Győrújbarát Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 3/2015.(II.25.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja.

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Győrújbarát Község Önkormányzata közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott élő személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) A települési támogatást a családi segélyezés elvének az érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék s család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(4) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek a Győrújbarát Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörben a polgármester dönt:

a) települési eseti létfenntartási támogatásról

b) köztemetésről

c) települési temetési támogatásról

(5) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális bizottság dönt:

a) települési létfenntartási támogatásról

b) települési gyógyszertámogatásról

c) települési lakásfenntartási támogatásról

d) települési gyermeknevelési támogatásról

e) települési ápolási díjról

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) A kérelem nyomtatványt a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(8) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(9) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással vagy házi pénztárból készpénzben történő kifizetéssel történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési temetési támogatás;

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési létfenntartási támogatás.

bb) települési gyógyszertámogatás,

bc) települési lakásfenntartási támogatás,

bd) települési gyermeknevelési támogatás,

be) települési ápolási támogatás.

Települési létfenntartási támogatás

7. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló személy esetén 300%-át nem haladja meg.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(3) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

8. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben két alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 15.000.-Ft.

9. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

10. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 5000.-Ft.

(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást egy éven belül csak egyszer lehet megállapítani.

(5) A rendszeres települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

Települési gyógyszertámogatás

11. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 20 napon belül el kell bírálni.

12. § (1) A települési gyógyszertámogatást eseti vagy havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 3000.- Ft-ot, és

c) háziorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 2000.- Ft.

(5) A települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(6) A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

Települési temetési támogatás

13. § (1) Települési temetési támogatás nyújtható annak a személynek, aki győrújbaráti lakóhelyű meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege: 20.000 forint

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez a csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Települési gyermeknevelési támogatás

14. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.

e) a gyermek étkezési támogatására

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A települési gyermeknevelési támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(8) Az egy alkalommal megállapított települési gyermeknevelési támogatás maximális összege 5000.-Ft

(9) a 14. § (2) bekezdés e) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete

a) a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b) összege az igazolt étkezési költség.

(10) A települési gyermeknevelési támogatásról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

Települési lakásfenntartási támogatás

15. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, a közös költség, és a tüzelőanyag ára.

(5) Települési lakásfenntartási támogatásként

a) fűtési támogatás október 15 - április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;

b) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

(6) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkantsági ellátásban részesül;

b) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el.

(7)  A 15.§ (5) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 2.500 Ft.

(8) A 15.§ (5) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege 2.500 Ft.

(9) A 15.§ (5) a) b) pontjában meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.

(10) Nem jogosult lakásfenntartási települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki nem gondoskodik: 

da) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarán, kertjében a gyomnövények – különös tekintettel a parlagfű – rendszeres irtásáról,

db) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház használata során keletkezett hulladék szabályszerű kezeléséről, rendszeres elszállításáról,

dc) az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat magában foglaló ingatlan határa és a közút úttestje közötti járdaszakasz, zöldterület és közterületi vízelvezető árok tisztításáról, ott a gyomnövények elszaporodásának megakadályozásáról,

dd) az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat magában foglaló ingatlan előtti járdaszakasz a hó eltakarításáról, a síkosság-mentesítés elvégezéséről.

(11) A lakásfenntartási települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(12) A települési lakásfenntartási támogatásról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

Települési ápolási támogatás

16. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult, az az igénylő aki:

a) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

b) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

c) regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

d) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

e) nem jogosult az Szt. 41.§-a alapján ápolási díjra;

f) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

g) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

17. §  (1) Az ápolási támogatás ügyében a döntést a szociális bizottság a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvosának igazolása, és a szociális gondozó által a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével hozza meg.

(2) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakó környezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(3) A települési ápolási támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

18. §  (1) A települési ápolási támogatás összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg 80%-a.

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

(3) A települési ápolási támogatásról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

20. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) települési lakásfenntartási támogatás,

b) köztemetés,

c) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy

d) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

e) Erzsébet utalvány, vagy

     f) vásárlási utalvány, vagy

g) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy

h) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy

i) tüzelő vásárlás.

(2) A (1) bekezdés c), d), h), i) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

Köztemetés

21. § (1) A köztemetésre az Szt. 48.§-ban foglaltak az irányadók.

     (2) A köztemetésről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

22. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) az étkeztetés, és

b) a családsegítés, és

c) a házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A szociális szolgáltató külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) az ellátást az (1) bekezdés a), b) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.    

(3) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható ;

d) a megállapodás felmondásával.

(4) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indoklás nélkül,

b) az intézményvezető (szolgáltató vezetője)

ba) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését

 (5) A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap.

 (6) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

23. § (1) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

24. § (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg.

(2) A csökkentett, vagy elengedett térítési díjakról a polgármester határozatban dönt.

Étkeztetés

25. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy, aki

a)   65. év alatti személy, aki

aa) korhatár előtti ellátásban,

ab) rehabilitációs-, rokkantsági ellátásban,

ac) fogyatékossági támogatásban,

ad) aktív korúak ellátásában részesül, és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.

(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4) Nem tekinthető szociálisan rászorultnak az (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az a személy, akinek havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(5) A szociális alapszolgáltatásokat -a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

(6) A szociális alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában a polgármester - családsegítés kivételével - és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

Házi segítségnyújtás

26. § (1) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(2) A házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63. §-ban foglaltakat kell biztosítani.  

(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a szociális gondozóval biztosítja.

Családsegítés

27.§ (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében az Szt 64. §-ban foglaltakat kell biztosítani.

(3) A családsegítést az önkormányzat a családgondozóval biztosítja.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Gyermekjóléti alapellátások

27/A. §

 (1) Az önkormányzat a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

aa) család- és gyermekjóléti szolgálat

b) gyermekek napközbeni ellátása

• ba) bölcsőde
  

Gyermekjóléti szolgáltatás

27/B. §

(1) Az önkormányzat a Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokat Győrújbarát Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (9081 Győrújbarát, Veres Péter utca 98.) útján látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

Bölcsődei ellátás

27/C. §

       (1) Bölcsődei alapellátásra vonatkozóan a Gyvt.-ben foglaltak az irányadók.

(2) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Győrújbarát Község Önkormányzata által fenntartott Baráti Bölcsődében (9081 Győrújbarát, Gólyahír utca 2.) biztosítja.

(3) A bölcsőde az alapellátáson túli szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet is nyújt, külön díjazásért. A térítési díj mértékét Győrújbarát Község Önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

28.§  (1) E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb kettő ellátási formában részesülhet.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül:

• Győrújbarát Község Önkormányzata Szociális Bizottság elnöke
• Győrújbarát Község Polgármestere
• Győrújbarát Község Jegyzője
• A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola vezetője, gyermek és ifjúságvédelmi felelőse
• A Pitypang Óvoda vezetője, gyermek és ifjúságvédelmi felelőse
• Baráti Bölcsőde vezetője
• Művelődésszervező
• Nyugdíjas klub vezetője
• Gyermekjóléti Szolgálat képviselője
• Családsegítés képviselője
• A települési védőnői szolgálat képviselője
• A települési háziorvosok.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

E rendelet 2015. április 15-én lép hatályba.