Győrújbarát község képviselő testületének 19/2019 (XI.13.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 10. 16- 2022. 01. 23

Győrújbarát község képviselő testületének 19/2019 (XI.13.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2021.10.16.

Győrújbarát Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1/A. Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

1. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat egyszerűsített címere: kerektalpú szimmetrikus tárcsapajzs talpában leveles búzakalász, fölötte egymással szembenéző, kinyújtott nyelvű és karmú oroszlánok szőlőfürtöt, szőlőindát tartanak. A szőlőinda fölött lebegő szőlőmetsző kés van.

(3) Az önkormányzat teljes, vagy díszes címere: címerpajzs teljesen megegyezik az egyszerűsített formával, de kiegészül a következőkkel: pajzson sisaktartóval díszített pántos sisak háromlevelű koronájából kinövő háromlevelű koronát viselő oroszlán mancsában búzakalászt tart. A címer alatt félkör-ívben a község elnevezése: „GYŐRÚJBARÁT” szerepel.

(4) Az önkormányzat zászlaja: piros – kék alapon fűrészfogazású szegély, amelynek közepében a község teljes címere található.Méretarányai: 1,5: l.

(5) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

2. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a település címere, amelyet a Győrújbarát Község Önkormányzata felirat kör alakban vesz körül.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület által adományozott plaketteken és okleveleken,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon, valamint-

c) olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.

(3) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az önkormányzat címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(4) Győrújbarát Község Önkormányzatának Polgármestere

(5) Győrújbarát Község Önkormányzatának Jegyzője.

3. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének használata rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Baráti Hírmondó.

(2) Felelős kiadója a jegyző. A jegyzőt munkájában szerkesztő bizottság segíti, amelynek résztvevői a bizottságok által delegált tagok.

(3) A szerkesztő bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 6. sz. függeléke tartalmazza.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: igény szerint, de legalább kéthavonta.

(5) Az önkormányzat hivatalos lapjára

a) a képviselő testület,

b) a képviselő testület bizottsági tagjai, valamint

c) a község minden családja térítésmentesen jogosult.

(6) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a) a képviselő-testület rendeleteit;

b) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;

c) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

d) a fontosabb társadalmi eseményeket.

e) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és két évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. Két példányát a Községi Könyvtárban kell elhelyezni.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győrújbarát Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc utca 9.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Győrújbarát Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Győrújbarát község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat jogi személy.

6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők aktuális névjegyzéke az önkormányzat hivatalos honlapján, továbbá a hirdetőtáblán kerül megjelentetésre.

I. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

7. § A Győrújbaráti községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

8. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el a civil szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatása, melyeket az önkormányzat a falu közösségi, sport vagy kulturális életében meghatározónak tart.

9. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályit az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

10. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület minden évben legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A képviselő testület minden évben legalább 10 alkalommal jelzett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendi pontokat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket.

(6) A rendes ülések minden hónap második hetének csütörtöki napján 17.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

13. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

b) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester javaslata alapján megválasztott alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

15. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

16. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5)1 A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 8 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus formátumban az érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

e) önkormányzati intézmények vezetőinek,

f) egyházi vezetőknek,

g) a nem állandó meghívottaknak

h) az előterjesztőknek és

i) akiket az ülés összehívója megjelöl.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés -24 órán belüli- összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben).

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

21. § A képviselő-testület ülésének vezetőjének feladatai:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) tájékoztatást ad a meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban,

c) javaslatot tesz jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, ( 2 fő )

d) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

e) tájékoztatást ad a két ülés kötött történt eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

f) engedélyt ad a képviselők – legfeljebb 2 perces – napirend előtti felszólalásra,

g) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

h) napirendenként a képviselő vagy a tanácskozási joggal résztvevő kérdésének és hozzászólásának együttes időtartama legfeljebb 4 perc. A polgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.

i) az indítványok szavazásra való feltevése,

j) a határozati javaslatok szavaztatása,

k) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

l) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

m) a rend fenntartása, rendreutasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít,

n) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti

o) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

p) az ülés bezárása,

q) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről

r) az ülés bezárását követően a választópolgárokat hozzászólási jog illeti meg, amelynek megadásáról a polgármester dönt legfeljebb 2 perc időtartamban.

22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 5 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előerjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

25. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) témakör szerinti bizottság elnöke,

d) képviselő-testület tagjai,

e) jegyző,

f) aki a munkatervben a napirend előterjesztőjeként szerepel.

(4) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok ülésen történő kiosztását.

(6) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(7) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Rendelettervezetet – a képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés - a következő két részből áll:

a) Az első részben:

1. utalni kell azon indítékokra, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették

aa) ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására

aa) elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva

2. a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai, társadalmi hatásokkal a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével

3. meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,

4. az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket,

5. amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell

6. meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is.

b) Második rész a határozati javaslat, amely:

1. Az előterjesztés első részére épül és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot

2. Megjelöli a teendő intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelőseit

3. Anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait

4. Szükség esetén alternatívákat tartalmaz a következmények indokolásával együtt.

5. Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

6. Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza.

7. Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára a (3) bekezdésnek az előterjesztés első részére vonatkozó szabályai az irányadók.

8. Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

(4) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

(5) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (4) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.

(6) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § -ában előírt követelményeknek.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati, vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

30. § (1) A határozati javaslat az írásos, vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (6 fő képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) A képviselő-testület nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

34. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

35. § (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) az Mötv rendelkezései alapján,

b) hitel felvétele esetében,

c) a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással egyszerű többséggel így dönt a testület.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a Önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A titkos szavazáson használt szavazólapokat az Ügyrendi Bizottság megsemmisíti. Az Ügyrendi Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § Az ülés vezetője a 30. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

38. § A képviselő-testület – 35 .§ szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Győrújbarát Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a -ról.

39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. § A képviselő-testület a rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Győrújbarát Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

41. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 8 nappal írásban kell benyújtani

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 30 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)–(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 6 hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

48. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt –elektronikus formátumban- meg kell küldeni a kormányhivatalnak,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

49. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 21. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásáról. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell beköttetni.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben

a) helyi adó bevezetése,

b) az egész települést érintő beruházás esetében.

(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

51. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 15 napon belül.

52. § (1) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

53. § A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

54. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

55. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

56. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

57. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját külön rendeletben foglaltaknak megfelelőn csökkenti.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

58. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

6. A polgármester és az alpolgármester

59. § (1) A polgármester a feladatait főállású tisztségviselőként látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízásban látja el.

60. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően tizenöt napon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 14. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

61. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden hétfőn: 14.00-tól-17.00.-ig, minden szerdán: 9.00-12.00-ig.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

62. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

63. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: Minden hónap utolsó hétfői napja: 16.00-17.00.-ig.

7. A képviselő-testület bizottságai

64. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai

a) a pénzügyi bizottság,

b) a szociális bizottság,

c) település-fejlesztési bizottság,

d) ügyrendi bizottság

e) kulturális és oktatási bizottság.

(3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

(5) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(5) A bizottság személyi összetételén a Képviselő-testület bármikor szabadon változtathat, nemcsak lemondás estén.

(6) A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ 3 sz. függeléke tartalmazza.

(7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

(8) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve a bizottság képviselő-testületi tagja a megállapított tiszteletdíját külön rendeletben foglaltaknak megfelelőn csökkenti.

65. § (1) A pénzügyi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,

b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,

c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,

d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,

e) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,

f) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.

g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,

h) pénzügyi tájékoztatás adása,

i) ellenőrzési feladatok ellátása.

(3) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,

b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,

d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

a) az éves költségvetési terv,

b) a féléves költségvetési beszámoló,

c) az éves zárszámadási rendelet,

d) a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyek.

(5) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(6) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

66. § (1) A szociális bizottság tagjainak száma 7 fő.

(2) A szociális bizottság feladatai

a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális tárgyú kiadások előzetes véleményezése,

b) az önkormányzat szociális tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,

c) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

d) közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában.

(3) A szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.

(4) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények képviselőjét.

67. § (1) Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma 7 fő.

(2) Döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben. (A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottsági döntést felülbírálhatja.)

(3) Testületi döntések előkészítése keretében megtárgyalja az előterjesztéseket és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.

(4) Előkészíti a munkatervben meghatározott napirendekre vonatkozó előterjesztéseket.

(5) Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában.

(6) A településfejlesztési kérdésekben a képviselő-testület elé terjeszti javaslatait.

(7) Előkészíti a településrendezési szabályzatokat, rendeleteket.

(8) Véleményez minden olyan képviselő-testületi előterjesztést, amely a településfejlesztés témakörével kapcsolatos.

(9) Válaszol a képviselői kérdésekre, bejelentésekre, interpellációkra.

68. § (1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,

b) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,

c) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,

d) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,

e) az éves tevékenységéről szóló beszámoló.

(3) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,

b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.

(4) Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre

a) előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén,

b) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

e) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz,

f) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,

g) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

h) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

i) a h) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,

j) ellátja a képviselő-testület döntési jogkörébe tartozó titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

k) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban

a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,

b) nyomon kövesse a Polgármesteri Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.

(6) Az ügyrendi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg mindazokat az önszerveződő közösségek képviselőit, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület ülésein.

69. § (1) A kulturális és turisztikai bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) A kulturális és turisztikai bizottság feladatai:

a) Megtárgyalja a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek tervezetét, állást foglal azok szakmai szempontból való tárgyalhatóságáról.

b) Részt vesz a település nevelési-oktatási, közművelődési koncepcióinak kidolgozásában.

c) Figyelemmel kíséri az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működése személyi és tárgyi feltételrendszerének, valamint a működtetett köznevelési intézmények működése alakulását.

d) Ellenőrzi, ellenőrizteti a nevelési intézmény működését.

e) Véleményezi nevelési intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SZMSZ-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.

f) Véleményezi közművelődési intézmények létesítését, átszervezését, megszüntetését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SZMSZ-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.

g) Közreműködik a közművelődési intézményhálózat fejlesztésében, működési feltételeinek meghatározásában, tevékenységük ellenőrzésében.

h) Figyelemmel kíséri a kulturális és művészeti tevékenységet folytató közösségek munkáját, javaslatot tesz azok támogatására.

i) Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.

j) Javaslatot tesz a település által adományozható díjakra, kitüntetésekre.

k) Állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó köznevelési és közművelődési intézményvezetői megbízások elnyerésére meghirdetett pályázatokról.

l) Javaslatot tesz intézményvezetők kitüntetésére.

m) Véleményt nyilvánít a település címerének használatával kapcsolatban.

n) Előzetesen véleményezi a művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz felújítására.

o) Előzetesen véleményezi a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás elhelyezését.

p) Véleményt nyilvánít az önkormányzat területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.

q) Javaslatot tesz emléktáblák elhelyezésére.

r) Javaslatot tesz kulturális rendezvények megtartására, állami és nemzeti ünnepeink, valamint évfordulók méltó megünneplésére, programjára.

s) Közreműködik az önkormányzat hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatainak szervezésében, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére és gondozza az önkormányzat hivatalos internetes web-oldalának megjelenését.

t) Javaslatot tesz oktatási, kulturális és sport költségvetési előirányzatra, véleményezi felhasználását.

u) Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a versenysport, a természetjárás és a turizmus feltételeinek megteremtésére, javítására, a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében. Javaslatot tesz sportlétesítmények építésének, fenntartásának, fejlesztésének önkormányzati támogatására.

v) Véleményt nyilvánít a sportlétesítmény hasznosításáról, javaslatot tesz a hasznosítás módjára.

w) Véleményezi a nevelési-oktatási intézmények beiratkozási körzethatáraival kapcsolatosan.

(3) Testületi döntések előkészítése keretében megtárgyalja az előterjesztéseket és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.

(4) Előkészíti a munkatervben meghatározott napirendekre vonatkozó előterjesztéseket.

(5) Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határoza-tok tervezeteinek a kidolgozásában.

(6) Kulturális és turisztikai kérdésekben a képviselő-testület elé terjeszti javaslatait.

7/A. A bizottságok működése

70. § (1) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

71. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.

(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.

72. § (1) A bizottság üléseiről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyv hitelesítő (1 fő) és a jegyző írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről 1 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

8. A jegyző

73. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

74. § (1) A 73. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,

bb) helyi sajtóban való közzététel,

bc) helyi televízióban való közzététel.

(2) A 73. § (2) bekezdés e)–f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

(3) A 73. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

75. § A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

76. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési, alkalmazási feltételeknek megfelel.

9. A Polgármesteri Hivatal

77. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Győrújbaráti Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

78. § (1) A képviselő-testület az általa létrehozott egységes polgármesteri hivatal Alapító oklevelét külön határozatban hagyja jóvá.

(2) A hivatal elnevezése: Győrújbaráti Polgármesteri Hivatal, székhelye: 9081 Győrújbarát, Liszt F. u. 9.

(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

79. § (1) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv.

(2) A képviselő-testület a jegyző által elkészített és a polgármester által tett előterjesztés alapján meghatározza a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítése:

a) általános igazgatás (népesség, anyakönyv)

b) gyámügy, szociális ügyek,

c) ipar, kereskedelem;

d) gazdálkodás - pénzügy

e) adóügy;

f) építésügyi igazgatás

g) településmérnökség.

(4) A polgármesteri hivatal munkarendje: hétfői munkanapon: 7.30 – 17.00 óráig, keddi munkanapon: 7.30 – 16.00 óráig, szerdai munkanapon : 7.30 – 16.00 óráig, csütörtöki munkanapon: 7.30 – 16.00 óráig, pénteki munkanapon: 7.30 – 12.30 óráig.

(5) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfői munkanapon: 8.00–12 óráig, 13.00-17.00 óráig keddi munkanapon: az ügyfélfogdás szünetel, szerdai munkanapon: 8.00–12.00 óráig, 13.00 -15.00 óráig, csütörtöki munkanapon: 13.00–16.00 óráig, pénteki munkanapon: 8.00–12.00 óráig.

(6) Az egyes munkanapoknak jogszabály rendelkezésén alapuló áthelyezése esetén az eredeti munkanapra szóló munka, illetve ügyfélfogadási rend az érvényes. Ettől a jegyző a lakosság hatékony kiszolgálása és a hatékony munkaszervezés érdekében eltérhet, a munkajogi szabályok betartására is figyelemmel.

80. § A polgármesteri hivatal köteles ellátni a képviselő-testület, a polgármester, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

81. § (1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

(2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség –az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

82. § (1) A polgármesteri hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: PH. SZMSZ.) előírásai szerint működik, amely a hivatal feladatait, működési rendjét, továbbá az alkalmazásában álló munkavállalók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal SZMSZ naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

10. Az önkormányzat költségvetése

83. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

84. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 11/2012. (VI. 13.) önkormányzati rendeletében határozza meg. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.

85. § (1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét valamennyi önkormányzati költségvetési szerv és annak valamennyi érdekképviseleti szervével költségvetési egyeztető tárgyalás keretében ismertetni kell.

(3) Az egyeztetési eljárásokat követően a rendelettervezetet valamennyi bizottság véleményezi és a bizottsági véleményeket a Pénzügyi Bizottság összegezi.

(4) A testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot.

86. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Győri Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása alapján gondoskodik.

(3) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Pénzügyi Bizottság közreműködésével látja el.

VIII. Fejezet

11. Vagyonnyilatkozat

87. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

88. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(3) E rendelet mellékletei:

1. számú: az egyes bizottságok feladatai és a képviselő-testület által átruházott hatáskörei.

2. számú: a polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörei.

(1) Az SZMSZ függelékei:

1. számú függelék A település fontosabb adatai
2. számú függelék A települési-képviselők névsora
3. számú függelék Az állandó bizottságok személyi összetétele
4. számú függelék Társulási megállapodások felsorolása
5. számú függelék Képviselő-testület és bizottságai ülésére tevékenységi körében tanácskozási joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával meghívandó önszerveződő közösségek névsora
6. számú függelék Az önkormányzat hivatalos lapja szerkesztő bizottságának személyi összetétele, névsora
7. számú függelék Győrújbarát Község Önkormányzata alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolása
Az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

Az egyes bizottságok feladatai és a képviselő-testület által átruházott hatáskörei
1/1. számú melléklet
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

I.

A bizottság feladatai

1. Közreműködik az önkormányzat gazdasági- és humán programjának elkészítésében, a választási ciklus egész időtartama alatt figyelemmel kíséri a gazdasági program megvalósítását, ha szükséges javaslatot tesz annak módosítására.

2. Közreműködik a helyi adókról szóló rendelettervezetek elkészítésében, az adóbevételek felhasználását figyelemmel kíséri.

3. Részt vesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó árak és díjak megállapítására vonatkozó javaslatok előkészítésében, ellenőrzi ezek végrehajtását.

4. Előzetesen állást foglal az önkormányzati költségvetési szervek, illetve gazdasági társaságok alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről, a gazdálkodásukról szóló előterjesztésekről.

5. Eseti jelleggel ellenőrzi az önkormányzati gazdasági társaságok, az önkormányzati intézmények pénzügyi, gazdasági tevékenységét.

6. Állást foglal, javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában, illetve résztulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetői megbízásaival kapcsolatban.

7. Előzetesen véleményt nyilvánít az önkormányzat intézményeinél és az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságoknál meghirdetett pénzügyi vezetői pályázatok elbírálása során.

8. Véleményt nyilvánít az alapítványi célt szolgáló vagyonról.

9. Közreműködik az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározásában, a vagyonnal való rendelkezés feltételeiről szóló önkormányzati rendelet elkészítésében.

10. Figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét, hasznosítását.

11. Javaslatot tesz egyes vagyontárgyak vagy vagyonrészek elidegenítésével, megterhelésével, vállalkozásba való bevitelével, vagy más célú hasznosításával kapcsolatos döntésekre, valamint forgalomképes vagyontárgy megszerzésére.

12. Állást foglal, véleményez, ellenőriz a vagyonhasznosítással és az önkormányzati

tulajdonú illetve az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokkal

kapcsolatban minden olyan ügyet, amellyel a képviselő-testület megbízza.

13. Közreműködik az önkormányzat éves költségvetési koncepciójának és költségvetési rendelettervezetének elkészítésében és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendelettervezetek elkészítésében, állást foglal a koncepcióról és a rendelettervezetről az államháztartási törvényben és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

14. Közreműködik a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet elkészítésében, az önkormányzat gazdálkodásáról szóló beszámolókról, tájékoztatókról véleményt nyilvánít.

15. Közreműködik évközi átcsoportosítások, póthitel-igények előkészítésében, vizsgálja azok indokoltságát.

16. Előzetesen állást foglal az önkormányzati intézmények és egyéb szervek, társadalmi szervezetek támogatásáról.

17. Előzetesen állást foglal az általános és céltartalékok felhasználásáról.

18. Előzetesen állást foglal hitelfelvétel és kötvénykibocsátás kérdésében. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel.

19. Egyetértési jogot gyakorol a polgármesteri hatáskörbe utalt belső ellenőrzésre vonatkozó

szerződés megkötésekor.

20. Véleményezi az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól készült beszámolót, esetenként részt vesz az ellenőrzésekben.

21. Előzetesen állást foglal a támogatások igényléséről, a különböző pályázatok benyújtásakor véleményt nyilvánít azok pénzügyi feltételeiről.

22. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

23. Előzetesen állást foglal az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetről.

24. Javaslatot tesz az önkormányzat intézményeinél pénzügyi-gazdasági jellegű téma, cél- és utóvizsgálatok tartására.

25. Véleményez minden olyan határozati javaslatot, amelyek az elfogadott éves költségvetési

kereten kívüli pénzösszeget igénylő feladatokat javasolnak meghatározni, vagy teljesítésük előre láthatóan meghaladja az arra a feladatra a költségvetésben megjelölt pénzösszeget.

26. Véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő pénzügyi kérdésekben, szakmai segítséget

nyújt más bizottságoknak.

27. Állást foglal, véleményt nyilvánít, ellenőriz minden olyan önkormányzati ügyben, amellyel a képviselő-testület megbízza.

28. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet megteremtését célzó önkormányzati döntések előkészítésében.

29. Figyelemmel kíséri és elősegíti a munkahelyteremtő vállalkozások helyi feltételeit, az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások és az idegenforgalom területén.

30. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a településfejlesztéssel, a településrendezéssel kapcsolatos önkormányzati döntések meghozatala előtt.

31. Közreműködik a településrendezési program kidolgozásában.

32. Közreműködik a rendezési tervek kidolgozásában, a meglévő rendezési tervek továbbfejlesztésében, módosításában.

33. Figyelemmel kíséri és elősegíti a rendezési programban és tervben foglaltak megvalósítását.

34. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a műemlékvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.

35. Figyelemmel kíséri a település kommunális ellátásának helyzetét, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az ellátás javítását célzó önkormányzati döntések meghozatalára.

36. Figyelemmel kíséri a köztemetők fenntartását, működtetését, javaslatot tesz a köztemetők használatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására, módosítására.

37. Figyelemmel kíséri a település közvilágítását, javaslatot tesz a közvilágítás korszerűsítésére.

38. Figyelemmel kíséri a település a közlekedés helyzetét, a forgalom rendjét, javaslatot tesz a közlekedés fejlesztésére, kezdeményezi a forgalmi rend esetleges változtatását.

39. Figyelemmel kíséri a helyi utak, kerékpárutak és járdák fenntartását, felújítását, javaslatot tesz – a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési kereten belül – az út, híd, járda felújításról, fenntartásról és építésről, továbbá ezek sorrendiségéről.

40. Figyelemmel kíséri a településen az energiaellátás helyzetét, javaslatot tesz korszerűsítésére.

41. Figyelemmel kíséri a települési vízellátás, csatornázás helyzetét, szervezeti és működtetési rendjét.

42. Véleményezi azokat a közösségi szolgáltatásokat, amelyeket az önkormányzat támogatni kíván.

43. Részt vesz a turizmus fejlesztésére irányuló döntések előkészítésben.

44. Javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó egyes képviselő-testületi hatáskörök átruházására, javaslatait továbbítja az Ügyrendi Bizottságnak.

45. Figyelemmel kíséri a település mezőgazdaságának helyzetét, a mezőgazdaságnak a környezetre gyakorolt hatását.

46. Kapcsolatot épít ki és tart fenn a településen lévő mezőgazdasággal foglalkozó hivatalos és érdekképviseleti szervekkel, szervezetekkel.

47. Véleményt nyilvánít a települési térképészeti határ-kiigazításról.

48. Figyelemmel kíséri az önkormányzat kötelező – külön jogszabályban meghatározott –, a település belterületén végzendő növényvédelmi feladatok ellátását, és ellenőrzését.

49. Javaslatot tesz – közérdekből – erdő telepítésére, fásításra, figyelemmel kíséri a település bel- és külterületén lévő faállomány hasznosítását.

50. Javaslatot tesz a külterületi utak gondozásával kapcsolatosan elvégzendő feladatokra.

51. Véleményt nyilvánít minden olyan rendelettervezetről és határozati javaslatról, amely az állattartásra, a növényvédelemre, a mezőgazdasági hasznosításra vonatkozik.

52. Figyelemmel kíséri a település területén a települési környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását, koordinatív tevékenységet fejt ki a káros, kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében, közreműködik a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtásában.

53. Közreműködik a környezetvédelmi program kidolgozásában összhangban a település rendezési tervével.

54. Közreműködik a környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtásában, a végrehajtás feltételeinek biztosításában.

55. Közreműködik a környezetvédelmi feladatok megoldására alkotandó önkormányzati rendelet kidolgozásában, véleményt nyilvánít minden olyan határozati javaslatról, amely a környezetvédelmi feladatok megoldását célozza.

56. Közreműködik az épített környezet állapotának megóvásában, az ezzel kapcsolatos

önkormányzati feladatok megoldásában.

57. Közreműködik a köztisztasági és a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó önkormányzati rendeletek megalkotásában, véleményt nyilvánít e feladatok megoldását célzó határozati javaslatokról.

58. Részt vesz a közterület-felügyelet működése részletes szabályainak megállapításában, segítséget nyújt a felügyelet számára a környezetvédelmi célú ellenőrzéseik megtartásához.

59. Figyelemmel kíséri a település parkjainak, közterületeinek állapotát, javaslatot tesz a parkok és zöldterületek állapotának javítására, kezdeményezi környezetszépítő programok elindítását, pályázatok benyújtását.

60. Közreműködik az illegális szemételhelyezés felkutatásában, intézkedést kezdeményez az illegális szemétlerakó helyek megszüntetésére.

61. Végzi az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Véleményezi a külső ellenőrzések jelentéseit és javaslatot tesz a képviselő-testület felé az ellenőrzések elindítása és eredményének megtárgyalásával kapcsolatosan.

II.

A képviselő-testület által átruházott hatáskörei

1. Dönt a telekértékesítés előkészítő munkáinak pénzügyi fedezetéről 2.000.000 Ft értékhatárig.

2. Dönt az önkormányzat és intézményei éves ellenőrzési tervének jóváhagyásáról.

3. Meghatározott időszakonként áttekinti a helyi önkormányzat által alapított, irányított és felügyelt költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait.

4. Dönt a bizottságtól kért vizsgálatok saját hatáskörben történő elvégzéséről, az arra illetékes szerv részére történő továbbításáról, külső szakértők felkéréséről.

5. Jóváhagyja a gazdasági szervezettel rendelkező és a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot, amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti.

6. A piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést

kezdeményez.

7. Dönt a vízgazdálkodási célú költségkeret felhasználásáról a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési kereten belül.

8. Dönt az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földnek a települési

önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvételéről.

9. Véleményezi a települési térképészeti határkiigazítást, valamint a jogszabályban

meghatározott körben földrajzi nevek megállapítását, megváltoztatását.

10. Gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról,

bemutatásáról, valamint helyreállításáról.

11. Dönt a forgalmi rend változtatásáról, közlekedésszervezési intézkedésekről

12. Dönt a földhaszonbérleti szerződések jóváhagyásáról

1/2. számú melléklet

ÜGYRENDI BIZOTTSÁG

I.

A bizottság feladatai

1. Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) elkészítésében, felülvizsgálatában, javaslatot tesz az SZMSZ módosítására vagy új SZMSZ elfogadására.

2. Figyelemmel kíséri az SZMSZ hatályosulását, értékeli az SZMSZ módosítására, kiegészítésére vonatkozó javaslatokat.

3. Közreműködik a képviselő-testület hivatala belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének kialakításában, az erről szóló előterjesztést véleményezi.

4. Figyelemmel kíséri a hivatal hatósági ügyintézését, az ügyfélfogadás rendjét.

5. Közreműködik a helyi népszavazás és népi kezdeményezés helyi rendeleti szabályozásának előkészítésében, esetleges alkalmazásában.

6. A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházására vonatkozó javaslatok értékelésével javaslatot tesz önkormányzati rendelet alkotására vagy módosítására.

7. Közreműködik a képviselő-testület munkaterv tervezetének elkészítésében, arról véleményt nyilvánít.

8. Véleményezi az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, intézményi SZMSZ-eket, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.

9. Közreműködik a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól szóló rendelettervezet elkészítésében, javaslatot tesz a rendelet esetleges módosítására.

10. Vitás esetben állást foglal hatásköri kérdésekben.

11. Állást foglal ügyrendi kérdésekben.

12. Állást foglal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a képviselő-testület által alkotott rendelet és a hozott határozat törvényességi ellenőrzése kapcsán tett észrevételéről.

13. Ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások során a titkos szavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

14. Közreműködik a lakosság körében végzett jogpropaganda tevékenység szervezésében, végzésében.

15. Figyelemmel kíséri az önkormányzat és szervei működésének törvényességét.

16. Kérésre segítséget nyújt a települési kisebbségi önkormányzat részére a jogszerű működését biztosító szabályzatok kidolgozásában.

17. Figyelemmel kíséri a jegyzőnek az ügyintézés egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében tett intézkedéseit.

18. Előkészíti – a polgármester kivételével – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket. Ennek során a bárki által a polgármesternél az önkormányzati képviselő összeférhetetlensége megállapítására irányuló kezdeményezést átveszi a polgármestertől kivizsgálásra, a vizsgálatot lefolytatja és előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére.

19. Figyelemmel kíséri a település közrendjének és közbiztosságának helyzetét, kezdeményezést tehet a közrendet és közbiztonságot javító önkormányzati intézkedések meghozatalára.

20. Megtárgyalja és véleményt nyilvánít a városi rendőrkapitánynak Győrújbarát település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, feladatokról szóló évenkénti, a képviselő-testület elé kerülő beszámolójáról.

21. Előzetesen állást foglal a Városi Rendőrkapitányság vezetői kinevezéséről.

22. Figyelemmel kíséri a település tűzvédelmi helyzetét, kezdeményezést tehet a tűzvédelmi helyzet javítását szolgáló önkormányzati intézkedések meghozatalára.

23. Megtárgyalja és véleményt nyilvánít a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolóról.

24. Szükség esetén állást foglal az önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben.

25. Állást foglal, véleményt nyilvánít minden olyan feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben, amelyre a képviselő-testület vagy annak szervei, valamint a jegyző esetenként felkéri.

26. Ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrző bizottsági feladatokat.

27. Ellátja az Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott bizottság feladatait.

1/3. számú melléklet

KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI BIZOTTSÁG

I.

A bizottság feladatai

1. Megtárgyalja a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek tervezetét, állást foglal azok szakmai szempontból való tárgyalhatóságáról

2. Részt vesz a település nevelési-oktatási, közművelődési koncepcióinak kidolgozásában.

3. Figyelemmel kíséri az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működése személyi és tárgyi feltételrendszerének valamint a működtetett köznevelési intézmények működése alakulását.

4. Ellenőrzi, ellenőrizteti a nevelési intézmény működését.

5. Véleményezi nevelési intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SZMSZ-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.

6. Véleményezi közművelődési intézmények létesítését, átszervezését, megszüntetését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SZMSZ-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.

7. Közreműködik a közművelődési intézményhálózat fejlesztésében, működési feltételeinek meghatározásában, tevékenységük ellenőrzésében.

8. Figyelemmel kíséri a kulturális és művészeti tevékenységet folytató közösségek munkáját, javaslatot tesz azok támogatására.

9. Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.

10. Javaslatot tesz a település által adományozható díjakra, kitüntetésekre.

11. Állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó köznevelési és közművelődési intézményvezetői megbízások elnyerésére meghirdetett pályázatokról.

12. Javaslatot tesz intézményvezetők kitüntetésére.

13. Véleményt nyilvánít a település címerének használatával kapcsolatban.

14. Előzetesen véleményezi a művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz felújítására.

15. Előzetesen véleményezi a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás elhelyezését.

16. Véleményt nyilvánít az önkormányzat területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.

17. Javaslatot tesz emléktáblák elhelyezésére.

18. Javaslatot tesz kulturális rendezvények megtartására, állami és nemzeti ünnepeink, valamint évfordulók méltó megünneplésére, programjára.

19. Ellenőrző, elemző, koordináló feladatokat lát el a kulturális intézmények között.

20. Közreműködik az önkormányzat hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatainak szervezésében, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére és gondozza az önkormányzat hivatalos internetes web-oldalának megjelenését.

21. Véleményt nyilvánít oktatási, kulturális és sport célú pályázatok benyújtásáról.

22. Javaslatot tesz szakmai pályázatok meghirdetésére.

23. Javaslatot tesz oktatási, kulturális és sport költségvetési előirányzatra, véleményezi felhasználását.

24. Javaslatot tesz sportszervezetek, sportrendezvények önkormányzati támogatására.

25. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a versenysport, a természetjárás és a turizmus feltételeinek megteremtésére, javítására, a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében. Javaslatot tesz sportlétesítmények építésének, fenntartásának, fejlesztésének önkormányzati támogatására.

26. Véleményt nyilvánít a sportlétesítmény hasznosításáról, javaslatot tesz a hasznosítás módjára.

27. Közreműködik az önkormányzat hazai és nemzetközi sport kapcsolatainak szervezésében, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére.

28. Javaslatot tesz a lakossági tájékoztatás koncepciójára, figyelemmel kíséri annak megvalósulását.

29. Állást foglal a költségvetésnek az oktatási és közművelődési ágazatot érintő fejezetéről.

30. Állást foglal, véleményez, ellenőriz esetenként minden olyan ügyet, amellyel a képviselő- testület megbízza.

31. Véleményt nyilvánít a belterületi utcanevek elnevezése esetén.

32. Javaslatot tesz az önkormányzat nevelési, közművelődési és sport intézményeinek elnevezésére, névváltoztatására.

33. Kapcsolatot tart fenn az Állami Intézményfenntartó Központtal, a Győri Tankerülettel és a

Kormányhivatal Oktatási Főosztályával.

34. Véleményezi a nevelési-oktatási intézmények beiratkozási körzethatáraival kapcsolatosan.

II.

A képviselő-testület által átruházott hatáskörei

1. Dönt a nevelési, közgyűjteményi és közművelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatainak jóváhagyásáról.

2. Dönt az önkormányzati közgyűjteményi és közművelődési intézmény vezetői pályázatának kiírásáról és elbírálásra történő előkészítéséről.

3. Dönt a település éves kulturális és sportrendezvény tervéről.

4. Dönt az önkormányzati szervezésű települési ünnepségek programjáról, megrendezéséről, szervezi a végrehajtást.

5. Dönt az Óvoda házirendjének jóváhagyásáról.

6. Dönt az önkormányzati nevelési és közművelődési intézmények vezetői pályázatának

kiírásáról és elbírálásra történő előkészítéséről.

7. Javaslatot tesz a nevelés, oktatás, közművelődés és sport területén kiemelkedően eredményes tevékenységet kifejtő személyek kitüntetésére.

8. Meghatározza a helyi testnevelési és sportfeladatokat, fejlesztési célokat.

9. Dönt a közművelődés, turisztika és a sport fejlesztését célzó önrész nélküli önkormányzati pályázatok benyújtásáról.

10. Dönt az Óvoda beiratkozási időpontjának meghatározásáról.

11. Dönt az Óvoda nyári nyitva tartásának meghatározásáról.

12. Dönt a nevelési intézmény éves beszámolóinak elfogadásáról.

13. Dönt az intézményi minőségirányítási programok (IMIP) jóváhagyásáról és módosításáról.

14. Dönt az óvodapedagógusok továbbképzési tervének elfogadásáról

1/4. számú melléklet

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

I.

A bizottság részletes feladatai

1. Előzetesen megtárgyalja a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek tervezetét, állást foglal azok szakmai szempontból való tárgyalhatóságáról.

2 Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a település egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző körzeti orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi szolgálat és védőnői szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét, valamint a település köztisztasági állapotát.

3. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a járó- és fekvőbetegellátást nyújtó egészségügyi intézmények szolgáltatásaira, az ellátás javítására.

4. Vizsgálja az egészségügyi intézmények biztonságos tevékenységének színvonalát, a szakmai felkészültséget és az etikai helyzetet.

5. Véleményt nyilvánít a település közegészségügyének biztosítását célzó önkormányzati feladatokról, intézkedésekről.

6. Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal.

7. Elősegíti az egészségügyi törvényből adódó önkormányzati feladatok helyi végrehajtását.

8. Figyelemmel kíséri a szociális ellátás feltételeinek biztosítását, javaslatot tesz a feltételek javítására.

9. Közreműködik a szociális helyzetéből eredően ráutalt személyek pénzbeli és természetbeni ellátásának biztosítását célzó önkormányzati rendeletek, döntések meghozatalában és működésének ellenőrzésében.

10. Véleményezi a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díjának megállapítását.

11. A szociális gondoskodás különböző formáinak és módszereinek alkalmazása során esetenként részt vesz a ráutalt személyek körülményeinek megismerését célzó környezettanulmányok végzésében.

12. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett kiskorúak pénzbeli és természetbeni ellátását.

13. Figyelemmel kíséri a munkanélküliek szociális helyzetét.

14. Véleményt nyilvánít egészségügyi és szociális célú pályázatok benyújtásáról.

15. Javaslatot tesz egészségügyi és szociális költségvetési előirányzatra, véleményezi felhasználását.

16. Állást foglal az önkormányzati egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek alkalmazása pályázati feltételeinek meghatározásáról, véleményezi a beérkezett pályázatokat.

17. Részt vesz az önkormányzati bérlakást igénylők körülményeinek helyszíni vizsgálatában.

18. Közreműködik közérdekű lakásgondok megoldásában.

19. Állást foglal, véleményt nyilvánít, ellenőriz minden olyan önkormányzati ügyben, amellyel a képviselő-testület megbízza.

II.

A képviselő-testület által átruházott hatáskörei

1. Dönt a gyermekjóléti, szociális és egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatának, valamint szakmai programjának jóváhagyásáról.

2. Dönt a szociális feladatok költségvetési fedezetének átcsoportosításáról az egyes nevesített

feladatok között.

3. Dönt a más önkormányzati rendeletekben számára átruházott és megállapított önkormányzati hatósági ügyekben.

4. Dönt a szociális és egészségügyi intézmények fejlesztését célzó önrész nélküli pályázatok benyújtásáról.

5. Dönt a bölcsőde nyári nyitva tartásának meghatározásáról.

1/5. számú melléklet

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

I.

A bizottság feladatai

1. Közreműködés a településrendezési program, rendezési terv kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

2. Figyelemmel kíséri a település forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását.

3. Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.

4. Javaslatot tesz a közműfejlesztésre, közreműködik annak előkészítésében és kimunkálásában, véleményezi azt.

5. Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú földek elidegenítésével kapcsolatos szabályozási tervi és környezetvédelmi kérdésekben.

6. Véleményezi az önkormányzati terület felhasználásokat, beruházásokat.

7. Javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat.

8. Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendje alakításának környezetvédelmi vonatkozásait.

9. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után felmerülő környezetvédelemmel kapcsolatos programok megvalósítását és kezdeményezéseket.

10. Véleményezési jogot gyakorol a környezet elemeit érintő kérdésekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, telepített környezet védelme, zajvédelem).

11. A kommunális hulladékgazdálkodással kapcsolatos szerződéseket véleményezi és végrehajtásukat ellenőrzi.

12. Kitűzi a települési infrastruktúrával kapcsolatos programok célját, véleményezi azokat, ellenőrzi a szerződéseket és azok végrehajtását.

13. Részt vesz a regionális kapcsolatok rendezvényein és ezeken tagjainak jelenlétével támogatja a polgármestert.

14. Javaslatot tesz az iparfejlesztési koncepcióra és ellenőrzi annak végrehajtását.

15. Javaslatot tesz a kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztési koncepcióra és ellenőrzi annak végrehajtását.

16. Véleményezi az értékesítési és versenytárgyalási eljárására szolgáló rendelettervezeteket, ellenőrzi azok végrehajtását.

17. Véleményezi mindazon szerződéseket, előterjesztéseket, melyek a településfejlesztéssel, környezetvédelemmel kapcsolatosak

2. melléklet

A polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörei

1. Előre nem látható rendkívüli kiadás fedezetének biztosítására a polgármester jogosult az

általános tartalékból átcsoportosításra a mindenkori költségvetési rendeletben megállapított összeghatárig.

2. Az éves költségvetési rendeletben az önkormányzat részére jóváhagyott kiadási előirányzatokon belül nettó 2 millió Ft összeghatárig önállóan vállalhat kötelezettséget.

Amennyiben a kötelezettségvállalás mértéke a nettó 2 millió Ft-ot meghaladja, de az egyszerű közbeszerzési értékhatárt nem éri el, a polgármester kötelezettségvállalásához a Pénzügyi Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

3. Jogosult az önkormányzat éves költségvetésben jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatok között az érvényes jogszabályi előírásoknak és a mindenkori költségvetési rendeletnek megfelelő átcsoportosításokat végrehajtani.

4. A mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök rövid lejáratú hasznosításáról: betétben történő lekötéséről illetve államilag garantált értékpapír vásárlásáról.

5. Dönt a hozzá támogatásért forduló intézmények, közösségek, civil szervezetek, személyek,

rendezvények támogatásáról a számára az önkormányzat éves költségvetésében megállapított összeg mértékéig.

6. A Pénzügyi Bizottság egyetértésével dönt a belső ellenőrzés elvégzésére vonatkozó szerződésről.

7. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő, árajánlat kéréssel megvalósított önkormányzati

beszerzések esetén dönt a beérkezett ajánlatok elbírálásáról.

8. Dönt a más önkormányzati rendeletekben számára átruházott és megállapított önkormányzati hatósági ügyekben.

9. A településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezési eljárás, településképvédelmi-tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása.

1. függelék

Győrújbarát Község Önkormányzata működési területére vonatkozó adatok
A község közigazgatási területe: 3354 ha
A község határai: Északon és nyugaton Győr-Ménfőcsanak, Győr
Délen: Nyúl és Tényő
Keleten: Nyúl és Töltéstava
A község lakosainak száma: 7203 fő
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 18/1969. számú határozata Győr-Sopron megye Győri Járásához tartozó Kisbarát és Nagybarát községek Győrújbarát néven való egyesítését rendelte 1969. július elsejei hatállyal.
Nagybarát és Kisbarát község 1950. október 22., vagyis a tanácsrendszer kialakulása óta önálló tanácsként működött, a két község önálló közigazgatási területet képezett.
Ezt megelőzően Nagybarát és Kisbarát község a felszabadulás óta Nagybarát község székhelyen működő körjegyzőséghez tartozott. 1940. december 15.-i hatállyal a Belügyminisztérium az addig önálló közigazgatási egységet képező Nagybarátfalu és Nagybaráthegy községeket Nagybarát, Kisbarátfalu és Kisbaráthegy községeket pedig Kisbarát néven egyesítette. A négy község az egyesítést megelőző időben Nagybarátfalu község székhellyel a nagybarátfalui körjegyzőség kebelében alkotott egy államigazgatási egységet.
1951-ben Nagybarát községben 160 katasztrális hold területen 12 család alapított termelőszövetkezetet „Dózsa” Termelőszövetkezet néven. A volt Nagybarát és Kisbarát község lakossága 1959. évben lépett a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. A két község egyesítését követően 1970. január 1.-i hatállyal a volt nagybaráti „Dózsa” Termelőszövetkezet és a volt kisbaráti „Március 15. Termelőszövetkezet, Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Győrújbarát néven egyesült. 1977. február 1. óta „Rákóczi” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven működött a termelőszövetkezeti gazdálkodási forma megszűntéig.
1993. január 1. napjától „Rákóczi” Mezőgazdasági Szövetkezet néven működött végelszámolással történt megszüntetéséig.
A településközpont Győr város központjától 10 km távolságra fekszik. Ez a körülmény jelentős befolyást gyakorol a foglalkoztatásra, hiszen a megyeszékhely ipari üzemei ma is még jelentős munkaidő-felvevők azzal együtt is, hogy a település közigazgatási területén jelentős számú egyéni vállalkozó illetve jelentős számú gazdasági társaság működik, biztosítva a foglalkoztatási lehetőséget.
A községben az alapellátáshoz az intézményhálózat biztosított.

2. függelék

Települési képviselők névsora

1

Kóbor Attila

polgármester

2

Árvai István

alpolgármester

3

Brugós Gergely

képviselő

4

Horváth Attila

képviselő

5

Horváthné Csala Ágnes 2

képviselő

6

Németh Károly

képviselő

7

Pammer Ernő

képviselő

8

Rácz György

képviselő

9

Ignácz József 3

képviselő

3. függelék

Az állandó bizottságok személyi összetétele
A Pénzügyi Bizottság személyi összetétele
Rácz György elnök
Brugós Gergely bizottsági tag
4Ignácz József bizottsági tag
Orbán Attila külsős bizottsági tag
Török József külsős bizottsági tag
A Szociális Bizottság személyi összetétele
Pammer Ernő, elnök
Horváth Attila bizottsági tag
5Horváthné Csala Ágnes, bizottsági tag
Rácz György, bizottsági tag
Gallainé Czeiter Ildikó külsős bizottsági tag
Kocsányné Gombos Éva, külsős bizottsági tag
Mrakovics Józsefné külsős bizottsági tag
A Településfejlesztési Bizottság személyi összetétele
6Brugós Gergely elnök
7Horváth Attila, bizottsági tag
Németh Károly, bizottsági tag
8Ignácz József, bizottsági tag
9Menyhárt István, külsős bizottsági tag
Horváth Sándor, külsős bizottsági tag
Takács Attila külsős bizottsági tag
Az Ügyrendi Bizottság személyi összetétele
10Rácz György elnök
Horváth Attila bizottsági tag
11Horváthné Csala Ágnes bizottsági tag
Németh Endre külsős bizottsági tag
Wennesz Gyula dr. külsős bizottsági tag
A Kulturális és Turisztikai Bizottság személyi összetétele
Németh Károly elnök
Pammer Ernő bizottsági tag
12Brugós Gergely bizottsági tag
Horváth Csaba külsős bizottsági tag
Tóth Attila külsős bizottsági tag

4. függelék

Társulási megállapodások felsorolása:
1.Győri Kistérségi Társulás
2.Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

5. függelék

EGYESÜLET

ELNÖK

ELÉRHETŐSÉG

Baráti Vadásztársaság

Stipsits Máté

László u. 70.

30-767-3748

népi kultúráért egyesület

Komjáti Erzsébet

ÁLT. ISK.

30-367-8827

komerzsike@gmail.com

PANNONHALMI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGE

LIPTAI ZSOLT

VERES P. U. 7.

70-48-98-678

pannonhalmiborvidekhegykozsege@gmail.com

díszpolgárok egyesülete

Németh Endre

VERES P. U. 111.

20-912-6014

nemethae@t-online.hu

BARÁTI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET

Török József

ERZSÉBET U. 3.

20-933-80-65

rodin1950@gmail.com

Csobolyó Néptáncegyüttes

JOCHA BALÁZS

CSOBOLYÓ HÁZ

20-937-5865

jochabalazs@gmail.com

Falubarát-Győrújbarát -Egyesület

Zólyomi Péter

KOMLÓVÖLGY U. 8.

30-6805-215

zolyomipeter01@gmail.com

Győrújbarát Önkéntes Tűzoltóegyesület

Gombás ádám

ISTVÁN U. 76.

gyorujbaratote@gmail.com

Győrújbaráti Néptánc és Népművészeti Egyesület

Süle Péter

70-337-2064

admin@euroszoft.hu

Győrújbaráti Polgárőrség

Horváth Csaba

LISZT F. U. 55.

30-9470-947

horex1@enternet.hu

Győrújbaráti Rotary Klub (ÉVENTE VÁLTOZIK)

CHRISTMANN KLÁRA

70-620-5734

christmann.klara@christmannlog.com

Hegyi Nyugdíjasklub

Borsodi Lajosné

CSÁRDASOR U. 3.

20-421-1440

--------------------------

Nyugdíjas Klub vezetője

BÖDECS KÁROLYNÉ

HÉTVEZÉR U.30.

20-367-9843

bodecs.marika@freemail.hu

RING MOTOR SPORT ÉS ÍJÁSZ EGYESÜLET

TORMA JÓZSEF

NAGY LAJOS U. 7.

30-967-1205

tjozsika@gmail.com

Thorigné-Fouillard-Győrújbarát Baráti Társaság

Fülöp Imre

VERES P. U. 122.

20-215-1591

fulop.imre@freemail.hu

GYŐRÚJBARÁTI DIÁKSPORT EGYESÜLET

DR. MEDGYASSZAY CSABA

GYŐR, YBL M. U. 17.

30-957-2178

GYŐRÚJBARÁTI LABDARUGÓ Egyesület

FARKAS LÁSZLÓ

ISTVÁN U. 132.

30-217-5292

gyorujbaratse76@gmail.com

gYŐRÚJBARÁTI TESTEDZŐ KÖR

JENEI ÁRPÁD

GYŐRÚJBARÁTI KATOLIKUS EGYHÁZ

BAUSZ ANDRÁS

Nyúl, Szent István tér 2.

postmaster@plebnyul.t-online.hu

Győrújbaráti Evangélikus Egyházközség

Karsay Lajos

Kis J. u. 8.

20-824-25-64

lkarsay@lutheran.hu

Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Missziói Gyülekezet

BELLA PÉTER

ISTVÁN U.6.

30-688-8201

bellajazz@gmail.com

győrújbaráti pincekultúra egyesület

STUKSZA CSABA

MÁTYÁS KRT. 25.

30-557-2898

pincekultura@t-email.hu

BARÁTI FUTSALL EGYESÜLET

HIBA FERENC

tucsok60@gmail.hu

6. függelék

Szerkesztő Bizottság Névsora
Horváth Attila
Horváthné Csala Ágnes
Kóbor Attila
Németh Endre
Rácz György

7. függelék

Győrújbarát Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
062010 Településfejlesztés igazgatása
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
083030 Egyéb kiadói tevékenység
084031 Civil szervezetek működési támogatása
084032 Civil szervezetek programtámogatása
084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása
091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai
104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
104052 Családtámogatások
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
1

Módosította 22/2020. (VII.23.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2020. július 24-től

2

Hatályos 2020. november 4-től

3

Hatályos 2022. január 24-től

4

Hatályos 2022. január 24-től

5

Módosította 139/2020. (XI.03.) Kt. határozat

6

Módosította 137/2020. (XI.03.) Kt. határozat

7

Módosította 137/2020. (XI.03.) Kt. határozat

8

Hatályos 2022. január 24-től

9

Módosította 89/2020. (IX.10.) Kt. határozat

10

Hatályos 2022. január 24-től

11

Módosította 140/2020. (XI.03.) Kt. határozat

12

Módosította 138/2020. (XI.03.) Kt. határozat