Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2021. 02. 18- 2021. 05. 17

Győrújbarát község képviselő testületének 24/2018 (XII.12.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2021.02.18.
[1a] Győrújbarát Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében megjelölt érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Győrújbarát település közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendeletet mellékletei:

- a) Külterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:10000, tervszám: SZAB-K, munkaszám: 20047 (továbbiakban szabályozási terv)
- b) Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:2000, tervszám: SZAB-1, dátum: 2019.06.18. (továbbiakban szabályozási terv)
- c) : Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:2000, tervszám: SZAB-2, munkaszám: 19034 (továbbiakban szabályozási terv)
- d) : Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:2000, tervszám: SZAB-3, dátum: munkaszám 20024/A (továbbiakban szabályozási terv)
- e) : Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:2000, tervszám: SZAB-4, dátum: 2019.06.18. (továbbiakban szabályozási terv)
- f) : Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:2000, tervszám: SZAB-5, munkaszám: 15091
- g) : Újonnan beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek helyszínrajza: méretarány 1:10000, tervszám: SZAB-ÚBSZ, munkaszám: 15091
(2a) [1] A SZAB-K jelű Szabályozási tervlap területi hatálya a tervlapon jelölt SZAB-1, SZAB-2, SZAB-3, SZAB-4, SZAB-5 területeken kívül eső területekre vonatkozik.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.
(4) A 7. melléklet szerinti újonnan beépítésre szánt területek a szabályozási tervben foglaltak végrehajtásának költségei a terület tulajdonosait terhelik. Az utak és közművek kiépítésére, az önkormányzat és az érintett ingatlanok tulajdonosai között kötendő megállapodásra külön önkormányzati rendelet szabályai irányadók.
A belterületi határ módosítása

2. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.

(2) Belterületbe kell vonni a beépítés előtt a lakóterületeket, vegyes területeket, illetve üdülőterületeket. Lakóterületen, üdülőterületen és vegyes területen belterületbe vonás előtt lakóépület, üdülőépület nem helyezhető el.

(3) Lakóterületi illetve vegyes övezetekben belterületbevonás csak tömbösítve vagy útszakaszonként, illetve a meglévő belterülethez kapcsolódva lehetséges.

(4) A belterületbe vonást kiadó határozat meghozatala előtt az önkormányzattal megállapodást kell kötni, a belterületre előírt feltételeket ki és milyen forrásból biztosítja.

(5) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületként nyilvántartott – vízgazdálkodási területeket.

A szabályozás elemei

3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadók.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

- a) közigazgatási határ,
- b) szabályozási vonal,
- c) építési övezet határa,
- d) az övezeti jel
- e) védőtávolságok
- f) kötelező megszűnő telekhatár,
- g) építési vonal
- h) előkerti építési határvonal
- i) hátsókerti építési határvonal: a hátsókerti építési határvonal egyben a telken építési joggal felruházott területet is jelenti, a vonal mögé új telket osztani nem lehet.
- j) hosszú távú területbiztosítás: a területsáv a jövőbeni fejlesztésekhez szükséges terület elépítése megelőzésére kerül jelölésre, építési tilalmat jelent az adott sávban.
- k) műemlékek
- l) műemléki környezet
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.
(4) Irányadó szabályozási elemek:
- a) javasolt telekhatár
- b) irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,
- c) közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),
- d) intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),
(5) Az irányadó szabályozási elemek pontosíthatók, illetve módosíthatók.
(6) A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:

terület rendeltetése
övezet száma

beépítés módja

legnagyobb beépítettség %

legnagyobb épületmagasság (m)

legkisebb kialakítható telekterület (m2) -
legkisebb telekszélesség (m)

legkisebb zöldfelület (%)
(7) A legkisebb telekszélesség nem szabályos téglalap alakú telkek kialakítása esetén, az előkerti építési vonal és a telekhatár metszéspontjából az építési helyen belül a másik telekhatárra állított merőleges távolság.
Területfelhasználás

4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

- a) beépítésre szánt, illetőleg
- b) beépítésre nem szánt területként került besorolásra
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
- a) lakóterület: falusias lakó (Lf), kertvárosias lakó (Lke)
- b) vegyes terület: településközponti vegyes (Vt)
- c) gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), ipari (Gip)
- d) különleges terület: pihenő terület övezete (KÖu-Pih), mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü), nagy kiterjedésű sportolási célú terület (K-Sp), egyéb nagykiterjedésű turisztikai és sportolási célú területek (Kts), rendezvényközpont (K-rk), különleges lovassport terület (K-Lsp), pihenő terület övezete (KÖu-Pih)
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
- e) közlekedési és közműterület, közúti közlekedési terület (KÖu), közműterület (KÖ), kötöttpályás közlekedési terület (KÖk), pihenő terület övezete (KÖu-Pih)
- f) zöldterület közpark (Zkp), közkert (Zkk), erdőterület: véderdő (Ev), gazdasági (Eg), mezőgazdasági terület: általános (Má), kertes (Mk)
- i) vízgazdálkodási terület (V)
- j) különleges terület: temető (K-T), egyéb nagykiterjedésű turisztikai és sportolási célú területek (Kts), különleges közlekedési terület (K-Kö)
Telekalakításra vonatkozó előírások

5. § (1) A telekalakításnál az övezeti jelben jelölt minimális telekterületet és minimális telekszélesség paramétert kell betartani.

(2) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet, a meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük.

(3) Településközpont vegyes és falusias lakóterületen kialakult tömbben két szemközti oldalról közúttal határolt telek az övezeti jelben jelölttől eltérő telekmérettel és telekszélességgel is megosztható az utcával párhuzamosan az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként kialakuló telkek területe érje el a 500 m2 területnagyságot, átlagos telekszélessége pedig a 13,0 m méretet.

(4) A falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 600 m2 területnagyságot, és átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 16,0 m méretet akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

(5) Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül különböző művelésű ágú alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.

(6) Ha a telekalakítás szabályozási vonal mentén a telek rendezetté tétele céljából történik, akkor a szabályozási terven jelölt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.

(7) Új nyeles telek Győrújbarát területén nem alakítható ki.

(8) Beépítésre szánt területek övezeteiben telket csak építési céllal lehet kialakítani. Hátsó építési határvonal mögött új telek nem alakítható ki.

Közterület alakításra vonatkozó előírások

6. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

- a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;
- b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már főépülettel beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb két lakásosra nő. Ha a fő funkciójú épület elbontását követően kerül a telekre új épület, akkor a telket beépítetlennek kell tekinteni és rendezni kell.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.
(3) Beépítésre szánt területen magánutat csak a szabályozási terv közlekedési terület-magánút (KÖmu) övezeti besorolású területein lehet kialakítani.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) A magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezeteinek területét a szabályozási tervlap jelöli.

(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:

- a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
- b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
- c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
- d) Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:
- da) ha azt a fa egészségi állapota, vagy
- db) a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,
- dc) ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.
Környezetvédelmi előírások

8. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.

(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.

(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.

(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(8) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(9) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

Korlátozások, védőterületek

9. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

- a) az M1 autópálya tengelyvonalától számított 100 m távolságon belül
- b) az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül
- c) A vasút szélsővágányától számított 50 m távolságon belül
ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a szabályozási tervlapon hosszú távú területbiztosítás területe.
(4) Építési korlátozás alá esik a temetők 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

10. § (1) A helyi közút céljára történő lejegyzés előtt az útszélesítésre szabályozási vonallal jelölt területsávokat közforgalom számára megnyitott magánútként vagy közútként kell lejegyezni.

(2) Településrendezési szerződést kell kötni a 7. mellékletben újonnan beépítésre szánt vagy átépítésre kerülő területeken a beépítés előtt a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint.

(3) Önkormányzati elővásárlási joggal terhelt területek a szabályozási tervlapon jelölt 3297, 3296, 3295, 3274/140, 3274/139, 3274/138, 3286/3, 3286/2 hrsz-ok, területek intézménybővítés lehetőségének megteremtésére.

Közművek előírásai

11. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

- a) falusias lakóterület övezetekben: teljesen közművesített
- b) településközpont vegyes terület övezetekben: teljesesen közművesített
- c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: teljesen közművesített
- d) Ipari gazdasági területek övezetekben: teljesen közművesített
- e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: teljesen közművesített
(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
- a) falusias lakóterület övezetekben: részlegesen közművesített
- b) településközpont vegyes terület övezetekben: részlegesen közművesített
- c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: részlegesen közművesített
- d) Ipari gazdasági területek övezetekben: részlegesen közművesített
- e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített
(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(7) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.
(8) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(9) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
Építés általános szabályai

12. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult telken (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

- a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az előírásait kell alkalmazni.
- b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
- c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható és bővíthető, de a jelenlegi épületmagassága tovább nem növelhető.
- d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is (oldalhatáron álló, szabadonálló vagy ikres) elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:
- a) ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.
- b) ha a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára kell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy a két szomszédos épület előkertjének átlagát kell figyelembe venni.
- c) ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.
- d) Ahol a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal ott az előkert mértéke 8 m .
- e) ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre mellékfunkciójú építmény, akkor a mellék funkciójú építményt nem kell az építési vonalra vagy a kialakult épületek vonalára helyezni, de ekkor az előkerti vonaltól minimum 15 m-es sáv szabadon hagyandó a leendő fő funkciójú épület elhelyezhetőségének biztosítására.
- f) Ha nincs jelölt hátsókerti határvonal és a telek mélysége (utcával nem párhuzamos hátsókerti telekhatár esetén, az utcai telekhatárra a hátsókerti telekhatárról állított legrövidebb merőleges egyenes hossza):
- fa) kisebb mint 22 m, akkor a hátsókert min. 3 m-ig,
- fb) 22 és 25 m között van, akkor a hátsókert az utcával párhuzamosan 19 m-re húzott vonal mögötti terület,
- fc) 25 m-nél nagyobb akkor a hátsókert 6 m.
- g) Az építési vonal és a hátsó építési határvonal az épületek építési sávjának határát jelenti. A beépítési sávon kívül épület nem építhető.
- h) Lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető.
- i) Helyi védelem alatt álló épület telkén, vagy helyi területi védelem alatt álló területen fekvő beépített telken nem kell egy tömegben építeni a meglévő épületet az új épülettel. Az új lakóépület építési helyen belül elhelyezhető. Ha a szabályozott hátsó építési vonal és a meglévő épület közötti szabad területen az új épület nem fér el, akkor a régi épülettől számított 6 méteren túl 250 m2 építési hely mértékéig túlnyúlhat az új épület.
- j) Az övezeti paraméterekben szereplő maximális épületmagasság mértéke a rövidebb homlokzaton álló egy oromfal esettén 0,3 méterrel, a rövidebb homlokzaton álló két oromfal esetén 0,6 méterrel emelkedik.
- k) Ahol 5 méteres, vagy annál kevesebb az előkert, meglévő járda esetén a járdától, más esetben az utcai telekhatártól (vagy ha van, szabályozási vonaltól) legalább 7 méterre kell elhelyezni az előkertre nyíló garázs kapuját.
(4) Településközpont vegyes területen, falusias lakóterületen és kertvárosias lakóterületen ha az építési telek szélessége legalább 28 m , az előkert mélységének meghatározása
- a) vagy a jában leírtak szerint történik,
- b) vagy nagyobb előkert igénye esetén, az előkert növelhető. Ekkor az előkert mélysége 20 m-nél kevesebb nem lehet, illetve a beépítés csak szabadonálló lehet. Az ily módon beépülő telkek előkertjét az engedélyezési vagy egyszerű bejelentési terv részét képező kertépítészeti terv alapján díszkertként kell kialakítani és fenntartani. A melléképületeket, az övezetre jellemző beépítési oldalhatáron, vagy a lakóépület mögötti telekterületrészen lehet építeni. A főépület helyét úgy kell kijelölni, hogy a szomszéd telkek épületeinek elhelyezhetőségét ne akadályozza.
(5) Amennyiben a terepadottságok indokolttá teszik, a telek közvetlen közúti megközelítése (legfeljebb két gépkocsiállásos területnagyságig) biztosítható:
- a) Az úthoz képest magasabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó bevágással
- b) Az úthoz képest alacsonyabban fekvő telek esetén az út szintjéhez közvetlenül kapcsolódó feltöltéssel, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással
- c) A gépkocsiállások területén gépkocsi tároló, tároló építhető. A garázs padlóvonala az út koronaszintjét legfeljebb 0,3 m-rel haladhatja meg. A garázst úgy kell megépíteni, hogy nyitott ajtaja se foglaljon közterületet. A garázs homlokzatmagassága legfeljebb 3,0 m , gerincmagassága 4,5 m , építőanyaga, héjalása csak a fő funkciójú épületével megegyező lehet, vagy zöldtető is kialakítható.
(6) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
(7) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni. Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep +40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön.
(8) Amennyiben az építési vonal vagy a hátsó építési határvonal egy meglévő épületet keresztül vág, a meglévő épület
- a) felújítható, és/vagy
- b) ha az egyéb övezeti paraméternek megfelel, újabb szinttel (emeletráépítéssel vagy tetőtér beépítéssel) bővíthető, és/vagy
- c) építési helyen belül bővíthető.
(9) Toronyszerű épület, építmény 12,0 m felett nem építhető a település teljes területén.
(10) Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó távolságok:

Állat

Lakóépülettől

Kúttól

Intézmény telekhatárától

Szarvasmarha, ló, öszvér, bivaly, szamár

5 állatig

20 m

20 m

100 m

6-30 állatig

50 m

50 m

100 m

30 felett

200 m

100 m

200 m

Juh, kecske, sertés

5 állatig

20 m

20 m

100 m

6-100 állatig

50 m

50 m

100 m

100 állat felett

200 m

100 m

200 m

Baromfi (zárt tartás mellett)

100 állatig

20 m

20 m

100 m

101-500 állatig

50 m

50 m

100 m

500 állat felett

200 m

100 m

200 m

Futómadár (Strucc, emu)

25 állatig

20 m

20 m

100 m

25-50 állatig

50 m

50 m

100 m

50 felett

200 m

100 m

200 m

Nyúl, nutria, egyéb prémes állat

25 állatig

15 m

15 m

100 m

26-50 állatig

30 m

30 m

100 m

50 felett

100 m

100 m

200 m
(11) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.
I/A. FEJEZETRÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1/A. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

Lakóterületek építési övezetei

13. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

- a) falusias lakóterület (Lf)
- b) kertvárosias lakóterület (Lf)
- c) falusias lakó-kert korlátozott terület (Lf-k)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
Falusias lakóterület építési övezetei

14. § (1) Falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(2) Falusias lakóterületen (Lf) a rendeltetési egységek meghatározásánál a következők a szabályok:

- a) 800 m2 telekterület alatt egy lakás és egy egyéb rendeltetési egység helyezhető el egy épületben Az egyik rendeltetési egység hasznos alapterülete a másik rendeltetési egység hasznos alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.
- b) amennyiben a telek területe 800-1600 m2 között van, akkor legfeljebb két rendeltetési egységet magában foglaló egy db épület helyezhető el. Az egyik rendeltetési egység hasznos alapterülete a másik rendeltetési egység hasznos alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.
- c) amennyiben a telek területe nagyobb mint 1600 m2, három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum kettő lehet. A lakásokat egy épülettömegben kell elhelyezni. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.
- d) Nem tekintendő külön rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.
- e) Egy épülettömegűnek akkor tekintjük a lakásokat, ha a két lakás helyiséggel, vagy legalább 1,5 m széles teljesen fedett épületrésszel csatlakozik egymáshoz.
(3) Falusias lakóterületen lakásonként telken belül 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatók be a zöldfelületbe.
(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(5) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás a saroktelkek esetén, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(6) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális épületmagasságnál és tűztávolságnál, illetve 4,5 m-nél.
(7) Pinceszinten lévő garázsba lehajtórámpa utca felől abban az esetben létesíthető, ha az utcai telekhatártól a gépkocsi bejárat homlokzati síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
(8) Falusias lakóterületen az épület legmagasabb gerincmagasságának rendezett tereptől való távolsága max. 9 m lehet. Az homlokzatmagasság homlokzatonként sem lehet magasabb mint 6,0 m , és a homlokzatmagasság számításnál figyelembeveendő egyetlen pontja sem lehet magasabb mint 7,0 m.
Kertvárosias lakóterület építési övezetei

15. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) jellemzően laza beépítésű, maximum két rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(3) A kertvárosias lakóterületen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(4) Kertvárosias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális épületmagasság és tűztávolságnál, illetve 4,5 m-nél.

(5) Kertvárosias lakóterületen az épület legmagasabb rendezett gerincmagasságának tereptől való távolsága max. 9 m lehet. Az homlokzatmagasság homlokzatonként sem lehet magasabb mint 6,0 m , és a homlokzatmagasság számításnál figyelembeveendő egyetlen pontja sem lehet magasabb mint 7,0 m.

(6) Kertvárosias lakóterületen lakásonként telken belül 2 db parkolót kell biztosítani. A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.

Falusias lakó-kert korlátozott terület (Lf-k)

16. § (1) A falusias lakó-kert korlátozott övezetbe (Lf-k) azok a belterületi telkek, tömbök tartoznak, melyek beépítetlenek, lakóépülettel, vagy üdülőépülettel, kert műveléséhez szükséges épülettel beépítettek, de a közúti követelményeket kielégítő közterületi szélességű, vagy lejtésviszonyú útról közvetlenül nem közelíthetők meg, s a telkekhez csatlakozó út nem alakítható ki a közutak számára kötelező paramétereknek megfelelően.

(1) Az övezetben lakóház, üdülőépület nem építhető.

(2) Meglévő lakóépületen karbantartási, felújítási, korszerűsítési, továbbá egyszeri, de új lakást nem eredményező, a meglévő lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők.

(3) Meglévő egyéb épületen karbantartási, továbbá felújítási, korszerűsítési, bővítési munkák végezhetők.

(4) Az övezetbe tartozó földrészleteken a kert műveléséhez szükséges épület építhető az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel legfeljebb nettó 80 m 2 alapterülettel, amely alapterületbe terepszint alatti építmény, pinceszint nem tartozik bele. A tetőtér beépítése az övezetben nem lehetséges.

Építési övezet jele

Lf-k-SZ/10
3,5/720-14/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Épületmagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 10
max. 3,5
min. 720
min. 14
min. 50
Településközponti vegyes területek építési övezetei

17. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(4) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(5) A Vt övezetben - kivéve a 214, 219, 212 számú övezeteket-, a maximális lakásszám meghatározásánál minden lakásra legalább 250 m2 telekterület jusson.

(6) A Vt övezetben – kivéve a 214, 219, 212 számú övezeteket -, a lakásokon kívül még kettő nem lakás funkciójú rendeltetési egység elhelyezése lehetséges.

(7) A lakásokhoz kapcsolódó garázsokon kívüli nem lakás rendeltetés esetén, a telek lakás céljára nem beszámított területének 40%-a lehet az összes hasznos alapterület.

(8) A település összes (Vt) övezetében – kivéve a 214, 219, 212 számú övezeteket -, az elhelyezendő személygépkocsik számának megállapításánál a következőket kell tartani:

- a) 60 m2 vagy annál kisebb lakáshoz 1,5 parkoló
- b) 60 m2-nél nagyobb lakáshoz 2 személygépjármű elhelyezését kell biztosítani
- c) Parkolószám megállapításánál a kerekítés egész fölött felfelé történjen.
- d) Ha négynél több parkoló szükséges a lakásokhoz kapcsolódóan, akkor a parkolóállások minimum 30%-ának elhelyezését helyiségben kell megoldani.
(9) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
Gazdasági területek építési övezetei

18. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

- a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
- b) egyéb ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület sajátos előírásai

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy szolgálati lakás kialakítható.

(6) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

- a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
- b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
(7) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését a használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni.

Ipari gazdasági terület sajátos előírásai

20. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen (Gip) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(4) Elhelyezhető az övezetekben irodaépület.

(5) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

(6) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.

(7) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos:

- a) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
- b) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
Üdülőterület építési övezetei

21. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet: üdülőházas üdülőterület (Üü)

(2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az üdülőterületen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(4) Az övezetekben a vonatkozó jogszabályban engedett építmények helyezhetők el.

Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei

22. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

- a) Különleges nagy kiterjedésű sportolási célú terület (K-Sp)
- b) Különleges lovas sportolási célú terület K-Lsp
- c) Különleges egyéb nagykiterjedésű turisztikai és sportolási célú területek K-ts
- d) Különleges rendezvényközpont K-rk
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre szánt területeken telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(4) A különleges nagy kiterjedésű sportolási célú területen (K-Sp) a sport és szabadidős tevékenység és ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(5) Különleges lovas sportolási célú területeken (K-Lsp) lovas sport - és szabadidős tevékenység folytatható, és ezek létesítményei, illetve 1 db legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el.
(6) A különleges turisztikai-és sport övezetekben (Kts) öko-, gyógyturizmus, sport - és szabadidős tevékenység és kapcsolódó szálláshely szolgáltatás és ezeket kiszolgáló kereskedelmi-, gazdasági és szolgáltató tevékenység folytatható, illetve ezek létesítményei helyezhetők el.
(7) Különleges sport és rendezvényközpont K-srk övezetben uszoda, rendezvényközpont és ezek kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

1/B. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Közlekedési terület övezet előírásai

23. § (1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:

- a) közúti közlekedési terület (KÖu)
- b) kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)
- c) magánút övezet (KÖmu)
- d) üzemanyagtöltő állomás (KÖu-ü)
- e) magánút-parkoló övezet (KÖmu-P)
- f) pihenő terület övezete (KÖu-Pih)
(2) A közúti közlekedési övezet (KÖu) elsősorban
- a) gyorsforgalmi út,
- b) főforgalmi út (országos főút),
- c) forgalmi út (országos mellékút),
- d) gyűjtőút,
- e) kiszolgáló út,
- f) kerékpárút,
- g) gyalogút,
- h) parkoló,
- i) úttartozék,
- j) közmű,
- k) járda,
- l) az úthoz tartozó zöldfelület,
- m) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés
- n) üzemanyagtöltő állomás
elhelyezésére szolgál
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
- a) közlekedési építmények,
- b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- c) igazgatási épület,
- d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(4) Közlekedési területen a vonatkozó jogszabály szerinti építmények helyezhetők el.
(5) Üzemanyagtöltő állomás (KÖu-ü) övezetben üzemanyagtöltő állomás és az azt kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el, a következő övezeti paraméterekkel:

Építési övezet jele

KÖu-ü Sz/20
6,5/1000--/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Épületmagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 20
max. 6,5
min. 1000
---
min. 25
(6) Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) a vasút és építményei elhelyezésére szolgál.
(7) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.
(8) A vonatkozó jogszabály szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni. Az önkormányzat parkolási rendeletében megfogalmazhatja a parkolók kiváltásaként a gépjárművek közterületen történő elhelyezését, annak feltételeit.
Zöldterület övezeti előírásai

24. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet:

- a) Közkert (Zkk)
- b) Közpark (Zkp)
(2) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet.
(4) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.
Erdőterület övezeti előírásai

25. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

- c) véderdő (Ev)
- d) gazdasági erdő (Eg)
(2) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

26. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:

- a) általános mezőgazdasági terület (Má)
- b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
(2) Általános mezőgazdasági általános területen (Má) a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények az alábbiak szerint helyezhető el:

Építési övezet jele

Má Sz/3
6,5/1500-15/75

Mk Sz/5
3,5/720-10/60

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Épületmagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 3
max. 6,5
min. 1500
min. 15
min. 70

szabadonálló
max. 5
max. 3,5
min. 720
min. 10
min. 60
(4) Általános mezőgazdasági területen (Má), ha a telek területe legalább 6000 m2 , szélessége legalább 30 m lakóépület is elhelyezhető. A lakóépület szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m-es épületmagasság építhető. A lakóépület maximális bruttó területe a telek területének 1,5 %-os területnagysága.
(5) Mezőgazdasági kert (Mk) övezetben új lakóépület nem helyezhető el.
(6) Birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint kialakítható.

Vízgazdálkodási terület (V) övezeti előírásai

27. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.

Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei előírásai

28. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:

- a) temető (K-T)
- b) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
- c) különleges közlekedési terület (K-Kö) [1]
Különleges temető (K-T) övezet előírásai

29. § (1) A különleges-temető (K-T) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

Különleges mezőgazdasági üzemi (K-Mü) terület

30. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos, feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(3) Az övezetekben szabadonálló beépítési móddal, max. 5%-os beépíthetőséggel, max. 6,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el épületek.

(4) Új telek minimális területe 5000 m2, minimális telekszélessége 25 m.

(5) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) beépítethető terület 5%-ában el lehet térni.

(6) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

(7) A 83133. számú állami mellékút melletti különleges mezőgazdasági üzemi területén a mellékút tengelyétől számított 30 m-en belül gazdasági épület nem helyezhető el.

Különleges közlekedési terület (K-Kö) övezeti előírásai

30/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedés-üzemeltetést kiszolgáló funkciók (depó, töltőállomás).

Különleges beépítésre nem szánt közlekedési területen a funkciót kiszolgáló építmények az alábbiak szerint helyezhető el:

Építési övezet jele

K-Kö Sz/10
10/2000-25/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Épületmagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 10
max. 10,0
min. 2000
min. 25
min. 25
EGYES ÖVEZETEK SAJÁTOS KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

31. § Az egyes övezetekben a következő sajátos előírásokat kell betartani:

Övezet száma

Egyedi övezti előírás

003

Az övezetben új telek a Gólyahír utca irányába nem osztható.

015

Az övezetben három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum kettő lehet. A lakásokat egy épülettömegben kell elhelyezni. Lakás nélkül önállóan is létesülhet három, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.

025

Az övezetben a közterületalakítási terv készítését követően, annak vizsgálati eredményétől függően min. 7,0 m szélességgel magánút lejegyezhető.

027

Az övezetben lakótelek kapubehajtó csak a 3487 hrsz-ú gyűjtőútra engedélyezhető. A 3473 hrsz-ú út a mezőgazdasági telkek kiszolgálására szolgál, új lakótelek közúti kapcsolatának nem használható!

029

Az övezetben a 3462 hrsz-ú út irányába kell a teleket feltárni a 3458, 3459, 3460, 3461 hrsz-ú telkek újraosztásával.

035

Az övezetben a beépítések előtt az utak és a tervezett épületek padlóvonal magasságának meghatározásához a Gárdonyi Géza utca – László utca – Lujtói út – Fő utca tömbre egységes csapadékvíz- és belvízelvezetési koncepció kidolgozása szükséges.

040

Az övezet telkeire a bejárás a Juharfa irányából engedélyezett. Kapubehajtó a Tölgyfa utca irányából nem engedélyezhető.

047

Az övezetben a 0270 hrsz-ú árok mellé tervezett új lakóutca a településhatár mellé a Fő utcára kivezető tervezett új gyűjtőút megépítését követően alakítható ki.

048

Az övezetben telkenként egy max. kétlakásos lakóépület helyezhető el.

057

Az övezek telkei a Fő utcára kikötő tervezett gyűjtőút kiépítését követően válnak beépíthetővé.

058

059

060

061

062

063

064

065

066

111

Az övezetben telkenként egy max. kétlakásos lakóépület helyezhető el. Az övezetben az épületek párkánymagassága maximum 6,50 m lehet.

119

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

120

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

121

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

122

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

134

Az övezetben lakótelek kapubehajtó csak a Naszvadi horgas utca felől engedélyezhető. A 4037 hrsz-ú új lakótelek közúti kapcsolatának nem használható!

142

Az övezetben a beépítések előtt az utak és a tervezett épületek padlóvonal magasságának meghatározásához a Gárdonyi Géza utca – László utca – Lujtói út – Fő utca tömbre egységes csapadékvíz- és belvízelvezetési koncepció kidolgozása szükséges.

143

148

A övezetben a zöldség-gyümölcs-termesztéssel, feldolgozással kapcsolatos kereskedelmi, gazdasági tevékenység, természetes anyagok, hagyományos kézműves anyagok felhasználásával foglalkozó tevékenység, és az öko-gyógyturizmust szolgáló, azzal kapcsolatos kereskedelmi szolgáltató tevékenység folytatható és annak épületei helyezhetők el.

149

A övezetben a zöldség-gyümölcs-termesztéssel, feldolgozással kapcsolatos kereskedelmi, gazdasági tevékenység, természetes anyagok, hagyományos kézműves anyagok felhasználásával foglalkozó tevékenység, és az öko-gyógyturizmust szolgáló, azzal kapcsolatos kereskedelmi szolgáltató tevékenység folytatható és annak épületei helyezhetők el.

150

A övezetben a zöldség-gyümölcs-termesztéssel, feldolgozással kapcsolatos kereskedelmi, gazdasági tevékenység, természetes anyagok, hagyományos kézműves anyagok felhasználásával foglalkozó tevékenység, és az öko-gyógyturizmust szolgáló, azzal kapcsolatos kereskedelmi,szolgáltató tevékenység folytatható és annak épületei helyezhetők el.

162

Az övezetben a kapubehajtókat a hátsó kiszolgáló útról kell kialakítani.

173

Az övezetben telkenként maximum kettő egylakásos, vagy egy kétlakásos lakóépület helyezhető el.

175

A Vaskér utcára új telkek az 1956 hrsz-ú telekből a telekcsatlakozási lehetőségeket is vizsgáló közterületkialakítási terv készítése után oszthatók. A KKT vizsgálati eredményétől függően vendégút céljából magánút lejegyzés engedélyezhető.

198

Az 1510/1 hrsz-ú telken egy kétlakásos vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el az építési helyen belül. 1510/1 hrsz-ú telek nem megosztható.

209

Ha a 2510/115 hrsz-ú telken álló szennyvízátemelő telekalakításánál az útkezelő szükségesnek tartja, akkor a szennyvízátemelő és a Szőlővirág körút között lejegyezhető min. 3,0 m széles magánút a szennyvízátemelő útkapcsolatának biztosítása érdekében. A magánútról építési telek útkapcsolata nem biztosítható.

221

Az övezetben a beépítés előtt telepítési tanulmánytervet kell készíteni a településrendezési szerződés előkészítéséhez.

224

Az övezetben a beépítések előtt az utak és a tervezett épületek padlóvonal magasságának meghatározásához a Gárdonyi Géza utca – László utca – Lujtói út – Fő utca tömbre egységes csapadékvíz- és belvízelvezetési koncepció kidolgozása szükséges.

225

226

227

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

228

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

229

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

230

Az övezetben a telkek a Templomsor utca és a László utca közé tervezett gyűjtőút teljes szakaszának kiépítése után válnak beépíthetővé.

250

Az Öreggyepszegés dűlőben szabályozott kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítése a következő ütemezés szerint történhet.
1.a ütem: 255, 256, 257, 258, 259, 260 övezetek
1.b ütem: 253, 254 övezetek
2. ütem: 250 övezet déli fele, 252 övezet
3. ütem: 250 övezet északi fele, 251 övezet
A következő ütem beépítése akkor kezdődhet, ha az előző ütemben jelölt területen a beépítés a 60%-ot eléri. Ütemezés szempontjából beépítettnek számít a jogerős építési engedéllyel rendelkező és a beépített telek is.

251

252

253

254

255

256

257

258

259

260

265

Az övezetekben gazdasági épület csak a 82-es főút és a vasútvonal fölött tervezett híd megépítése után építhetők.

266

267

271

Az övezetben a 3000/2 hrsz-ú telken az állatorvosi rendelő épületének új telek az övezeti jelben jelölttől eltérő mérettel a javasolt telekhatár mentén megosztható.
Az övezetben három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum kettő lehet. A lakásokat egy épülettömegben kell elhelyezni. Lakás nélkül önállóan is létesülhet három, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.

272

Az övezetbe tartozó közlekedési terület-magánút övezetben a magánút telke a szabályozási tervlapon jelölt szélességgel közforgalom elől elzárt magánútként kialakítható, de a magánút folytatásában kialakuló tömbfeltáró út megvalósulásakor a magánút az önkormányzat kezelésébe/tulajdonába kerül a településrendezési szerződésben lefektetett feltételekkel.

274

Az övezetben légi tevékenység kizárólag helikopter leszállóhely számára engedélyezhető, a meglévő engedélyekkel rendelkező helikopter leszállóhely tovább nem bővíthető, fejleszthető.

28

Az övezetben csak a közlekedéssel és a közút fenntartásával szorosan összefüggő funkciók helyezhetők el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) Jelen rendelet az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a következő rendeletek: 8/2005.(VI.22.) számú önkormányzati rendelet, 15/2005.(XI.11.) számú önkormányzati rendelet, 7/2006.(IV.14.) számú önkormányzati rendelet, 2/2009.(II.11.) számú önkormányzati rendelet, 7/2009.(IV.28.) számú önkormányzati rendelet, 8/2009.(V.6.) számú önkormányzati rendelet, 13/2009.(XII.17.) számú önkormányzati rendelet, 2/2010.(IV.15.) számú önkormányzati rendelet, 5/2010.(IV.15.) számú önkormányzati rendelet, 1/2012.(II.8.) számú önkormányzati rendelet, 18/2012. (XI.14.) számú önkormányzati rendelet, 5/2013.(IV.10.) számú önkormányzati rendelet, 6/2013.(IV.20.) számú önkormányzati rendelet, 7/2013.(IV.10) számú önkormányzati rendelet, 17/2013.(IX.11.) számú önkormányzati rendelet, 21/2013.(XII.11.) számú önkormányzati rendelet, 6/2014.(IV.11.) számú önkormányzati rendelet, 10/2015.(VIII.27.) számú önkormányzati rendelet, 1/2016.(I.21.) számú önkormányzati rendelet, 3/2016.(II.10.) számú önkormányzati rendelet, 4/2016.(II.10.) számú önkormányzati rendelet, 5/2016.(II.10.) számú önkormányzati rendelet, 24/2016.(VII.13.) számú önkormányzati rendelet, 29/2016.(XI.16.) számú önkormányzati rendelet, 35/2016. (XII. 14.) számú önkormányzati rendelet, 15/2017. (VII. 12.) számú önkormányzati rendelet, 24/2017. (XI. 15.) számú önkormányzati rendelet, 6/2018. (III. 21.) számú önkormányzati rendelet, 20/2018. (X. 26.) számú önkormányzati rendelet

1. melléklet

Külterületi szabályozási tervlap

2. melléklet

Belterületi szabályozási tervlap-SZAB-1 Kisbaráthegy falurész

3. melléklet

Belterületi szabályozási tervlap - SZAB-2 - Kisbarátfalu falurész

4. melléklet

Belterületi szabályozási tervlap - SZAB-3 - Nagybarátfalu, Nagybaráthegy falurész

5. melléklet

Belterületi szabályozási tervlap - SZAB-4 - Nagybarátfalu falurész

6. melléklet

Belterületi szabályozási terv - SZAB-4 - Öreggyepszegés gazdasági terület falurész

7. melléklet

Újonnan beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek helyrajza