Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1)  A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

a) a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,

b.) a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetben,

c) olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,

d) a külterületi ingatlan belterületbe vonására, és

e) egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre.

(2)  A rendelet hatálya nem terjed ki a közforgalom számára megnyitott magánutak létesítésére, kivéve, ha az a közúti közlekedési övezetben (KÖu) kerül kialakításra.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. fejlesztési terület: Az a terület, ahol a fejlesztés a rendezési tervi keretek között a szükséges műszaki infrastruktúra biztosítása mellett megvalósítható.

2. fejlesztő: Adott fejlesztési területen a településrendezési eszközökben rögzített célokat megvalósító tulajdonos vagy a tulajdonos kötelezettségét átvállaló magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

3. közterület kialakítási terv (a továbbiakban: KKT): a fejlesztési területre készítendő olyan műszaki dokumentáció, amely a rendezési tervben kiszabályozott közterület műszaki infrastruktúra rendszerének kialakítását mutatja be.

4. településrendezési előszerződés (a továbbiakban: TRESZ): az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződés létrejöttét elősegítő dokumentum, mely jogerős hatósági engedélyek megléte nélkül, előzetesen rögzíti és biztosítja az adott településfejlesztéssel összefüggő beruházás főbb jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki paramétereit, a kötelezettségvállalásokat, előkészítve a településrendezési szerződés későbbi időpontban történő megkötésének sarkalatos feltételeit.

5. településrendezési szerződés (a továbbiakban: TRSZ): olyan polgári jogi megállapodás, mely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti.

6. településfejlesztési hozzájárulás: a településfejlesztési cél megvalósulása előtt a szükséges kiszolgáló intézmények (humán infrastruktúra: oktatás, egészségügy stb.) és műszaki infrastruktúra-fejlesztések (közmű, út, járda stb.) finanszírozásához történő pénzbeni hozzájárulás.

3. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó esetekben a településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósítása a fejlesztőt terheli.

(2) A fejlesztő kötelezettségvállalásait az 5. vagy 6. §-ban szabályozott szerződésben szükséges rögzíteni.

(3)  Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során – az összevont telepítési eljárást kivéve – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdés eb) és ec) pontjainak vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatóak el:

a) TRESZ,

b) TRSZ,

c) az állam vagy az önkormányzat kötelezettségvállalása,

d) a 6. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat, vagy

e) magántulajdonban maradó út esetén az út tulajdonosának nyilatkozata arról, hogy az utat és a hozzá kapcsolódó közművet az épület használatbavételéig kiépíti és forgalomba helyezi.

(4)  Az építésügyi hatósági használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során a Korm. rendelet 40. § (3) bekezdés és 54. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeltetésszerű használathoz szükséges közműellátás és közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatóak el:

a) közműellátás vizsgálata esetén, amennyiben a közmű

aa) nem önkormányzati tulajdonban van, közműnyilatkozat, vagy

ab) az önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata, valamint

b) közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén, amennyiben az út

ba) önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester hozzájáruló nyilatkozata, vagy ideiglenes illetve végleges forgalomba helyezési engedély, vagy

bb) magántulajdonban marad, ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezési engedély.

4. §

(1)  Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a TRSZ megkötését megelőzően a fejlesztő KKT-t készít az önkormányzat jóváhagyásával lehatárolt tervezési területre. A KKT készítése alól a polgármester felmentést adhat különösen akkor, ha

a) a már meglévő, kiépített közterület nem igényel további infrastruktúra-fejlesztést,

b) a közterület kiépítése, fejlesztése folyamatban van,

c) közforgalom számára megnyitott magánút érintett, vagy

d) a fejlesztő az adott településrész területén megvalósítandó közérdekű kötelezettséget vállal.

(2) A KKT jóváhagyásra benyújtandó az önkormányzathoz.

(3) A jóváhagyott KKT az Étv. 30/A. (3) bekezdésében írt tanulmányterv részeként felhasználható. A KKT részeként a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési tervek is benyújthatóak.

(4) KKT-t a fejlesztő készít, a tartalomnak megfelelő tervezési jogosultságú szaktervezők bevonásával az 1. sz. mellékletnek megfelelő tartalommal, és eljárásrendben, a szükséges egyeztetések után.

(5) Az Önkormányzat egyetértése szükséges a jóváhagyott KKT alapján készített szakági terv engedélyezésre történő benyújtásához.

(6)  A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az Önkormányzatnál. Valamennyi, fejlesztő nevére szóló szakági engedélyterv a jóváhagyott KKT-val egyező műszaki tartalommal és az önkormányzat előzetes írásbeli egyetértésével nyújtható be engedélyezésre.

(7) A KKT-ben rögzített műszaki tartalom érvényességi ideje addig tart, amíg a területre vonatkozó településrendezési eszközök változatlanok.

5. §

(1) A TRESZ-ben a szerződés előszerződési jellegére tekintettel a fejlesztő és az önkormányzat vállalja, hogy egymással legkésőbb az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges építésügyi hatóság engedélyének megszerzéséig végleges településrendezési szerződést (TRSZ) kötnek.

(2) TRESZ megkötése szükséges az alábbi esetekben:

a) belterületbe vonás esetén,

b)  a településrendezési eszköz módosítása szükséges egy olyan településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósításához, ahol a fejlesztés nagyságrendje, helyzete, településszerkezetre gyakorolt hatása vagy az érintett ingatlan felértékelődése indokolttá teszi, vagy

c)  a településfejlesztési cél mindenkori fejlesztő általi megvalósítására és a TRSZ megkötésére kizárólag településrendezési eszköz módosítását követően kerülhet sor.

(3) A TRESZ alapdokumentuma a (2) bekezdés b) és c) pont esetén a fejlesztés megalapozottságát rögzítő, fejlesztő által elkészített tanulmányterv.

(4) A TRESZ megkötésének nem feltétele a jóváhagyott KKT.

(5)  A településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósításával összefüggő használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során szükségessé váló feladatok és kötelezettségek teljesítésére csak TRSZ alapján kerülhet sor. TRESZ alapján fejlesztő csak abban az esetben kezdeményezhet használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárást, ha a TRESZ-ben a felek erről megállapodtak.

(6) A fejlesztési céllal összefüggésben nem adható ki tulajdonosi hozzájárulás a TRSZ megkötését megelőzően, az ehhez szükséges feltételeket a TRESZ-ben rögzíteni szükséges.

6. §

(1)  A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az önkormányzatnál a 2. sz. mellékletben foglalt tartalmi előírásokkal.

(2) TRSZ megkötése szükséges az 1. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben, kivéve ha az 5. § (2) bekezdése szerint TRESZ megkötésére kerül sor.

(3) A TRSZ-ben rögzített és a fejlesztő által létrehozott közterületeket, közműveket, valamint egyéb műtárgyakat a fejlesztő külön megállapodás alapján térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adja. A felmerülő közteher-fizetési kötelezettség minden esetben a fejlesztőt terheli.

(4) A TRSZ-ben a Fejlesztő által vállalt, és a fejlesztési területen létrehozott létesítmény és építmény rendeltetésszerű használatához szükséges hatósági határozatban a használatba vétel, üzembe helyezés, stb. feltételéül elő nem írt kötelezettség biztosítására a Fejlesztő megfelelő garanciát köteles nyújtani.

(5) A TRSZ és TRESZ megkötésének kötelezettsége alól a polgármester felmentést adhat különösen akkor, ha a fejlesztési területen lévő műszaki infrastruktúra alkalmas arra, hogy biztosítsa az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát.

(6) Amennyiben a tervtanács javaslata alapján a fejlesztés nincs összhangban az önkormányzat településfejlesztési stratégiájával, településrendezési célokkal, vagy a településképpel, az önkormányzat a szerződést nem köteles megkötni.

(7) Amennyiben TRSZ a Fejlesztőnek felróható okból nem jön létre, és az önkormányzatnak a fejlesztési terület beépítése kapcsán költségviselőként infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítania, a beruházás teljes költéségét az Étv. 28. § (2) bekezdése alapján, önkormányzati hatósági határozatban az érintett ingatlanok tulajdonosaira kell hárítani.

7. §

 (1) A szabályozási tervben rögzített településfejlesztési cél megvalósulása előtt az újonnan beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken (Rendelet 1. melléklete), illetve külterületi ingatlan belterületbe vonása előtt a szükséges kiszolgáló intézmények és infrastruktúra-fejlesztések finanszírozásához  a terület tulajdonosának  vagy a területen beruházni szándékozónak (továbbiakban kérelmező) hozzá kell járulnia.

(2) A kérelmezőnek területfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, mértéke Településrendezési Szerződésben kerül rögzítésre.

(3)A hozzájárulás mértéke függ a belterületbe vonandó ingatlan meglévő közműellátottságától.

(4) Belterületbe vonás előtt a közművesített, szilárd burkolattal rendelkező ingatlan esetén a kiszolgáló intézmények fejlesztésére szánt alapba lakóterületi vagy településközpont vegyes területfelhasználású ingatlan esetén telkenként 1.000.000,- Ft összegű hozzájárulást kell fizetni, melyet az egyedileg megkötött  TRSZ tartalmaz. Telekszámnak az övezeti jelben megállapított paraméterekkel kialakítható telekszámot kell figyelembe venni.

(5) A közművel el nem látott vagy részlegesen ellátott és/vagy szilárd burkolatú úttal nem rendelkező területek belterületbe vonása előtt a kérelmezőnek a kiszolgáló intézmények fejlesztésére szánt alapba 700.000,- forint összegű hozzájárulást kell fizetni telkenként. Telekszámnak az övezeti jelben megállapított paraméterekkel kialakítható telekszámot kell figyelembe venni. Közművel el nem látott vagy részlegesen ellátott területen és/vagy szilárd burkolattal nem rendelkező területen a közművesítés és/vagy útépítés költségei a kérelmezőt terhelik, melynek mértékét és a megvalósítás módját a TRSZ-ben  rögzíteni kell.

(6) Belterületbe csatolási kérelem abban az esetben támogatható, ha a terület

6.1. belterületi útkapcsolattal rendelkezik, vagy

6.2. A településszerkezeti tervben szereplő kiszabályozott gyűjtőút mellett fekszik.

8. §

 Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével a 15/2016. (III. 09.) önkormányzati rendelet településrendezési szerződések megkötésének szabályairól és a közterület-kialakítási terv készítésnek rendjéről szóló önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1)  A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

a) a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,

b.) a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetben,

c) olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,

d) a külterületi ingatlan belterületbe vonására, és

e) egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre.

(2)  A rendelet hatálya nem terjed ki a közforgalom számára megnyitott magánutak létesítésére, kivéve, ha az a közúti közlekedési övezetben (KÖu) kerül kialakításra.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. fejlesztési terület: Az a terület, ahol a fejlesztés a rendezési tervi keretek között a szükséges műszaki infrastruktúra biztosítása mellett megvalósítható.

2. fejlesztő: Adott fejlesztési területen a településrendezési eszközökben rögzített célokat megvalósító tulajdonos vagy a tulajdonos kötelezettségét átvállaló magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

3. közterület kialakítási terv (a továbbiakban: KKT): a fejlesztési területre készítendő olyan műszaki dokumentáció, amely a rendezési tervben kiszabályozott közterület műszaki infrastruktúra rendszerének kialakítását mutatja be.

4. településrendezési előszerződés (a továbbiakban: TRESZ): az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződés létrejöttét elősegítő dokumentum, mely jogerős hatósági engedélyek megléte nélkül, előzetesen rögzíti és biztosítja az adott településfejlesztéssel összefüggő beruházás főbb jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki paramétereit, a kötelezettségvállalásokat, előkészítve a településrendezési szerződés későbbi időpontban történő megkötésének sarkalatos feltételeit.

5. településrendezési szerződés (a továbbiakban: TRSZ): olyan polgári jogi megállapodás, mely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti.

6. településfejlesztési hozzájárulás: a településfejlesztési cél megvalósulása előtt a szükséges kiszolgáló intézmények (humán infrastruktúra: oktatás, egészségügy stb.) és műszaki infrastruktúra-fejlesztések (közmű, út, járda stb.) finanszírozásához történő pénzbeni hozzájárulás.

3. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó esetekben a településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósítása a fejlesztőt terheli.

(2) A fejlesztő kötelezettségvállalásait az 5. vagy 6. §-ban szabályozott szerződésben szükséges rögzíteni.

(3)  Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során – az összevont telepítési eljárást kivéve – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdés eb) és ec) pontjainak vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatóak el:

a) TRESZ,

b) TRSZ,

c) az állam vagy az önkormányzat kötelezettségvállalása,

d) a 6. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat, vagy

e) magántulajdonban maradó út esetén az út tulajdonosának nyilatkozata arról, hogy az utat és a hozzá kapcsolódó közművet az épület használatbavételéig kiépíti és forgalomba helyezi.

(4)  Az építésügyi hatósági használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során a Korm. rendelet 40. § (3) bekezdés és 54. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeltetésszerű használathoz szükséges közműellátás és közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatóak el:

a) közműellátás vizsgálata esetén, amennyiben a közmű

aa) nem önkormányzati tulajdonban van, közműnyilatkozat, vagy

ab) az önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata, valamint

b) közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén, amennyiben az út

ba) önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester hozzájáruló nyilatkozata, vagy ideiglenes illetve végleges forgalomba helyezési engedély, vagy

bb) magántulajdonban marad, ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezési engedély.

4. §

(1)  Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a TRSZ megkötését megelőzően a fejlesztő KKT-t készít az önkormányzat jóváhagyásával lehatárolt tervezési területre. A KKT készítése alól a polgármester felmentést adhat különösen akkor, ha

a) a már meglévő, kiépített közterület nem igényel további infrastruktúra-fejlesztést,

b) a közterület kiépítése, fejlesztése folyamatban van,

c) közforgalom számára megnyitott magánút érintett, vagy

d) a fejlesztő az adott településrész területén megvalósítandó közérdekű kötelezettséget vállal.

(2) A KKT jóváhagyásra benyújtandó az önkormányzathoz.

(3) A jóváhagyott KKT az Étv. 30/A. (3) bekezdésében írt tanulmányterv részeként felhasználható. A KKT részeként a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési tervek is benyújthatóak.

(4) KKT-t a fejlesztő készít, a tartalomnak megfelelő tervezési jogosultságú szaktervezők bevonásával az 1. sz. mellékletnek megfelelő tartalommal, és eljárásrendben, a szükséges egyeztetések után.

(5) Az Önkormányzat egyetértése szükséges a jóváhagyott KKT alapján készített szakági terv engedélyezésre történő benyújtásához.

(6)  A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az Önkormányzatnál. Valamennyi, fejlesztő nevére szóló szakági engedélyterv a jóváhagyott KKT-val egyező műszaki tartalommal és az önkormányzat előzetes írásbeli egyetértésével nyújtható be engedélyezésre.

(7) A KKT-ben rögzített műszaki tartalom érvényességi ideje addig tart, amíg a területre vonatkozó településrendezési eszközök változatlanok.

5. §

(1) A TRESZ-ben a szerződés előszerződési jellegére tekintettel a fejlesztő és az önkormányzat vállalja, hogy egymással legkésőbb az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges építésügyi hatóság engedélyének megszerzéséig végleges településrendezési szerződést (TRSZ) kötnek.

(2) TRESZ megkötése szükséges az alábbi esetekben:

a) belterületbe vonás esetén,

b)  a településrendezési eszköz módosítása szükséges egy olyan településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósításához, ahol a fejlesztés nagyságrendje, helyzete, településszerkezetre gyakorolt hatása vagy az érintett ingatlan felértékelődése indokolttá teszi, vagy

c)  a településfejlesztési cél mindenkori fejlesztő általi megvalósítására és a TRSZ megkötésére kizárólag településrendezési eszköz módosítását követően kerülhet sor.

(3) A TRESZ alapdokumentuma a (2) bekezdés b) és c) pont esetén a fejlesztés megalapozottságát rögzítő, fejlesztő által elkészített tanulmányterv.

(4) A TRESZ megkötésének nem feltétele a jóváhagyott KKT.

(5)  A településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósításával összefüggő használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során szükségessé váló feladatok és kötelezettségek teljesítésére csak TRSZ alapján kerülhet sor. TRESZ alapján fejlesztő csak abban az esetben kezdeményezhet használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárást, ha a TRESZ-ben a felek erről megállapodtak.

(6) A fejlesztési céllal összefüggésben nem adható ki tulajdonosi hozzájárulás a TRSZ megkötését megelőzően, az ehhez szükséges feltételeket a TRESZ-ben rögzíteni szükséges.

6. §

(1)  A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az önkormányzatnál a 2. sz. mellékletben foglalt tartalmi előírásokkal.

(2) TRSZ megkötése szükséges az 1. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben, kivéve ha az 5. § (2) bekezdése szerint TRESZ megkötésére kerül sor.

(3) A TRSZ-ben rögzített és a fejlesztő által létrehozott közterületeket, közműveket, valamint egyéb műtárgyakat a fejlesztő külön megállapodás alapján térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adja. A felmerülő közteher-fizetési kötelezettség minden esetben a fejlesztőt terheli.

(4) A TRSZ-ben a Fejlesztő által vállalt, és a fejlesztési területen létrehozott létesítmény és építmény rendeltetésszerű használatához szükséges hatósági határozatban a használatba vétel, üzembe helyezés, stb. feltételéül elő nem írt kötelezettség biztosítására a Fejlesztő megfelelő garanciát köteles nyújtani.

(5) A TRSZ és TRESZ megkötésének kötelezettsége alól a polgármester felmentést adhat különösen akkor, ha a fejlesztési területen lévő műszaki infrastruktúra alkalmas arra, hogy biztosítsa az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát.

(6) Amennyiben a tervtanács javaslata alapján a fejlesztés nincs összhangban az önkormányzat településfejlesztési stratégiájával, településrendezési célokkal, vagy a településképpel, az önkormányzat a szerződést nem köteles megkötni.

(7) Amennyiben TRSZ a Fejlesztőnek felróható okból nem jön létre, és az önkormányzatnak a fejlesztési terület beépítése kapcsán költségviselőként infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítania, a beruházás teljes költéségét az Étv. 28. § (2) bekezdése alapján, önkormányzati hatósági határozatban az érintett ingatlanok tulajdonosaira kell hárítani.

7. §

 (1) A szabályozási tervben rögzített településfejlesztési cél megvalósulása előtt az újonnan beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken (Rendelet 1. melléklete), illetve külterületi ingatlan belterületbe vonása előtt a szükséges kiszolgáló intézmények és infrastruktúra-fejlesztések finanszírozásához  a terület tulajdonosának  vagy a területen beruházni szándékozónak (továbbiakban kérelmező) hozzá kell járulnia.

(2) A kérelmezőnek területfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, mértéke Településrendezési Szerződésben kerül rögzítésre.

(3)A hozzájárulás mértéke függ a belterületbe vonandó ingatlan meglévő közműellátottságától.

(4) Belterületbe vonás előtt a közművesített, szilárd burkolattal rendelkező ingatlan esetén a kiszolgáló intézmények fejlesztésére szánt alapba lakóterületi vagy településközpont vegyes területfelhasználású ingatlan esetén telkenként 1.000.000,- Ft összegű hozzájárulást kell fizetni, melyet az egyedileg megkötött  TRSZ tartalmaz. Telekszámnak az övezeti jelben megállapított paraméterekkel kialakítható telekszámot kell figyelembe venni.

(5) A közművel el nem látott vagy részlegesen ellátott és/vagy szilárd burkolatú úttal nem rendelkező területek belterületbe vonása előtt a kérelmezőnek a kiszolgáló intézmények fejlesztésére szánt alapba 700.000,- forint összegű hozzájárulást kell fizetni telkenként. Telekszámnak az övezeti jelben megállapított paraméterekkel kialakítható telekszámot kell figyelembe venni. Közművel el nem látott vagy részlegesen ellátott területen és/vagy szilárd burkolattal nem rendelkező területen a közművesítés és/vagy útépítés költségei a kérelmezőt terhelik, melynek mértékét és a megvalósítás módját a TRSZ-ben  rögzíteni kell.

(6) Belterületbe csatolási kérelem abban az esetben támogatható, ha a terület

6.1. belterületi útkapcsolattal rendelkezik, vagy

6.2. A településszerkezeti tervben szereplő kiszabályozott gyűjtőút mellett fekszik.

8. §

 Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével a 15/2016. (III. 09.) önkormányzati rendelet településrendezési szerződések megkötésének szabályairól és a közterület-kialakítási terv készítésnek rendjéről szóló önkormányzati rendelet hatályát veszti.