1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Győrszemere közigazgatási területén lévő, önkormányzati tulajdonban álló közterületekre; valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdésének bb) alpontja szerinti járdákra.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azon természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, illetve amely közúton folyó munkát végez.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) A közterületen elhelyezett közművek, elektromos és hírközlési hálózatok kezelői Győrszemere Községi Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) felkérésére kötelesek tájékoztatást adni rövid- (1 éves) és középtávú (5 éves) út- és közműhálózat-fejlesztési, korszerűsítési, valamint felújítási terveikről.

(2) A közterületen elhelyezett közművek, elektromos és hírközlési hálózatok kezelői a közútkezelő felhívását követő 30 napon belül kötelesek a következő egy és öt évre vonatkozó közterület-bontási tervüket negyedéves, illetve éves ütemezésben az Önkormányzatnak benyújtani.

(3) Az állami közutak kezelője és az Önkormányzat terveinek egyeztetése céljából a közterület-bontási terveknek a nem önkormányzati tulajdonú közterületeket - településen átvezető országos utakat - érintő bontási igényeket is tartalmaznia kell.

(4) Nem kell rövid távú közterület-bontási tervet benyújtani a közmű-, elektromos és hírközlési hálózatra történő rákötéshez, illetve a legfeljebb két ingatlant ellátó, az utcai telekhatárral azonos hosszban megépíthető út- és közműépítéshez.

4. § (1) A közterületbontás során feltárt, illetve a közműépítés során létesített vezetéket a beruházónak be kell méretni és a bemérési helyszínrajz 1-1 példányát a Polgármesteri Hivatalban le kell adnia.

(2) A bemérés megtörténtéig a munkaárok nem temethető vissza.

(3) A bemérés költségei az engedélyest terhelik.

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló közút, közterület felbontása - függetlenül annak burkolatától - csak hatósági döntéssel meghozott, végleges közterület-bontási engedély (a továbbiakban: közterület-bontási engedély) valamint - amennyiben az díjköteles - az abban foglalt közterület-bontási díj megfizetését igazoló irat birtokában lehetséges.

(2) A közterület-bontási engedély nem mentesíti az igénybe vevőt a tevékenység folytatásához, létesítmény, berendezés, építmény, szerkezet elhelyezéséhez szükséges hatósági és egyéb engedély, hozzájárulás beszerzési kötelezettsége, valamint egyéb szervekkel, személyekkel való egyeztetési kötelezettség teljesítése alól.

6. § (1) Olyan új burkolat esetén, amely teljes körű (pályaszerkezet-felújítással történő) átépítéssel készült, az új burkolat elkészültétől számított 10 éven belül közterület-bontási engedély nem adható.

(2) Olyan új burkolat esetén, amely nem teljes körű (pl.: felületzárás, szőnyegezés) átépítéssel készült, az új burkolat elkészültétől számított 5 éven belül közterület-bontási engedély nem adható.

(3) Amennyiben „vis maior” helyzet megszüntetése vagy váratlan közterületbontás miatt 10 éven belül kerül sor olyan burkolat felbontására, amely teljes körű (pályaszerkezet-felújítással történő) átépítéssel készült el, haladéktalanul a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkentési díjat kell megfizetni az önkormányzat részére az önkormányzati beruházás kivételével.

(4) Amennyiben „vis maior” helyzet megszüntetése vagy váratlan közterületbontás miatt 5 éven belül kerül sor olyan burkolat felbontására, amely nem teljes körű (pl.: felületzárás, szőnyegezés) átépítéssel készült el, haladéktalanul a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkentési díjat kell megfizetni az önkormányzat részére az önkormányzati beruházás kivételével.

(5) Az új burkolat elkészültétől számított 5 éven belüli felbontás esetén a helyreállítási kötelezettségeket a 13. § tartalmazza.

7. § (1) A közterület-bontási engedély iránti eljárás önkormányzati hatósági ügy, mely kérelemre indul. Az engedélyezéssel kapcsolatos elsőfokú eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik, aki a hatáskör gyakorlása során a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint jár el.

(2) Közterület-bontási engedély kiadását kérelem benyújtásával kell kezdeményezni. A kérelmet a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalban.

(3) A kérelmezőnek, lebonyolítónak, (rész)tulajdonosnak, vagy a kivitelezőnek nem lehet közterület-bontási, közterület-használati díj meg nem fizetése miatti vagy helyi adó tartozása és közterületet erre vonatkozó engedély nélkül nem használhat.

(4) A kérelem benyújtása a közterület-bontás megkezdésére nem jogosít.

8. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező formanyomtatvány szerinti adatokat, emellett szilárd burkolat bontása esetén a kérelemben rögzíteni kell:

(2) A közterület-bontási kérelemhez csatolni kell:

(3) A bontási tevékenység volumenére/paramétereire tekintettel az engedélyező egyéb dokumentumok benyújtását is előírhatja az engedélyezési eljárás során.

(4) Az adatvédelemhez kapcsolódó tájékoztató az Önkormányzat hivatalos honlapján kerül közzétételre.

(5) Ha az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítás közterület felbontással jár, a közterület-bontási engedély kiadását a Polgármesteri Hivatal hivatalos elerhetőségén haladéktalanul kezdeményezni kell, ugyanakkor a kérelmezőnek az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tennie.

(6) Hibaelhárítás esetén a végleges helyreállításnak 7 napon belül meg kell történnie; mely esetben a bontás miatti igénybevétel díjmentes.

9. § (1) A közterület-bontási engedély kiadása a november 15-től március 1-ig terjedő időszakra megtagadható, ha valószínű, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.

(2) Újabb közterület-bontási engedély kiadása megtagadható:

10. § (1) A település lakott területén zajjal járó bontási munkálatok 22 órától reggel 06 óráig nem végezhetők. Kivételek azok a rendkívüli munkák, amelyek végzését közérdekből a nappali órákig elhalasztani nem lehet.

(2) Az engedélyes köteles a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni az érintett terület lakóit a felbontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének időpontjáról. Az értesítés elmulasztása esetén a szolgáltatás és ellátás akadályoztatásából származó károk megfizetése az engedélyest terheli. A munkálatok időtartamára az engedélyes minden esetben köteles az érintett telkek, épületek megközelítését ideiglenes átjáró (híd-provizórium) építésével biztosítani.

(3) Ha a szemétfuvarozó jármű a közterületbontás miatt 30 méternél távolabb képes csak megállni az ingatlan bejáratától, úgy a munkálatokat végző szerv, vagy személy köteles gondoskodni a tartályok kiszállításáról.

(4) Az engedélyes köteles a munkálatok tartama alatt a víz akadálytalan lefolyását biztosítani, a sár és egyéb szennyeződés eltakarítását elvégezni.

(5) A munkaárok végpontjain tájékoztató táblán jelölni kell a kivitelező és a beruházó adatait, valamint a helyreállítás befejezési határidejét.

11. § (1) Az út gyalogos- és járműforgalmát a lehetőség határain belül zavartalanul fenn kell tartani. Ennek érdekében a munkahelyet az út szélességében minél keskenyebb sávban kell igénybe venni.

(2) A bontás a nyitandó árok vagy munkagödör szélességi méretével azonos szélességben történhet. Az árokkiemelés, közműépítés, földvisszatöltés után a burkolaton további bontást kell végezni azért, hogy a munkaárok, a burkolatalap és az aszfaltburkolat munkahézaga ne essen egy keresztmetszetbe. E célból az ún. átlapolásos technikát kell alkalmazni, vagyis az aszfaltburkolaton, szükség esetén a burkolatalapon is 50-50 cm szélességű további bontást kell végezni a munkaárok mindkét oldalán a rétegek számától függően, hogy a függőleges hézagok vízszintes eltolása biztosított legyen.

(3) Utak esetében hosszirányú bontásnál legalább 2,5 m-es forgalmi sávszélességet kell helyreállítani 50-50 cm-es átlapolással, úgy, hogy az új aszfaltsáv a közelebbi útszegéllyel is érintkezzen.

(4) Utak esetében keresztirányú bontásnál legalább a munkagödör sávszélességét kell helyreállítani a burkolat teljes szélességében 50-50 cm-es átlapolással oly módon, hogy legfeljebb kettő csatlakozási él alakítható ki.

(5) Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, fóliás betonnal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával vagy az erre a célra gyártott betonlapokkal kell elvégezni. Az engedélyesnek az ideiglenesen helyreállított burkolatot a végleges helyreállításig közlekedésre alkalmas, biztonságos állapotban kell tartania.

12. § (1) A burkolat végleges helyreállításáig az engedélyes köteles a felbontott helyet karbantartani, a felbontott és újrahasznosítható anyagokat gondosan megtisztítva szétválogatni és a burkolóanyagot idomba rakni úgy, hogy a közlekedést ne zavarja. Amennyiben a bontási anyag tárolása a közlekedés zavarása nélkül nem oldható meg, az engedélyes köteles azt azonnal elszállítani.

(2) A helyreállításhoz fel nem használható, de újrahasznosítható burkolókövet, szegélykövet, egyéb úttartozékot megtisztítva az Önkormányzat telephelyére kell szállítani.

(3) A közterülettel határos ingatlanok beépítése során megrongálódott burkolat teljes felújítása is elrendelhető, ha az a funkciónak nem megfelelő használatra vezethető vissza (pl.: járdán átvezetett tehergépkocsi-forgalom).

(4) Aszfaltburkolatú járdák és utak esetében a véglegesen helyreállított burkolaton közműbontásból eredő sávok nem maradhatnak, a burkolaton legfeljebb egy hosszirányú csatlakozás (hosszvarrat) képzésével történhet a helyreállítás.

(5) Burkolatépítés vagy helyreállítás esetén az aknák, szekrények és egyéb szerelvények közúton való elhelyezését az aszfaltozás előtt el kell végezni.

(6) Aszfaltburkolatú utak esetén a korábbival megegyező, vagy annál magasabb egyenértékű aszfaltminőségben és szemszerkezettel történhet a helyreállítás. Az aszfaltjárdák esetén az alkalmazható kopóburkolat szemszerkezetében 5 mm-nél nagyobb szemcsenagyság nem lehet.

13. § Az új burkolat elkészültétől számított 10 éven belüli felbontás esetén az alábbi helyreállítási kötelezettségek érvényesek:

14. § (1) Zöldterület helyreállításakor az eredeti állapotot helyre kell állítani, a terepet el kell rendezni, gyepesítve, vagy gyepesítésre alkalmas állapotba kell visszaadni.

(2) Murvás burkolatú út, járda vagy padka megbontását követően a burkolatot az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani, különösen ide értve az előírt tömörítési szabályokat.

15. § (1) A vezetékzóna fölé kerülő anyag tömörségi fokának legalább 90%-osnak kell lennie. A munkagödör visszatöltés felső 50 cm-es rétege legalább 95%-os tömörséggel készüljön.

(2) A tömörségmérési vizsgálatot úttengellyel párhuzamos bontás esetén minden esetben, legalább 5 m-enként el kell végezni.

(3) Keresztbontás esetén a tömörségi vizsgálatot szúrópróba-szerű ponton bekötésenként 1 helyen köteles elvégezni az engedélyes. A vizsgálat nem megfelelősége esetén a műszaki átadás átvételhez az út kezelője nem járul hozzá és újra-helyreállításra kötelez.

(4) Az útkezelő meghatározhatja a vizsgálatot végző szakvállalatok körét, e körből a mérések elvégzőjét kijelölheti.

(5) Az 1,5 m-nél mélyebb munkaárok esetén kizárólag szondás tömörségvizsgálat történhet.

(6) A tömörségmérési vizsgálatok díja az engedélyest terheli.

(7) A közterület-bontási engedélyben további vizsgálatok is előírhatóak, ha a munka nagysága, jellege alapján az indokolt. Minőségi vita esetén engedélyesnek, illetve kivitelezőjének kell további vizsgálatokkal igazolni a megfelelő minőséget.

16. § (1) A közterület-bontási engedélyben a közút állagának védelme, és a közúti közlekedés biztonsága érdekében a polgármester az igénybevétel időtartamára, vagy annak egy részére szakfelügyeletet írhat elő.

(2) A szakfelügyeletért fizetendő díj összege a közterület-bontási engedélyben kerül megállapításra.

(3) A szakfelügyeleti díj előre - a közterület-bontási engedély véglegessé válásakor - esedékes. A díj megfizetéséig a közutat érintő munkavégzés nem kezdhető meg. A díj összegét a szakfelügyelet időtartamát alapul véve kell megállapítani, mely egy óra időtartamánál nem lehet rövidebb. Amennyiben a személyes jelenlét a tervezett időtartamnál hosszabb ideig válik szükségessé, az igénybe vevő által igazolt jegyzőkönyv alapján a díj különbözetét a közterület-bontási engedély jogosítottjának az igénybevétel lezárulását követő 15 napon belül ki kell számlázni.

17. § (1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon bont fel, köteles az önkormányzat felhívására közterület-bontási kérelmet benyújtani, vagy a jogellenes közterület-bontást haladéktalanul megszüntetni és kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotát helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 15 napon belül nem tesz eleget.

(2) Abban az esetben, ha valaki közterületet engedély nélkül bont fel és egyébként a közterület-bontás engedélyezhető lett volna, a munkálatok utólag engedélyezési kérelmét be kell nyújtania annak kötelező mellékleteivel együtt és 150.000 Ft büntető díjat kell megfizetni.

(3) Az önkormányzat az eredeti állapotot azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a közterületet jogosulatlanul igénybe vevő köteles viselni.

18. § Ez a rendelet 2022. február 25-én lép hatályba.