthető:

a) életkor miatt az a személy, aki 65. életévét betöltötte, és személyazonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja,

b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük alapján: azok a személyek, akik fogyatékosságukat, pszichiátriai betegségüket orvosi igazolással tudják igazolni, vagy fogyatékossági ellátásban részesülnek,

d) szenvedélybetegségük alapján: azok, akik szenvedélybetegségüket orvosi igazolással tudják igazolni,

e) hajléktalanság miatt, aki csak Győrszemere település szintű lakcímmel rendelkezik.

Eljárási rendelkezések a szociális ellátások folyósítására

12.§

(1) Az e rendeletben szereplő ellátásokra vonatkozóan a kérelmet vagy javaslatot – jelen rendeletben meghatározott két eset kivételével – a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez a törvényekben, illetőleg a végrehajtási jogszabályokban meghatározott okirati bizonyítékokat kell csatolni. A bizonyítékok csatolásáról az ügyfeleket írásban tájékoztatni kell.

(3) A jogosultság megállapítása érdekében a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni illetőleg a nyilatkozatában foglaltakat igazolni.

(4) A jövedelemigazolást:

a) Bérből és fizetésből élőknél a kérelem benyújtását megelőző hónapra;

b) Egyéb (vállalkozó stb.) jövedelemnél a megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem 1 havi átlaga;

c) Minden kiegészítő jövedelemnél kell nyilatkozni.

(5) A polgármesteri hivatal a szociális ellátások megállapítása előtt – szükség szerint – környezettanulmányt végez.

(6) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17.§ (1)-(3) és (5) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

13.§

Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

Záró rendelkezések

14.§

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.13.) és a 12/2015. (XII.16.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.