Győrújbarát község képviselő testületének 25/2020 (IX.11.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2024. 04. 15- 2024. 11. 15

Győrújbarát község képviselő testületének 25/2020 (IX.11.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

2024.04.15.

Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1)1 A rendelet hatálya Győrújbarát község közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott élő személyekre és arra a hajléktalan személyre terjed ki, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

2. Értelmező rendelkezések

2. § Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket az Szt. 4. §-a határozza meg.

3. Hatásköri rendelkezések

3. § (1) Az Szt-ben, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörben a polgármester dönt

a) az eseti települési létfenntartási támogatásról,

b) a települési temetési támogatásról,

c) a köztemetés költségei alóli mentességről,

d) az étkeztetésről,

e) a házi segítségnyújtásról

f) a személyi térítési díj mérsékléséről és elengedéséről.

(2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt

a) a települési létfenntartási támogatásról

b) a települési gyógyszertámogatásról

c) a települési gyermeknevelési támogatásról

d) a települési lakásfenntartási támogatásról

e) a települési ápolási támogatásról

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének az érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(2) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az Szt. 5–16. §-a határozza meg.

(3) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén az Szt. 17-17/A. §-a szerint kell eljárni.

(5) Az adatkezelés tekintetében az Szt. 18. §-a, 19. § (1) és (4) bekezdése, 20. §-a, 21. §-a, 22. § (1) bekezdése, 23. § (1) bekezdése és 24. §-a alkalmazandó.

5. § (1) Az eljárást az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy hivatalból lehet megindítani.

(2) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(3) A kérelem nyomtatványt e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(5) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő, az eljárást hivatalból kell megindítani.

6. § A kérelmezőnek a kérelemben feltüntetett jövedelem adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

7. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése elsősorban átutalással, másodsorban házipénztárból, készpénz kifizetéssel történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

8. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres jelleggel nyújtott települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

5. A pénzbeli ellátások formái

9. § A pénzbeli települési támogatás formái:

(1) eseti települési támogatás:

a) eseti települési létfenntartási támogatás,

b) települési temetési támogatás.

(2) rendszeres települési támogatás:

a) települési létfenntartási támogatás,

b) települési gyógyszertámogatás,

c) települési lakásfenntartási támogatás,

d) települési gyermeknevelési támogatás,

e) települési ápolási támogatás.

6. Települési létfenntartási támogatás

10. § (1)2 Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedülálló esetében annak 500%-át nem haladja meg.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(3) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres jellegű települési támogatás formájában.

11. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben két alkalommal lehet adni.

(2)3 Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 60.000 Ft.

12. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

13. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(2)4 Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 50.000 Ft.

(3) A rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást egy éven belül csak egyszer lehet megállapítani.

(5) A rendszeres települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

7. Települési gyógyszertámogatás

14. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy havi rendszerességű támogatás formájában.

15. § (1) Települési gyógyszertámogatást annak a kérelmezőnek lehet megállapítani, akinek

a)5 a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedülálló esetében annak 500 %-át, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai meghaladják a havi 5.000 Ft-ot, és

c) háziorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(2) Nem állapítható meg települési gyógyszertámogatás – az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem – annak a személynek, aki az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdése alapján alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult.

(3) A kérelemhez – a jövedelemigazoláson túl – mellékelni kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti költségek számláit, az (1) bekezdés c) pontja szerinti háziorvosi igazolást, valamint a közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasításáról rendelkező határozatot.

(4)6 A havi rendszerességű települési gyógyszertámogatás egy hónapra megállapított maximális összege 20.000 Ft.

(5) A települési gyógyszertámogatást havi rendszeresség esetén legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(6) A települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(7) A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

8. Települési temetési támogatás

16. § (1)7 Települési temetési támogatásra jogosult az a győrújbaráti lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át, egyedülálló esetében annak 450 %-át.

(2)8 Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege 50.000 forint.

(3) A kérelemhez – a jövedelemigazoláson túl – csatolni kell a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított, temetési költségeket igazoló számla eredeti példányát.

(4) A települési temetési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

9. Települési gyermeknevelési támogatás

17. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához,

b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges kiadásokhoz,

e) a gyermek étkezési támogatására.

(3)9 Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező személy akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedülálló esetében annak 450 %-át.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a gyermek iskolalátogatási igazolását vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A (2) bekezdés e) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt, tanévre szóló étkezési költség.

(8)10 A (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben az egy alkalommal megállapított települési gyermeknevelési támogatás maximális összege 20.000 Ft, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben 30.000 Ft.

(9) A (2) bekezdés e) pontjában szabályozott települési támogatás összege az igazolt étkezési költség.

(10) A települési gyermeknevelési támogatás természetbeni támogatásként is adható, különösen

a) az intézményi gyermekétkeztetés térítési díj hátralékának a szolgáltató intézmény felé történő közvetlen rendezésével,

b) tankönyv- és tanszervásárlással,

c) vásárlási utalvány formájában,

d) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlásával, vagy

e) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetésével.

(11) A települési gyermeknevelési támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(12) A települési gyermeknevelési támogatásról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

10. Települési lakásfenntartási támogatás

18. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2)11 Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedülálló esetében annak 450 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona.

(3) A kérelemhez csatolni kell a havi lakásfenntartási kiadás számláit.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, a közös költség, és a tüzelőanyag ára.

(5) Települési lakásfenntartási támogatásként

a) fűtési támogatás, vagy

b) közüzemi díj támogatás

állapítható meg.

(6) A 18. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembe vételével fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek vagy tulajdonosnak, aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy

b) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el

és kérelmében a lakhatást legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadásként a tüzelőanyagot jelöli meg.

(7) Közüzemi díj támogatás annak a bérlőnek vagy tulajdonosnak állapítható meg, aki megfelel a 18. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a 18. § (4) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási kiadások valamelyikét – kivéve a tüzelőanyag árát – jelöli meg a lakhatást legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadásként.

(8)12 A 18. § (5) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 30.000 Ft.

(9)13 A 18. § (5) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege havonta 30.000 Ft.

(10) A fűtési támogatás természetbeni támogatásként is adható, a pénzbeli támogatás értékével megegyező értékű tüzelőanyag megvásárlásával.

(11) A 18. § (5) bekezdésében meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.

(12) A lakásfenntartási települési támogatás - a fűtési támogatás kivételével - a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(13) E rendelet alkalmazásában a fűtési időszak az év október 15. napjától a következő év április 15. napjáig tart.

(14) A települési lakásfenntartási támogatásról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

11. Települési ápolási támogatás

19. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], aki

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi;

b) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

c) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

d) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn;

e)14 családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át, egyedülálló esetében annak 450 %át, és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkeznek; és

f) az Szt. 41. §-a alapján nem jogosult ápolási díjra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során tartósan beteg az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy.

20. § (1) Nem jogosult települési ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, vagy

c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2) A települési ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó gondozást, ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be,

e) azt az ápolást végző személy kérte, vagy

f) az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.

(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt esetekben az ápolási díjra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(5) A (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének napjával kell megszüntetni.

21. § (1) A települési ápolási támogatás ügyében a döntéshozó a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy háziorvosának igazolása, és a szociális gondozó által a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembevételével hozza meg döntését.

(2) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését, és

c) az egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(3) A települési ápolási támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

22. § (1) A települési ápolási támogatás összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj havi alapösszegének 80%-a.

(2) A települési ápolási támogatás a kérelem benyújtásának napjától legfeljebb 2 év időtartamra állapítható meg.

(3) A települési ápolási támogatásra való jogosultságot kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

23. § A települési ápolási támogatás – figyelemmel az Szt. 45. § (2a) bekezdésében foglaltakra – a társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül.

24. § A települési ápolási támogatásról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN nyújtott SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

12. Köztemetés

25. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól létfenntartást veszélyeztető élethelyzet fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy részben vagy egészben mentesíthető.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta.

(3) A köztemetés költségei alóli teljes mértékű mentesítés létfenntartást veszélyeztető körülménye különösen, ha

a)15 a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona nincs,

b)16 a temetésre kötelezett személy egyedül élő, jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona nincs.

(4)17 A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén 250 %-át nem haladja meg és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona nincs. A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés mértéke a köztemetés költségének 50 %-a.

(5) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyezteti.

(6) A köztemetés elrendeléséről, a köztemetési költségek megtérítésére kötelezett személy fizetési kötelezettsége alóli részben vagy egészben történő mentesítés iránti kérelméről, valamint részbeni mentesítés esetén a részletfizetés engedélyezéséről egyedi elbírálás alapján, az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

13. Szociális alapszolgáltatások

26. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) az étkeztetés,

b) a házi segítségnyújtás,

c) a családsegítés

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A szociális szolgáltató külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) ha az ellátást rendkívüli időjárási helyzet vagy veszélyhelyzet indokolja.

(3) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(4) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott vagy az ellátott törvényes képviselője indokolás nélkül, és

b) az intézményvezető (szolgáltató vezetője), ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy akkor nem tesz eleget térítési díj fizetési kötelezettségének, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(6) A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap.

(7) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

27. § (1) Az Szt-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

28. § (1) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátásokért fizetendő térítési díjak mértékéről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester a személyi térítési díjat mérsékelheti vagy elengedheti. A csökkentett, vagy elengedett térítési díjakról a polgármester egyedi határozatban dönt.

14. Étkeztetés

29. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2)18 Az (1) bekezdés alkalmazásával szociálisan rászorultak azok, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani legalább napi egyszeri meleg étkezést, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4)19 Nem tekinthető szociálisan rászorultnak a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az a személy, akinek havi jövedelme meghaladja a szociális vetítési alap összegének 200 %-át.

(5) Az étkeztetés megállapítása iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A kérelem e rendelet 2. sz. mellékletét képezi.

(6) Az önkormányzat a szociális étkeztetést a fenntartásában lévő Pitypang Óvoda konyhájáról biztosítja.

(7) Az étkeztetésről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(8) Az étkeztetés igénybevételének időpontjában a polgármester és az ellátást igénybe vevő, vagy a törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

15. Házi segítségnyújtás

30. § (1) A házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(2) A házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63. §-ában foglaltakat kell biztosítani.

(3) A házi segítségnyújtás megállapítása iránti kérelmet írásban, e rendelet 2. sz. mellékletének benyújtásával kell előterjeszteni.

(4) A házi segítségnyújtásról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(5) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást szociális gondozó foglalkoztatásával biztosítja.

16. Családsegítés

31. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében az Szt. 64. §-ában foglaltakat kell biztosítani.

(3) Az önkormányzat a családsegítést családgondozó foglalkoztatásával biztosítja.

V. Fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

17. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

32. § (1) Az önkormányzat a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: gyermekjóléti szolgáltatás

a) család- és gyermekjóléti szolgálat - gyermekek napközbeni ellátása

b) bölcsőde

18. Gyermekjóléti szolgáltatás

33. § (1) A Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokat Győrújbarát Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (9081 Győrújbarát, István u. 74.) útján látja el.

(2) A Gyvt. 149. §-a alapján a gyermekjóléti szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani és intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.

19. Gyermekek napközbeni ellátása

34. § (1) A bölcsődei ellátásra a Gyvt-ben foglaltak az irányadók.

(2) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását Győrújbarát Község Önkormányzata által fenntartott Baráti Bölcsődében (9081 Győrújbarát, Gólyahír utca 2.) biztosítja.

(3) A bölcsőde az alapellátáson túli szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet is nyújt, külön díjazásért. A térítési díj mértékét Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

VI. Fejezet

Egyéb rendelkezések

35. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül: Győrújbarát Község Önkormányzata Szociális Bizottság elnöke, Győrújbarát Község Polgármestere, Győrújbarát Község Jegyzője, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola vezetője, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, a Pitypang Óvoda vezetője, gyermek és ifjúságvédelmi felelőse, a Baráti Bölcsőde vezetője, a művelődésszervező, a Nyugdíjas klub vezetője, a Gyermekjóléti Szolgálat képviselője, a Családsegítés képviselője, a települési védőnői szolgálat képviselője, a települési háziorvosok.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet 2020. október 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

1

Az 1. § (1) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 10. § (1) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 11. § (2) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 13. § (2) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 15. § (1) bekezdés a) pontja a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

6

A 15. § (4) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 16. § (1) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 16. § (2) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

9

A 17. § (3) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

10

A 17. § (8) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

11

A 18. § (2) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

12

A 18. § (8) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

13

A 18. § (9) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

14

A 19. § (1) bekezdés e) pontja a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

15

A 25. § (3) bekezdés a) pontja a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 25. § (3) bekezdés b) pontja a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 25. § (4) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 29. § (2) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 29. § (4) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.