Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról szóló 1993. III. törvény (a továbbiakban: Törvény) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 35 § (2) bekezdésében, 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B §-ában, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) és (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 90. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletének módosítása érdekében Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások és a szociális szolgáltatások helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (III. 9.) önkormányzati rendeletének (Ör.) módosítása érdekében a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK IRÁNTI KÉRELMEK TARTALMÁNAK ÉS BENYÚJTÁSÁNAK

RÉSZLETES SZABÁLYAI

1. §

Ha jogszabály másként nem rendelkezik,

1. [a helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az 1. számú mellékletben]¹,
2. az önkormányzati hatáskörbe tartozó ápolási díj iránti kérelemhez csatolandó jövedelemnyilatkozatot a 2. számú mellékletben,
3. az [átmeneti segély iránti kérelmet]² a 3. számú mellékletben,
4. a [temetési segély iránti kérelmet]³ a 4. számú mellékletben,
5. a szociális kölcsönre irányuló hatósági szerződés megkötése iránti kérelmet a 8. számú mellékletben

meghatározott tartalommal kell benyújtani.

"[1] Hatályon kívül helyezte: 4/2012.(III.14.) Ör."

"[2] Hatályon kívül helyezte: 19/2013.(XII.11.) Ör."

"[3] Hatályon kívül helyezte: 19/2013.(XII.11.) Ör."

2.§

A kérelmeket Győrújbarát Község Polgármesteri Hivatalában kell személyesen vagy postai úton benyújtani. A szociális szolgáltatások iránti kérelmet a szociális gondozónál is be lehet nyújtani.

II. FEJEZET

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

1. A pénzbeli ellátások kifizetésének módja

3.§

(1) Az önkormányzat által folyósított pénzbeli szociális ellátások kifizetése – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – banki vagy postai átutalással történik.

(2) Az átmeneti segélyt és a nem rendszeres pénzbeli ellátásokat az önkormányzat házipénztárából kell kifizetni, kivéve, ha a jogosult kifejezetten banki vagy postai átutalást kér.

2. Az aktív korúak ellátására jogosultak lakókörnyezetének rendben tartására és   

együttműködésére vonatkozó szabályok

4.§

A bérpótló juttatásra jogosult személy köteles

1. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarán, kertjében a gyomnövények elszaporodását – különös tekintettel a parlagfűre – rendszeres irtással megakadályozni,
   
2. gondoskodni arról, hogy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház használata során keletkezett hulladékot szabályszerűen kezeljék, elszállítása rendszeresen megtörténjen,
3. az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat magában foglaló ingatlan határa és a közút úttestje közötti járdaszakaszt, zöldterületet és közterületi vízelvezető árkot tisztán tartani, ott a gyomnövények elszaporodását megakadályozni,

d. az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat magában foglaló ingatlan előtti járdaszakaszon a havat eltakarítani, a síkosság-mentesítést elvégezni.

5.§

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy jogosultsága időtartama alatt Győrújbarát Község Polgármesteri Hivatala szociális ügyintézőjével köteles együttműködni.

(2) A jogosult a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles felkeresni az (1) bekezdésben megjelölt szervet nyilvántartásba vétel, esetfelmérés készítése, együttműködési megállapodás aláírása céljából, valamint köteles a beilleszkedését segítő programban részt venni. Ez utóbbiról az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával beilleszkedési tervet készít.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetfelmérés, együttműködési megállapodás és beilleszkedési terv javasolt mintáit a rendelet 5-7. számú mellékletei tartalmazzák.

(4) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság időtartama alatt a jogosult köteles havonta, előre egyeztetett időpontban személyesen felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet. Ha a jogosult a megjelenési kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles azt lehetőség szerint a megjelenésre kijelölt időpontot megelőzően, de legkésőbb az akadályozó körülmény elhárulását követő nyolc napon belül telefonon, írásban vagy személyesen jelezni. A mulasztás okát a következő találkozáskor hitelt érdemlően igazolni kell.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

1. a (2) bekezdésben előírt határidő elmulasztása,
2. a (4) bekezdésben előírt kötelezettségek – megjelenés, akadályoztatás bejelentése, akadályoztatás igazolása – elmulasztása,

bármilyen, a beilleszkedési terv meghiúsítását célzó szándékos magatartás.

(6) A beilleszkedést segítő programot a beilleszkedési terv minden esetben személyre szabottan tartalmazza.

3. Helyi lakásfenntartási támogatás

„6. §

(1) Az önkormányzat önálló ellátásként lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át.

(2) A lakásfenntartás támogatásnál figyelembe vehető egy négyzetméterre jutó elismert költség a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg. Az elismert lakásnagyságot a Szt. 38. §. (3) bekezdése határozza meg."

7.§

(1) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege az (1) bekezdés alapján számított lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, de legalább 2 500 forint., legfeljebb 7 000 forint.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatást öt hónapra kell megállapítani.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem évente két alkalommal nyújtható be.

8.§.

(1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente két alkalommal, szeptember és március hónapban lehet benyújtani e rendelet függelékeként szereplő formanyomtatványon a szükséges igazolásokkal együtt.

(2) A kérelmeket a polgármester bírálja el.

(3) Minden korábbi, a lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelem nyomtatvány hatályát veszti.

4. Ápolási díj

9. §

(1) A Törvény 43/B § (1) bekezdésben meghatározott ápolási díjra jogosult az, akinek a családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az ápolási díj iránti kérelemhez – a Törvényben és a pénzbeli szociális ellátások igénybe vételének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírtakon túl – csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot és igazolásokat.

(3) Az ápolási díjat megállapító szerv hivatalból vagy bejelentés alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy az ápolást végző személy kötelezettségét teljesíti-e. Az ellenőrzés során az ápolást végző személyt valamint lehetőség szerint az ápolt személyt is meg kell hallgatni.

(4) Nem minősül az ápolási kötelezettség megszegésének az ápolás, gondozás nyújtásának legfeljebb két napi elmulasztása, feltéve, hogy arra az ápolást végző személy hibáján kívüli, halaszthatatlan okból kerül sor. Amennyiben az ápolt személy nem képes önállóan étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni vagy a lakáson belül közlekedni, az ápolást végző személy két napot meg nem haladó halaszthatatlan akadályoztatása esetén is köteles helyettesítésről gondoskodni, vagy akadályoztatását a polgármesteri hivatalban haladéktalanul bejelenteni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díjról a polgármester dönt.

5. Átmeneti segély

10. §

(1) Átmeneti segélyre jogosult az a személy, aki megfelel a Törvény 45. § (1) bekezdésében megállapított feltételnek, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt.

(2) Az átmeneti segély megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatár:

családban élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a,

1. gyermekét egyedül nevelő, vagy családjában súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személlyel együtt élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-a,

egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a.

(3) A Törvény 45. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltétel meglétét az átmeneti segélyről döntő önkormányzati szerv esetenként értékeli, különös méltánylást érdemlő esetben a (2) és a (5) bekezdésben meghatározott jövedelem- és összeghatároktól a jogosult javára eltérhet.

(4) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. A havi rendszerességgel adott átmeneti segélyt legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani.

(5) Az alkalmanként adott átmeneti segély legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a. A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély legmagasabb összege havonta 20 000 forint, de összesen legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.

11. §

(1) Az átmeneti segély a rászoruló szükségleteihez leginkább igazodó természetbeni juttatásként is nyújtható. A természetbeni juttatás lehet különösen:

1. kérelem alapján egyszeri rendkívüli gyógyszersegély,
2. alkalmi vagy rendszeres gyógyszertámogatás,
3. étkeztetés,
4. vásárlási utalvány,
5. tankönyv, más iskolaszer,
6. kollégiumi elhelyezés díjának teljes vagy részbeni megtérítése,
7. tartós élelmiszer,
8. higiéniai, ruházati cikk,

tüzelőanyag.

(2) Az egyszeri rendkívüli gyógyszersegély formájában nyújtott átmeneti segély legmagasabb összege 18 000 forint.

12. §

(1) Amennyiben a Törvény 45. § (1) bekezdésében meghatározott élethelyzet azonnali elhárítása szükséges, a polgármester saját hatáskörben eljárva legfeljebb 10 000 forint rendkívüli segélyt állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított segélyekről a bizottságot a következő bizottsági ülésen tájékoztatni kell.

13. §

Az átmeneti segélyről – az egyszeri rendkívüli gyógyszersegély, és a 12. §-ban meghatározottak kivételével – a bizottság dönt. Az egyszeri rendkívüli gyógyszersegély iránti kérelmet a polgármester haladéktalanul elbírálja.

6. Temetési segély

14. §

(1) A temetési segélyre az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége Győrújbaráton 120 000 forint.

(4) Méltányosságból a (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű temetési segély is megállapítható azzal, hogy a temetési segély összege ebben az esetben sem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 30%-át.

(5) A magasabb összegű temetési segély annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné.

(6) A temetési segélyről a polgármester, a (4) bekezdésben meghatározott magasabb összegű temetési segélyről a bizottság dönt. Amennyiben a bizottság a magasabb összegű temetési segélyre való jogosultságot nem állapítja meg, de a kérelmező egyébként temetési segélyre jogosult, a kérelmet a bizottság saját hatáskörben elbírálja.

III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

7. A természetben nyújtható rendszeres szociális segély

15.§

(1) A Törvényben meghatározott esetben – ha a családban védelembe vett gyermek él – a rendszeres szociális segély egy része természetben is nyújtható.

(2) A természetben nyújtott rendszeres szociális segély mértéke védelembe vett gyermekenként 20%, de legfeljebb a rendszeres szociális segély összegének 60%-a.

(3) A rendszeres szociális segély természetben történő nyújtásakor olyan ellátási formát kell választani, amely a védelembe vett gyermek nevelését, gondozását, oktatását szolgálja. Így a természetbeni juttatatás lehet különösen:

1. csecsemő- és gyermekétkezési, higiéniai, ruházati cikk;
2. tankönyv, más iskolaszer;
3. az iskolai, óvodai étkezés vagy a kollégiumi elhelyezés díjának teljes vagy részbeni megtérítése;
4. a gyermek otthona és a nevelési, oktatási intézmény közötti utazás költségének teljes vagy részbeni megtérítése;

azon lakás fenntartási költségei egy részének megtérítése, amelyben a gyermek életvitelszerűen lakik.

(4) A rendszeres szociális segély természetbeni nyújtásáról az aktív korúak ellátását és a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban kell rendelkezni, a védelembe vett gyermek törvényes képviselőjének meghallgatása után.

„16. §

Közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 150%-át, amennyiben a kérelmező családban él,

b) 175%-át, amennyiben a kérelmező gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy családjában súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személy él, vagy

c) 250%-át, amennyiben a kérelmező egyedül élő,

és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.”

IV. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

9. A szociálpolitikai kerekasztal

17.§

(1) Győrújbarát Község Önkormányzata a Törvényben meghatározott feladatok ellátására szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

1. a képviselő-testület szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke,
2. Győrújbarát Község Polgármestere,
3. Győrújbarát Község Jegyzője,
4. a II. Rákóczi Ferenc Általános Művelődési Központ vezetője,
5. a II. Rákóczi Ferenc Általános Művelődési Központ intézményegységek vezetői,
6. Győrújbarát nyugdíjas klubjainak vezetői,
7. az önkormányzati intézmények vezetői,
8. a gyermekjóléti szolgálat képviselője,

a települési védőnői szolgálat védőnője.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal ülését szükség szerint, de legalább a Törvényben meghatározott gyakorisággal a polgármester hívja össze.

18.§

(1) Étkeztetés biztosítható annak a szociálisan rászorult személynek, aki:

1. öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban (átmeneti járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék, központi szociális segély), vagy
2. fogyatékossági támogatásban, vagy
3. időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
4. a háziorvos illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani, vagy

családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át  nem haladja meg.

(2) Nem tekinthető szociálisan rászorultnak az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

11. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybe vétele

19.§

(1) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás iránti kérelemről Győrújbarát Község Polgármestere dönt A kérelemnek helyt adó döntést a polgármester a kérelmezővel kötött írásbeli megállapodásba foglalja, egyidejűleg írásban értesíti a kérelmezőt a személyi térítési díj összegéről. A kérelem elutasításáról szintén írásban értesíti a kérelmezőt.

(2) Amennyiben a kérelmező a polgármester döntésével nem ért egyet, az arról szóló értesítés kézhez vételétől számított nyolc napon belül Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez fordulhat. A képviselő-testület döntéséről határozatot hoz.

(3) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás térítési díjairól az önkormányzat külön rendeletet alkot.

V. FEJEZET

A TÖRVÉNYBEN NEM SZABÁLYOZOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

12. Szociális kölcsön

20.§

(1) Azon családok számára, akik bizonyítottan olyan átmeneti pénzzavarba kerültek, amely a család létfenntartását veszélyezteti, és rendelkeznek olyan jövedelemforrással, amely garanciát biztosít a kölcsön visszafizetésére, pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön nyújtható, amennyiben az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(2) Nem részesíthető szociális kölcsönben az, aki a korábban megállapított szociális kölcsöntartozását még nem egyenlítette ki.

(3) A szociális kölcsön folyósítása a jelen fejezetben meghatározott minimális tartalommal létrejött hatósági szerződés alapján történik. A hatósági szerződés megkötése a polgármester hatásköre. A szociális kölcsön-szerződés mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza.

(4) A szociális kölcsön legnagyobb összege 80 000 forint, különös méltánylást érdemlő esetben 150 000 forint.

(5) A szociális kölcsön visszafizetésének feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a kölcsönvevő a teljes kölcsönösszeget legkésőbb az igényléstől számított egy éven belül, különös méltánylást érdemlő esetben tizennyolc hónapon belül visszafizesse. A kamatmentes törlesztőrészleteket minden hónap 20-áig kell postai vagy banki átutalással megfizetni.

21.§

(1) A szociális kölcsön iránti kérelem különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

1. a kérelmezőt közműdíj-hátralék miatt a szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy lakáskölcsön-törlesztés illetve lakbér elmaradása miatt a lakáskölcsön-szerződés vagy a bérleti szerződés felmondása fenyegeti,
2. az a) pont szerinti hátralékai teljes összege az 50 000 forintot meghaladja,
3. a családjában kiskorú személy él, és

d.  a magasabb összegű szociális kölcsön segítségével a kikapcsolás illetve a szankciós felmondás elkerülhető.

(2) A kölcsönvevő köteles igazolni, hogy az (1) bekezdés alapján kapott kölcsön teljes összegét a szolgáltatásból való kikapcsolás vagy felmondás elkerülésére fordította.

22.§

(1) A polgármester a szociális kölcsön-szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha tudomására jut, hogy

1. a 19. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 20. § (1) bekezdésében előírt feltételek a kérelem benyújtásakor nem álltak fenn, és e tekintetben a kölcsönvevő a kölcsönadót megtévesztette,

b.  a kölcsönvevő a 20. § alapján kapott magasabb összegű szociális kölcsönt nem a szolgáltatásból való kikapcsolás vagy felmondás elkerülésére fordítja.

(2) A polgármester a szociális kölcsön-szerződést felmondhatja, ha a kérelmező a törlesztő részletek fizetési határidejét elmulasztja.

(3) Amennyiben a szociális kölcsön-szerződés az (1) és (2) bekezdésben írt okok valamelyike miatt szűnik meg, a teljes kölcsönösszeg visszafizetése azonnal esedékessé válik.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23.§

(1) E rendelet 2011. március 10-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Győrújbarát Község Önkormányzata 13/2007. (IX. 05.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvény által meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni támogatások helyi szabályozásáról.