Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (X.6.) önkormányzati rendelete
a településrendezési szerződések megkötésének szabályairól
Hatályos: 2022. 06. 29Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (X. 6.) önkormányzati rendelete
a településrendezési szerződések megkötésének szabályairól
Győrszemere Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 28. § (1) bekezdésében és 30/A. §-ban foglaltak alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:
a) a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,
b) a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetre,
c) olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,
d) a külterületi vagy zártkerti ingatlan belterületbe vonására, és
e) egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre.
(2) Az újonnan beépítésre szánt területek tervlapja a helyi építési szabályzat részét képező belterületi rendezési terv részét képezi.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. fejlesztési terület: Az a terület, ahol a fejlesztés a rendezési tervi keretek között a szükséges műszaki infrastruktúra biztosítása mellett megvalósítható.
2. fejlesztő: Adott fejlesztési területen a településrendezési eszközökben rögzített célokat megvalósító tulajdonos vagy a tulajdonos kötelezettségét átvállaló magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
3. közterület kialakítási terv (a továbbiakban: KKT): a fejlesztési területre készítendő olyan műszaki dokumentáció, amely a rendezési tervben kiszabályozott közterület műszaki infrastruktúra rendszerének kialakítását mutatja be.
4. településrendezési előszerződés (a továbbiakban: TRESZ): az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződés létrejöttét elősegítő dokumentum, mely jogerős hatósági engedélyek megléte nélkül, előzetesen rögzíti és biztosítja az adott településfejlesztéssel összefüggő beruházás főbb jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki paramétereit, a kötelezettségvállalásokat, előkészítve a településrendezési szerződés későbbi időpontban történő megkötésének sarkalatos feltételeit.
5. településrendezési szerződés (a továbbiakban: TRSZ): olyan közigazgatási hatósági szerződés, mely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti.
6.1 településfejlesztési hozzájárulás: a településfejlesztési cél megvalósulása előtt a szükséges kiszolgáló intézmények (humán infrastruktúra: oktatás, egészségügy stb.) és műszaki infrastruktúra-fejlesztések (közmű, út, járda stb.), illetve ezen már meglévő intézmények/infrastruktúrák fenntartásának/üzemeltetésének finanszírozásához történő pénzbeni hozzájárulás.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó esetekben a településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósítása a fejlesztőt terheli.
(2) A fejlesztő kötelezettségvállalásait az 5. §-ban vagy 6. §-ban szabályozott szerződésben szükséges rögzíteni.
(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során – az összevont telepítési eljárást kivéve – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdés eb) és ec) pontjainak vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatók el:
a) TRESZ,
b) TRSZ,
c) az állam vagy az önkormányzat kötelezettségvállalása, vagy
d) magántulajdonban maradó út esetén az út tulajdonosának nyilatkozata arról, hogy az utat és a hozzá kapcsolódó közművet az épület használatbavételéig kiépíti és forgalomba helyezi.
(4) Az építésügyi hatósági használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során a Korm. rendelet 40. § (3) bekezdés és 54. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeltetésszerű használathoz szükséges közműellátás és közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatóak el:
a) közműellátás vizsgálata esetén, amennyiben a közmű
aa) nem önkormányzati tulajdonban van, közműnyilatkozat, vagy
ab) az önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata, valamint
b) közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén, amennyiben az út
ba) önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester hozzájáruló nyilatkozata, vagy ideiglenes illetve végleges forgalomba helyezési engedély, vagy
bb) magántulajdonban marad, ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezési engedély.
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a TRSZ megkötését megelőzően a fejlesztő KKT-t készít az önkormányzat jóváhagyásával lehatárolt tervezési területre. A KKT készítése alól a Képviselő-testület felmentést adhat különösen akkor, ha
a) a már meglévő, kiépített közterület nem igényel további infrastruktúra-fejlesztést,
b) a közterület kiépítése, fejlesztése folyamatban van,
c) közforgalom számára megnyitott magánút érintett, vagy
d) a fejlesztő az adott településrész területén megvalósítandó közérdekű kötelezettséget vállal.
(2) A KKT jóváhagyásra benyújtandó az Önkormányzathoz. A KKT jóváhagyása tárgyában a Képviselő-testület dönt.
(3) A jóváhagyott KKT az Étv. 30/A. (3) bekezdésében írt tanulmányterv részeként felhasználható. A KKT részeként a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési tervek is benyújthatók.
(4) A KKT-t elkészítése a fejlesztő kötelezettsége, amelynek során a fejlesztő köteles a tartalomnak megfelelő tervezési jogosultságú szaktervezőket e munkába bevonni. A KKT-t az 1. sz. mellékletnek megfelelő tartalommal, és eljárásrendben kell elkészíteni.
(5) Az Önkormányzat egyetértése szükséges a jóváhagyott KKT alapján készített szakági terv engedélyezésre történő benyújtásához. Az e bekezdés szerinti egyetértés tárgyában a polgármester dönt.
(6) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az Önkormányzatnál. Valamennyi, fejlesztő nevére szóló szakági engedélyterv a jóváhagyott KKT-val egyező műszaki tartalommal és az Önkormányzat előzetes írásbeli egyetértésével nyújtható be engedélyezésre. Az írásbeli egyetértés kinyilvánítása tárgyában a Képviselő-testület dönt.
(7) A KKT-ben rögzített műszaki tartalom érvényességi ideje addig tart, amíg a területre vonatkozó településrendezési eszközök változatlanok.
5. § (1) A TRESZ-ben a szerződés előszerződési jellegére tekintettel a fejlesztő és az Önkormányzat vállalja, hogy egymással legkésőbb az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges építésügyi hatóság engedélyének megszerzéséig végleges településrendezési szerződést (TRSZ) kötnek.
(2) TRESZ megkötése szükséges az alábbi esetekben:
a) belterületbe vonás esetén,
b) ha településrendezési eszköz módosítása szükséges egy olyan településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósítása érdekében, ahol a fejlesztés nagyságrendje, a fejlesztés településszerkezetre gyakorolt hatása vagy az érintett ingatlannak a fejlesztés hatása általi felértékelődése indokolttá teszi, vagy
c) ha a településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósítására és a TRSZ megkötésére kizárólag településrendezési eszköz módosítását követően kerülhet sor.
(3) A TRESZ alapdokumentuma a (2) bekezdés b) és c) pont esetén a fejlesztés megalapozottságát rögzítő, fejlesztő által elkészített tanulmányterv.
(4) A TRESZ megkötésének nem feltétele a jóváhagyott KKT.
(5) A településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósításával összefüggő használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során szükségessé váló feladatok és kötelezettségek teljesítésére csak TRSZ alapján kerülhet sor. TRESZ alapján a fejlesztő csak abban az esetben kezdeményezhet használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárást, ha a TRESZ-ben a felek erről megállapodtak.
(6) A fejlesztési céllal összefüggésben nem adható ki tulajdonosi hozzájárulás a TRSZ megkötését megelőzően. A fejlesztő a tulajdonosi hozzájárulás kiadásának feltételeiről a TRESZ-ben az Önkormányzattal megállapodhat.
6. § (1) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az önkormányzatnál a 2. sz. mellékletben foglalt tartalmi előírásokkal.
(2) TRSZ megkötése szükséges az 1. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben, kivéve ha az 5. § (2) bekezdése szerint TRESZ megkötésére kerül sor.
(3) A TRSZ-ben a Fejlesztő által vállalt, és a fejlesztési területen létrehozott létesítmény és építmény rendeltetésszerű használatához szükséges hatósági döntésekben feltételként elő nem írt kötelezettség biztosítására a Fejlesztő megfelelő garanciát köteles nyújtani.
(4) Amennyiben a Képviselő-testület álláspontja szerint a fejlesztés nincs összhangban az Önkormányzat településfejlesztési stratégiájával, településrendezési célokkal, vagy a településképpel, az Önkormányzat a szerződést nem köteles megkötni.
(5) Amennyiben a TRSZ a Fejlesztőnek felróható okból nem jön létre, és az Önkormányzatnak a fejlesztési terület beépítése kapcsán költségviselőként infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítania, a beruházás teljes költéségét az Étv. 28. § (2) bekezdése alapján, önkormányzati hatósági határozatban az érintett ingatlanok tulajdonosaira kell hárítani.
(6)2 A TRSZ-ben rögzített és a fejlesztő által létrehozott közterületeket, közműveket, valamint egyéb műtárgyakat a fejlesztő külön megállapodás alapján térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adja. A felmerülő közteher-fizetési kötelezettség minden esetben a fejlesztőt terheli.
(7)3 A TRSZ és TRESZ megkötésének kötelezettsége alól a Képviselő-testület felmentést adhat különösen akkor, ha a fejlesztési területen lévő műszaki infrastruktúra alkalmas arra, hogy biztosítsa az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát.
7. § (1)4 A fejlesztőnek településfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie a településfejlesztési cél megvalósítása előtt
a) a rendezési tervben szereplő újonnan beépítésre szánt területeken vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő bármilyen területeken a telekalakítási eljárás előtt, vagy
b) külterületi/zártkerti ingatlan belterületbe vonása előtt, vagy
c) a településrendezési eszközök kérelemre történő módosítása esetén a módosítási eljárás megindítása előtt.
(2)5 A településfejlesztési hozzájárulás alapösszege:
a) A 7. § (1) bekezdés a) pont esetében az övezeti jelben előírt paraméterekkel kialakítható telkenként - függetlenül attól, hogy ténylegesen hány telek kerül kialakításra - 750.000 Ft.
b) A 7. § (1) bekezdés b) pont esetében az övezeti jelben előírt paraméterekkel kialakítható telkenként - függetlenül attól, hogy ténylegesen hány telek kerül kialakításra - 750.000 Ft.
c) A 7. § (1) bekezdés c) pont esetében, ha a kiszabályozott terület „intézményi vegyes terület”, „kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület”, „ipari gazdasági terület”, „egyéb ipari gazdasági terület”, „általános gazdasági terület”, „különleges terület” övezetként kerül kijelölésre, egyedi Képviselő-testületi döntés alapján kerül meghatározásra. Irányadó mérték: Az érintett területnek a módosítás következtében bekövetkezett értéknövekedésének a 40%-a. A Képviselő-testület az irányadó mértéktől eltérhet.
d) A 7. § (1) bekezdés c) pont esetében, ha a kiszabályozott terület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 6. § (2) bekezdésben foglalt beépítésre szánt, a c) pontban nem szabályozott egyéb övezetként kerül kijelölésre, akkor az a) pont szerinti alapösszeggel kell számolni.
(3)6 A 7. § (2) bekezdés c)-d) pont szerinti megfizetett településfejlesztési hozzájárulás összegét a fejlesztőnek az önkormányzat visszatéríti abban az esetben, ha a tervezett módosítás az eljárás során meghiúsul. Különösen ideértendő a hatósági vétó, vagy más fejlesztőtől független elháríthatatlan akadály. Amennyiben a módosítás a fejlesztőnek felróható okból hiúsul meg, az összeg visszatérítésére nem jogosult.
(4)7 A településfejlesztési hozzájárulás összege a 7. § (1) bekezdés a)-b) pont szerinti lakóövezeti területek esetében az alapösszeg korrigálva az alábbi tényezőkkel:
a) Amennyiben az övezeti jelben előírt paraméterekkel kialakítható telken egy lakóegység létesíthető, a településfejlesztési hozzájárulás összege az alapösszeg 1-szerese.
b) Amennyiben az övezeti jelben előírt paraméterekkel kialakítható telken kettő lakóegység létesíthető, a településfejlesztési hozzájárulás összege az alapösszeg duplája.
c) Az adott övezeti jelben létrehozható minden további lakóegység után a b) pontban foglaltakon túl településfejlesztési hozzájárulás összege 450.000 Ft.
(5)8 A területfejlesztési hozzájárulás konkrét összegét és annak megfizetésének feltételeit TRSZ-ben kell rögzíteni jelen rendeletben foglaltakkal összhangban.
(6)9 Az újonnan beépítésre szánt területeken vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő bármilyen területen, vagy belterületbevonás, illetve településrendezési eszközök módosításával beépíthetővé váló területeken a közművesítés és a szilárd burkolatú útépítés költségei a fejlesztőt terhelik, melynek mértékét és a megvalósítás módját, annak részleteivel együtt a TRSZ-ben kell rögzíteni.
(7)10 Ha a fejlesztő - a fejlesztési céltól független - a településen egyéb közcélú fejlesztést vállal a TRSZ-ben, a településfejlesztési hozzájárulás mértékétől a Képviselő-testület döntése alapján el lehet térni, amit a TRSZ-ben kell rögzíteni.
8. § Ez a rendelet 2021. október 7-én lép hatályba.
1. melléklet
1. A külterületi KKT tervlapjainak léptéke 1:1000 – 1:250-ig változhat, a belterületi KKT legalább 1:500 léptékű.
2. A KKT tervlapjai az alábbi szakági terveket és dokumentumokat kell, hogy tartalmazzák:
a) geodéziai felmérés: legalább a földmérési alaptérképnek megfelelő tartalommal, a szintkottázás szükség szerinti besűrítésével;
b) útépítési helyszínrajz: az útépítési tervnek legalább a meglévő kiépített hálózatig kell terjednie. Az útépítési terven jelölni kell a teljes telektömb beépítésének terveit, valamint a létesítendő kapubejárók helyét, továbbá a járdatő tervezett szintjét is. Ha a csapadékvízelvezetés nem zárt csatornahálózattal történik, akkor annak megoldását is legalább itt be kell mutatni, ügyelve a telekbejáratokra is. Az akadálymentes közlekedés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani kell;
c) hossz-szelvény(ek) és minta-keresztszelvény(ek) jogszabályban előírt részletességgel;
d) csapadékvíz elvezetés: a felszíni csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek méretezése során hidrológiai, hidraulikai számításokkal kell igazolni a tervezett rendszer működésének alkalmasságát. A rendszert „csapadékvíz elvezetési koncepcióval" rendelkező területeken az abban előírtaknak megfelelően kell megtervezni és megvalósítani (nyílt vagy zárt);
e) közműépítési helyszínrajz: a szorosan vett tervezési területen túl a tervnek legalább a meglévő hálózatok csatlakozási pontjáig; befogadó vagy támpontig kell terjednie. A tervnek tartalmaznia kell legalább a villamos energia ellátás, a közvilágítás, a zöldfelület kialakítás, a vízellátás és a csatornázás megoldását, valamint – amennyiben a tervezési területen arra lehetőség van – a gázellátás, telefon és kábelhálózat megoldását is;
f) műszaki leírás: Ismerteti a műszaki infrastruktúrára (közművek, utak és egyéb műtárgyak) vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint az alkalmazott műszaki megoldásokat alátámasztó számításokat és indokolásokat;
g) költségbecslés (szakági tervező által készített);
h) egyeztetési jegyzőkönyvek: a leendő út- és a zöldfelületek kezelőivel, valamint a közműüzemeltetőkkel folytatott egyeztetésekről. (A dokumentumnak igazolni kell, hogy a tervi munkarész bemutatásra került, azzal az érintett szolgáltató, kezelő egyetértett, a tervezési területen kívüli hálózatfejlesztési igény felmerül-e.) és
i) tervezői nyilatkozat: a rendezési tervnek való megfelelőségről és jogszabályoknak való megfelelőségről.
3. A KKT-t a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységénél 4 példányban tartalomjegyzékkel ellátva kell jóváhagyásra leadni. A dokumentációt elektronikusan is be kell nyújtani.
4. A benyújtást követően az önkormányzat formai vagy tartalmi hiányosság esetén a hiányzó munkarészek pótlására, tervek átdolgozására hívja fel a fejlesztőt.
5. A polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységei részvételével egyeztető tárgyalást tart. Az egyeztető tárgyaláson elhangzott megállapítások, javaslatok alapján a terv kiegészítését kell kérni a fejlesztőtől.
6. A KKT kizárólag egyeztetést követően nyújtható be jóváhagyásra.
2. melléklet
1. A TRSZ szerkezeti tagozódása, kötelező tartalmi elemei:
a) A szerződés tárgya
b) A fejlesztési terület
c) A településrendezés tartalma
d) Általános rendelkezések
e) Műszaki tartalom
f) Az infrastrukturális létesítmények átadása
g) Az infrastrukturális létesítmények építésével kapcsolatos követelmények
h) Biztosíték és
i) szükség szerinti egyéb rendelkezések
2. A TRSZ mellékletei:
a) A jóváhagyott tanulmányterv vagy KKT,
b) A fejlesztési terület településrendezési eszközök szerint vett lehatárolása, helyszínrajz, és kialakítása (jogerős telekalakítási engedély),
c) A engedélyezett jogerős és érvényes hatósági határozatok, és hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentáció(k),
d) Közműszolgáltatók, érintett útkezelők, a területen közösségi szolgáltatást végző szervezetek nyilatkozatai a közművek kiépítésének lehetőségeiről, megvalósítási feltételeiről és módjáról, valamint a kiépítendő közterület járműhasználhatósági, telekmegközelíthetőségi szempontjait illetően, és
e) Meghatalmazások
3. A TRSZ tárgyának megvalósulását követően az alábbi dokumentumokat kell szükség szerint mellékelni, és az elkészült létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárása előtt 4 példányban leadni a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységénél.
a) megvalósulási dokumentáció a Fejlesztő, a kivitelező és a műszaki ellenőr által aláírva (nyomtatott és elektronikus (dwg/pdf) formában)
b) jogerős vízjogi létesítési engedély
c) jogerős vízjogi üzemeltetési engedély
d) jogerős útépítési engedély
e) műszaki átadási jegyzőkönyv
f) üzembehelyezési jegyzőkönyv
g) kivitelezői nyilatkozat
h) műszaki ellenőri nyilatkozat
i) tervezői nyilatkozat
j) ivóvízvezeték nyomáspróba és vízvizsgálati jegyzőkönyv
k) szennyvíz csatorna víztartási próba jegyzőkönyv
l) talaj tömörségi vizsgálati jegyzőkönyv
m) minőségi tanúsítványok
A 2. § 6. pontját a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. § (6) bekezdését a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 6. § (7) bekezdését a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdése a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (4) bekezdését a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (5) bekezdését a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (6) bekezdését a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (7) bekezdését a Győrszemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.