Győrújbarát község képviselő testületének 14/2014 (XII.17..) önkormányzati rendelete

a településképi véleményezési eljárásról

Hatályos: 2015. 08. 29- 2016. 02. 10

Győrújbarát Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 7. pontjában szereplő felhatalmazás alapján – figyelemmel az Étv. 6/A. § (1) bekezdésében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben, továbbá az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben foglaltakra – a településképi véleményezési eljárás részletes szabályairól a következő önkormányzati rendelet alkotja.

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


3. A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások

3. §


(1) A jelen rendelet előírásai szerint – a 4. §-ban felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

  1. új építmény építésére,
  2. meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítést is ide értve) beépített szintterület növekedést eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő épület átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekre,
  3. építési engedélyhez kötött reklámfelületek létesítésére.


4. A településképi véleményezési eljárással érintett területek

4. §


A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.


Beépítésre szánt területen:

- minden nettó 100 m2 összes szintterület feletti építmény, a telken való elhelyezkedésétől függetlenül

- minden utcafrontról látható homlokzattal rendelkező építmény mérettől függetlenül

- minden műemléki vagy helyi védett építmény és annak közvetlen oldalsó szomszédjai

- utcaképi védelemben részesített területen tervezett építmény

- minden középület

- minden ipari építmény nettó 300 m2 összterület felett          

Beépítésre nem szánt területen:

- minden építmény, amelynek összes szintterülete nagyobb, mint nettó 300 m2

- minden építmény, amelynek homlokzatmagassága nagyobb, mint 3,0 m


5. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

5. §


(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesteri hivatalhoz benyújtott, de a polgármesterhez címzett, papíralapú kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek illetve a véleményezési eljárásban részvevőknek hozzáférést biztosít. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt (1 példányban), vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

A kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező nevét,

b) a kérelmező lakcímét (szervezet esetén székhelyét),

c) a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,

d) a kérelemmel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát.


(2) A polgármester településképi véleményét a települési főépítész készíti elő.


(3) A településképi véleményezési eljárásban a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja

b) nem javasolja.


(4) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (PDF formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.


(5) A vélemény kiadására vonatkozó határidőt a papír alapú, vagy digitális adathordozón mellékelt dokumentáció beérkezését követő első naptól kell számítani.


(6) A vélemény hatályát veszti, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a véleménnyel érintett ingatlanra vonatkozó, a vélemény tárgyát képező építési tevékenységre I. fokú építéshatósági engedély nem kerül kiadásra.


6. A véleményezési dokumentáció tartalma

6. §


(1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

b) legalább 1:500 léptékű helyszínrajzot a szomszédos építmények és a meglévő, valamint kialakítandó terepviszonyok részletes ábrázolásával,

c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan és a közterület csatlakozásán a végleges terepkialakítást, a csapadékvíz elvezetésének módját,

d) a véleményezés tárgyát képező építési tevékenységtől függően az érintett építmény 1:100 léptékű, valamennyi homlokzati rajzát,

e) az érintett építmény, épület 1:100 léptékű alaprajzait és metszeteit,

f) az építmény vagy a véleményezés tárgyát képező építési tevékenység utcaképi rajzát, valamint látványtervet vagy fotómontázst,

g) építési engedélyhez kötött önálló reklámhordozó esetében 1:25 léptékű, elő- és oldalnézetét.


7. A településképi véleményezés részletes szempontjai

7. §


(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásokban szereplő, továbbá a településképi építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat.


(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  1. a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
  2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
  3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, azok beépíthetőségét, illetve a szomszédos építmények átalakítását,
  4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje (ütemezése) megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek


(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a közterület, illetve a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.


(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési tartozékai elhelyezésére továbbá, hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.


(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény- részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve e telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a műszaki tervtanácsi vélemény-előkészítés során egyaránt figyelembe kell venni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) 14/2014. (XII.17.) önkormányzati rendelet a településképi véleményezési eljárásról rendelkezései továbbra is hatályosak maradnak.