Győrújbarát község képviselő testületének 13/2010 (XII.28..) önkormányzati rendelete
a települési szilárd hulladékok kezelésével és a nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatással kapcsolatos közszolgáltatásról
Hatályos: 2016. 05. 27- 2023. 07. 14Győrújbarát község képviselő testületének 13/2010 (XII.28..) önkormányzati rendelete
a települési szilárd hulladékok kezelésével és a nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatással kapcsolatos közszolgáltatásról1
Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 23. §-ában és 24. §-ban, továbbá a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatban az alábbi rendeletet alkotja:
I. RÉSZ
A települési szilárd hulladékok kezelése
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet területi hatálya a Győrújbarát település közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdés szerinti területen tartózkodó személyekre és szervezetekre, az ingatlan tulajdonosára, birtokosára valamint használójára (a továbbiakban: ingatlantulajdonos), a települési önkormányzatra és a hulladékbegyűjtést ellátó közszolgáltatóra terjed ki.
(3) A rendelet tárgyi hatálya a település közigazgatási területén keletkező, illetve ott bármilyen okból elhelyezett, a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerinti települési szilárd hulladékra, c) pontja szerinti inert hulladékra, d) pontja szerinti biológiailag lebomló hulladékra (továbbiakban együtt: települési szilárd hulladék) terjed ki.
(4) A rendelet hatálya a közszolgáltatással kapcsolatosan nem terjed ki a település köztisztaságával összefüggő feladatokra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.
b) Maradék hulladék: a bilológiailag lebontható hulladék elkülönített gyűjtése után visszamaradó, a szelektív gyűjtőszigeteken elhelyezhető csomagolóanyagokat, illetve a hulladékudvarokban leadható hulladékot nem tartalmazó települési szilárd hulladék.
c) Vegyes hulladék: a bilológiailag lebontható hulladékot és maradék hulladékot egyaránt tartalmazó hulladék.
d) Fogyasztó: a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos, akinek települési szilárd hulladéka keletkezik.
e) Önálló ingatlan: az ingatlannyilvántartás szerint külön helyrajzi számmal rendelkező, más ingatlanoktól függetlenül átruházható ingatlan.
(2) A rendeletben használt egyéb fogalmakon a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. tv. 3. §-ában, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.
3. § A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeken felül, a szabályok betartásán túl, mindenki köteles e hulladékokkal kapcsolatos jogellenes magatartást, különösen e hulladékok elhagyását az illetékes jegyző tudomására hozni.
A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
4. § (1) Győrújbarát Község Önkormányzata a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékok kezelését helyi közszolgáltatás útján biztosítja.
(2) Győrújbarát Község Önkormányzata a kötelező közszolgáltatás ellátásával a rendelet hatálya alá tartozó területen a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által közbeszerzési eljárásban kiválasztott vállalkozóval kötött közszolgáltatási szerződés útján a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: közszolgáltató) jogosítja fel.
5. § (1) A közszolgáltató köteles a begyűjtéshez szükséges gyűjtőedényt a fogyasztó részére biztosítani.
(2) A közszolgáltató köteles a település közigazgatási területének a közszolgáltató által biztosított hulladékszállítási technológiában használt gépjárművek által igénybe vehető közúthálózattal rendelkező részén a fogyasztó által kihelyezett, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített edényekben lévő települési szilárd hulladékot az előre közölt járatnapon begyűjteni, elszállítani.
(3) A közszolgáltató köteles a begyűjtött hulladékok további kezeléséről gondoskodni.
(4) A közszolgáltató a tevékenysége ellátásához szükséges személyes adatokat (fogyasztó neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) csak a közszolgáltatási jogviszony fennállása alatt, azt követően pedig a közszolgáltatási jogviszonyból eredő jogok érvényesítése, vagy kötelezettségek teljesítése érdekében kezelheti.
6. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles részt venni a hulladékok mennyiségi csökkentését és elkülönített gyűjtését célzó kezdeményezésekben.
(2) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatást igénybe venni, a közszolgáltatási jogviszony létrehozásában és fenntartásában a közszolgáltatóval együttműködni, és az önkormányzat által meghatározott mindenkori közszolgáltatási díjat a közszolgáltatónak megfizetni.
(3) A települési szilárd hulladékot a fogyasztó köteles olyan körülmények között gyűjteni, amely megakadályozza a szóródást, illetve a rovarok és rágcsálók elszaporodását.
(4) A fogyasztó köteles az ürítésre szánt, hulladék begyűjtésére szolgáló edényt a járatnapon a közterületen a járat útvonala mellett – a közút forgalmát nem akadályozó módon - úgy elhelyezni, hogy azt a közszolgáltató a begyűjtő járattal kiüríthesse.
(5) A fogyasztó köteles a gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során biztosítani, hogy a hulladék a szállítójármű szerkezete által kiüríthető tömörségű legyen, továbbá az edénybe veszélyes anyag, illetve az edényt károsító vagy emberi egészségre káros hulladék, valamint inert hulladék ne kerülhessen.
A KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDSZERE
7. § (1) A közszolgáltató a lakosság körébe tartozó, a közszolgáltatási területen lévő, háromlakásos vagy annál kevesebb lakóegységű ingatlan tulajdonosai részére lakásonként térítésmentesen, haszonkölcsön szerződés alapján, szállítóeszközéhez rendszeresített, két gyűjtőedényt biztosít: egy 120 literes, barna fedelű edényt a komposztálható hulladékok és egy 120 literes, szürke fedelű edényt a maradék hulladék elhelyezésére.
(2) A közszolgáltató a lakosság körébe tartozó, a közszolgáltatási területen lévő, négylakásos vagy annál több lakóegységű ingatlan tulajdonosai részére a hulladékok vegyesen történő gyűjtéséhez térítésmentesen, haszonkölcsön szerződés alapján, szállítóeszközéhez rendszeresített 120 literes, 240 literes vagy 1100 literes szabványos gyűjtőedényt biztosít.
(3) Több lakásos ingatlan esetén a gyűjtőedények méretét úgy kell meghatározni, hogy lakásonként legalább a heti 60-120 liter térfogat használata biztosítva legyen.
(4) Az (1) - (3) bekezdésben megjelölt edényeken felül a közszolgáltató egyedi igény esetén ugyancsak térítésmentesen, haszonkölcsön szerződés alapján további edényt biztosít a fogyasztó részére.
(5) A közszolgáltató köteles a vegyes hulladékok nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább két alkalommal, egyéb lakóterületen hetente egyszeri alkalommal, a komposztálható hulladékok heti egy alkalommal, a maradék hulladékok kéthetente történő elszállítási lehetőségét, továbbá a barna tetejű és vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló edények mosását évente négy alkalommal biztosítani.
(6) A fogyasztó köteles gondoskodni arról, hogy a barna tetejű edénybe maradék hulladék, a szürke tetejű edénybe biohulladék ne kerüljön.
(7) A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.)KvVM rendelet szerinti házi komposztálás esetén az ingatlanon belüli komposztálás helyszínét úgy kell meghatározni, hogy az közterülettől, lakóépülettől és telekhatártól legalább 5 méterre helyezkedjen el.
(8) A komposztálási tevékenységet az illetékes jegyzőnek be kell jelenteni, feltüntetve az azt végző személy nevét, lakcímét, a komposztálással érintett ingatlan helyrajzi számát, illetve a (7) bekezdésben felsorolt objektumoktól való távolságát, továbbá csatolni kell a szomszédok beleegyező nyilatkozatát.
(9) A közszolgáltató a jegyző értesítése alapján a házi komposztálást végző fogyasztótól a barna tetejű hulladékgyűjtő edényt – a fogyasztó igénye esetén – a haszonkölcsön szerződés módosítása mellett elszállítja.
(10) A közszolgáltató a jegyző által igazoltan lakatlanná vált ingatlanhoz biztosított hulladékgyűjtő edényt veszi vissza. Az igazolásra szolgáló formanyomtatványt a közszolgáltató bocsátja a jegyző rendelkezésére.
8. § (1) A közszolgáltató a fogyasztó részére a település közterületén lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget igénybevételét térítésmentesen biztosítja.
(2) A hulladékgyűjtő szigeten elkülönítve helyezhetők el a műanyag, papír, üveg és fém - elsősorban csomagolási - hulladékok az egyes edényeken elhelyezett feliratnak megfelelően.
(3) A közszolgáltató a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetéseinek részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet (R.) 5-7. §-a szerint működtetett hulladékgyűjtő szigeten lévő edényeket járatterve szerint, az edények telítettségének megfelelő gyakorisággal üríti.
(4) A hulladékgyűjtő szigeteken vállalkozási tevékenységből származó hulladékot elhelyezni tilos.
(5) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő sziget területén az edényeken kívül elhelyezett hulladékok közül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt fajtájú hulladékokat szállítja el.
9. § (1) A közszolgáltató a Győr, Pápai úton lévő, a R. 8-17. §-a szerint üzemeltetett hulladékudvarban – nyitvatartási időben – egyes hulladékok térítésmentes elhelyezését biztosítja, azon fogyasztó számára, aki a vele kapcsolatos közszolgáltatási jogviszony fennállását a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott azonosító dokumentummal igazolja.
(2) A hulladékudvarban az inert hulladék havonta 1 m3, de évente legfeljebb 3 m3 mennyiségben helyezhető el.
(3) Mennyiségi korlátozás nélkül helyezhető el a hulladékudvarban a lomtalanítási hulladék, a műanyag, a papír, az üveg, a fém hulladék, a textil hulladék és a fás szárú kerti nyesedék.
(4) A veszélyes hulladékok közül alkalmanként összesen 50 kg mennyiségben, de évente legfeljebb összesen 150 kg mennyiségben helyezhetők el az elemek, akkumulátorok, elektronikai hulladékok, festékes és vegyszeres göngyölegek.
(5) Használt étolaj- és zsír hulladék a hulladékudvarban alkalmanként 5 liter, de évente legfeljebb összesen 60 liter mennyiségben helyezhető el.
(6) A veszélyes hulladéknak minősülő fáradtolaj hulladék alkalmanként 4 liter, de évente legfeljebb 8 liter mennyiségben adható át a hulladékudvarban.
(7) Inert hulladéknak tekintendő az ingatlanokon keletkező – hibaelhárításból vagy javításból származó – építési, bontási tevékenység során keletkező, veszélyes hulladékot nem tartalmazó, elsősorban beton, tégla cserép, kerámia hulladék.
(8) Nem számít lomtalanítási hulladéknak a teljes háztartás, illetve ingatlan felszámolásánál és kiürítésénél keletkező hulladék.
(9) A hulladékudvarban vállalkozási tevékenységből származó hulladékot befogadni tilos.
KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ
10. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett fogyasztó a szolgáltatásért közszolgáltatási díjat fizet.
(2) A közszolgáltatási díjat az önkormányzat legalább egy éves időszakra állapítja meg.
(3) A hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díjait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A közszolgáltatási díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.
(5) A rendelkezésre állási díj a számlázási, díjbeszedési költségek, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, különösen a környezetvédelmi hatóság eljárásáért fizetett illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében
végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségei, a közszolgáltatás teljesítéséhez használt létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások ellenértékéből áll.
(6) A rendelkezésre állási díj éves díj, amelyet a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett fogyasztó önálló ingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül köteles megfizetni.
(7) Az ürítési díj a hulladékkezelés és hulladékszállítás teljes folyamatának a rendelkezési állási díjban nem fedezett minden egyéb költsége és indokolt ráfordítása ellenértékéből áll.
(8) Az ürítési díj a díjfizetési időszak ürítési száma és az adott tárolóedényhez tartozó egységnyi díjtétel szorzata.
(9) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató által a fogyasztó részére a 12. §-ban meghatározott számlázási időszakonként kiállított számla alapján 15 napon belül kell megfizetni.
(10) A több önálló ingatlant kiszolgáló tárolóedények közszolgáltatási díját az épület tulajdonosa, kezelője, társasház esetén a társasházi tulajdonostársak közössége köteles megtéríteni. Igény esetén a közszolgáltató az igénybe vevők (tulajdonostársak, használók) részére egyedi számlát bocsát ki a társasház képviseletére jogosult, illetve a kezelő a közösséget terhelő közszolgáltatási díj tulajdonostársak közötti felosztására vonatkozó nyilatkozata és adatszolgáltatása alapján. Az egyedi számla önálló ingatlanonként tartalmazza a rendelkezésre állási díjat és a felosztásra vonatkozó nyilatkozat szerint felosztott ürítési díjat.
11. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás díját számlázási időszakonként utólag számlázza a fogyasztók részére. A közszolgáltatás díját havi rendszerességgel kell megfizetni. A közszolgáltató a számlázási gyakoriságtól a díj nagyságától függően a ritkább számlázás irányába eltérhet. A rendelkezésre állási díjat annak a fogyasztónak kell egész hónapra megfizetni, akit a változással érintett hónap első napján fogyasztónak kell tekinteni.
(2) A fogyasztó személyében bekövetkezett változást a régi és az új fogyasztó a változás bekövetkezését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltató által rendszeresített módon és formában bejelenteni. Ekkor a közszolgáltató a fogyasztó változását, a változás napjának megfelelően rögzíti nyilvántartásaiban. Amennyiben a fogyasztó változás bejelentés ideje a tényleges változás idejét 15 nappal meghaladja, akkor a közszolgáltató a bejelentés napját tekinti a változás napjának. A fogyasztói változás bejelentésének elmulasztása esetén a közszolgáltatás díjainak megfizetése a régi fogyasztót terheli.
(3) A társasházi, lakásszövetkezeti kiszámlázási arányszámok változását a közös képviselő az ürítési díjak kiszámlázása előtt 30 nappal jelentheti be.
(4) Amennyiben a közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosoknak kell közölni, hogy közülük kinek a nevére és címére kerüljön kiállításra a szolgáltatási számla. Ha a tulajdonosok a közszolgáltatóval ezt nem közlik, akkor a közszolgáltató vagy a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, vagy az azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül az ingatlan-nyilvántartásban első helyen bejegyzett tulajdonos nevére és címére állítja ki a szolgáltatási számlát.
(5) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek
(6) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére
(7) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi.
(8) A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzatjegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.
(9) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.
(10) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követő nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak
SZABÁLYSÉRTÉSEK
12. § Szabálysértés miatt ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható
(1) aki a települési szilárd hulladék ingatlanon belül történő gyűjtésére vonatkozó, a 6. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat megszegi,
(2) aki a hulladékgyűjtő edény használatára vonatkozó, a 6. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályokat megszegi,
(3) aki a komposztálható és a maradék hulladék külön történő gyűjtésére vonatkozó, a 7. § (6) bekezdésében foglalt szabályokat megszegi,
(4) aki a házi komposztálásra vonatkozó, a 7. § (7) és (8) bekezdésében foglalt szabályokat megszegi,
(5) aki a hulladékgyűjtő sziget használatára vonatkozó, a 8. §-ban foglalt szabályokat megszegi,
(6) aki a hulladékudvar használatára vonatkozó, a 9. §-ban foglalt szabályokat megszegi,
(7) aki más tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon a Tulajdonos vagy használó hozzájárulása nélkül települési szilárd hulladékot helyez el.
II. RÉSZ |
||
I. FEJEZET |
||
13. § |
(1) |
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés rendelkezésének értelmében a települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok körében – köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetén, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek összegyűjtéséről, tisztításáról, továbbá ártalommentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről. |
(2) |
Elsődleges feladat a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló
25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet
hatálya alá tartozó településeken a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek ártalommentes elhelyezése. E feladat teljesítésére a PANNON-VÍZ Zrt. rendelkezik a meglévő tisztítóművekben történő kezelés, fogadás és ártalommentes elhelyezés engedélyével. |
|
(3) |
A közszolgáltatás során az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban: ingatlan tulajdonos) köteles az ingatlanon keletkezett, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet külön meghatározott módon gyűjteni és begyűjtésre átadni. |
|
II. FEJEZET |
|
a) |
Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, melyet a keletkezés helyéről – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel kell elszállítani ártalmatlanítás céljából. |
b) |
Begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek az ingatlan tulajdonosától, birtokosától, vagy használójától történő átvétele. |
c) |
Műszakilag rendelkezésre álló víziközmű: az ingatlan bekötése szempontjából az a víziközmű közhálózat – ivóvíz törzshálózat és bekötővezeték együttesen, illetőleg szennyvízelvezető törzshálózat és bekötővezetékek együttesen – amelynek kiépítése a próbaüzemet is beleértve befejeződött, műszaki átadás-átvétele, valamint üzembe helyezése megtörtént. |
d) |
Ártalmatlanítás: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. |
e) |
Ártalmatlanító hely: az önkormányzatok és a hatóság által kijelölt szennyvíztisztító telep. |
|
A nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatás tekintetében az önkormányzatok feladata: |
a) A helyi közszolgáltató kijelölése a rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével. |
b) A helyi közszolgáltatás tartalmának, az ellátott terület határainak meghatározása. |
c) A közszolgáltatás ellátási rendjének, jellegének és módjának megállapítása, a közszolgáltató és az ingatlan tulajdonos ezzel összefüggő jogainak és kötelezettségeinek, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeinek meghatározása. |
d) Az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettségének, az alkalmazható díj legmagasabb mértékének, továbbá megfizetési rendjének meghatározása, illetve az esetleges kedvezmény biztosítási feltételek megállapítása. |
e) Az ellenőrzés rendjének megállapítása. |
Az ingatlantulajdonos kötelezettségei: |
a) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmények ürítéséből származó, illetve a közüzemi csatornahálózatba, vagy más befogadóba, vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot a környezetvédelmi és közegészségügyi előírások, illetve egyéb hatósági előírások szerint gyűjteni, valamint az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. |
b) Az ingatlantulajdonos köteles a folyékony hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a folyékony hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. |
c) Az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a szállító jármű részére oly módon, hogy az elláthassa feladatát. |
|
Az ingatlantulajdonos kötelezettségei: |
b) A közműpótlóba csak kommunális, vagy összetételében kommunális jellegű szennyvíz vezethető. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező-, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet és egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző vagy más személyek életét és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és a műtárgyak állagát. |
1. Az ingatlantulajdonos köteles személyes adatait: |
d) A közszolgáltató gondoskodik azon ingatlantulajdonok nyilvántartásáról – a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ahol a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet az ingatlantulajdonos a közszolgáltatónak adja át. |
A közszolgáltató kötelezettségei: |
a) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató az ingatlantulajdonosának előzetes bejelentése alapján, illetve rendszeresített körfuvarban elvégzi a szolgáltatást. A bejelentésre a közszolgáltató ügyeletet tart fenn. |
b) A szállítást végző köteles a tulajdonos bejelentésétől számított legfeljebb 3 munkanapon belül a vele egyeztetett időpontban a szolgáltatást elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig a begyűjtést elősegíteni. |
c) A nem közműves háztartási szennyvíz begyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása csak a törvényben és Kormányrendeletben meghatározott esetben szüneteltethető vagy korlátozható. |
d) A közszolgáltató a nem közműves háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg kivéve, ha az önkormányzatok által kijelölt helyen külön jogszabályok szerint nem helyezhető el, de a fogadó kezelési engedéllyel rendelkezik az adott szennyvízre, hulladékra. |
e) A nem közműves háztartási szennyvizet csak az önkormányzatok és hatóság által kijelölt ártalmatlanító helyen szabad leereszteni és ártalmatlanítani. |
f) A nem közműves háztartási szennyvíz ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik. |
g) A nem közműves háztartási szennyvíz elhelyezéséről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a leürítő helyen ténylegesen elhelyezett mennyiséget, minőséget és a származási helyet. |
h) A közszolgáltató a teljesítéshez külső a közfeladat ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkező szállítót igénybe vehet. |
i) A közszolgáltató köteles a rendelkezésére bocsátott adatok kezelésével összefüggésben a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezéseket betartani. |
V. FEJEZET |
|---|
Az ingatlantulajdonosnak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat kell fizetnie, amelynek egységnyi díját az 1. számú melléklet tartalmazza. |
Az egységnyi díjtétel megállapításához a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló
25/2002. (II.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.)
hatálya alá tartozó településeken: |
A Kr. hatálya alá nem tartozó településeken a ténylegesen elszállított mennyiséget kell alapul venni az egységnyi díjtétel megállapításához. |
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe |
Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató |
A közszolgáltatási díjról a havi számla az aktuális ivóvíz számlában azzal egy időben kerül kibocsátásra. |
Az ingatlan tulajdonosa a közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban írásban kifogással élhet, amelynek a kiegyenlítésre vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. |
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. § (1) E rendelet 2011. január 1-én lép hatályba.
Az önkormányzati rendeletet a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 15. napjával.